[Drummaster]

Idézet: El Kebir - Dátum: 2008. ápr. 7., hétfõ - 16:04

ühüm, és milyen eddig nem (vagy nem jól) megmagyarázott tapasztalt jelenségekre ad ellenõrizhetõ választ az elmélet? Milyen ellenõrízhetõ jelenségeket jelez elõre, amire eddig nem gondolt senki?   


(egyelõre úgy néz ki, hogy a valósághoz sincs köze... lehet rosszul mûködik a tudatod valóságteremtõ mechanizmusa  :Ð )

Lehet mûködik az, csak másik dimenzióban, ahol rakás kvantum-Dextrose azzal hülyíti az ottani hiperlényeket, hogy szerinte van egy másik tér, ami csak 4 dimenziós és annyi idõ alatt jutnak el a másik városba az ott élõ lények, mint õk a Z szektor másik felére meg vissza...  :Р :Ð

[El Kebir]

Egy rövid kis irás mindenfélérõl röviden, a teljesség igénye nélkül, alapfogalmak, alapleírása mûkedvelõknek. (pl nekem)

Világképünk jellege és fejlõdése
(remélem nem lesz nagyon off  :Р )

[flp]

Hello mindenkinek!

Én teljesen új vagyok itt, éppen ezért hozzá is szolnék . Becsatlakozni nem lehet szerintem ebbe a témába, ahol szinte mindig visszatérünk a kezdeti stádiumba, köszönhetõen a téma elméleti mivoltjának és az eszme találgatásokkal teli világának...
Én úgy érzem, hogy mindannyiunkban benne van a tudás a témáról, hiszen ebben él az egész fajunk (...csak nyitott elme kell...).
Minden kezdete az elméleti síkon kezdõdik, hisz elöbb gondolunk aztán kinyílvánítjuk azt ((adott univerzum életformáiban tükrözõdik annak minden szabályszerûsége), mivel abban vagyunk amibe teremtõdtünk...). Elõször is minden "tökéletes" az univerzumban, hiszen mindennek központja van ami létezik (az univerzumunk tökéletesnek teremtõdött hisz az ami), fizikainak és fogalmaknak egyaránt (ezért hívhatjuk mindezt triviális fogalmi körnek). Mivel mi abban élünk, így álltalunk teremtett eszmék is a részesei, amiknek ki KELL egyenlíteni mas kudarcra ítélt elemeket (vagy éppen helyes elméleteket kell cáfolnunk, hogy minduntalan tökéletes eredményekre jussunk). Amikor idõ elötti idõrõl beszélünk, tulajdonképp a jelentés (mint fogalom) nyers mivoltjára hivatkozunk, ez szükségszerû mivel a "nagy bum" elõtt, (elméletem szerint ) csak az létezett, ami az idõ múlását eredményezte, illetve kezdeményezte... Fogalmak amik nem utaltak tárgyilagosságra. Ezek után születhetett meg a tér, ami mindennek a fogalom körnek, a kiegészítését kellett hogy maga után vonja (pontosabban elöbb volt a kiegészülés, majd utána a tér kirobbanása ). Ezek voltak a tárgyilagosságra vonatkozó fogalmak (alapvetõ kérdésre mint pl: milyen?).
Ha lehet ne azt nézzétek hogyan írtam mindezt, mivel mindenki máshogy fogalmaz  . 

Respekt mindenkinek aki ebben a témában alkot... 

:fülöp

[Dextrose]

Ezt megépíthetnék:

http://www.sfportal..../view/1359/131/

Idézet

az általa alkotott szerkezet belsejében súlyok mozognak, melyek saját mozgásukból nyernek újra és újra erõt.

De ezt nevezzuk sokáig mozgónak  :Ð

Idézet

          1.    Az energianyereséget a spirál karon a kerék külsõ peremétõl befelé történõ csúszás során kapjuk. Ekkor az „A” jelû

              karon befelé gyorsuló tömeg az energia és impulzusnyomaték nyereségének egy részét a spirál alakú karon át a forgó

              gépnek adja át.

     

          2.    Az energianyereség egy másik részével, a mozgás vége felé a tömeg egy rugót nyom össze, amely egy rögzítõ pecek

              segítségével összenyomva marad mindaddig, amíg a tömeg több mint fél fordulat után újra a „kilövési” helyzetbe kerül.

              A rugó mozgása potenciálos, ott nincs nyereség. A rugó célja az, hogy a tömeget visszajuttassa a kiinduló helyzetbe, s

              így a ciklus újra kezdõdhessen.

               

          3.    Ha az óramutató járásának segítségével ábrázoljuk a kerék belsejét, akkor kb. az  1-2 órának megfelelõ állásban kell

              visszalõni a tömeget az induló állásba, de egy másik, „B”-vel jelölt, más alakú pályán. Így a veszteség kevesebb, mint a

              nyereség. Egy megfigyelt tömeg pályája a II/7. ábrán látszik.

http://pintacsi.freeweb.hu/

Szerkesztette: Dextrose 2008. 06. 02. 12:27 -kor

[Ombuccmann]

Idézet: Eleanor - Dátum: 2008. ápr. 6., vasárnap - 9:50

Köszönöm, hogy elolvasod és be is tartod.

áá, most látom milyen tartalmas válaszok érkeztek. Tehát a gúnyolódás, cinizmus minden mennyiségben megengedett, mondanivaló nem szükséges, ha valaki vissza mer szólni az személyeskedik. Ismét csak gratulálni tudok.

[Dextrose]

Idézet

Az Univerzum ma ismert átmérõje mintegy 16 milliárd fényév. Ez az a távolság, amelyet mai eszközeinkkel képesek vagyunk átfogni.

De ez nem jelenti azt hogy azon túl ne folytatódjon ugye? Hiszen végtelennek kell lennie.

Szerkesztette: Dextrose 2009. 10. 18. 10:40 -kor

[Ndrew]

Idézet: Dextrose - Dátum: 2009. okt. 18., vasárnap - 11:39

De ez nem jelenti azt hogy azon túl ne folytatódjon ugye? Hiszen végtelennek kell lennie.

Nem jelenti azt.
Hogy végtelen-e vagy sem, azt meg szerintem elég nehézkes lenne megállapítani, ahhoz el kéne menni a végére.

[Valdy]

Idézet: Dextrose - Dátum: 2009. okt. 18., vasárnap - 11:39

De ez nem jelenti azt hogy azon túl ne folytatódjon ugye? Hiszen végtelennek kell lennie.

Honnan tudod hogy végtelen? Ha folyamatosan tágul akkor nem végtelen, viszont akkor mibe tágul?

[Sparow2]

Idézet: Dextrose - Dátum: 2009. okt. 18., vasárnap - 10:39

De ez nem jelenti azt hogy azon túl ne folytatódjon ugye? Hiszen végtelennek kell lennie.

Vannak elméletek, amelyek szerint önmagába záródik az univerzum.
Ugyanúgy nincs vége, mint ahogy egy labda szélére sem lehet elmenni a felületén, csak járhatunk rajta körbe-körbe. Ilyen értelemben nem végtelen az univerzum, mint ahogy a labda is egy véges test.

[JonesC]

Én már tízévesen is megfogalmaztam egy tér-idõ elméletet, hogy idõben kell a térre érni, mert nem válogatnak be a kezdõcsapatba.

[Valdy]

Idézet: Sparow2 - Dátum: 2009. okt. 18., vasárnap - 12:03

Vannak elméletek, amelyek szerint önmagába záródik az univerzum.
Ugyanúgy nincs vége, mint ahogy egy labda szélére sem lehet elmenni a felületén, csak járhatunk rajta körbe-körbe. Ilyen értelemben nem végtelen az univerzum, mint ahogy a labda is egy véges test.

Ez akkor azt feltételezi, hogy ha elindulunk egy irányba akkor egy idõ után visszaérkezünk a kiindulási pontra.

[JonesC]

Idézet: Valdy - Dátum: 2009. okt. 18., vasárnap - 12:51

Ez akkor azt feltételezi, hogy ha elindulunk egy irányba akkor egy idõ után visszaérkezünk a kiindulási pontra.

Ha megéled

[7of9]

Idézet: JonesC - Dátum: 2009. okt. 18., vasárnap - 12:27

Én már tízévesen is megfogalmaztam egy tér-idõ elméletet, hogy idõben kell a térre érni, mert nem válogatnak be a kezdõcsapatba.

 

[Dextrose]

Idézet: Sparow2 - Dátum: 2009. okt. 18., vasárnap - 12:03

Vannak elméletek, amelyek szerint önmagába záródik az univerzum.
Ugyanúgy nincs vége, mint ahogy egy labda szélére sem lehet elmenni a felületén, csak járhatunk rajta körbe-körbe. Ilyen értelemben nem végtelen az univerzum, mint ahogy a labda is egy véges test.

De ha tágul, akkor tágul valamibõl valamibe, ami nagyobb mint az, amiben tágul. Tehát el lehet jutni a nagyobb valamibe is, meg azon túlra is.
-----------------------------------------------------------

De ha a labdán felületérõl merõlegesen mész kifelé, akkor eljutsz máshova. Ilyen értelemben valahol ki kellene/lehetne "lyukasztani" az univerum "falát" valahol és eljutni azon túlra is.

[7of9]

Idézet: Dextrose - Dátum: 2009. okt. 18., vasárnap - 14:48

De ha tágul, akkor tágul valamibõl valamibe, ami nagyobb mint az, amiben tágul. Tehát el lehet jutni a nagyobb valamibe is, meg azon túlra is.
-----------------------------------------------------------

De ha a labdán felületérõl merõlegesen mész kifelé, akkor eljutsz máshova. Ilyen értelemben valahol ki kellene/lehetne "lyukasztani" az univerum "falát" valahol és eljutni azon túlra is.

De a labda felületén kívül nincs SEMMI, még semmi sincsen. Az elmélet szerint. Mondjuk ezt a 3d-re beállt agyunkkal akár fel is foghatjuk. Akkor van a cumi, ha kiderül, hogy mondjuk 539 dimenzió van. 

Szerkesztette: 7of9 2009. 10. 18. 13:53 -kor

[Sparow2]

Idézet: Dextrose - Dátum: 2009. okt. 18., vasárnap - 13:48

De ha tágul, akkor tágul valamibõl valamibe, ami nagyobb mint az, amiben tágul. Tehát el lehet jutni a nagyobb valamibe is, meg azon túlra is.

Maga a téridõ tágul, amiben benne vagyunk. Azon túl nincs semmi, még köznapi értelemben vett tér, vagy idõ sem.
(Ne három dimenziós euklideszi teret képzelj el, hanem egy görbült minkowski teret)

Idézet: Dextrose - Dátum: 2009. okt. 18., vasárnap - 13:48

De ha a labdán felületérõl merõlegesen mész kifelé, akkor eljutsz máshova. Ilyen értelemben valahol ki kellene/lehetne "lyukasztani" az univerum "falát" valahol és eljutni azon túlra is.

A labdát úgy kell érteni a hasonlatban, mint egy három dimenziós gömb alakra hajtogatott két dimenziós síkot. Csak rajta tudsz mozogni két dimenzióban, róla felemelkedni nem. (A téridõbõl sem tudsz kitörni egy újabb dimenzió irányába)

[Sparow2]

Idézet: 7of9 - Dátum: 2009. okt. 18., vasárnap - 13:50

De a labda felületén kívül nincs SEMMI, még semmi sincsen. Az elmélet szerint. Mondjuk ezt a 3d-re beállt agyunkkal akár fel is foghatjuk. Akkor van a cumi, ha kiderül, hogy mondjuk 539 dimenzió van. 

Van olyan elmélet, ami szerint 10-en vagy 20-onakárhány darab dimenzió létezik. És a többi dimenziót azért nem érzékeljük, mert nagyon pici méretûek, teljesen elhanyagolható vékonyságúak.
Létezhetnek esetleg más univerzumok is, amikben 3-nál (plusz az idõdimenzió) kevesebb vagy több dimenzió mérete nagy.

Ha több dimenziós térben élnénk (amennyiben valóban létezik olyan), akkor bizonyára arra volna beállva az agyunk.
Érdekes lehet, mert pl. ahogy egy kétdimenziós rajzot megfordítva megkapjuk annak tükörképét, úgy egy négy dimenziós térben három dimenziós tárgyakat is át lehet fordítani a tükörképükké (pl. egy balos cipõt megfelelõ irányba elforgatva jobbos cipõ lesz belõle (Persze egy négydimenziós térben egy három dimenziós testnek nincs "vastagsága", hasonlóan mint itt egy rajznak, ezért ott négydimenziós cipõk volnának) )

539 dimenziós térben k*rva szar lehet mûszaki rajzot készíteni

Szerkesztette: Sparow2 2009. 10. 18. 18:56 -kor

[JonesC]

Ilyen már volt velem is, de azután feldolgozta a szervezetem a maradék alkoholt is, és kiderült, hogy nem fordult át a jobbos cipõ balosba, csak kacsán vettem fel.

[Sparow2]

Idézet: JonesC - Dátum: 2009. okt. 18., vasárnap - 19:13

Ilyen már volt velem is, de azután feldolgozta a szervezetem a maradék alkoholt is, és kiderült, hogy nem fordult át a jobbos cipõ balosba, csak kacsán vettem fel.

Háááhháááá

[tesa]

Idézet: Sparow2 - Dátum: 2009. okt. 18., vasárnap - 19:53

539 dimenziós térben k*rva szar lehet mûszaki rajzot készíteni

Hornok tanár uram simán megoldotta volna, ne félj...