Idézet: Salty - Dátum: 2005. jan. 24., hétfő - 14:23
Bocsi, de ellent kell mondjak.
Én sajnos nem is egyszer láttam, hogy valaki otthagyta művészi kéznyomát egy vacsiúj, felújított vasútállomáson, annak aluljárójában.
Ami a szürke házfalak "vidítását" illeti.
Nem biztos, hogy a házfenttartó is így látja a dolgot.
Lehet, hogy teszem azt 100 graffitisből 2 valóban szépet tud alkotni, de sajnos az a nagy százaléknyi többség a sokat szidott értelmetlen aláírásokat, nem befejezett, elfolyt műveket hagyják a falon.
Én Nyíregyházán (Sóstóhegyen) éltem 25 éves koromig.
Ha jól emlékszem '95-ben a Kossuth téren volt egy olyan nap, amikor egy dekorációs lapon pár graffitis bemutathatta gyorsművét. Elismerem, a minőség erősen függ az alkalmazott alapanyagtól is, és az nem volt igazán megfelelő.
De azt akartam mondani, hogy volt ami nekem is tetszett.
Én azt vallom, hogy ha az adott ingatlan, ingóság tulajdonosa beleegyezik, hogy összefújják az adott felületet, akkor legyen neki tavasz, de szerintem a falakra, villamosra, metróra, vonatokra rajzolt "művek" többnyire messze állnak a művészi szintű alkotásoktól és többnyire nem igen kérdezték a tulajt: "öreg, kipofozom a falad, ugye nem baj?"
Az, hogy ki a "graffitis" és ki a rongáló sajnos én nem tudom eldönteni akkor, amikor belekezd egy felület lefújásába, így nem tudok igazán szimpatizálni velük.
Azt viszont el tudnám képzelni, hogy a valóban szürke és szomorú lépcsőházakat egy kellemes és jó minőségű vidám graffitivel "egyedivé" lehetne alakítani.
Gondolok itt arra, hogy néha látok csellengő kisgyerekeket, akik nem igazán tudják mely utca hányas szám alatt laknak. Ha azonban teszem azt egy vidám, a gyerek számára is megfogó figura, formáció van a bejáratnál, az talán még segítség is lehetne. Nem saját kútfő, valahol már láttam ilyet.
Szóval ennyit szerettem volna így hirtelen.
Szerkesztette: Delawer 2005. 01. 25. 08:48 -kor

 Súgó
			
		
 A téma zárva.
							  
								






						
						







