[krixkrax]

Idézet: JonesC - Dátum: 2005. jún. 8., szerda - 20:09

Nem az oprendszenek kell támogatni, a megfelelõ pinter meghajtó végzi a postscript dokumentum elkészítését.

Minden oprendszer kezel valamilyen szinten fontokat. Ha a PS-fontban a Type 1-re gondolsz, az XP is csont nélkül kezeli. A "precíz" szó tévesztett meg.
Szerinted hogyan lehet még kezelni a fontokat? Ha nem precíz akkor milyen?

Nem az összes szoftver WYSIWYG, természetesen, hanem azok azok amiket olyanra írnak. A Quark "remekségérõl" külön topikot lehetne nyitni, csak éppen nem érdemes.

Az appletalk sose volt jó, az X az jó, bár az gondolom a darwinon alapszik, ebben is jó döntés volt.

Az apple a legnagyobb koppintó, úgyhogy ezt tán hagyjuk, bár el kell ismerni profin koppintanak, és sokszor még javítanak is a dolgokon az eredetihez képest.

Valóban nem a legfrissebb modellek, valszeg nincsenek szarabbul beállítva és menedzselve mint ha te csinálnád.

Igen mi ctp rendszerekkel dolgozunk.

-- Nem az oprendszenek kell támogatni, a megfelelõ pinter meghajtó végzi a postscript dokumentum elkészítését. --

Aha, és a printer driver csak úgy van, jóember? A drivert nem az oprendszerhez (meg persze a printerhez) készíted?Idemásolom újra, amit írtam: A postscript nyelvet igenis az operációs rendszer támogatja a hozzá megírt drivereken vagy extension-ökön keresztül.

-- Minden oprendszer kezel valamilyen szinten fontokat. Ha a PS-fontban a Type 1-re gondolsz, az XP is csont nélkül kezeli. A "precíz" szó tévesztett meg. Szerinted hogyan lehet még kezelni a fontokat? Ha nem precíz akkor milyen? --

Persze, a dos is kezel fontokat valamilyen szinten. PS font alatt type 1-re gondolok, az xp az elso winfos, ami kezeli egyaltalan. Preciz alatt meg azt ertem, hogy mondjuk a winfosok valtozatai hiresek arrol, hogy allandoan ps problemaik voltak fokeppen a szar betukezeles miatt. Mac-en meg hogy-hogy nem, ment rendesen, precizen. Szoval, a mac 1984 ota (ez a szuletesi eve) alapbol alkalmas dtp-re, a winfos meg csak most kezd alakulni. Fontokat meg hogyan lehet kezelni? Sokfelekepp. Egyszeru kerdes, hanyfele karaktertablat is zagyvalt ossze a Microfos a kulonbozo winfos verziok alatt?

-- Nem az összes szoftver WYSIWYG, természetesen, hanem azok azok amiket olyanra írnak. --
Aha, es Mac-re szinte az osszes olyan.

Quark remek kis program, a nyomdai dtp egyik atyja vagy anyja. Persze, neki is vannak problemai, mint minden programnak, amit emberek irtak.

Appletalk mar akkor volt, mikor a pc-k szinte meg se voltak. Szoval a maga idejen jo volt, egyszeru volt konfigolni, stb.

Apple lenne a legnagyobb koppinto? Asszem nem egy planetan elunk.

-- Valóban nem a legfrissebb modellek, valszeg nincsenek szarabbul beállítva és menedzselve mint ha te csinálnád. --
10 eve mac-es rendszergazda vagyok, ugyhogy ne szovegelj nekem itt a beallitasrol, menedzselesrol.

ctp-hez gratulalok, telleg jo.

utolag szerkesztve: nem is 10, hanem 12

Szerkesztette: krixkrax 2005. 06. 08. 19:33 -kor

[RDaneel_hu]

Idézet: JonesC - Dátum: 2005. jún. 8., szerda - 20:18

Crossfont. Igen régi szoftver.

És azt mire használod?
Csak nem azt akarod mondani, hogy a Crossfont-tal átalakítasz egy Mac-es TYPE1-es betüt PC-s TYPE1-essé?
Megnézném azt a programot, hogy minden paramétert megfelelõen konvertál-e át!
(kódlapok, kerning értékek, ascend-descend értékek, baseline stb.)

Még az elhíresült Macromedia Fontographer 4.1-ese (mindenki ezzel gányolt a 90-es években) sem tudott ugyanolyan baseline értéket produkálni a lementett font-ban, az eredetihez képest.
Utoljára normális betümentést a GraphiSet stúdió csinált 1992-ben itthon.
A többi csak gány.

Szerk: + Gidata Kft. (de õk sajnos nem csinálnak gyüjteményeket belõle)

Szerkesztette: RDaneel_hu 2005. 06. 08. 19:46 -kor

[krixkrax]

Idézet: JonesC - Dátum: 2005. jún. 8., szerda - 20:16

Pont ugyanannyit. Csak az OS9-ben rendszeresen lefagyott a fotosop a save as-közben miközben listázta a helyi könyvtásr fájljait.

Ha mac akkor OSX. Vagy csak szenvedés.

Hadd kerdezzem meg, dolgoztal te egyaltalan regebben mac-kel? Nem ugy tunik. Az meg. hogy a photoshop-ban fagy a saveas kozben, el is arulja, hogy milyen allapotban lehet-lehetett ott a rendszer meg a rendszer.

[krixkrax]

Idézet: RDaneel_hu - Dátum: 2005. jún. 8., szerda - 20:43

És azt mire használod?
Csak nem azt akarod mondani, hogy a Crossfont-tal átalakítasz egy Mac-es TYPE1-es betüt PC-s TYPE1-essé?
Megnézném azt a programot, hogy minden paramétert megfelelõen konvertál-e át!
(kódlapok, kerning értékek, ascend-descend értékek, baseline stb.)

Még az elhíresült Macromedia Fontographer 4.1-ese (mindenki ezzel gányolt a 90-es években) sem tudott ugyanolyan baseline értéket produkálni a lementett font-ban, az eredetihez képest.
Utoljára normális betümentést a GraphiSet stúdió csinált 1992-ben itthon.
A többi csak gány.

Szerk: + Gidata Kft. (de õk sajnos nem csinálnak gyüjteményeket belõle)

a graphiset sem.

oszinten, magyarorszagon senki sem csinalt korrekt fontokat, csaladokat. Csak - mondjuk igy - a mac-en volt a legkevesbe rossz.

[JonesC]

Idézet: krixkrax - Dátum: 2005. jún. 8., szerda - 20:29

-- Nem az oprendszenek kell támogatni, a megfelelõ pinter meghajtó végzi a postscript dokumentum elkészítését. --

Aha, és a printer driver csak úgy van, jóember? A drivert nem az oprendszerhez (meg persze a printerhez) készíted?Idemásolom újra, amit írtam: A postscript nyelvet igenis az operációs rendszer támogatja a hozzá megírt drivereken vagy extension-ökön keresztül.

-- Minden oprendszer kezel valamilyen szinten fontokat. Ha a PS-fontban a Type 1-re gondolsz, az XP is csont nélkül kezeli. A "precíz" szó tévesztett meg. Szerinted hogyan lehet még kezelni a fontokat? Ha nem precíz akkor milyen? --

Persze, a dos is kezel fontokat valamilyen szinten. PS font alatt type 1-re gondolok, az xp az elso winfos, ami kezeli egyaltalan. Preciz alatt meg azt ertem, hogy mondjuk a winfosok valtozatai hiresek arrol, hogy allandoan ps problemaik voltak fokeppen a szar betukezeles miatt. Mac-en meg hogy-hogy nem, ment rendesen, precizen. Szoval, a mac 1984 ota (ez a szuletesi eve) alapbol alkalmas dtp-re, a winfos meg csak most kezd alakulni. Fontokat meg hogyan lehet kezelni? Sokfelekepp. Egyszeru kerdes, hanyfele karaktertablat is zagyvalt ossze a Microfos a kulonbozo winfos verziok alatt?

-- Nem az összes szoftver WYSIWYG, természetesen, hanem azok azok amiket olyanra írnak. --
Aha, es Mac-re szinte az osszes olyan.

Quark remek kis program, a nyomdai dtp egyik atyja vagy anyja. Persze, neki is vannak problemai, mint minden programnak, amit emberek irtak.

Appletalk mar akkor volt, mikor a pc-k szinte meg se voltak. Szoval a maga idejen jo volt, egyszeru volt konfigolni, stb.

Apple lenne a legnagyobb koppinto? Asszem nem egy planetan elunk.

-- Valóban nem a legfrissebb modellek, valszeg nincsenek szarabbul beállítva és menedzselve mint ha te csinálnád. --
10 eve mac-es rendszergazda vagyok, ugyhogy ne szovegelj nekem itt a beallitasrol, menedzselesrol.

ctp-hez gratulalok, telleg jo.

utolag szerkesztve: nem is 10, hanem 12

Utolsó reakció, továbbiakban csak az OSX-rõl beszélek.

A printer drivert a nyomtató gyártója készíti. Az operációs rendszer csak a ps file létrehozása (logikailag), írásra megnyitása, írása, bezárása (mint minden más fájlnál). Ennyi.

Saját tapasztalatról beszélj ne arról, hogy mi mirõl híres.

Az 1984-ben megjelent mac maximum tetrisre volt alkalmas. Az xp 2001-ben jelent meg nem most kezd alakulni.

Az olyan, amit olyanra írnak. Nem oprendszer függõ.

A quark sokkal inkább elterjedt, mint remek, de lefele halad a csillaga.

Pc már akkor is volt amikor az apple még tervben sem volt.

Ez itt a föld. Te honnan írsz?

Arról szövegelek amirõl akarok, semmi esetre sem te fogod ezt szabályozni. Ettõl függetlenül fenntartom, hogy a mi rendszergazdáink semmivel rosszabak a munkájukban mint te. No offense.

Szerkesztette: JonesC 2005. 06. 08. 19:50 -kor

[Naranek]

"Pc már akkor is volt amikor az apple még tervben sem volt."

Ez enyhe tevedes..

A PC azert jott vilagra, mert az IBM kezdte felteni a nagygepes rendszereit az Apple gepeitol es muszaj volt belepnie, az Apple altal letrehozott piacra..
Az Apple elott olyan, hogy Szemelyi Szamitogep (lasd. PC) nem letezett..

[JonesC]

Idézet: Naranek - Dátum: 2005. jún. 8., szerda - 21:07

"Pc már akkor is volt amikor az apple még tervben sem volt."

Ez enyhe tevedes..

A PC azert jott vilagra, mert az IBM kezdte felteni a nagygepes rendszereit az Apple gepeitol es muszaj volt belepnie, az Apple altal letrehozott piacra..
Az Apple elott olyan, hogy Szemelyi Szamitogep (lasd. PC) nem letezett..

Az IBM PC-t 1981-ben jelentették be. 82-ben az XT-t. 83-ban a PC juniort. 84-ben az AT-t.

Szerkesztette: JonesC 2005. 06. 08. 20:10 -kor

[ion]

Az is ironikus, hogy Wozniak olyan gepet szeretett volna csinalni, amit barki megengedhet maganak. Ehelyett Jobs csinalt egy draga gepet, amire az elit arcok verhetik a melluket.

[krixkrax]

Idézet: JonesC - Dátum: 2005. jún. 8., szerda - 20:49

Utolsó reakció, továbbiakban csak az OSX-rõl beszélek.

A printer drivert a nyomtató gyártója készíti. Az operációs rendszer csak a ps file létrehozása (logikailag), írásra megnyitása, írása, bezárása (mint minden más fájlnál). Ennyi.

Saját tapasztalatról beszélj ne arról, hogy mi mirõl híres.

Az 1984-ben megjelent mac maximum tetrisre volt alkalmas. Az xp 2001-ben jelent meg nem most kezd alakulni.

Az olyan, amit olyanra írnak. Nem oprendszer függõ.

A quark sokkal inkább elterjedt, mint remek, de lefele halad a csillaga.

Pc már akkor is volt amikor az apple még tervben sem volt.

Ez itt a föld. Te honnan írsz?

Arról szövegelek amirõl akarok, semmi esetre sem te fogod ezt szabályozni. Ettõl függetlenül fenntartom, hogy a mi rendszergazdáink semmivel rosszabak a munkájukban mint te. No offense.

Ember, te macintoshilag ? illetve általában számítástechnikailag és számítástechnia-történetileg ? nem vagy vitaképes. Egyszer?en fogalmad sincs arról, amiket írogatsz. Pontosabban, olvashattál meg hallhattál valamiket, amibôl benned egy katyvasz állt össze. Továbbiakban a te hozzászólásaidra nem kívánok reagálni, mert föl sem fogod, amiket írok.

Bocsáss meg az erôs fogalmazásért, de mivel a mondataim értelmezésével, azok tartalmi, lényegi illetve idôrendbeli vonatkozásaival elemi megértési gondjaid vannak, így - bár mindketten a Földön vagyunk, és látszólag magyar nyelven társalgunk - semmi értelme folytatni a diskurzust.

Utószóként annyit, ha egy operátor/grafikus/tördelô elviseli, hogy a gépe az egyik legfontosabb dtp szoftver egyik leggyakrabban használt utasítására rendszeresen elszálljon, akkor az nemcsak a rendszergazdát, hanem ezt az embert is minôsíti. A rendszergazda munkáját meg nem lehet minôsíteni, hiszen valójában nem csinál semmit. Mert ha csinálna valamit, esetleg nem fagyna le a gép az egyik legfontosabb dtp szoftver egyik leggyakrabban használt utasítására.

na elég lesz ennyi, és még egyszer bocsánat a durvaságért, de ki kellett írnom.

[RDaneel_hu]

Idézet: JonesC - Dátum: 2005. jún. 8., szerda - 21:09

Az IBM PC-t 1981-ben jelentették be. 82-ben az XT-t. 83-ban a PC juniort. 84-ben az AT-t.

Az elsõ Apple gépet pedig 1976-ban.

[krixkrax]

Idézet: Naranek - Dátum: 2005. jún. 8., szerda - 21:07

"Pc már akkor is volt amikor az apple még tervben sem volt."

Ez enyhe tevedes..

A PC azert jott vilagra, mert az IBM kezdte felteni a nagygepes rendszereit az Apple gepeitol es muszaj volt belepnie, az Apple altal letrehozott piacra..
Az Apple elott olyan, hogy Szemelyi Szamitogep (lasd. PC) nem letezett..

Igy van, az Apple I és az Apple II hát hogyismondjam, pár évvel beelôzött. Ezek már személyi számítógépek voltak!!!!

[RDaneel_hu]

Idézet: JonesC - Dátum: 2005. jún. 8., szerda - 20:49

Az 1984-ben megjelent mac maximum tetrisre volt alkalmas. Az xp 2001-ben jelent meg nem most kezd alakulni.

Érdekes lett volna ha ez a gép csak Tetris-re lett volna alkalmas.



Codename: Fat Mac
CPU: Motorola MC68000
CPU Speed: 8 MHz
FPU: none
Bus Speed: 8 MHz
Data Path: 16 bit
ROM: 64 kB
Onboard RAM: 512 kB
Maximum RAM: 512 kB
Monitor: 9" built-in
Maximum Resolution: 1 bit 512x342
Floppy Drive: 3.5" 400 kB
Serial: 2
Speaker(s): mono 8 bit
Gestalt ID: 2
Power: 60 Watts
Weight: 16.5 lbs.
Dimensions: 13.6" H x 9.6" W x 10.9" D
Minimum OS: System 1.1/Finder 1.1g
Maximum OS: System 4.1/Finder 5.5
Introduced: September 1984
Terminated: April 1986

Szerkesztette: RDaneel_hu 2005. 06. 08. 20:25 -kor

[krixkrax]

Idézet: RDaneel_hu - Dátum: 2005. jún. 8., szerda - 21:23

Érdekes lett volna ha ez a gép csak Tetris-re lett volna alkalmas.



Codename: Fat Mac
CPU: Motorola MC68000
CPU Speed: 8 MHz
FPU: none
Bus Speed: 8 MHz
Data Path: 16 bit
ROM: 64 kB
Onboard RAM: 512 kB
Maximum RAM: 512 kB
Monitor: 9" built-in
Maximum Resolution: 1 bit 512x342
Floppy Drive: 3.5" 400 kB
Serial: 2
Speaker(s): mono 8 bit
Gestalt ID: 2
Power: 60 Watts
Weight: 16.5 lbs.
Dimensions: 13.6" H x 9.6" W x 10.9" D
Minimum OS: System 1.1/Finder 1.1g
Maximum OS: System 4.1/Finder 5.5
Introduced: September 1984
Terminated: April 1986

Koszi, adjal a hitetleneknek!

[JonesC]

Idézet: krixkrax - Dátum: 2005. jún. 8., szerda - 21:19

Igy van, az Apple I és az Apple II hát hogyismondjam, pár évvel beelôzött. Ezek már személyi számítógépek voltak!!!!

Ezek nem PC-k, hanem HC-k.

Apple II. :

Szerkesztette: JonesC 2005. 06. 08. 20:36 -kor

[JonesC]

Idézet: RDaneel_hu - Dátum: 2005. jún. 8., szerda - 21:23

Érdekes lett volna ha ez a gép csak Tetris-re lett volna alkalmas.



Codename: Fat Mac
CPU: Motorola MC68000
CPU Speed: 8 MHz
FPU: none
Bus Speed: 8 MHz
Data Path: 16 bit
ROM: 64 kB
Onboard RAM: 512 kB
Maximum RAM: 512 kB
Monitor: 9" built-in
Maximum Resolution: 1 bit 512x342
Floppy Drive: 3.5" 400 kB
Serial: 2
Speaker(s): mono 8 bit
Gestalt ID: 2
Power: 60 Watts
Weight: 16.5 lbs.
Dimensions: 13.6" H x 9.6" W x 10.9" D
Minimum OS: System 1.1/Finder 1.1g
Maximum OS: System 4.1/Finder 5.5
Introduced: September 1984
Terminated: April 1986

Enyhe túlzás volt.

De találó.

[JonesC]

Idézet: krixkrax - Dátum: 2005. jún. 8., szerda - 21:17

Ember, te macintoshilag ? illetve általában számítástechnikailag és számítástechnia-történetileg ? nem vagy vitaképes. Egyszer?en fogalmad sincs arról, amiket írogatsz. Pontosabban, olvashattál meg hallhattál valamiket, amibôl benned egy katyvasz állt össze. Továbbiakban a te hozzászólásaidra nem kívánok reagálni, mert föl sem fogod, amiket írok.

Bocsáss meg az erôs fogalmazásért, de mivel a mondataim értelmezésével, azok tartalmi, lényegi illetve idôrendbeli vonatkozásaival elemi megértési gondjaid vannak, így - bár mindketten a Földön vagyunk, és látszólag magyar nyelven társalgunk - semmi értelme folytatni a diskurzust.

Utószóként annyit, ha egy operátor/grafikus/tördelô elviseli, hogy a gépe az egyik legfontosabb dtp szoftver egyik leggyakrabban használt utasítására rendszeresen elszálljon, akkor az nemcsak a rendszergazdát, hanem ezt az embert is minôsíti. A rendszergazda munkáját meg nem lehet minôsíteni, hiszen valójában nem csinál semmit. Mert ha csinálna valamit, esetleg nem fagyna le a gép az egyik legfontosabb dtp szoftver egyik leggyakrabban használt utasítására.

na elég lesz ennyi, és még egyszer bocsánat a durvaságért, de ki kellett írnom.

Én értem amit mondasz, de attól még hülyeség marad. Vitaképes lennék ha tudnád mit beszélsz, de csak hajtogatod az okosságaidat.

Nem is viseltem el, ezért van most OSX-em

[HaZeX]

Srácok, nem keveritek vletlen a PostScript nyomtatókimenetet az OS9 PS (és az OSX PDF) alapú GUI -ával? Szerintem Krixkraksz ez utóbbiról beszél, JonesC meg az elõbbirõl.

[zef]

Ahh, írtam egy hozzászólást, majd megnyomtam az elõnézet gombot, utána a back-et és voilá a textarea kiürült

Nah, akkor röviden-tömören, újra:

Azért Win-re voltak korrekt Type1-fontok, pl. amiket a BitStream gyártott és a CorelDRAW-hoz is ezeket csomagolták. Ezek tele voltak composite fontokkal, úgyhogy csak a kalapot és a hullámot kellett lecserélni hungarumlautra - szinte mindegyik fontban ott figyel. Ezek után volt egy házi gyártmányú Pascal-ban írt programocskám, ami kiegészítette a kerningtáblát az ékezetes betûpárokhoz való kerningpárokkal, így már megfelelõ távolságban helyezkedett el az "ÁV" kombináció is . Akit érdekel innen letöltheti: Házilag gyártott pfm kerning variáló pacal app

Sajnos Win2k-tól kezdve nem komálta ezeket a betûket a Win natív Type1 kezelõje, talán a fontographer 3.5 menthette valami félig egzotikus formátumban, úgyhogy elköszöntem ezektõl. Azóta ha tehetem csak OpenType Pro fontokat használok, nehogy belém köthessen bárki akár a Mac-es vagy Linux-os táborból

A másik dolog amirõl írtam, az OS X Font Book-ja:
Nekem az tetszik a legjobban, hogy nem kell letörölnöm egy fontot, familyt, collectiont, elég csak letiltani. A másik, hogy a usernek is lehetnek külön fontjai. Aminek viszont nem örültem, hogy érthetelen az, hogy 2005-ben egy OS-hez (Tiger) olyan alap fontokat adnak, ami nem beszél urduul is
Aztán írtátok, hogy csak másoljam át a Win-bõl az érintett fontokat és kész, hát tényleg:

Elötte:


Utána:


... Bárcsak lenne több zsém, 2006 júniusát írnánk és addig is lenne "picit" gyorsabb a PearPC, legalább valami alap 2D accel. legyen benne

z.

[SFIJ]

Idézet: krixkrax - Dátum: 2005. jún. 8., szerda - 17:57

SFIJ, te mire gondolsz? Vagy mire tippelsz? Vagy mit tudsz?

ntos kernel build 4074 - ez futott a pmacokon az E3-on egyes pletyok szerint.

[SFIJ]

Idézet: RDaneel_hu - Dátum: 2005. jún. 8., szerda - 19:02

Sok minden miatt volt alkalmasabb (de Krixkrax már ebbõl jópárat elmondott)... egyrész sok évig minõségibb betüket lehetett szerezni a MacOS alá mint Win alá.
Mert ugye a MacOS már a 90-es évek elején is támogatta a TYPE1-es betûtípusokat, aminek ugye nem kell ecsetelnem az elõnyeit a szar TrueType betükkel szemben?

MacOS Classic alatt csak behúztad a System vagy Fonts folderbe a TYPE1-es betüket, és már mûködött is.
A Windowsnál mikor is oldották meg azt, hogy tudja kezelni alapban a Type1-eseket?
A Windows XP-ig kellett várni, hogy alapból tudja kezelni.
Addig nuku.

A betû, mint olyan... pedig akárhogyis nézzük a DTP alapja.
Szóval 2001 (a Win XP elõtt) igenis a Mac alkalmasabb volt DTP-s munkákra, bármennyire fáj is.

type1 vs truetype vitákba nem menjünk bele mert ami van az nem a technológa jóságáról szól, hanem arról, hogy ki milyen fontot gyárt. a truetype/opentype/cleartype egyfelõl unicode-os és mindent tud amit a type1. a type1 1etlen hátránya a max 256 szmbólum.

komolyabb betûmetszõk agfa, bistream, linotype katalógusaiból bármit +vehecc formátum-neutrálisan.. jha hogy kérem $50-$100 egy rendes font?