[one]

Idézet: lameXpert - Dátum: 2004. szept. 11., szombat - 22:21

Folyamatos jókedved lehet attól, amit nem értesz...

remélem, nem gondolod komolyan, hogy vannak levegõmolekulák, és hogy a molekuláknak van hõmérséklete. mert ha nem, akkor bocsánatot kérek és megyek aludni. ha viszont komolyan gondolod, akkor megkérlek, hogy ezentúl ügyelj arra, hogy csak olyanokat írj (ÉS LINKELJ) be, amiknek magad is érted a jelentését.

Szerkesztette: one 2004. 09. 11. 21:38 -kor

[Boba]

Ha a molekuláknak nincs hõmérsékletük, akkor mitõl érezzük a levegõt hidegebbnek vagy melegebbnek? Vagy miért változik egy molekulának energiája fény vagy hõ hatására?
(levegõ molekula nemvan, de levegõben lévõ molekula de... sztem)

szerk... molekula helyett inkább atomot kellett volna írjak.

Szerkesztette: Boba 2004. 09. 11. 22:34 -kor

[lameXpert]

Idézet: one - Dátum: 2004. szept. 11., szombat - 22:24

remélem, nem gondolod komolyan, hogy vannak levegõmolekulák, és hogy a molekuláknak van hõmérséklete. mert ha nem, akkor bocsánatot kérek és megyek aludni. ha viszont komolyan gondolod, akkor megkérlek, hogy ezentúl ügyelj arra, hogy csak olyanokat írj (ÉS LINKELJ) be, amiknek magad is érted a jelentését.

Kisember. Ordítóan butának lenni nem szégyen. De amikor erre alapozva ki akarsz valakit oktatni..... nos az sem. De azért néha ülj le gondolkozni.

Idézet

A levegõ összetétele

A belélegzett levegõ különbözõ gázok keverékébõl tevõdik össze. Az atmoszférikus levegõ mindig tartalmaz bizonyos mennyiségû vízgõzt -O...4%-a a levegõ hõmérsékletétõl függõen. A vízgõz eltávolítása után a visszamaradt száraz levegõ összetétele térfogatszázalékban megközelítõleg az alábbi:

21%  oxigén  O2
78% nitrogén  N2
1%  nemesgázok  PI. Hélium, Neon, Kripton
0,03%  szén-dioxid CO2

A levegõ összetevõi színtelen, szagtalan és íz nélküli gázok. Az egyedüli kivételt a CO2 képezi, amely nagyobb koncentrációban kissé savanyú szagú és ízû. Az oxigén a szervezetben lejátszódó "égési" folyamatokhoz szükséges.
A nitrogén vegyileg inaktív, semleges gáz, amely normális körülmények között nem befolyásolja a légzési folyamatot.
A szén-dioxid az oxidáció élettani folyamata alatt keletkezik, és a tüdõn keresztül távozik a környezetbe.
A nemes gázok egy olyan csoportot képeznek, melyek nem reagálnak egyéb anyagokkal. Normális körülmények között nem befolyásolják a légzés folyamatát.

Idézet

A levegõmolekulák méretérôl
... s = 8el. alakot ölti, és azt mondja, hogy a gázmolekula átmérõje nyolcszor az átlagos
szabad úthossz szorozva a gáz kondenzációs együtthatójával. ...
www.kfki.hu/~cheminfo/hun/ olvaso/histchem/mol/loschm1.html - 41k - 10 szept. 2004 - Tárolt változat - Hasonló lapok
[ További találatok a(z) „www.kfki.hu” tartományból ]

Nos, talán gondolkozz el azon, hogy a levegõt alkotó - közel állandó összetételû - gázelegy milyen formátumban tartózkodik a légkörben. Megpróbálkozhatsz a gázmolekula címszónál. Aztán egy kis nyelvtannal is próbálkozz meg, mit jelent az, hogy gyûjtõfogalom.

Utána azzal is próbálkozhatsz, hogy amennyiben van hõmérséklete - ami mit is jelent? esetleg energiatartalmat? - a levegõnek, akkor talán van a levegõt alkotó gázelegynek is, hiszen ugyanarról van szó. És ebben a gázelegyben az alkotógázok esetleg gázmolekula formájában vannak, akkor ezeknek a gázmolekuláknak is van hõmérséklete. És ha ezeknek van hõmérséklete... nos innen talán szabadon engedlek, szállj el a fejed felhajtóereje nyomán.

[Dextrose]

Nah, egy kicsit más: lehet-e szívrohamot kapni attól, ha valaki nagyon megijed?

Szerkesztette: DEXTROSE 2004. 09. 12. 00:40 -kor

[lameXpert]

Mit jelenthet az a három szó az alján?

Csatolt fájl:

•  bruxelles.jpg (0byte)
  Letöltések:: 0

[cx.core]

[quote name='Boba' date='2004. szept. 11., szombat - 23:34']Ha a molekuláknak nincs hõmérsékletük, akkor mitõl érezzük a levegõt hidegebbnek vagy melegebbnek?[/quote][quote name='Új Magyar Lexikon']A hõmérséklet definíciója:
Fizikailag az anyag makroszkopikus állapotát jellemzõ állapothatározók egyike. Fogalmát és a különbözõ hõmérsékleti skálákat a különféle anyagok érintésekor az emberekben kialakuló hideg-, meleg-, langyos stb. szubjektív érzetek pontossá tételére, objektív megjelölésére vezették be.[/quote]
Molekulasokaságoknak van hõmérséklete, molekuláknak nincs.
Az agyadnak van tudata, az idegsejtjeidnek nincs.

[quote name='Boba' date='2004. szept. 11., szombat - 23:34']szerk... molekula helyett inkább atomot kellett volna írjak.[/quote][quote name='J. C. Maxwell']Minden egyszerû vagy összetett anyagnak saját molekulája van. A molekula részei egy másik anyag vagy más anyagok molekulái. Az atom – ha van ilyen – az elemi anyag molekulája. Mivel nem minden molekula atom, de minden atom molekula, a molekula szót az általánosabb értelemben használom.[/quote]

[Boba]

Attól még az idegsejt közvetít valamilyen infot, amit az érzékel. Tehát vagy izzadok vagy vacog a fogam vagy épp jól érzem magam az adott közegben.

Nemigazán értem ezt a témát, de nekem kicsit furi, hogy nincs hõmérséklete. Ha valami energiát raktároz, esetleg ad le azt hõ formájában adja le részben, nem? (fényenergia is hõvé alakul asszem) (energia mindenképp éri a molekulát, hiszen ütköznek másik molekulákkal, fényenergia is éri...)

Nah mind1, nekem magas hogy molekulának nemlehet hõmérséklete...

[bbence]

Idézet: DEXTROSE - Dátum: 2004. szept. 12., vasárnap - 1:37

Nah, egy kicsit más: lehet-e szívrohamot kapni attól, ha valaki nagyon megijed?

Egészséges ember nem fog. Legalábbis még nem dokumentálak ilyen eset.
Az más kérdés, hogy aki már túlesett már egy szívrohamon, annak javasolják a stresszmentes életvitelt.

[bbence]

Idézet: lameXpert - Dátum: 2004. szept. 12., vasárnap - 3:10

Mit jelenthet az a három szó az alján?

Melyik három?

[lameXpert]

Idézet: cx.core - Dátum: 2004. szept. 12., vasárnap - 9:28

Idézet: J. C. Maxwell

Minden egyszerû vagy összetett anyagnak saját molekulája van. A molekula részei egy másik anyag vagy más anyagok molekulái. Az atom – ha van ilyen – az elemi anyag molekulája. Mivel nem minden molekula atom, de minden atom molekula, a molekula szót az általánosabb értelemben használom.

Ha már nagy öregek és az õ gondolataik: (amit nem árt megérteni, mielõtt puffogtatjuk, ugye cx? )

Thomas Graham 
(1805–1869) 
Töprengések az anyag természetérõl 

Philosophical Magazine, S. 4. Vol. 27. p. 81. 1864 
in: David M. Knight, ed., Classical Scientific Papers: Chemistry (New York: American Elsevier, 1968) 

--------------------------------------------------------------------------------

Elképzelhetõ, hogy az a sok anyagféleség, amelyet most különbözõ elemi szubsztanciaként tartanak számon, egy és ugyanazt a végsõ vagy atomos molekulát tartalmazza –  különbözõ mozgásállapotban. Az anyag lényegi egységének hipotézise összhangban van azzal, hogy a gravitáció minden testre egyformán hat. Tudjuk, milyen gonddal vizsgálta meg ezt a kérdést Newton, milyen körültekintéssel bizonyosodott meg arról, hogy minden anyagfajta, "a fémek, a kövek, a faanyagok, a magok, a sók, az állati anyagok stb." mindegyike eséskor hasonlóan gyorsul, ezért egyformán súlyos. 

Gázállapotban az anyag számos olyan tulajdonságát elveszíti, amelyet folyékony vagy szilárd állapotban vehetett fel. A gáz csak kevés jellegzetes és egyszerû tulajdonságot mutat. Ezek mindegyike ugyancsak az atomi vagy molekuláris mozgékonyságtól függhet. Képzeljük el, hogy csupán egyetlen fajta szubsztancia létezik, a ponderábilis anyag, továbbá hogy az anyag azonos méretû és súlyú végsõ atomokra osztható. Egyetlen szubsztanciát s egy közös atomot kapunk így. Ha az atom nyugalmi állapotban lenne, tökéletesen egyöntetû anyag állna elõ. De az atom többé-kevésbé mindig mozgásban van, és fel kell tennünk, hogy ezt az õsi impulzus idézi elõ. Az atomi mozgás térfogatot kelt. Minél gyorsabb a mozgás, annál nagyobb teret foglal el az atom, nagyjából úgy, ahogy a bolygó pályája is kiszélesedik, ha nagyobb a repülési sebesség. Az anyagok eszerint csak sûrûségükben különböznek. Miután az atom sajátos mozgása elidegeníthetetlen, a könnyû anyag többé nem alakítható át nehézzé. Összefoglalva, a különbözõ sûrûségû anyagok alkotják a különbözõ szubsztanciákat, vagyis a különbözõ, egymássá át nem alakítható elemeket. 

Az eddigiek nem a gáztérfogatokra vonatkoznak, amelyeket megmérhetünk és megvizsgálhatunk, hanem a molekulák vagy atomok alacsonyabb rendjére. Az eddig tárgyalt, egymással vegyülõ atomok ezért nem azok a molekulák, amelyek mozgását érzékenyen befolyásolja a hõ, s ennek eredményeként a gáz kitágul. Magát a gázmolekulát úgy kell tekinteni, hogy az elõzõ, alsóbb rendû atomok rendszerébõl vagy csoportjából áll, s hasonló törvényeknek engedelmeskedik, mint amilyenek az õt alkotó atomokon uralkodnak. Valójában egy lépéssel visszaléptünk, és a gázmolekula által inspirált elképzeléseket az atomok alacsonyabb rendjére alkalmaztuk, amint a Naprendszerre vonatkozó elgondolásokat  kiterjesztjük a bolygókból és holdjaikból álló alrendszerekre. A tudomány haladása késõbb megkívánhatja a molekuláris osztás ilyetén lépéseinek tetszõleges számú ismétlését. A gázmolekula tehát az alsóbb rendû atom reprodukálása magasabb rendû skálán. A keletkezõ molekula vagy rendszer, mely a hõ hatása alatt áll, a diffuzív molekula, s ennek mozgása vizsgálat és mérés tárgya. A diffuzív molekulák a feltevés szerint ugyancsak azonos súlyúak, de mozgássebességük – az õket alkotó atomoknak megfelelõen – változó. Következésképp a különbözõ elemi szubsztanciák molekulatérfogatai ugyanolyan kapcsolatban állnak egymással, mint ugyanezen anyagok alsóbb rendû atomtérfogatai. 

Sõt, az anyag eme többé-kevésbé mozgékony vagy könnyû és nehéz formái különleges kapcsolatban állnak egymással az egyenlõ térfogatok révén. Ha kettõ közülük egyenlõ térfogattal bír, összeolvadhat, egyesítheti mozgását, és új atomcsoportot alkothat, amely az eredeti mozgás és az ennek megfelelõ térfogat egészét, felét vagy valamely egyszerû hányadát megtartja. Ez a kémiai vegyülés; a térfogattal áll közvetlen kapcsolatban, s csak közvetve kapcsolódik a súlyhoz. A vegyülõ súlyok különbözõk, mert az atomi és molekuláris sûrûségek különbözõk. A vegyülõ térfogat egységes, de a mért fluidumok sûrûsége változó. Ennak az állandó vegyülõ mértéknek – az egyszerû szubsztanciák metronjának – a súlya 1 a hidrogén, 16 az oxigén esetében és így tovább a többi "elemre". 

Az atomi és molekuláris mozgékonyságra vonatkozó elõzõ kijelentésekhez hozzá kell fûzni, hogy a hipotézis egy másik megfogalmazást is megenged. Amint a fény elméletében a sugárzás és a hullámzás két alternatív hipotézisével van dolgunk, a molekuláris mozgékonyság esetében is feltehetjük, hogy a mozgás az egyes atomokban és molekulákban, vagy a fluid közegben jelenik meg, amely hullámzásra kényszerül. Az az adott rezgési vagy pulzálási sebesség, amelyet a fluid közeg egy része a kezdet kezdetén felvett, egyediséget kölcsönöz ennek az anyagdarabnak, és a többitõl megkülönböztethetõ szubsztanciává vagy elemmé teszi. 

A gázok, folyadékok és szilárd anyagok különbözõ állapotairól elmondható, hogy ezekben a fizikai állapotok valójában nem inkompatibilisek egymással. Sokszor egyszerre fordulnak elõ ugyanabban az anyagban. A folyékony és szilárd állapot inkább követi, mint helyettesíti a gázállapotot. Gay-Lussac nevéhez fûzódik az a figyelemre méltó megfigyelés, hogy a 0 oC-os jég és a 0 oC-os víz gõzének pontosan megegyezik a tenziója. Ha a folyadék fázis szilárd fázissá alakul át, a víz illékonysága változatlan marad. A folyékony és a szilárd állapot nem a gázállapot kioltása vagy elnyomása révén jöhet létre, hanem inkább valami hozzáadódik a gázállapothoz. A három állapot (vagy szervezõdés) valószínûleg mindig egyszerre áll fenn minden folyékony vagy szilárd anyagban, de az egyik uralkodik a többi fölött. Az anyag általános tulajdonságaihoz kell sorolnunk még (1) a gõzök rugalmasságában nagy nyomás hatására bekövetkezõ jelentõs csökkenést, amelyet Faraday úr – felfedezõje után – Caignard Latour-állapotnak nevez, és Dr. Andrews vizsgálatai várhatóan jobban megvilágítják majd a természetét, valamint (2) a kolloid állapotot vagy szervezõdést, amely a folyékony és a kristályos állapot között van, mindkettõbe belenyúlik, és kisebb-nagyobb mértékben valószínûleg minden szilárd vagy folyékony anyagot érint. Egy bizonyos fizikai állapot uralkodása egy anyagban feltehetõen azok közé a kiemelkedések közé tartozik, amelyeket a természettudományban az egyenlõtlen fejlõdésnek tulajdonítanak. A cseppfolyósodás vagy a megszilárdulás ezért esetleg sem az atomi, sem a molekuláris mozgást nem nyomja el, hanem csak a tartományukat korlátozza. Az atomi mozgás hipotézisét máshol vetették fel, a gázállapottól függetlenül, és Dr. Williamson a kémiai reakciók egy figyelemre méltó osztályának az értelmezésében használja; ezek a reakciók kevert folyadékokban játszódnak le. 

Végül, a molekuláris vagy diffuzív mobilitás nyilvánvalóan hat a hõközlésre, ha a gázok folyékony vagy szilárd felülettel érintkeznek. Hõátadás feltehetõen akkor jön létre, ha a gázmolekula eltérõ hõmérsékletû felületbe ütközik. Minél gyorsabb a gáz molekuláris mozgása, annál gyakoribb az érintkezés, és ehhez igazodik a hõátadás. Valószínûleg innen ered, hogy a hidrogéngáz hûtõhatása nagy a levegõéhez vagy az oxigénéhez képest. Az említett gázok egyenlõ térfogatainak azonos a fajhõje, de a hidrogénbe helyezett meleg tárgyon 3,8-szor annyi érintés jön létre, mint a levegõbe helyezetten, és 4-szer annyi, mint az oxigéngázba helyezett tárgyon. A hidrogén különleges hatását Dalton a gáz nagy "mozgékonyságának" tulajdonította. Ennek a molekuláris tulajdonságnak az alapján javasolható a hidrogén a légmotorba, ahol adott térfogatú gázt kell gyorsan, váltakozva fûteni és hûteni.

[one]

Idézet: lameXpert - Dátum: 2004. szept. 11., szombat - 23:55

Nos, talán gondolkozz el azon, hogy a levegõt alkotó - közel állandó összetételû - gázelegy milyen formátumban tartózkodik a légkörben. Megpróbálkozhatsz a gázmolekula címszónál. Aztán egy kis nyelvtannal is próbálkozz meg, mit jelent az, hogy gyûjtõfogalom.

Utána azzal is próbálkozhatsz, hogy amennyiben van hõmérséklete - ami mit is jelent? esetleg energiatartalmat? - a levegõnek, akkor talán van a levegõt alkotó gázelegynek is, hiszen ugyanarról van szó. És ebben a gázelegyben az alkotógázok esetleg gázmolekula formájában vannak, akkor ezeknek a gázmolekuláknak is van hõmérséklete. És ha ezeknek van hõmérséklete...   nos innen talán szabadon engedlek, szállj el a fejed felhajtóereje nyomán.

tudod, barátom, szerintem Neked fogalmad sincs, hogy mi az a hõmérséklet. de továbbmegyek: fogalmad sincs, hogy mi az az energia, és hogy mit jelent, hogy a molekulának energiája van, és ezért nagyon jókat tudsz róluk vitatkozni, mert nem zavarnak a tények.

szerintem nézz utána, mik azok a szabadsági fokok, és mi közük van az elõbbi fogalmakhoz.

egy molekulának NINCS hõmérséklete, vagy ha úgy gondolod, hogy van, akkor mondd meg, hogy hogy kell megmérni / kiszámolni. ha megmondod, szinte CSAK fasságot mondhatsz.

Szerkesztette: one 2004. 09. 12. 11:17 -kor

[FakeJack]

Idézet: Netmaster - Dátum: 2004. szept. 11., szombat - 0:57

A Magyar Értelmezõ Kéziszótár aranyat ér .


(azaz a jelentése a fenti definícióból, valamint az optimizmus szó jelentésébõl tevõdik össze)

Jé, ez nekem is új volt.

Minek az nekem, ha itt vagy pl. Te? Köszönöm a választ. 

És örülök, hogy Te is tanultál valami újat.

Szerkesztette: FakeJack 2004. 09. 12. 11:12 -kor

[lameXpert]

Idézet: one - Dátum: 2004. szept. 12., vasárnap - 12:02

tudod, barátom, szerintem Neked fogalmad sincs, hogy mi az a hõmérséklet. de továbbmegyek: fogalmad sincs, hogy mi az az energia, és hogy mit jelent, hogy a molekulának energiája van, és ezért nagyon jókat tudsz róluk vitatkozni, mert nem zavarnak a tények.

szerintem nézz utána, mik azok a szabadsági fokok, és mi közük van az elõbbi fogalmakhoz.

egy molekulának NINCS hõmérséklete, vagy ha úgy gondolod, hogy van, akkor mondd meg, hogy hogy kell megmérni / kiszámolni. ha megmondod, szinte CSAK fasságot írhatsz.

Köszönöm a sokrétû opciókat.

Valahogy úgy vagyok vele, hogy ha már eljutottunk innen:

Idézet: one - Dátum: 2004. szept. 11., szombat - 22:24

remélem, nem gondolod komolyan, hogy vannak levegõmolekulák, és hogy a molekuláknak van hõmérséklete. mert ha nem, akkor bocsánatot kérek és megyek aludni. ha viszont komolyan gondolod, akkor megkérlek, hogy ezentúl ügyelj arra, hogy csak olyanokat írj (ÉS LINKELJ) be, amiknek magad is érted a jelentését.

a jelenlegi hozzászólásodhoz. Ebbõl látszik, határozottan fejlõdõképes vagy. Az irány még bizonytalan, de ezek szerint molekula már létezik.

No kapaszkodj még egy kicsit.

[one]

lehet a "levegõmolekula" szónak is értelmet keresni (a neten ), de ha megkeresed hozzá a molekula hõmérsékletének az értelmét (ezalatt is lehet vmi elvont dolgot érteni), akkor világosan látszik, hogy a mondatod fasság.

na, mondd csak meg, mi az a hõmérséklet, de fõképp, hogy mi a molekula hõmérséklete!

Szerkesztette: one 2004. 09. 12. 11:52 -kor

[one]

most ideges vagy?

Szerkesztette: one 2004. 09. 12. 12:59 -kor

[Sniper]

Idézet: solide - Dátum: 2004. szept. 10., péntek - 20:15

sci-fi? 
a növények egy része pontosan így tesz... 

szerk: egyébként te most arról beszélsz, h ha mocskos a szobád, jobban megéri új házat építeni, mint kitakarítani a meglévõt. 

A novenyek szendioxidbol csinalnak oxigent en nem errol beszeltem...

A szobam kitakaritasa meg azert lassuk be kicsit ovatosabb problema, mint az,  hogy partiz even belul elfogy a foldunk nyersolajkeszlete... Nem is ertem hogy jott ez ide

ps.: bocs ez egy oldallal elobb volt, de nem voltam 7vegen...

Szerkesztette: Sniper 2004. 09. 12. 17:52 -kor

[cx.core]

Idézet: Boba - Dátum: 2004. szept. 12., vasárnap - 11:07

Attól még az idegsejt közvetít valamilyen infot, amit az érzékel. Tehát vagy izzadok vagy vacog a fogam vagy épp jól érzem magam az adott közegben.

Az agy-idegsejt mondatot párhuzam gyanánt írtam, nem a hõmérséklet érzékeléssel kapcsolatban. Az azonos dolgokhoz tartozó makro- illetve mikroszkopikus (elvonatkoztatási szinteken létezõ) tulajdonságok kapcsolatára próbáltam utalni.

Az agy (makroszkopikus szint) tulajdonságait - úgy mint tudatállapot, gondolatok - nyilvánvalóan az idegsejtek (mikroszkopikus szint) tulajdonságainak - úgy mint ingerület, akciós potenciál, stb - együttese határozza meg. Badarság azonban idegsejtek tudatállapotáról vagy gondolatairól beszélni.

A gáz (makroszkopikus szint) tulajdonságait - úgy mint hõmérséklet, nyomás, stb - egyértelmûen meghatározza a molekulák (mikroszkopikus szint) tulajdonságainak - úgy mint sebesség, tömeg, perdület, stb - együttese. Nincs értelme azonban molekulák hõmérsékletérõl vagy nyomásáról beszélni.

[cx.core]

Idézet: lameXpert - Dátum: 2004. szept. 12., vasárnap - 12:01

Ha már nagy öregek és az õ gondolataik: (amit nem árt megérteni, mielõtt puffogtatjuk, ugye cx? )

Az általad idézett rész válasz erre:

Idézet: Boba - Dátum: 2004. szept. 11., szombat - 23:34

szerk... molekula helyett inkább atomot kellett volna írjak.

Tehát nem a te irományodra, legfeljebb úgy képzeled. Az elsõ idézet fölött viszont - bár Bobának válasz (ugyanis kérdezett) - nem tudom, miért siklottál el.

[Piftuka]

A kérdésem az, hogy mi a rákért kaptam ezt a levelet a freemail-es címemre?

Idézet

Dear Suntrust customer,
We recently reviewed your account, and suspect that your Suntrust Internet Banking account may have been accessed by an unauthorized third party.  Protecting the security of your account and of the Suntrust network is our primary concern. Therefore, as a preventative measure, we have temporarily limited access to sensitive account features.
To restore your account access, please take the following steps to ensure that your account has not been compromised:
1. Login to your Suntrust Internet Banking account. In case you are not enrolled for Internet Banking, you will have to use your Social Security Number as both your Personal ID and Password and fill in all the required information, including your name and your account number.
2. Review your recent account history for any unauthorized  withdrawals or deposits, and check your account profile to make sure not changes have been made. If any unauthorized activity has taken place on your account, report this to Suntrust staff immediately.
To get started, please click the link below:
https://internetbanking.suntrust.com
We apologize for any inconvenience this may cause, and appreciate your assistance in helping us maintain the integrity of the entire Suntrust system. Thank you for your prompt attention to this matter.

Sincerely,
The Suntrust Team
Please do not reply to this e-mail. Mail sent to this address cannot be answered. For assistance, log in to your Suntrust account and choose the "Help" link in the header of any page.

  Semmi közöm ehhez a céghez!  Akkor meg miért írták nekem ezt a levelet?  :confused:

[Sniper]

Idézet: Piftuka - Dátum: 2004. szept. 12., vasárnap - 20:12

A kérdésem az, hogy mi a rákért kaptam ezt a levelet a freemail-es címemre?

Ezt hivjak spam-nek