[emery23]

http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/publ...ir.php&id=11169

[Yoisten]

Idézet: szatyi - Dátum: 2005. ápr. 1., péntek - 9:16

A szervezett bûnözéssel kapcsolatban, meg a pénzért warezolókról.

Ti nem gondoljátok, hogy az egyszeri warezoló, aki eddig DC++ -ról töltögette a holmijait, most hirtelen összetojja magát, leszedi a gépérõl a DC++ -t és elmegy a legközelebbi "számtech" boltba ezerért másolt CD-t venni. Mert ott van kínálat, meg az ár is reális. Ezzel megint csak a megélhetési warezolókat támogatja. Jó ez így? Nem õket kéne elõször megállítani? És ha nem, akkor miért van beépítve az üres adathordozó árába a jogdíj? Mert a letöltés otthoni használatra nem bûncselekmény? Letöltés, de honnan?

Szatyi

Valószínû még nem tartanak ott, hogy a helyi express és hirdetési újságok helyett kiguglizzanak egy szekrényi telszámot és mailcímet.

A hubok meg gondolom akkor bukoválnak, ha a van még mellette valami más csalafintaság is mondjuk egy fizetõs ftp, vagy a hub mellett (ami tudomásom szerint alapesetben semmilyen filmet, zenét, programot nem tárol) megtalálható a tulaj gyûjteménye, megosztása.

[Yoisten]

Idézet: szatyi - Dátum: 2005. ápr. 1., péntek - 9:20

Ja, és még valami. Ha nem töltessz le havi 2-3 CD-nyi anyagot, akkor veszel magadnak szélessávú elõfizetést? Vagy inkább fizetsz 2-3e Ft-ot a gagyi betárcsázós netért, és a maradékból megveszed a warezt CD-n? Információs társadalmat építünk. Lemondom a netemet...

Remélhetõleg a szélessávú internet elterjedését nem az elérhetõ warezmennyiség katalizálja.

[2-More]

Röhögni fogsz, de tudtommal az internet összadatforgalmának valami 20%át a DC, BitTorrent és tsai adják.

[Pikkolo]

Idézet: 2-More - Dátum: 2005. ápr. 1., péntek - 14:57

Röhögni fogsz, de tudtommal az internet összadatforgalmának valami 20%át a DC, BitTorrent és tsai adják.

Igen, én is olvastam ilyesmit.

[kraftxld]

Idézet: 2-More - Dátum: 2005. ápr. 1., péntek - 15:57

Röhögni fogsz, de tudtommal az internet összadatforgalmának valami 20%át a DC, BitTorrent és tsai adják.

én úgy olvastam, hogy csak a torrent adja az egész internet forgalmának 1/3-át 

[Lauda]

Most nem azért, de senki sem hiszi, hogy azért fizet valaki 10-12 ezer forintot havonta, a korlátlan 512-1024-es netért, hogy az emailjeit, meg az indexet olvassa.   Szerintem a szolgáltatók tehetnék meg a legnagyobb lépést a töltögetés ellen, õk tudnák figyelni a legjobban az adatforgalmat. Persze az egyéni elõfizetõknél. De valamiért õk nem nagyon foglalkoznak a dolgokkal, csak ha már õket is csesztetik.

[emery23]

A Holland fájlmegosztás második nagy napja
Ez ami nalunk soha nem fog megvalosulni... 

[Pikkolo]

Idézet: Lauda - Dátum: 2005. ápr. 1., péntek - 18:19

Most nem azért, de senki sem hiszi, hogy azért fizet valaki 10-12 ezer forintot havonta, a korlátlan 512-1024-es netért, hogy az emailjeit, meg az indexet olvassa.   Szerintem a szolgáltatók tehetnék meg a legnagyobb lépést a töltögetés ellen, õk tudnák figyelni a legjobban az adatforgalmat. Persze az egyéni elõfizetõknél. De valamiért õk nem nagyon foglalkoznak a dolgokkal, csak ha már õket is csesztetik.

mivel õk csak profitálnak belõle a szélessávból akkor minek b.ogatni õket

[Lugi]

Idézet: kraftxld - Dátum: 2005. ápr. 1., péntek - 17:41

én úgy olvastam, hogy csak a torrent adja az egész internet forgalmának 1/3-át 

Igen, én is olvastam. Nehezen is bírtam abbahagyni a nevetést...

Lugi

[2-More]

Most picit lamexes leszek:
http://www.terminal....=07201711043017
http://www.origo.hu/...0103ujabb1.html
http://index.hu/tech/net/bittor1108/
https://www.hwsw.hu/...27744&count15=1
vagy ahogyan Adam Sadler mondtavolt egyik korai filmjében: olvasniiii....jó!

[Yoisten]

Nem arról beszéltem, hogy a hazai, stb forgalomnak hány százelékát adja a filecsere és egyéb témák, hanem arról, hogy a szélessáv elterjedésének nem kulcsa a meglévõ megszámlálhatóan végtelen wareztartalom. Mint ahogy a netszolgáltatóknál is a userek 5%-a generálja a forgalom 60%-át (most ex has írtam két számot), ettõl 90% elõfizetõ még havi pár gigát forgalmaz.
Tehát ha marginálisan nulla warez lenne elérhetõ, akkor mondjuk lemondaná a broadbandjét max 5%-nyi elõfizetõ (bár szép adag mazochizmus kellene visszaállni modemre), a szolgáltatók forgalma meg csökkene 60%-al.

[Yoisten]

Egyébként pont a "ha már van szélessáv, meg hub, akkor letöltök" szemlélet miatt totál téves a kiadók és egyéb jögvédõ szervezetek megállapítása, mikor azt írják, ennyi-ennyi milliárd kár.
Eleve szó nincs olyan mértékû elmaradt haszonról, mivel a mögött valami vételi indíték kéne meghúzódjon, ehelyett a chipes cikkben is volt aki írta, hogy a 90%át meg sem nézi annak, amit leszed. Sima bitgyûjtõ.
Nyilván le lehetne bontani a költségeket, de ezt nem fogják megtenni, hogy kiderüljön mennyibe kerül maga a film joga. Le kéne vonna a promót, a marketinget, a lemezárat, a védelmi eljárások licenszdíjait, a csomagolást és minden ide kapcsolódó költséget, a logisztikát, stb.
Anno a BSA bilincses plakáthadjáratával is az volt a baja a parlamenti bizottságnak, hogy semmilyen számszerüsíthetõ módszert nem tudtak prezentálni, amivel az õ bevételkiesésük modellezhetõ. A filmesek sem tudom honnan veszik ezeket az adatokat, mivel szerintem a filecserélõkön jelenlévõ anyagnak csak a töredékét nézik meg/használják, ergo megint a bitgyûjtésnél tartunk.

Szerkesztette: Yoisten 2005. 04. 02. 16:40 -kor

[INT21H]

Idézet: emery23 - Dátum: 2005. ápr. 1., péntek - 19:23

A Holland fájlmegosztás második nagy napja
Ez ami nalunk soha nem fog megvalosulni... 

Hm. Tudtommal magyar internetszolgáltató még nem adta ki ügyfelei adatait honi civil szervezetnek, vagy bármilyen külföldi szervezetnek. Figyelmeztetéssel és szolgáltatás felfüggesztésével viszont éltek már.

[uboat]

Érdemes elolvasni ezt a cikket!
Magyarország 2500!
High-tech a bûnüldözésben: Internetrendõrök 400 MHz-en



Nem mondhatni, hogy a november végi nagy fogás után a hazai warez világ a Miskolci Rendõrkapitányság Gazdaságvédelmi Alosztályának nevét hallva remegni kezd a félelemtõl. A borsodi nyomozók Miskolcon és Budapesten, filmbe illõen, egy idõben foglaltak le illegális tartalmakat árusító szervereket. A legszerényebb becslések szerint is 250 millió forintot ér a 3500 DVD-nyi jogdíjmentesített film, zene, játék- és egyéb program. Igaz, a fájlcserélõkkel, valamint az ftp szerverekbõl élõk a rendszeren ütött 15 terabyte-os lyukat napokon belül elfedték.

"Basszameg!" - ennyi volt az egyik szervert üzemeltetõ férfi reakciója november 24-én, amikor a szerverhelyet bérbe adótól mobilon megtudta: a rendõrség éppen most vitte el a szerverét. A kihallgatáson aztán nem javított (igaz, nem is rontott) az illetõ helyzetén, hogy mindenre megesküdött - fõként, hogy a rendõrök a jogszabályokat idézve az akár nyolcévnyi szabadságvesztés lehetõségét is megemlítették -: mostantól soha többé nem foglalkozik ilyesmivel. A szerverlefoglalás miatt hoppon maradt elõfizetõi mindezek ellenére a következõ napon egy technikai problémákról és azok gyors kijavításáról szóló netes üzenetet találhattak a megfelelõ helyen. A férfi jelenleg egy jó nevû ügyvéddel a háta mögött szabadlábon védekezve várja a fejleményeket.

Balra, a folyosó végén

A Fábián kapu 4. szám alatt álló ötemeletes, színben leginkább a pisztáciafagyira hajazó rendõrkapitányság amolyan lakótelep széli késõ szocreál stílusú irodaház. Az ablakok legalább modernek, néhány éve cserélhették õket. A bejárat elõtti dupla lábtörlõrács voltaképpen egy nagy lefedett lyuk a széles lépcsõsor tetejét az ajtóval összekötõ, lábteniszpályányi placc közepén. A felette lévõ eresz csatornái három méterre a földtõl véget érnek. A gazdaságvédelmi alosztály irodái a földszinten, balra, az anarchista továbbképzõ tanfolyamra agitáló felhívással és rendõröket mocskoló feliratokkal ékesített vécé-vel szemben (és azon is túl), a folyosó végén találhatók. Wágner Zoltán õrnagy irodája az utolsó. Az alosztályvezetõ - ahogyan pontosan tucatnyi embere - mással is osztozik az apró szobán. A saját és a titkárnõje íróasztalát egymáshoz tolva így csak annyira széles ez a helyiség, hogy a székek szinte a falat súrolják (amit a mintázat alapján talán a nyolcvanas években tapétáztak utoljára). Az õrnagy P4-es számítógépéhez az alosztály egyetlen, 17 colos monitora csatlakozik. Megléte kizárólag egy önkormányzati alapítványnak köszönhetõ. A többiek, a 25-35 év közötti gazdaságvédelmisek viszont 400 MHz-es processzorral és 64 megás memóriával felszerelt muzeális P2-kkel szolgálnak és védenek, akár a világhálón is. Illetve ott mégsem, mert egyetlenegy sincs hálózatra kötve - a rendõrkapitányság épületében lévõ két vonalból nekik egy sem jutott. A rendszergazdák arra viszont kínosan ügyeltek, hogy az operációs rendszereket úgy telepítsék, hogy a gépekkel játszani semmiképpen ne lehessen.

Gyors fejszámolás után megállapítható: másfél-kétmillió forintból informatikailag tisztességesen fel lehetne szerelni az alosztályt, ami azért ehhez a típusú munkához nem ártana. Ám az õrnagy hiába kérne feletteseitõl bármit, a kapitányságon ennél lényegesen fontosabbnak tartott dolgokra sem futja. Ha pedig nem lehet mindenkinek mindent, akkor az egyes alosztályoknak is jobb, ha senki nem kap semmit. Nem is panaszkodnak, mert hiába gyorsítaná õket a modernebb felszerelés, ha ennyi van, ezzel kell eredményt produkálni. Wágnerbõl aztán csak kibukik, hogy amikor Hollandiában járt, látta: egészen más dimenzióban is lehet ezt a munkát végezni.

A gazdaságvédelmi alosztályhoz elsõsorban a csalás, sikkasztás, hûtlen kezelés stb. ügyek kivizsgálása tartozik. Saját bevallásuk szerint az internetes cécó a munkájuk 5-7 százalékát teszi ki, ami havi átlagban 3-5 ügy. A szokásoknak megfelelõen egy-egy ilyen ügyre legfeljebb három ember áll rá; a munka adatgyûjtésbõl, nyomozásból, esetenként házkutatásból és lefoglalásból áll. A hálón többnyire kis halak akadnak fenn, a november végi nagy fogás különös kivételnek számít.

Egy névtelen bejelentésnek köszönhetõen dõlt be az egész illegális hálózat, ráadásul olyan sebesen, hogy bár az ügyben eljáró rendõrök csak hétfõn kapták meg a városi szintû nyomozás jogkörét, csütörtökön már Budapesten foglalták le a szervereket. Kiderült ugyanis, hogy az elõzetes bejelentésnek megfelelõen a Miskolci Egyetem szerverszobájában található számítógép csupán kapu egy teljes hálózathoz, s az általa így fantomizált kiszolgálóegységek valójában a fõvárosban találhatók.

Az információgyûjtés fortélyairól a csoport többi tagjához hasonlóan Szakácsi Attila százados is alig valamit hajlandó elárulni. Általánosságokat lehet csak kiszedni belõle, például hogy az elsõdlegesen beérkezõ információk alapján Wágnernek három napja van eldönteni, megkezdõdjön-e a nyomozás, vagy sem. Az õrnagy eddig mindig jól mérlegelt, mert az elrendelt nyomozások még sosem futottak lyukra. Ez sem kevés, hiszen a lefoglalt winchestereket és szervereket igazságügyi szakértõk árazzák be, ami esetenként akár egymillió forintjába is kerülhet a rendõrségnek. Halvány mosoly és hallgatás a reakció, amikor szóba kerül: valóban beépülnek-e a nyomozás során az adott rendszerbe, illetve hogy ha internetjük sincs, akkor tényleg az újságok apróhirdetéseit bogarászva találnak-e új zsákmányra. Az õrnagy annyit jegyez meg: nem cáfolja, rendszeresen "bejelentést tesz" náluk az ASVA (Audiovizuális Mûvek Szerzõi Jogait Védõ Közhasznú Alapítvány), a Mahasz, és néha az Artisjus is, de többbször kaptak olyan névtelen bejelentést, ami elég volt az induláshoz.

A hazai jogszabályok szerint a letöltés és az egy-két példányos biztonsági másolat készítése (kivéve a szoftverekét) nem büntetendõ cselekedet; a feltöltés és az áruba bocsátott másolat viszont igen. Ennek megfelelõen a rendõrség elsõsorban a fizetõs ftp szerverekre és a kalóz CD-, DVD-korongokat árusítókra fokuszál. Azt persze az összes nyomozó hangoztatja: minden tudomására jutott esetben kötelessége eljárni.

A Victor Hugo utcai fiúk

"Hol a szerver? Ki üzemelteti? Hová folyik a pénz (mi a számlaszámhoz tartozó bank, illetve melyik szolgáltatóhoz fut be az emelt díjas telefonszám)? Ennyit kell csak megtudni, aztán egyszerûen ki kell kérni a szerzõdéseket, és lehet menni a címre begyûjteni" - avat be Bodnár Gábor fõhadnagy. Széttárja azonban a kezét, amikor felhozzuk: ha ilyen egyszerû az egész, akkor hogyan lehet, hogy az övékhez hasonló nagy fogás még nem volt az országban.

Rebesgetik, hogy a miskolciak akciója után a XIII. kerületben is elkezdõdött néhány nyomozás. Nem véletlenül itt, hiszen az informatikai hálózatok dolgában kicsivel jobban tájékozottak mind tudják: a Victor Hugo utca a fõváros és az ország egyik nagy warez paradicsoma. De komoly lelõhelyeket találhatnának az összes egyetemi hálózati központok közelében is. Egy jó nevû informatikai cég budapesti rendszermérnöke szerint kb. 10-12 olyan hely van a fõvárosban, ahol nagy kapacitású szervereket ideig-óráig észrevétlenül lehet mûködtetni. Szerinte ha a rendõrség ezeket a helyeket figyelné, rövid idõn belül komoly csapást mérhetne az illegális tartalmakból élõk üzletágára. Nemcsak a lefoglalások miatt, hanem azért is, mert aztán már nem lenne hová becsempészni az új szervereket.

Jelenleg a legjobban futó fizetõs ftp szerverekkel akár havi 4-500 ezer forintot is keres az üzemeltetõ, s ezért csupán annyit kell tennie, hogy ha a szerverére csatlakozni kívánó már utalta a 400-2000 forintig terjedõ heti-havi letöltési díjat, küldjön egy jelszót a hozzáféréshez. A kiadása ezen felül csak annyi, hogy havi 35 ezer forintért bérli a szervert, amit forgalomképes tartalommal (leginkább friss filmek, DVD-k, zenei albumok, programok) fel kell tölteni és frissíteni. Szekeres százados is úgy látja, ha felsõbb szintû akarat volna az ügyben, akár két hónap alatt kitakarítható lenne a hazai kibertérbõl az illegális tartalmú szerverek nagy része. Ehhez persze kellene egy olyan csoport, amely csak az illegális szerverekre specializálja magát; erre viszont jelenleg nem lát esélyt.

A november végi akcióban lefoglalt ftp szerverek illegális anyagát egyes sajtóorgánumok az õsforrás lebukásaként aposztrofálták. A nemzetközi szinten is kétségtelenül jelentõsnek számító 15 terabyte-os fogás azonban egyáltalán nem rendítette meg a folyamatosan bõvülõ hálózatot. Bizonyítja ezt a sok ftp szerver zavartalan mûködése és a számtalan fájlcserélõ program népszerûsége is.

A talán legnépszerûbb, itthon is használatos fájlcserélõ, a Direct Connent (DC++) egy-egy csatornája például több száz terabyte-nyi, a felhasználók egymástól letölthetõvé tett adatbázisaival mûködik nonstop üzemmódban. A Matrix nevû szerveren január 20-án délután 5497 felhasználó 330 terabyte-nyi adatot osztott meg, a KOLI 4333 felhasználója 245-öt. A nemzetközi helyzetet jól szemlélteti, hogy ugyanezzel a programmal ugyanekkor a román Nemezisen 7444-en több mint 520 terabye-tot, az olasz Caoticson pedig 4865-en több mint 200 terabyte-ot "dobtak össze". A DC++ mellett hasonló adatokat produkál a WinMx, az AfterNapster, a Blubster, az eDonkey2000, a Morpheus Grokster, az emule, a Kazaa és a SoulSeek is - hogy csak a legismertebbekrõl essék szó. Ráadásul ezek a fájlcserélõk ingyenesek, és az egymástól töltött tartalmak mások számára lényegében láthatatlanok. Ám minthogy e programok alapelve, hogy a letöltéshez saját géprõl megosztott, általában több gigabyte-nyi tartalmat kell hozzáférhetõvé tenni, jogilag minden fájlcserélõ alatt vékonnyá válik a jég.

Ám mielõtt az érintettek önmegsemmisítõ gombot szerelnének a gépükbe, vagy minden csengetésre nullával/egyessel írnák tele a winchesterüket, nem árt felidézni a minap az mtv-nek nyilatkozó Pilvein Pétert (ORFK Nemzeti Nyomozóiroda Elemzõ, Értékelõ és Internet-figyelõ Osztály): "Ha nem derül ki, akkor nem bûn. Baj akkor van, ha kiderül."

[24thmoment]

Mátrix Network has been reloaded!    

[INT21H]

Folytatódik a hülyeségkampány...

Idézet

"Az ésszerû jövõt középtávon magam is az elérhetõ árú, jó minõségû jogszerû szolgáltatásokban látom: a vásárlónál itt is megmarad a választás szabadsága (ami zenei téren például már önmagában is jelentõs lépés a mostani lp-orientált piachoz képest), ugyanakkor megbízható minõségû és forrású szolgáltatást vesz igénybe, ráadásul teljesen jogszerûen. Emellett elvben helyeslem a mûveket jogsértõ módon terjesztõ, nyilvánosan hozzáférhetõvé tevõ, adott esetben ebbõl haszonra szert tevõ szolgáltatók elleni fellépést is" - fogalmazott Szinger András.

Ezzel csak egyetérteni tudok. Kérdés: akkor mire vártok, kedves kiadók? Aki már csinálja, miért nem így csinálja?

[Ytse]

Idézet: blash - Dátum: 2005. ápr. 1., péntek - 1:33

hwsw: Ismét lecsapott a fájlcserélõkre a magyar rendõrség @ 2005. március 31. 20:02

Ytse lassabb volt

Egész nap Zalaegerszegen voltam a Flextronics gyárban, csak este kerültem géphez

[Samott]

Idézet: Ytse - Dátum: 2005. ápr. 4., hétfõ - 15:16

Egész nap Zalaegerszegen voltam a Flextronics gyárban, csak este kerültem géphez

Flextronics-rol is lesz cikk? Mi jot csinalnak ott mostanaban?

Samott

[[.:AMDFan:.]]

Hello!

Részben (80%) végigolvastam a fórumot és ahogy Nevergone írta,  erõs ferdítések vannak a BSA és társai ellen, valamit frodítva is. Valami azt súgja ez azért van mert itt olyan emberek fórumoznak akik valamilyen szinte elkötelezettek valamilyen irányba. Azt viszont nem értem meg, hogy a fizetõs warezzel hogyan állíthatja valaki szembe a dc-t mint ingyenes és elfogadható megoldást.
A Chip cikkben szerintem nagyon jól rávilágítottak (sajnos) a dolgokra. Már amennyire rálátok. Ahhoz képest mindenképp nagy haladás, hogy pár hónapja még 10 millióért ellopott premierfilmekrõl meg maffiáról volt szó a TV-ben. De régen (amikor még free warez volt) más volt a helyzet. Kevesebb embernek volt netje, az is csak modemes max ISDN volt. Mi kellett? Valaki mondjuk ircop volt egy irc hálózaton, kapott egy két jó külföldi ftp-t, leszedte a cuccot, feltolta ingyenesre, koliból akárhonnan, aztán oda mindenki feltódult. De max 5K-val tudott szedni (19-07ig!!)  az a kevés ember is aki anno warezolásra adta a fejét. Ma egy user átlagosan min. 20x ekkora sávot fogyaszt. Hogyan lehetne nyilvános free serveren kiszolgálni ekkora keresletet? Jó, kialakultak a fájlcserélõk. De ha nálunk hipp hopp megszûnne az összes fizetõs FTP akkor vajon hogyan kerülne fel fájlcserélõkre kapásból a cucc? Akkor aztán lehetne verni a mellünket, hogy én bizony nem támogattam a warezftp üzemeltetõtek, meg jönni az elvekkel. És szarban lennénk. Nagyon úgy érzem, hogy azok szólják le a warezftp-ket akik nem tudnak bekerülni sehova. Azért ha egy "kifli" (de jót röhögtem a Chip cikken ) szintû szerverre bejut az ember akkor nagy barom lenne sajnálni azt a pár ezrest havonta.
A másik: elitélendõ a warezftp-s mert lopott cuccal üzletel? De akkor nézzünk már magunkba. Mi TÖKUGYANAZT a LOPOTT cuccot töltjük le p2p-rõl (nem szokott 60 fajta release lenni) annyi különbséggel, hogy ha nem finanszírozná valaki ezeket az ftp-ket akkor sokkal sokkal késõbb kerülne fel az anyag dc-re meg hasonló helyekre.
A harmadik: gondolom senki sem gondolja, hogy aki releaseeli a cuccokat az nem lát belõle pénzt. Nyilván nem dollármilliókat, de azért csurran cseppen ott is.

Összességében én nem ítélem a mátrixos srácot az ftp-ért. 1000-bõl kb 1 ember lenne az aki a letöltött anyagok tizedét megvenné legálisan. És õszintén szólva letojom a készítõk bazinagy munkáját amikor a Driv3r-t amit már évek óta vártam, leszedtem és egy akkora fostalicska, hogy még a 120FT-os DVD-t is sajnálnám rá nemám megvenni 10k-ért. Meg a Gyõzike féle mocsokszar zenét játszó divatmajmok akkor sírjanak ha értékelhetõt tudnak produkálni. Milyen érdekes. 20 éve ment a kazettamásolás ezerrel nekünk mégis volt itthon egy csomó eredeti kazink. A mai együttesektõl miért nincs? hmmm...