[MC Pite]

'82:Commodore Business Machines :a Commodore 64 bemutatása.6510es processzor, 64 KB RAM, 20 KB ROM Microsoft BASIC-cel.

Intel bemutataja 6 MHzes 80286 microprocesszort.16-bit adat busz, 134.000 transistors (1.5 mikron),védett módú programozást ismeri. 16 MB memóriát tud kezelni, vagy 1 GB virtuálisat. 0.9 MIPS-re képes,késõbb  8 MHz, 10 MHz (1.5 MIPS), és 12 MHz (2.66 MIPS) példányok is napvilágot láttak.

TQFP 100as tokozásban jelentek meg,

A 80186:

6 bit internal data bus.
16 bit external data bus.
20 bit address bus.

1983.

Intel i80186 CPU: 6 MHz, NMOS.
Intel i80186 CPU: 8 MHz, NMOS.
Intel i80186 CPU: 10 MHz, NMOS.
Intel i80C186 CPU: 10 MHz, CMOS.
Intel i80C186-12 CPU: 12.5 MHz, CMOS.
Intel i80C186-16 CPU: 16 MHz, CMOS.
Intel iM80C186 CPU: military (-55 - 125 C), 10 MHz, CMOS.
Intel iM80C186-12 CPU: military (-55 - 125 C), 12.5 MHz, CMOS.
Intel i80C186XL CPU: low power, static core version of the Intel i80C186 CPU
Aki a sokféle 80186osról akar még vmit tudni, kattintson ide.


A 80188as 8/16bites adatbuszos volt.
6 bit internal data bus.
8 bit external data bus (can co-operate with all Intel i8085 CPU periphery chips).
20 bit address bus.

1983.

Intel i80188 CPU: 6 MHz, NMOS.
Intel i80188 CPU: 8 MHz, NMOS.
Intel i80C188 CPU: 10 MHz, CMOS.
Intel i80C188-12 CPU: 12.5 MHz, CMOS.
Intel i80C188-16 CPU: 16 MHz, CMOS.

Intel i80C188XL CPU: low power, static core version of the Intel i80C188 CPU

Szerkesztette: MC Pite 2004. 11. 15. 17:43 -kor

[NetTom]

1985
Acorn Computer Group develops the world's first commercial RISC processor

1987 Acorn's ARM processor debuts as the first RISC processor for low-cost PCs

1990 Advanced RISC Machines (ARM) spins out of Acorn and Apple Computer's collaboration efforts with a charter to create a new microprocessor standard. VLSI Technology becomes an investor and the first licensee

1991 ARM introduces its first embeddable RISC core, the ARM6™ solution

...stb

http://www.arm.com/a...milestones.html

innen már mindenki tudja mi lett...

Egy ideig fényévekkel gyorsabb volt mit az intel és egyéb szutykok. Csak a Pentium korszaktól maradt alul... akkor is csak azért mert nem érdekelt senkit és nem fejlesztették. Pontosabban más irányba fejlesztették (low power ...stb) tejesen más piaci igények és stratégia alapján.

Ez sem elhanyagolható történelmi elem...

http://www.arm.com/

"Nemsokára" meg fog jelenni az ~1GHz-en mûködõ 0.5W-ot fogyasztó változat is. Persze nem P4 teljesítmény of course, de ebbõl a prociból 4-8 darab már ott van, ha nem jobb... és fogyasztásban meg messze kedvezõbb. Persze ehhez multi-threaded progi kell, de az sem olyan távoli jövõ...
Ez kell ahhoz hogy doomozhasson a user a mobiltelefonján, meg videozzon... G3... stb.
Már a mai telefonokban is ott van 2-4 db, nem is lebecsülendõ számítási teljesítménnyel...

Érdemes figyelni azért rájuk. Csak 1 cég kell aki desktop piacra behozza, és fantáziát lásson benne. Nem feltétlen lenne kudarcra ítélve.

PS: Csak ennyit akartam...

Szerkesztette: ThomasS31 2004. 11. 15. 20:35 -kor

[NEUROFiRE]

Idézet: MC Pite - Dátum: 2004. nov. 15., hétfõ - 17:33

TQFP 100as tokozásban jelentek meg,

Nem beszolni akarok, de a kepen nem TQFP tokozasu chip lathato, es szerintem nem is szaz labu (bar nem szamoltam meg, de 64 vagy 68 lesz inkabb).

Oszehasonlitaskent a TQFP-100 tokrajza:


A fenti kepen egy CLCC tokozasu 286 vanik (tudtommal csak PGA, PLCC es CLCC tokozasu letezik:)

Amugy a topic jo remelem, hogy a Motorola 680x0 procikrol sem fogsz elfeledkezni:)

[MC Pite]

Igaz, de ezt a képet találtam, és nem találtam hogy ez milyen tokozású itt vannak a képek.
Motorola 68000 széria is jön, cirka sorban. Sajna nehéz több forrásból összeszedni, pláne pl szerencsétlen 186ról nem találtam szinte semmit. Igyexem. Amúgy ha jól emléxem 84 körül fog jönni.

Köszönöm az észrevételt, rámfér. Sajna annyi tanulni valóm van most, hogy köpni nyelni nem tudok, de ide is irogatok, csak lassan . 2 héten bellül szeretnék máig eljutni! Remélem sikerül. Fincsi 96-2004 .

Szerkesztette: MC Pite 2004. 11. 15. 21:56 -kor

[Telcontar]

De elõtte még a nyolcvanas évek és a kilencvenesek eleje, olyan procigyártókkal, mint pl. a NEC, a Toshiba, a Sony...a DEC Vax processzorokról és egyebekrõl nem is beszélve. Akkoriban mindenki mikroprocesszort gyártott - vagy saját fejlesztésût, vagy klónt.

[MC Pite]

Yes. Várok jobb topic cím ajánlatokat is. Átézzük a mai és a leendõ procikat is. Amolyan áttekintés.

[NEUROFiRE]

Idézet: Telcontar - Dátum: 2004. nov. 16., kedd - 0:16

DEC Vax processzorokról ... nem is beszélve. :) Akkoriban mindenki mikroprocesszort gyártott - vagy saját fejlesztésût, vagy klónt.

Azert ne zarjuk ki a nem mikroprocesszor alapu VAX-okat se:)

[Haderach]

Idézet: Digitel - Dátum: 2004. nov. 9., kedd - 23:30

Ez a két betû, és egy szám anno az Alpha processzoros gépeknél jelent meg, és a jól bevált  64 bites buszrendszert jelölte, melyet a Digital fejlesztett. Mindaddig, míg az AMD meg nem vásárolta azt a Compaqtól. Az EV6 legszembetûnõbb különbsége a mai buszrendszerekhez képest, hogy buszsebessége 200 MHz. Ez persze egy kicsit sántít, azaz nem teljes egészében igaz. Egyrészt azért, mert ez a sebesség csak a processzor és a chipset közötti adatforgalomra vonatkozik, másrészt az a 200 valójában 100. Mivel azonban a jel mindkét végén hordoz adatot, a sebesség 200-nak feleltethetõ meg, így például a rendszer kompatíbilis maradhat az PC100-as szabványú memóriákkal. Az EV6 másik különbsége multiprocesszoros rendszerekben jön elõ, melyeknél képes külön dedikált csatornát nyújtani minden egyes processzornak az alaplapi chipsethez.

az alphák alatt 200/400 Mhz-en mûködik, csak nekünk, PC felhasználóknak kellett várni pár évet, mire nekünk is elérhetõvé vált ez a sebesség(a DEC ,,alapból'' ennyire tervezte a rendszert).

[MC Pite]

Még annyit légszi ha írtok, akkor fordítsátok le magyarra légszíves. Köszönöm.


1984:
Apple-ön tv filmet néznek (meccset, 60sec)!
Bemutatkozik a Apple Macintosh. 7.83 MHz 32-bit Motorola 68000 CPU, 9 inchs monokróm monitor, 512x342 felbontással(!), 400 KB 3.5-inch Sony fdd, mouse, 128 KB RAM.

IBM: IBM Portable PC, Intel 8088 processzorral, 256 KB RAM, 9-inch monitor, 80x25 text, CGA grafika, 360 KB 5 1/4-inch meghajtó.


Motorola:16 MHz 68020 processzor, a 32-bites verziója a 68000nak. CMOS techológia, on-board cache.

A 68010 elm '82ben jelent meg, 16/32 bites. Elég erõ sprocik voltak (Macbe is ez volt), az elsõ procik, amik 16megát tudtak már címezni!
64 és 68 lábas tokozással készültek.

Szerkesztette: MC Pite 2004. 11. 17. 14:56 -kor

[MC Pite]

1985:
Commodore 128. A C64 kibõvített változata.

Így néz ki akkor egy Amiga:

Amiga 1000

Megjelenik az elsõ CDROM.





Intel: 16 MHz 80386 mikroprocesszor. 32-bites regiszterek és  32-bit (16 MHz) adatbusz. 275.000 transistors (1.5 micron) Képes 4 gigabytes fizikai memóriát kezelni , és 64 Terrabyte virtuális memóriát.

Nem tudom bug-e  ez a proci köztük. Valszínû, de akkor többszörösen elbaltázták.

Szerkesztette: MC Pite 2004. 11. 17. 15:18 -kor

[MC Pite]

A 386osról ejtsünk pár szót.
A 386 piacra kerülése után derült fény egy hibára, a  "MUL bug"-ra. Egy egy 32bites bibi volt, és az intel a tokozáson jelölte, hogy melyik a hibás, és melyik a javított proci."only s/w 16 bits" vagy  szigma jel jelentette a bugos procit.

A jó procik 2 szigma jelet kaptak a tokozásra.
Mivel 16biten is gyorsabb volt mint a többi proci (mikor kihozták) és ritkán ejlentkezett a hiba, az intel nem sietet szétkürtölni.
Nemúgy az elsõ  Pentium 60 nál,ahol a  fdiv bug miatt az Intelnek ki kellett cserélnie a procikat. (Én így tudom, így találtam:  Unlike the first Pentium 60 with its fdiv bug Intel did not offer an exchange for enhanced versions. :confused:)

[Telcontar]

Idézet: MC Pite - Dátum: 2004. nov. 17., szerda - 15:10

Nem tudom bug-e  ez a proci köztük. Valszínû, de akkor többszörösen elbaltázták.

Nem bug. Neve ellenére tényleg egy 386-os klónról van szó. Csak a Cyrix jó alaposan elkésett a piacra dobásával, ezért, hogy legyen némi esélyük, marketingokokból elkeresztelték 486 SLC/DLC-nek.

[MC Pite]

Vágom, köszönöm! De sumákok !

[Piter]

Csak annyit fûznék a Motorola 68000 procikhoz, hogy a Texas Instruments jelenleg is ilyet épít a csúcskategóriás grafikus számológépeibe (TI-92/TI-92+, TI-89, Voyage 200, TI-89 Titanium). Ha jól emlékszem 12MHz-en mennek az újabbakban.

Remélem nem túl off:

Egy kicsit ugrottam az idõben, mert ez 2004-es modell.

[NEUROFiRE]

Egy ex-amigas mosogepben is talalt 68000-t:) (marmint gyarilag benne volt, nem veletlen kerult oda:) Allitasa szerint kisse frusztralo elmeny volt:)))

[Grillo]

Idézet: MC Pite - Dátum: 2004. nov. 15., hétfõ - 9:36

Tyûha, lehet hogy kamu hír volt... ,egyik találatnál tényleg ott van hogy áprilisi tréfa :Ð !

Én ott gondolkodtam el a híren, mikor azt írtad, hogy az inkák gépét elefántok mozgatták. Ha zoológiai ismereteim ezen a téren nem csalnak, akkor elefánt él afrikában, meg indiában, de az ameriaki kontinensen akkorra kihaltak a faj képviselõi  (lsd pl gyapjas mammut), és a mai faj csak az európaiakkal került a földrészre, mint pl. a ló is.

ON

Szerintem jó a topik, csak így tovább.

Szerk: helyesírás

Szerkesztette: Grillo 2004. 11. 19. 10:30 -kor

[Rive]

Idézet: Telcontar - Dátum: 2004. nov. 17., szerda - 18:11

Nem bug. Neve ellenére tényleg egy 386-os klónról van szó. Csak a Cyrix jó alaposan elkésett a piacra dobásával, ezért, hogy legyen némi esélyük, marketingokokból elkeresztelték 486 SLC/DLC-nek.

Nem egészen. Abban a prociban volt egy-két dolog, ami miatt a mezei 386-os rendszereket sz@rrá alázta.
_Valóban_ egy gyengített 486-os prociról van szó, ugyanis. Csak - ha jól emlékszem - kisebb az L1 cache, és kimaradt a burst transfer a BIU-ból. Ja, és nem megfelelõ alaplapban külön program kellett a cache bekapcsolásához. Ja, meg ebben se volt matematikai koproci.

Egy azonos órajelû 386SX/DX procihoz képest úgy 30-40-50%-ot dobott, alkalmazástól függõen.

Szerkesztette: Rive 2004. 11. 19. 10:37 -kor

[Telcontar]

Idézet: Rive - Dátum: 2004. nov. 19., péntek - 10:30

Nem egészen. Abban a prociban volt egy-két dolog, ami miatt a mezei 386-os rendszereket sz@rrá alázta.
_Valóban_ egy gyengített 486-os prociról van szó, ugyanis. Csak - ha jól emlékszem - kisebb az L1 cache, és kimaradt a burst transfer a BIU-ból. Ja, és nem megfelelõ alaplapban külön program kellett a cache bekapcsolásához. Ja, meg ebben se volt matematikai koproci.

Egy azonos órajelû 386SX/DX procihoz képest úgy 30-40-50%-ot dobott, alkalmazástól függõen.

És még valami: a 486DLC bizony bemegy  386-osok helyére. A koprocija pedig a 387-esek helyére. Vagyis 386-klón. Az intel és AMD 486DX-ektõl messze elmaradt teljesítményben. Ettõl még tény és való: fejlettebb, mint a "genuine Intel 386".

[Telcontar]

Idézet: NEUROFiRE - Dátum: 2004. nov. 19., péntek - 1:41

Egy ex-amigas mosogepben is talalt 68000-t:) (marmint gyarilag benne volt, nem veletlen kerult oda:) Allitasa szerint kisse frusztralo elmeny volt:)))

És miért? Használtak 68000-eseket a Pershing rakétákban is, ha lehet hinni a híreszteléseknek. Megbízható, jó teljesítményû proci, intelligens eszközökbe ideális.

[Telcontar]

Idézet: MC Pite - Dátum: 2004. nov. 9., kedd - 1:20

A mikorprocesszorok történetét 1971-tõl számítjuk, amikor az Intel egyik mérnöke Marcial Edward végrehajtó integrált számítógép CPU-t, a 4004-et kifejlesztették.

Egy kicsit másként olvastam:

A világ elsõ mikroprocesszorának Federico Faggin volt a tervezõje, és 1971-ben mutatták be. Érdekesség, hogy Faggin szignálta is mikroprocesszorát a monogramjával, ahogy egy festõ is szignálja a mûvét. Ez spontán és eredeti ötlet volt, a tervezõi büszkeség megnyilvánulása, és késõbb mások is követték. Bár eredetileg a chip belsejében helyezte el, késõbb, a gyártás során az FF szignatúra a chip szélére került (íme, a bizonyság). Szignatúrája azért is megrendítõ tanúságtétel, mivel a megszületése idején az elsõ mikroprocesszor bizony igen messze esett az Intel akkori irányvonalától, a memóriachipektõl.
A 4004 megszületésének egyedül Faggin volt szemtanúja, mivel késõ éjszaka, egyedül dolgozott a kihalt Intel laboratóriumban. Körübelül este 6 óra tájt kapta meg az elsõ 4004-es wafert a gyártósorról, amikor az emberek már hazamentek. 1971. januárja volt. Remegõ kezekkel és dobogó szívvel helyezte a wafert a tesztpadra, és kötötte hozzá a tesztkészülékhez. Megkönnyebbülten sóhajtott fel, amikor a készülékek zümmögése közepette elektromos aktivitást észlelt az eszközben. A teszt haladt, és a kezdeti a nyomás fokozatosan lelkesedésbe csapott át, ahogy valamennyi kritikus funkció hibátlan mûködést mutatott. Körülbelül hajnali 3-kor, kimerülten és eksztatikusan, Faggin kilépett a laboratóriumból. Otthon a felesége, Elvia várta a híreket. “Mûködik!” jelentette be Faggin, megosztva vele a diadal pillanatának boldogságát.

Két szabadalom védi az Intel elsõ mikroprocesszorát: az US Patent 3,821,715 számú (Memory System for a Multi-Chip Digital Computer), Ted Hoff, Stan Mazor és Federico Faggin nevében; és az US Patent 3,753,011 számú (Power supply settable, bi-stable circuit) Federico Faggin nevében. A chip tervezésének Faggin volt a vezetõje, és olyan részletek megtervezése is a nevéhez fûzõdik, mint a logika tervezése, az áramkörök tervezése, a chip layout, a tesztkészülék megtervezése és a tesztprogram megírása. Korábban olyan technológiákat talált ki, mint a Buried Contact és a Bootstrap Load. Mindkettõ kulcsszerepet kapott a 4004-es megtervezésében.

Szerkesztette: Telcontar 2005. 02. 08. 23:07 -kor