Súgó
A téma zárva.
Idézet
„Kamatjövedelem
65. § (1) Kamatjövedelemnek minősül – figyelemmel az a)-d) pontok rendelkezéseire is – a magánszemély által kamat címén megszerzett bevétel egésze, kivéve egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozó ilyenként bejelentett belföldi pénzforgalmi bankszámláján jóváírt, valamint egyébként az a)-d) pontokban nem említett, egyéni vállalkozói bevételként elszámolt kamatot.
a) Bármely hitelintézeti betétszámla (ideértve a takarékbetétről szóló törvényerejű rendeletben meghatározott takarékbetétet is), folyószámla, bankkártya-számla követelés-egyenlege esetében a magánszemély és a hitelintézet között fennálló szerződés (ideértve az üzletszabályzatot, kamatfeltételeket is) szerint megszolgált kamat minősül kamatjövedelemnek.
b) A nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott, a tőkepiacról szóló törvény szerinti
ba) hitelviszonyt megtestesítő értékpapír esetében a magánszemély tulajdonosnak kamat címén fizetett – a bb) pontban nem említett – bevétel,
bb) hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, befektetési jegy esetében a beváltáskor, visszaváltáskor, átruházáskor elért bevételből az árfolyamnyereségre irányadó rendelkezések szerint megállapított jövedelem
minősül kamatjövedelemnek.
(2) A kamatjövedelem után az adó mértéke 20 százalék, ennek megfelelően az (1) bekezdés c) pontjában említett esetben az adó a nyereményalap egynegyede. Az adót – ha a kamatjövedelem
a) kifizetőtől származik – a megszerzés időpontjára a kifizető állapítja meg, vonja le, fizeti meg és vallja be
65. § (1) Kamatjövedelemnek minősül – figyelemmel az a)-d) pontok rendelkezéseire is – a magánszemély által kamat címén megszerzett bevétel egésze, kivéve egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozó ilyenként bejelentett belföldi pénzforgalmi bankszámláján jóváírt, valamint egyébként az a)-d) pontokban nem említett, egyéni vállalkozói bevételként elszámolt kamatot.
a) Bármely hitelintézeti betétszámla (ideértve a takarékbetétről szóló törvényerejű rendeletben meghatározott takarékbetétet is), folyószámla, bankkártya-számla követelés-egyenlege esetében a magánszemély és a hitelintézet között fennálló szerződés (ideértve az üzletszabályzatot, kamatfeltételeket is) szerint megszolgált kamat minősül kamatjövedelemnek.
b) A nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott, a tőkepiacról szóló törvény szerinti
ba) hitelviszonyt megtestesítő értékpapír esetében a magánszemély tulajdonosnak kamat címén fizetett – a bb) pontban nem említett – bevétel,
bb) hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, befektetési jegy esetében a beváltáskor, visszaváltáskor, átruházáskor elért bevételből az árfolyamnyereségre irányadó rendelkezések szerint megállapított jövedelem
minősül kamatjövedelemnek.
(2) A kamatjövedelem után az adó mértéke 20 százalék, ennek megfelelően az (1) bekezdés c) pontjában említett esetben az adó a nyereményalap egynegyede. Az adót – ha a kamatjövedelem
a) kifizetőtől származik – a megszerzés időpontjára a kifizető állapítja meg, vonja le, fizeti meg és vallja be
Idézet
„Tőzsdei ügyletből származó jövedelem
67/A. § (1) Tőzsdei ügyletből származó jövedelem a tőkepiacról szóló törvény szerinti tőzsdén, valamint az Európai Unió bármely más tagállamában, továbbá a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamában működő tőzsdén a magánszemély által 2006. augusztus 31. napját követően kötött ügyletben az adóévben
a) átruházott értékpapír árfolyamnyeresége;
b) összetett ügylet vagy származtatott ügylet elszámolt nyeresége.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezésétől eltérően árfolyamnyereségnek minősül – az értékpapírnak az (1) bekezdésben említett ügyletben történő átruházása esetén – az értékpapír névértékéből, legfeljebb azonban az elért bevételből az a vagyoni érték, amely az átruházó magánszemélynél a 77/A. § (2) bekezdésének b) pontja, valamint – az (5) bekezdésében említett esetek kivételével – c) pontja alapján nem minősült bevételnek, csökkentve az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek összegével.
(3) A tőzsdei ügyletből származó jövedelmet – legfeljebb annak mértékéig – csökkenti az (1) bekezdésben említett tőzsdén a magánszemély által 2006. augusztus 31. napját követően kötött – az (1) bekezdésben említett – ügyletben az adóévben
a) átruházott értékpapírnak a megszerzésére fordított értéke és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegéből az a rész, amely meghaladja az átruházás ellenében kapott bevételt (árfolyamveszteség),
b) összetett ügyleten vagy származtatott ügyleten elszámolt veszteség,
c) az adóévet (első ízben a 2007. évet) megelőző évben vagy az adóévet (első ízben a 2008. évet) megelőző két évben az a)-b) pont szerinti összegnek az adott évben a tőzsdei
ügyletből származó jövedelmet meghaladó része (elhatárolt tőzsdei ügyletből származó veszteség) a magánszemély döntése szerinti megosztásban
(a továbbiakban együtt: tőzsdei ügyletből származó adóalap).
(4) A tőzsdei ügyletből származó adóalap után az adó mértéke 20 százalék.
(5) Az adóévben az (1) bekezdésben említett ügyletben bevételt szerző magánszemély köteles az adóévre bevallást benyújtani. Az adót a magánszemély az általa vezetett nyilvántartás alapján a tőzsdei ügyletről a befektetési szolgáltató által kiállított bizonylatok szerint állapítja meg. A nyilvántartásnak az e törvény szerint az értékpapírokra, értékpapírra vonatkozó jogokra előírt rendelkezései értelemszerű alkalmazásával ügyletenként tartalmaznia kell különösen az ügyletekben megszerzett bevételeket, az ügyletekhez kapcsolódó járulékos költségeket, az átruházott értékpapírok megszerzésre fordított értékét, az elszámolt ügyleti nyereséget (veszteséget).
67/A. § (1) Tőzsdei ügyletből származó jövedelem a tőkepiacról szóló törvény szerinti tőzsdén, valamint az Európai Unió bármely más tagállamában, továbbá a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamában működő tőzsdén a magánszemély által 2006. augusztus 31. napját követően kötött ügyletben az adóévben
a) átruházott értékpapír árfolyamnyeresége;
b) összetett ügylet vagy származtatott ügylet elszámolt nyeresége.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezésétől eltérően árfolyamnyereségnek minősül – az értékpapírnak az (1) bekezdésben említett ügyletben történő átruházása esetén – az értékpapír névértékéből, legfeljebb azonban az elért bevételből az a vagyoni érték, amely az átruházó magánszemélynél a 77/A. § (2) bekezdésének b) pontja, valamint – az (5) bekezdésében említett esetek kivételével – c) pontja alapján nem minősült bevételnek, csökkentve az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek összegével.
(3) A tőzsdei ügyletből származó jövedelmet – legfeljebb annak mértékéig – csökkenti az (1) bekezdésben említett tőzsdén a magánszemély által 2006. augusztus 31. napját követően kötött – az (1) bekezdésben említett – ügyletben az adóévben
a) átruházott értékpapírnak a megszerzésére fordított értéke és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegéből az a rész, amely meghaladja az átruházás ellenében kapott bevételt (árfolyamveszteség),
b) összetett ügyleten vagy származtatott ügyleten elszámolt veszteség,
c) az adóévet (első ízben a 2007. évet) megelőző évben vagy az adóévet (első ízben a 2008. évet) megelőző két évben az a)-b) pont szerinti összegnek az adott évben a tőzsdei
ügyletből származó jövedelmet meghaladó része (elhatárolt tőzsdei ügyletből származó veszteség) a magánszemély döntése szerinti megosztásban
(a továbbiakban együtt: tőzsdei ügyletből származó adóalap).
(4) A tőzsdei ügyletből származó adóalap után az adó mértéke 20 százalék.
(5) Az adóévben az (1) bekezdésben említett ügyletben bevételt szerző magánszemély köteles az adóévre bevallást benyújtani. Az adót a magánszemély az általa vezetett nyilvántartás alapján a tőzsdei ügyletről a befektetési szolgáltató által kiállított bizonylatok szerint állapítja meg. A nyilvántartásnak az e törvény szerint az értékpapírokra, értékpapírra vonatkozó jogokra előírt rendelkezései értelemszerű alkalmazásával ügyletenként tartalmaznia kell különösen az ügyletekben megszerzett bevételeket, az ügyletekhez kapcsolódó járulékos költségeket, az átruházott értékpapírok megszerzésre fordított értékét, az elszámolt ügyleti nyereséget (veszteséget).
Idézet
Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény módosítása
153. § Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Eho.) 3. §-ának (3) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A magánszemély az adóévben megszerzett, az Szja tv. szerint külön adózó, bevallási kötelezettség alá tartozó
a) vállalkozásból kivont jövedelem,
b) értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem,
c) 25, illetőleg 35 százalékos adóterhet viselő osztalék, vállalkozói osztalékalap,
d) árfolyamnyereségből származó jövedelem,
e) ingatlan bérbeadásából származó egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg
után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet mindaddig, amíg a biztosítási jogviszonyában a Tbj. 19. § (1) bekezdése, 36-37. §-a és 39. § (2) bekezdése alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék (a továbbiakban együtt: egészségbiztosítási járulék), valamint az a)-e) pontban meghatározott jövedelmek után megfizetett százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a négyszázötvenezer forintot (a továbbiakban: hozzájárulás-fizetési felső határ).”
153. § Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Eho.) 3. §-ának (3) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A magánszemély az adóévben megszerzett, az Szja tv. szerint külön adózó, bevallási kötelezettség alá tartozó
a) vállalkozásból kivont jövedelem,
b) értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem,
c) 25, illetőleg 35 százalékos adóterhet viselő osztalék, vállalkozói osztalékalap,
d) árfolyamnyereségből származó jövedelem,
e) ingatlan bérbeadásából származó egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg
után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet mindaddig, amíg a biztosítási jogviszonyában a Tbj. 19. § (1) bekezdése, 36-37. §-a és 39. § (2) bekezdése alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék (a továbbiakban együtt: egészségbiztosítási járulék), valamint az a)-e) pontban meghatározott jövedelmek után megfizetett százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a négyszázötvenezer forintot (a továbbiakban: hozzájárulás-fizetési felső határ).”
