[durkonorbi]

Idézet: Veriakilis - Dátum: 2006. júl. 22., szombat - 21:11

A variált heatpipe-okmak az lenne az elõnye, hogy nagyobb hõmérséklet tartományt tudnának átfogni?
Az acetonos már 30 C fok környékén ís elég jól hût, míg a vízes heatpipe 'csak' 40 C fok felett lesz hatékony.
Az acetonos hûvösebben tartaná a processzort már idle állapotban is.
A vízes pedig 100% terhelés mellett válna fontossá.

Igy van pontos meglátás! Ez az elõnye!! és ez nagy elõny!!!!

[Veriakilis]

Idézet: durkonorbi - Dátum: 2006. júl. 22., szombat - 22:11

Szal vizpapirral... én is erre gondoltam, de ezt még lehetne finomitani .... szeretném megnézni  a blokk feluletén a tükörképemet!! Erre kellene vmi gogymod.... esetleg filces polirkorong????

Igen, a filces polírkorong a vízes polirpapír után még javít rajta.
A prohardveren vannak akik fogkrémmel políroznak,- de ez már tényleg a legvégsõ fázis.
A fogkrém tényleg 'mûködik', mert rossz karcos CD-t sikerült már feljavítanom vele,- utána olvasta a meghajtó.

[Veriakilis]

Idézet: durkonorbi - Dátum: 2006. júl. 22., szombat - 22:12

Igy van pontos meglátás! Ez az elõnye!! és ez nagy elõny!!!!

Mennem kell, Szia!
Azért nézegesd a topikot, ne menj el, végre egy vegyész!

Veriakilis

[durkonorbi]

Nos én a legkritikusabb pontnak egyelore a wick létrehozását tartom .... olvastam probálgattá(to)k fémszövetszerû kapillárisokkal, bár véleményem szerint ez csupán a fuggoleges vagy enyhén dontott HO esetében birhat hatékonységnovelo erovel ... de nem megoldás a vizszintes használatra ... márpedig enélkul egy komplett rendszert tervezni nem az igazi ....

Nekem volna egy - pár napig még - csak elméleti otletem. Gyérilag ugy csinálják, hogy réz port sütönek rá a feluletre (tukorforditásban   ) igya alakul ki a porozus felulet, ami issza a folyadékot.... és szállitja is akár forditva is!!!!  Ez nekunk nem menne ... szerintem ... de:  ha a rézporhoz keverünk kb. 5-25 % (ki kell probálni a legjobb arányt)  olyan fémport, amit a keményforrasztáshoz használt  szálbol reszeléssel nyerünk, majd a kapott porkeveréket a csobe toltjuk, jol áthevitjuk kivulrola  csovet, akkor egy adott vastagségu ilyen porozus réteg osszetapad a falhoz kozel, nem feltétlenul rá, de ott ahol kell..... és bár nem hajlíthato, de elotte kell beloni a formát. A plussz port kiszorod,íés voilá .... kész a  cucc. Vélemény????

[durkonorbi]

Idézet: Veriakilis - Dátum: 2006. júl. 22., szombat - 21:26

Mennem kell, Szia!

Én is megyek, majd holnap!!
Joccakát!!

[Veriakilis]

Idézet: durkonorbi - Dátum: 2006. júl. 22., szombat - 22:35

Nekem volna egy - pár napig még - csak elméleti otletem. Gyérilag ugy csinálják, hogy réz port sütönek rá a feluletre (tukorforditásban   ) igya alakul ki a porozus felulet, ami issza a folyadékot.... és szállitja is akár forditva is!!!!  Ez nekunk nem menne ... szerintem ... de:  ha a rézporhoz keverünk kb. 5-25 % (ki kell probálni a legjobb arányt)  olyan fémport, amit a keményforrasztáshoz használt  szálbol reszeléssel nyerünk, majd a kapott porkeveréket a csobe toltjuk, jol áthevitjuk kivulrola  csovet, akkor egy adott vastagségu ilyen porozus réteg osszetapad a falhoz kozel, nem feltétlenul rá, de ott ahol kell..... és bár nem hajlíthato, de elotte kell beloni a formát. A plussz port kiszorod,íés voilá .... kész a  cucc. Vélemény????

Jó ötletnek tûnik,- ki kell próbálni.
Én próbálkoztam hasonlóval: egy vékony rézlemezt befuttattam sima forrasztó ónnal, és erre szórtam rézport úgy, hogy az ónt olvadt állapotban tartottam.
Nem maradt meg igazán a rézpor, pedig oda is préseltem közben.
Gondolom az ón nem volt képes még kicsit sem körbefutni a rézreszelék szemcséit.

Amit Te írtál, valószínûleg jobb lesz a keményforrasztó anyag miatt (nagyobb hõmérséklet).
Gondolom a keményforrasztáson azt érted, amit a klímások is használnak: az ezüstös forrasztó ónt(?) ?

Az ioncserélt desztillált vízben is vannak oldott gázok (amit az akkumulátorokhoz adnak)?
Szóval van benne oxigén, nitrogén?
Egy ilyen kisebb méretû térben, mint egy heatpipe belseje mekkora mértékben képesek a vízben oldott gázok növelni a nyomást?

Veriakilis

[durkonorbi]

No megvettem a kis tüzes pb égõt!!! Nagyon tuti!!! Igy már komoly forrasztásokat is neg tudok végre valositani!! Ugyhogy lehet ma délután ossze is dobok egy jo kis HP-t, aztán tesztelem, mit tud .... most hirtelen  a  DKM-eset akarom kiprobálni csökkentett nyomással!
Majd beszámolok milyen lett!!Bár kicsit nehézkes lesz kimérnem,, hogy megy-e a cucc ügyesen mert bent a szobában is majdnem 30 °C van!

[durkonorbi]

Idézet: Veriakilis - Dátum: 2006. júl. 23., vasárnap - 9:55

Nem maradt meg igazán a rézpor, pedig oda is préseltem közben.
Gondolom az ón nem volt képes még kicsit sem körbefutni a rézreszelék szemcséit.

Amit Te írtál, valószínûleg jobb lesz a keményforrasztó anyag miatt (nagyobb hõmérséklet).


Az ioncserélt desztillált vízben is vannak oldott gázok (amit az akkumulátorokhoz adnak)?

Ja, sajnos a sima on nem tartja meg, már csak azért sem, mert nem tud ráolvadni a rézre .... igen a keményforraszon az ezüstös értem. Illetve az is jelentos kölonbség, hogy itt az olvado anyag is homogén eloszlásban van a réz  szemcsék kozott, igy ossze tud állni a cucc!! Olyan az mint amikor a kritálycukor nedves helyez összetapad!!! Szerintem igéretes otlet!
Sajnos az ioncserélt vizben is biztos vannak gézok, de nem annyi mint a csapvizben. A kulonbség az hogy a csapbol jovo vizben a nagy nyomés miatt sokkal tobb gáz oldodik fel. De a "tiszta" akár desztillált akár ioncserélt viz is jol megszabadithato a gázoktol forralással!! Csak utána le kell zárni, hogy ne tudjon visszaoldodni tul sok.

Hogy ilyen kis térfogatban mennyire zavaro???!! Hát pont ott az igazán zavaro!! Kis térfogat van benne eleve igy nagyon kevés gáz is sokkal jobban rontja a vákuunot mint esetleg nagyobb térfogatban mert onnan - a nagyobb térfogatbol - konnyebben elszivhato....

[Veriakilis]

Idézet: durkonorbi - Dátum: 2006. júl. 23., vasárnap - 10:56

No megvettem a kis tüzes pb égõt!!! Nagyon tuti!!! Igy már komoly forrasztásokat is neg tudok végre valositani!! Ugyhogy lehet ma délután ossze is dobok egy jo kis HP-t, aztán tesztelem, mit tud .... most hirtelen  a  DKM-eset akarom kiprobálni csökkentett nyomással!
Majd beszámolok milyen lett!!Bár kicsit nehézkes lesz kimérnem,, hogy megy-e a cucc ügyesen mert bent a szobában is majdnem 30 °C van!

Kiváncsi vagyok az eredményre.
A DKM nem robbanás veszélyes?
Legyél óvatos a lezárásnál ha az!

[Veriakilis]

Idézet: durkonorbi - Dátum: 2006. júl. 22., szombat - 22:08

Szóval a vákuum létrehozást illetóen azt kellene hogy mindjam, hogy nem, ennél a modszernél nem lehet jobb vákuumot csinálni semmiképpen, hiszen ha belegondolsz, akkor ha totál tele van vizzel a rendszer, majd ott széthuzod a fecsit, akkor egy uj fázis jelenik meg, a vizgõz formájában. Ha ekkor lezárod, akkor ugye "csak a viz van bent" két fázisban, ez kell nekünk ... a nyomást természetesen a hogy irtad is a homérséklethez tartozo tenzio szabja meg .... ez viszont azt is jeleneti, hogy adott hõfokon nem hozhatsz létre egy adott nyomásnál kisebbet, hiszen a viz beleforr a vákuumba - bocs furcsa fogalmazásért ....

De ez csupán az elmélet, hiszen: a viz tele van oldott gázokkal .... vagyis mikor széthuzod a fecsit, a gáztér megtelik a vizgozzel, és a hirtelen kilépett gázokkal, amik késõbb rontják a vákuumot odabent .... sajna ez nem jó .... hogyan védhetõ ki ez, szerintem igy: fogja az ember a csövet, és megtölti a folyadékkal, amit használni akar. Majd széthuzza  a  fecsit, a cucc egy rlsze kiforr ... majd ujra és ujra kihuzza a fecsit, és igy megritkul a  bent levõ gázok mennyisége  a  vizgozhoz képest ... ez már sokkal jobb!! De ha mindezt egy komoly vákuumszivattyuval csinálja az ember akkor bizony a gõzõk ahogy jönnek ki elobb utobb az osszes gázt kiuzik ... ez is jo nekünk!!   Majd én lehüteném nagyon alacsony hofokra, és akkor a full vákuumnál bezárom  a csovet. Ez házilag nehéz ... de amugy a technika jo. De a legjobb, ha szelepet használsz, fullra toltod a folyadékkal, szeleppel felfele kezded forralni, majd kicsivel késobb fejre állitod, a szelep lent legyen, kijon a kivánt mennyiségu oldoszer, és akkor megállsz és lezárod!!! Szerintem ez a tuti ... kérdés mennyivel jobb és hatékonyabb mint a másik, lehet nem szémottevoen ... de elméletbn jobb! Be kell tesztelni!!!!

Ha a vízzel tele csõbõl távolítom el a vízet, akkor mindegy, hogy milyen hõmérsékleten végzem az eltávolítást, és a lezárást, vagy nem mindegy?

Nem tudom láttad-e ezeket a linkeket?

Heatpipe 1

Heatpipe 2

Ezekben azt írják, hogy nagyon pontosan ki kell számolni a csõbe töltendõ (a víz eltávolításos módszernél maradva a csõben maradó) folyadékot.
Azt írják, hogy 5%-os pontossággal kiszámítható a folyadék mennyisége.
Ezt hogyan lehet kiszámítani egy adott térfogatú heatpipe esetében?

Ha van egy 73.5 ml térfogatú heatpipeom, akkor ha abban 4.5  ml vízet hagyok, akkor az vajon sok, kevés, vagy pont megfelelõ?

Én eddig különféle mennyiségû vízzel próbáltam tapasztalatokat szerezni.

Van valami képlet, ami támpontot ad mondjuk X ml térfogatú heatpipe esetében az ideális folyadék mennyiséget illetõen?

Veriakilis

Szerkesztette: Veriakilis 2006. 07. 23. 15:38 -kor

[durkonorbi]

Huh.... hét igen valoban az nagyon nem mindegy hogy mennyi folyadék van a rendszerben .... azthiszem a legkézenfekvõbb az az eset ha kevés van ... egyszerûen nem marad folyadékfázis, ha tul sok van, az már megint baj, de igazság szerint ha tobb van mint az ideélis az még mindig egy mékodo HP-t ad.... itt jobban el lehet menni az ideálistol, erre érdemes mozdulni ...
Hogy ki lehet-e számolni?? Természetesen .... nem annyira bonyolult - annak aki levizsgázott fizikai kémiából ... de ez csak az elmélet, a gykorlat más, röviden:

Maradva a példádnál:

legyen a térfogata a csõnek 73.5 ml, a mükodési tartomány pedig 40 (min.) 100 (max) celsius, és legyen szó a vizrõl.
Ezt vki irta a prohardveren, nem néztem pontosan utána, de kb. reálisnak tekintheto....

1 bar: 100 °C
0,5 bar: 85 °C
0,25 bar: 60°C
0,125 bar: 45°C,
0,0625 bar: 30 °C

Maradva a 40 C-nál:
ideális gázokra (ez ugyan nem az, de csak kozelitoleg számolunk) pV=nRT képletból kiszámithato, hogy a csoben ha csak a vizgoz lenne, akkor kellene bele  kb. 0,005 gramm viz. Ez kb. ugyanennyi ml-ben is... elég kevés nem?? Tehát nem ez a lényeg. Sõt ugyanez 100 C-os cso esetén (egy nagyságrenddel nagyobb nyomés a csoben) is csak tizszer ennyi, vagyis 0,05 ml.... ez sem sok ... de nem is ez a lényeg, hanem a kovetkezo:
Mi az a csoben levo mennyiség, ami a kondenzásio után adott ido alatt vissza tud folyni arra a pontra, ahol a hoátadás történik!!!ez a kulcsa a dolognak. Hiszen ahogy kiszámoltuk az elobb elvileg nagyon kevés viz is elég lenne (amit kiszámoltunk és még egy nagyon pici ...) de ez akkor lenne igaz, ha azonnal visszajutna a  viz a hoátado pontra... egy sima cso esetében ha a cseppek folynak vissza, más érték lesz a mennyiség (az elozoek plussz ami folyamatosan a falon marad) és csak tapasztalati uton határozhato meg, nem ugy mint egy porozus felulet esetén. Ott elegendo megnézni, mi az a mennyiség amivel pont tele van a porozus rész folyadékkal, plussz a 0,05 ml, plussz egy pici tartalék, nagységrendileg szerintem a porozus hasznos térfogatának kb. 15-25%-a, ha esetleg feljebb menne a hõfok lokálisan .... és ez a vége .... sima cso esetében nemigen lehet kiszámolni, max, saccolni, hogy kb. mennyi viz tapadhat fel a falra.. ez a felulet nagyságátol és a felulet tapadásátol is fugg.... szoval azért is jobb a porozus felulet, mert jol lehet vele számolni....

Sokkal inkébb függ a cso belso feluletétol, mintsem a térfogatátol ....

Szoval nem egyszerû ... de kimérhetõ empirikus uton ...

[Veriakilis]

Idézet: durkonorbi - Dátum: 2006. júl. 23., vasárnap - 19:48

Huh.... hét igen valoban az nagyon nem mindegy hogy mennyi folyadék van a rendszerben .... azthiszem a legkézenfekvõbb az az eset ha kevés van ... egyszerûen nem marad folyadékfázis, ha tul sok van, az már megint baj, de igazság szerint ha tobb van mint az ideélis az még mindig egy mékodo HP-t ad.... itt jobban el lehet menni az ideálistol, erre érdemes mozdulni ...
Hogy ki lehet-e számolni?? Természetesen .... nem annyira bonyolult - annak aki levizsgázott fizikai kémiából ... de ez csak az elmélet, a gykorlat más, röviden:

Maradva a példádnál:

legyen a térfogata a csõnek 73.5 ml, a mükodési tartomány pedig 40 (min.) 100 (max) celsius, és legyen szó a vizrõl.
Ezt vki irta a prohardveren, nem néztem pontosan utána, de kb. reálisnak tekintheto....

1 bar: 100 °C
0,5 bar: 85 °C
0,25 bar: 60°C
0,125 bar: 45°C,
0,0625 bar: 30 °C

Maradva a 40 C-nál:
ideális gázokra (ez ugyan nem az, de csak kozelitoleg számolunk) pV=nRT képletból kiszámithato, hogy a csoben ha csak a vizgoz lenne, akkor kellene bele  kb. 0,005 gramm viz. Ez kb. ugyanennyi ml-ben is... elég kevés nem?? Tehát nem ez a lényeg. Sõt ugyanez 100 C-os cso esetén (egy nagyságrenddel nagyobb nyomés a csoben) is csak tizszer ennyi, vagyis 0,05 ml.... ez sem sok ... de nem is ez a lényeg, hanem a kovetkezo:
Mi az a csoben levo mennyiség, ami a kondenzásio után adott ido alatt vissza tud folyni arra a pontra, ahol a hoátadás történik!!!ez a kulcsa a dolognak. Hiszen ahogy kiszámoltuk az elobb elvileg nagyon kevés viz is elég lenne (amit kiszámoltunk és még egy nagyon pici ...) de ez akkor lenne igaz, ha azonnal visszajutna a  viz a hoátado pontra... egy sima cso esetében ha a cseppek folynak vissza, más érték lesz a mennyiség (az elozoek plussz ami folyamatosan a falon marad) és csak tapasztalati uton határozhato meg, nem ugy mint egy porozus felulet esetén. Ott elegendo megnézni, mi az a mennyiség amivel pont tele van a porozus rész folyadékkal, plussz a 0,05 ml, plussz egy pici tartalék, nagységrendileg szerintem a porozus hasznos térfogatának kb. 15-25%-a, ha esetleg feljebb menne a hõfok lokálisan .... és ez a vége .... sima cso esetében nemigen lehet kiszámolni, max, saccolni, hogy kb. mennyi viz tapadhat fel a falra.. ez a felulet nagyságátol és a felulet tapadásátol is fugg.... szoval azért is jobb a porozus felulet, mert jol lehet vele számolni....

Sokkal inkébb függ a cso belso feluletétol, mintsem a térfogatátol ....

Szoval nem egyszerû ... de kimérhetõ empirikus uton ...

Szia!

Most készült el egy kisérleti heatpipe-om:

Réz lemezekbõl,- az egyik réz lemezen vékony rétegben fémragasztót vittem fel, és erre szórtam jó vastagon rézport (ezt sok munkával, és egy reszelõvel készítettem).
Mielõtt a két rézlemezt összeragasztottam volna végeztem vele pár 'kísérletet'.

1. megnéztem, hogy mennyi vízet képes elnyelni a porózus rézpor: 4 ml-t. Ez elég sok, de szerintem ez elég jónak tûnik.
2. miután elnyelettem a rézporban a 4 ml vízet, odatartottam egy ultrahangos hidgpárásító elé.
Az eredmény: úgy viselkedik a ragasztott rézpor, mint egy szivacs: a vízgõz, amit fent felszív szépen 'keresztül folyik' rajta, és allul kicsepeg.
Nem mértem stopperrel, de másodpercenként 1-2 vízcsepp pottyan le az alján.
Ez elég jó eredménynek tûnik!
Ez a heatpipe az, aminek a térfogata 73.5 ml.
Elsõ próbálkozásnál 4.4 ml vízet hagytam benne.
Elvileg a rézporos rétegben van a nagy része, de hallani, hogy lötyög (pontosabban fémes hangon csörög) benne a víz.
Az eddigi csõ heatpipe-okhoz képest lomhább, de mûködik.
Pedig próbálgattam, hogy mennyire vezeti a hõt a fémragasztó, és kézzel elég jónak tûnik.

Más: az azetrop higításról hol lehet olvasni a neten?

Veriakilis

UI: el kell mennem 1 óra múlva itt leszek.

Szerkesztette: Veriakilis 2006. 07. 23. 19:45 -kor

[durkonorbi]

Idézet: Veriakilis - Dátum: 2006. júl. 23., vasárnap - 19:44

1. megnéztem, hogy mennyi vízet képes elnyelni a porózus rézpor: 4 ml-t. Ez elég sok, de szerintem ez elég jónak tûnik.
2. miután elnyelettem a rézporban a 4 ml vízet, odatartottam egy ultrahangos hidgpárásító elé.
Az eredmény: úgy viselkedik a ragasztott rézpor, mint egy szivacs: a vízgõz, amit fent felszív szépen 'keresztül folyik' rajta, és allul kicsepeg.
Nem mértem stopperrel, de másodpercenként 1-2 vízcsepp pottyan le az alján.

Na, akkor ez is jo modszer lehet majd ... a felvett viz mennyisége nem tunik rossznak, sot ... bár a feluletrol még nem irtél, mekkora.
Az igazán fontos az lenne, hogy azt ellenorizd le, hogy valoban szivacsként mûködik, vagy inkább csak csatornaként ... szoval, ha felveszi a vizet, akkor he felveszed és forgatod, akkor is bennemarad-e, vagy kifolyik... ha benne marad, akkor szerintem jo a cucc! Ha kifolyik viszonylag gyorsan az a 4 ml, akkor nem az igazi arra, hogy pl. vizszintesen is használni lehessen .. én ezt szeretném vmi modon elérni ... ez lenne a fõ szempont - szerintem. De ez amit csináltál, kecsegtetõ!
A lomhább alatt mit értesz pontosan? Lassabban  melegszik át a teteje, vagy valahogy a hõtádást - relativ mennyiségét -  is mérted valahogy? Mert ha csak lassabban melegszik át a "teteje" annak az az oka, hogy a porozus rétegen le tud csapodni a gõz nem ér fel direktbe olyan hamar mint a sima fal esetében ... ez természetes jelenség, a mûködést effektive nem befolyásolja a használat során.
Én délután megcsináltam gyorsan a pipe-ot, de feltolteni nem volt idom, nem értem rá, valoszinuleg holnap sem lesz, de kedden nekiesek, ha minden igaz ...
A rézport egyébként mennyi ido alatt reszelted le??   Lassan nekem is szukségem lesz egy adagra, de megnézem, nem lehet-e szerezni valahonnan, ha nem muszály nem reszelek ..

Az azetropokrol én a Dr. Liszi János : Fizikai kémia c. könyvben olvastam, tanultam ... neten nem tudom, rá kell keresni,, biztos van valami!

[durkonorbi]

.... bocs, mindig elgépelem: azeotrop !

[Veriakilis]

Idézet: durkonorbi - Dátum: 2006. júl. 23., vasárnap - 21:19

Na, akkor ez is jo modszer lehet majd ... a felvett viz mennyisége nem tunik rossznak, sot ... bár a feluletrol még nem irtél, mekkora.
Az igazán fontos az lenne, hogy azt ellenorizd le, hogy valoban szivacsként mûködik, vagy inkább csak csatornaként ... szoval, ha felveszi a vizet, akkor he felveszed és forgatod, akkor is bennemarad-e, vagy kifolyik... ha benne marad, akkor szerintem jo a cucc! Ha kifolyik viszonylag gyorsan az a 4 ml, akkor nem az igazi arra, hogy pl. vizszintesen is használni lehessen .. én ezt szeretném vmi modon elérni ... ez lenne a fõ szempont - szerintem. De ez amit csináltál, kecsegtetõ!
A lomhább alatt mit értesz pontosan? Lassabban  melegszik át a teteje, vagy valahogy a hõtádást - relativ mennyiségét -  is mérted valahogy? Mert ha csak lassabban melegszik át a "teteje" annak az az oka, hogy a porozus rétegen le tud csapodni a gõz nem ér fel direktbe olyan hamar mint a sima fal esetében ... ez természetes jelenség, a mûködést effektive nem befolyásolja a használat során.
Én délután megcsináltam gyorsan a pipe-ot, de feltolteni nem volt idom, nem értem rá, valoszinuleg holnap sem lesz, de kedden nekiesek, ha minden igaz ...
A rézport egyébként mennyi ido alatt reszelted le??   Lassan nekem is szukségem lesz egy adagra, de megnézem, nem lehet-e szerezni valahonnan, ha nem muszály nem reszelek ..

Az azetropokrol én a Dr. Liszi János : Fizikai kémia c. könyvben olvastam, tanultam ... neten nem tudom, rá kell keresni,, biztos van valami!

A felület: 350mm#30mm. Legalábbis ekkora felületet vontam be a fémragasztóval, meg a rézporral.
Ez a heatpipe egyik oldalán van, ott sem a teljes felületen, mert ezt az oldalt elõtte nagyjából u (inkább srégen) alakura hajlítottam (kalapáltam).
A másoik oldal 350mmX50mm-es rézlemez.
Szerintem elég jól megtartja a vizet,- csak akkor csöpög belõle a víz, ha odatartom a hidegpárásító elé, egyébként nem csöpög.
Ha elveszem a hidegpárásító elõl, akkor még rövid ideig csöpög, aztán 'nem jön ki belõle' több víz.
Szóval úgy vettem észre, hogy benne marad.

A lomhább mûködés alatt azt értem, hogy lassabban melegszik át a porózus heatpipe, fõleg a teteje, de ez nagyjából igaz az egészre,- szóval lassabb a reakcióideje.
Mondjuk ez 'kézi mérés' volt.
Holnap újratöltöm, és megpróbálom elõször kevesebb vizzel,- kipróbálom, mi történik, ha az összes folyékony állapotú vizet eltávolítom azon kívûl, ami a porózus részben van.

A rézpor készítés 'jó kis munka' volt: 2-3 óra reszelés...
Valaki írta, hogy lehet kapni fúrógépbe fogható kis marófejet, azzal talán nem ennyire fárdtságos munka a rézpor készítés.
Egyik haverom mondta, hogy a kompresszorok elé rakható (Festo?) páralecsapató belsejében található szivacs szerû anyag jó lehet erre a célra (porózus anyag).
Ez valami rézszerû anyag, amin át lehet fujni.


Veriakilis

Szerkesztette: Veriakilis 2006. 07. 23. 20:57 -kor

[Veriakilis]

Idézet: durkonorbi - Dátum: 2006. júl. 23., vasárnap - 21:20

.... bocs, mindig elgépelem: azeotrop !

Ezt a linket láttad már?

Ez pedig talán a legelsõ heatpipe-os topik.

[durkonorbi]

Idézet: Veriakilis - Dátum: 2006. júl. 23., vasárnap - 20:52

A rézpor készítés 'jó kis munka' volt: 2-3 óra reszelés...
Valaki írta, hogy lehet kapni fúrógépbe fogható kis marófejet, azzal talán nem ennyire fárdtságos munka a rézpor készítés.
Egyik haverom mondta, hogy a kompresszorok elé rakható (Festo?) páralecsapató belsejében található szivacs szerû anyag jó lehet erre a célra (porózus anyag).
Ez valami rézszerû anyag, amin át lehet fujni.


Veriakilis

No ez jol hangzik!
Én arra is gondoltam még a rézport illetoen, hogy ahol vettem a récsovet, a réztomboket egy olyan furésszel vágták ami egy sima vasfurészre hasonlitott, ugyanugy oda-vissza járt, csak gép hajtotta... onnan kellene kunyizni rézport!!     Vagy reszelek majd én is ....

Szerintem ugy tudod betesztelni igazén, hogy dolgozik-e a porozus réteged, ha kiprobálod hogy mennyi dio alatt melegszik át fuggolegesen , majd megnézed vizszintesen is ... ha dolgozik a cumo, akkor nem lesz jelentos kulonbség egy adott munkafázis elérése után.... magyarul: 50 C-os viz esetében ha jol mûxik, akkor lehet lassabban melegszik át, de a hõfokokat illetoen kozel azonosnak kellene majd lenniuk .... 

[durkonorbi]

Idézet: Veriakilis - Dátum: 2006. júl. 23., vasárnap - 21:06

Ezt a linket láttad már?

Ez pedig talán a legelsõ heatpipe-os topik.

Jaja, nézegettem ezeket a topikokat is, de az igazat megvallva:

ezt itt elolvastam az elejétol kezdve, az is sok ido volt ... a tobbit nem akarom ...

[Veriakilis]

Idézet: durkonorbi - Dátum: 2006. júl. 23., vasárnap - 22:17

Jaja, nézegettem ezeket a topikokat is, de az igazat megvallva:

ezt itt elolvastam az elejétol kezdve, az is sok ido volt ... a tobbit nem akarom ...

Ezzel az azeotrop eleggyel talán jobb heatpipe-ot lehetne készíteni.
Találtam valami olyat, hogy víz-aceton-ethanol elegy, ha jól emlékszem.
Van olyan agyag, amivel el lehet érni, hogy alacsonyabb hõmérsékleten forrjon a víz, és aránylag könnyen be is szerezhetõ?
Acetonom van.
acetonos heatpipe már 30 fok felett is mûködött.

[durkonorbi]

Idézet: Veriakilis - Dátum: 2006. júl. 23., vasárnap - 21:23

Ezzel az azeotrop eleggyel talán jobb heatpipe-ot lehetne készíteni.
Találtam valami olyat, hogy víz-aceton-ethanol elegy, ha jól emlékszem.
Van olyan agyag, amivel el lehet érni, hogy alacsonyabb hõmérsékleten forrjon a víz, és aránylag könnyen be is szerezhetõ?
Acetonom van.
acetonos heatpipe már 30 fok felett is mûködött.

Ha ugyesen csinálsz vákumot, az acetonos pipe akár 0 °C -ot is tud csinálni! Szóval jo kis cucc.... de a párolgáshoket illetoen a metanol és a DKM is jobban teljesit .... és tudják ugyanezt a hõfokot! Szoval én ezekkel akarok probálkozni, de az acetonos is jo lehet, valamivel azonban kevesebb hot képes szállitani ....  és a DKM valamint az acetonos is sajnos azzal a veszéllyes bir, hogy viszonylag konnyen tulmelegedhet ... hisz a légkori forrpontja viszonylag alacsony ..  a metanol viszont 65 C-os .... ez mindjárt jobban hangzik ..... ez nem melegszik olyan konnyen tul..... szoval ha alacsony hofok kell, DKM a nyero .... ha normál (40-50) akkor aceton, ha 40-60 akkor metanol, ha magasabb, akkor viz.

Mindez csak a hutott oldal hutési teljesitményétõl függ, illetve a jol megválasztott hõátviteli keresztmetszettol....

Élesben probáltál már HP-t tesztelni? Valos hõdisszipáció mellett?

Igen az azeotropos elegyekkel el lehet ezt érni... majd utánanézek valamikor .... de volt vmi anyag pl. (nem mezei használatra   ) aminek a forrpontja 147 °C volt, de  a  vizhez adva az elegy csak kilenvcven vmennyi korul forrt .... biztos van olyan is, amivel kb. olyan 80 °C-ra is le lehet esetleg huzni a forrpontot .... az már gyakorlatilag jo is lenne .... de a biner elegyek egyensulyi állapotait nem ismerem annyira.... bár elvileg az azetropok ugy viselkednek, mintha egy tiszta anyag lennének ... majd még ezt megnézem vhol .... de szerintem egyelore elég a tiszta anyagokkal végzett kisérletekkel bajlodni ... ja már megépitettem egy full mûködö rendszert, akkor majd esetleg beavatjuk az azeotropokat is!