[Hank]

Csak nekem ilyen lassú a HWSW fórummotor,vagy mások is már észrevették,hogy döcög,vagy be e jön az oldal?
hank

[Gyulavitéz]

nekem is lassú, de már vagy 1-2 hónapja

[Bali®]

Hank: Inkább a párolgás vagy forráshõt kellett volna megemlítened a vízhez való ragaszkodás miatt! Nem?
A víz forráshõje 2256kJ/kg, acetoné: 525 , etil-alk.: 906, metil-alk.: 1110
Vagyis ha a víz elforr, akkor minimum 2-szer annyi energiát elvon a környezetétõl, mint a többiek.

Gyulavitéz: Onnan tudom, hogy beleraktam egy pohár vízbe a kémcsövet és mértem a hõmérsékletét egy mutatós

hõmérõvel ami +- 1°C-os méréshatárú. És úgy 40 foknál leállt a forrás.

Egyik kedvenc könyvem a Négyjegyû füg. tábla!
Most vettem meg az újat az érettségihez, mert egy csomó új dolog is van benne.

Nemsokára írok tapasztalatokat a mai kísérletemrõl a fal felületérõl, meg a forráspontról.

[Bali®]

Ma csináltam egy kis elektrolízist amit valaki nemrég említett (bocs, de elfelejtettem ki volt az).
Vagyis 2 rézlemezt mártottam rézgálic (= réz-szulfát) oldatba és így egy olyan felületet kaptam aminek egy része kissé bemattult, egy részénél, ahol közelebb voltak a lemezek, ott meg sötétvörös lett. Ezt a réteget sajnos le lehet törölni, de szerencsére, csak ha nagyon dörzsölöm. Finoman letöröltem a sötétebb részrõl a felesleges rezet, és le is mostam. Itt már látszott, hogy ameddig belelógott az oldatba a lemez ott megmaradt a vízréteg, ahol pedig tükörsima maradt, onnan teljesen lefolyt, csak egy két helyen volt egy apróbb csepp.
A teszeredmény: gõz fölé tartva érdekes eredmény lett: Ahol sötéttebb volt a lemez, ott nagy csöppök kezdtek alakulni ritkán elhelyezkedve, ahol meg sima volt, ott sok apró. Ez elég érdekes volt. Még lehelettel is kipróbáltam és már 3-4 lehelés után azon a sötét részen 0,5-1 átmérõjû cseppek lettek, a többi helyen pedig sok pici sûrûn. Majd még folytatom a kísérleteimet ezzel kapcsolatban és remélem sikerül egyszerûen jó felületet csinálnom.

Gondolkodtam ma egy kicsit (hát persze, hogy akkor, amikor a kezemben volt a német füzet és azt kellett volna tanulnom )
Arra a következtetésre jutottam, hogy nem csak attól függ a forráspont, hogy mennyivel fûtjük a vizet, hanem attól is, hogy mennyi a hûtött rész hõfoka. Tehát ha szobahõn van a víz és a hûtõ felét nagyon lehûtjük, akkor elkezd forrni a víz. Szerintem.
Vagyis úgy kell optimalizálni a HP-t, hogy pl 5 fokkal a hûtött felület hõm.-e felett forrjon a víz. Nem tudom, hogy ez megvalósítható e, még nagyon friss az elképzelésem.

Ja és Hank: az alkoholos "vízhûtés"-el az a baj, hogy az alkoholnak kicsi a hõvezetési tényezõje. Nem?

[DrHIL]

Szerintem keveréket nem valószínû hogy érdemes lenne használni. pl víz + denaturáltszesz. Az oldatban megmarad mindkét alkotó fizikai tulajdonsága, tehát a denaturált szesz elõbb párolog. Lázsd pálinka fõzés.
Az viszont meggondolandó lenne, hogy alul tartály lenne és abból indulna ki a csõ. A tartályban bordák vagy tüskék lehetnének (mint az én vizes blokkomban ) a jobb hõátadás miatt. Ha alul tartály van, lehet, hogy nem lenne anyira kritikus a víz menyisége.
A vákumot azért úgy kellene beállítani hogy a víz már 25-30 fok körül már forrjon!

Szerkesztette: DrHIL 2005. 03. 18. 23:09 -kor

[Gyulavitéz]

Idézet: Bali® - Dátum: 2005. márc. 18., péntek - 20:55

A víz forráshõje 2256kJ/kg, acetoné: 525 , etil-alk.: 906, metil-alk.: 1110
Vagyis ha a víz elforr, akkor minimum 2-szer annyi energiát elvon a környezetétõl, mint a többiek.

Ez így van, de adott fix energiával kétszer/négyszer hamarabb forr fel. Már csak a hõátadási képességével kell összevetni.

Idézet

Ma csináltam egy kis elektrolízist amit valaki nemrég említett (bocs, de elfelejtettem ki volt az).

Asszem én voltam...

Elektrolízissel az anód (negatív) oldalon válik ki a réz, a katód oldalon meg a szulfát, tehát nem mindegy, merre folyik az áram. Sajna nem tudom, hogy hosszabb ideig tartó elektrolízissel is csak felületi kicsapódás történik-e, vagy a rézcsõ anyagához molekulárisan is hozzákötõdik a rézgálicból kivált réz. Valami ilyesmi felületet kéne elérni:

Szerkesztette: Gyulavitéz 2005. 03. 19. 07:55 -kor

[Gyulavitéz]

Idézet: DrHIL - Dátum: 2005. márc. 18., péntek - 22:27

A vákumot azért úgy kellene beállítani hogy a víz már 25-30 fok körül már forrjon!

ööö, biztos??

Akkor hogy hûl vissza nyáron amikor 33 fok van a szobában? Nekem a heatpipe egy megoldás lenne a passzív hûtésre. Én pl nem akarom a hideg oldalt ventillátorokkal hûteni...

[Gyulavitéz]

Idézet: Bali® - Dátum: 2005. márc. 18., péntek - 22:14

Ja és Hank: az alkoholos "vízhûtés"-el az a baj, hogy az alkoholnak kicsi a hõvezetési tényezõje. Nem?

Még mindig ezen rágódom. Nincs itt egy fizikus?
Itt nem pusztán a hõvezetésrõl van szó, mint a vízhûtésnél, hanem a gáz halmazállapotúvá változáshoz szükséges energiafelvételrõl is. Köztudott, hogy a vízgõz pl több energiát képes tárolni, mint maga a víz, valamint a 100 fokos vízbõl 100 fokos gõzzé váláshoz is sok energia kell (valami ötszázvalahány kJ/kg talán), amit a forrás helyén felvesz, és a lecsapódás helyén pedig lead.

Szerkesztette: Gyulavitéz 2005. 03. 19. 08:31 -kor

[Hank]

Szerintem se jó ötlet szobahõfok környékére vinni a forráspontot,hiszen így ki se tudna csapódni a gõz a hideg oldalon.
Tapasztalatom az volt egy frissen elkészült pipe-nál,hogy ha az egyik felét hideg vizbe dugtam és a másik fele még forrásban volt,akkor nagyon intenzíven kezdett forrni a csõ.Majdnem 20 fokos hideg oldalnál csinálta ezt.
Kapilláris hatást én úgy váltanám ki,hogy a boltokban kapható ónszívó harisnyából kioldanám a gyantát és megnézném úgy mit csinál.Szerintem jó ötlet,de jó ötlet a galvanizálás is.
Van egy marha egyszerû oka,miért nem ragad föl a réz a rézre.Mert közös elektropotenciálú mindkét anyag.Nincs sztatikus vonzóerõ,ami a fémionokat összetartsa.Elsõnek egy ellenkezõ elektropotenciálú anyag kell,majd utánna jöhet a réz.Megnézitek a Négyjegyût,és benne van minden.Lehet azonos potenciálú is de 1 volt potenciálkülömbség nem árt.Pl a réz-nikkel jól galvanizálható,mert a réz + akárhányvolt a nikkel aluhoz hasonlóan -akárhányvolt.Nikkelre meg jöhet mindenféle amorf rézanyag.
Termodinamika soha nem állt közel a szívemhez,jobban vágom a fémszerkezeteket és az anyagtechnológiát.
Hank

[Gyulavitéz]

Már a tervezési fázisban vagyok:
Szerintetek mi van akkor, ha egy közös tartályból indul ki 4 csõ? Ha magas a vízszint, akkor elõfordulhat, hogy elzáródik egymástól a 4 rész, így nem azonos nyomás lesz a 4 csõben. Célszerû felül is összekötni a csöveket, hogy meglegyen a közlekedõ-edény hatás?
Csak azért gondoltam erre, mert így elég egyszer nyomást beállítani, és elég egy szelep is.
A hideg oldalon valszeg vízvezetékszerelési anyagokat fogok használni, vagyis sárgaréz hatlap fejû ezláró csavar lesz a cpu blokk, ennek fejét fényesre polírozva pont megfelelõ a mérete az amd procimaghoz. Ehhez menettel csatlakozik majd pár toldalék, és ebbõl indulának ki a csövek hátrafelé a gépház hátához, ahol valamilyen lamellás módszerrel passzív hûtéssel hûlne vissza.
Gondolkodom még egy kis üveg csõ beépítésén is, amit a cpu blokkhoz tervezek, kizárólag a vízszint vizuális ellenõrzéséhez, valamint egy termoellenállást is fogok majd egy zsákfuratban elhelyezni körbekenve pasztával, ezzel pedig a blokk hõfokát fogom mérni.

[Bali®]

Idézet: Gyulavitéz - Dátum: 2005. márc. 19., szombat - 8:52

Ez így van, de adott fix energiával kétszer/négyszer hamarabb forr fel. Már csak a hõátadási képességével kell összevetni.


Asszem én voltam...

Elektrolízissel az anód (negatív) oldalon válik ki a réz, a katód oldalon meg a szulfát, tehát nem mindegy, merre folyik az áram. Sajna nem tudom, hogy hosszabb ideig tartó elektrolízissel is csak felületi kicsapódás történik-e, vagy a rézcsõ anyagához molekulárisan is hozzákötõdik a rézgálicból kivált réz. Valami ilyesmi felületet kéne elérni:

Az elõbb elforrást mire érted?? Ugye nem a vízre?

Ja, jól mondod az eletrolízist. Nem hiszem, hogy vastagabb réteg megmaradna a rézen, mert amikor egy kis darab vezeték volt a negatív oldalon, akkor egy csomó réz kivált kis idõn belül, de amikor kivettem az oldatból, akkor levált a vezetékrõl a kivált réz.
Aszem olyat nem fogunk házilag csinálni, mint ami a képen van.


Mint már mondtam szerintem a delta T a lényeg a forráshoz, és nem lehet csak úgy beállítani a forrást. Mert ami 20 fokos szobában x fokon forr, az 30 fokos szobában x+y fokon fog forrni.

Minek ide fizikus?? A víz a legjobb és legegyszerûbb. De ha neked nem jó, hát próbáld ki mással.

Én úgy csinálnám a hûtõt, hogy fogok egy 3*3*1cm-es réztömböt és abba fúrok 4-es lyukakat fentrõl lefelé és alul keresztben is fúrnák egyet, ami közössé teszi õket majd ennek az alsónak a végében lenne a szelep, amin majd kifolyik a víz, amikor vákuumot csinálok. A hûtõ egy 15-ös rézcsõ lenne, aminek ugye nagy a térfogata és így több vizet is használhatok, meg nagy felületen hül le a gõz. Az összekötést még nem tudom, hogy oldjam meg, de majd kitalálom.


Na itt a lemez:

Csatolt képek:

• 

[Bali®]

Itt meg a kémcsõs pipe egy részlete.
Az ott sziloplaszt a fehér, a fekete meg a szelep. Mindez egy pohár vízben van.

Csatolt képek:

• 

[DrHIL]

Csak egy kérdés illetvegondolat:
Csõ belsejében a falnak kapillásszerûnek kéne lennie a visszafolyás elõsegítése miatt? Mert ha igen, akkor a galvanizálással létrehozható anorf felület ezt nem segíti elõ. Ez az érdes felület viszont a kicsapódási felület méretét növelné ez pedig szerfölött hasznos lenne.

[Gyulavitéz]

ezért írtam a másik megoldást, miszerint sárgarézbõl kéne mind a blokkot mind a csövet csinálni, és a belsejébe olyan savat önteni, ami a sárgarézbõl kimarná a cinket.
a kapilláris nem csak a felületet növelné, hanem a víz a kapillárisokban felfelé is tud kúszni. emlékeztek még arra a kísérletre, amikor egy pohár vízbe egy nagyon kis belsõ átmérõjû üvegcsövet tettünk és a víz abban a csõben magasabban volt, mint a pohárban a vízszint? (higanynál meg pont fordítva). Na hát ezért is jó ez, mert így a HP-nek nem kell feltétlenül függõleges helyzetben lennie. Balinak a kísérletében ezért volt "vizesebb" az elektrolizált rézlapja, mert a repedésekhez "tapadt" a víz.

szerk: sósav marja a cinket?

Szerkesztette: Gyulavitéz 2005. 03. 20. 12:00 -kor

[DrHIL]

Idézet: Gyulavitéz - Dátum: 2005. márc. 20., vasárnap - 13:00

szerk: sósav marja a cinket?

A rezet is!

[Gyulavitéz]

Idézet: DrHIL - Dátum: 2005. márc. 20., vasárnap - 14:51

A rezet is!

az elég baj   

[Bali®]

Hali

Ha kapillárisra csináljuk meg, akkor hogy fog visszafolyni a víz?? Mert ha forr a víz, akkor a gõzök felnyomják azt ami vissza akar folyni. Nem????

A sósav marja a cinket. CSak nem tudom, hogy mennyire fér hozzá. Nem ismerem a sárgaréz anyagszerkezetét.

A tiszta rezet nem marja a sósav, csak a réz-oxidot. És általában ugye oxidréteg van a rézen. Csak azt nem tudom, hogy utána marja e a rezet, és ha igen, akkor miért.

Ma egy kicsit változtattam a vízmennyiségen. Elég érdekes lett a végeredmény! A víz most a kémcsõ kb. 1/4-ét foglalja el és a tobbi ugye vízgõz. (a légüres teret vízgõz tölti ki, aminek megvan, hogy hány fokon, mennyi a nyomása. ) És így most már testhõmérsékleten forr!!!
A kezemmel is fel tudom forralni!!! Aszem elmegyek a Fókuszba, hogy akkora a bioenergiám, hogy forralom a vizet!

[Hank]

A savazásról annyit,hogy a cinket marja a sósav,de a vörösrezet nem.Ha rezet akarsz maratni akkor tömény kénsav min 60%-os,de baráti mérges gázok is felszabadúlnak(kéntrioxid,kéndioxid)
Ennél van jóval egyszerübb megoldás a felület növeléséhez.Vas-klorid forró vízben feloldva.Ezzel szokták maratni a nyomtatott áramkörök rézfóliáit.Ha a csõ belsõ falát valahogy csíkosra tudjuk festeni,akkor kapillárisokat maratunk a csõ falára.Szerintem megoldható valahogy ez a trükk.Pl vékony szigetelõszallag csíkokat ragasztunk csõ belsõ falára és úgy kezdjük maratni.1kg vas-klorid 500HUF,nem vág anyagilag csõdbe,de a tömény kénsav már húzós árban van.Sárgaréz blokkokat nem ajánlom,ritka sz.r lesz a hõvezetése.
Hogyan tudtál akkora vákuumot csinálni??Mert én ezért álltam le kicsit a munkával.Síma forralás szelepvéggel?
Hank

[lorenzo]

Kenjétek be ragasztóval a csõ falát, majd szórjatok bele homokot! Így tutira lesznek kapillárisok az odaragadt homokszemek között - mint a kockacukornál. Maratásnál nem tudom hogyan keletkezik kapilláris?
Csak 1 5let volt.

[Gyulavitéz]

Idézet: Hank - Dátum: 2005. márc. 20., vasárnap - 21:59

Ennél van jóval egyszerübb megoldás a felület növeléséhez.Vas-klorid forró vízben feloldva.Ezzel szokták maratni a nyomtatott áramkörök rézfóliáit.Ha a csõ belsõ falát valahogy csíkosra tudjuk festeni,akkor kapillárisokat maratunk a csõ falára.Szerintem megoldható valahogy ez a trükk.Pl vékony szigetelõszallag csíkokat ragasztunk csõ belsõ falára és úgy

A kapilláris az nano méretû repedés, nem tudsz se szigetelõszalaggal, se filccel csíkosra festve olyan méretû mintákat rajzolni.