[Eleanor]

Idézet: Thrawn - Dátum: 2009. ápr. 16., csütörtök - 12:56

Köszönöm szépen, ezt még nem olvastam.

Sajnos ez is csak utal az érintõképernyõ esetleges sérülékenységére, a koszos kézzel tapizásra ki sem tér (lehet, nem is igazán probléma, csak én fújom fel). A másik jelölt nekem is a 60CSx, bár én nem megyek beülõs kötélen lógós Tátra túrára. Hát, lehet, hogy az Oregon lesz.   Odaverésre meg vigyázok, ha az objektívjeim még nem vertem oda sehová, talán erre is tudok majd figyelni.

Ha a vizet bírja - a teszt szerint igen - akkor a piszkosmancs sem lehet nagy gond... de persze egy plusz fóliát is lehet rá rakni. Csak ne az itthon kapható, annak csúfolt hártyákat.

[Szabcsi]

Idézet: Thrawn - Dátum: 2009. ápr. 16., csütörtök - 11:56

Köszönöm szépen, ezt még nem olvastam.

Sajnos ez is csak utal az érintõképernyõ esetleges sérülékenységére, a koszos kézzel tapizásra ki sem tér (lehet, nem is igazán probléma, csak én fújom fel). A másik jelölt nekem is a 60CSx, bár én nem megyek beülõs kötélen lógós Tátra túrára. Hát, lehet, hogy az Oregon lesz.   Odaverésre meg vigyázok, ha az objektívjeim még nem vertem oda sehová, talán erre is tudok majd figyelni.

Sokáig volt 60CSx-em, szó szerint elpusztíthatatlan. Estem-keltem vele, megúsztattam, megfagyasztottam de mindent túlélt. Az utódát még nem találtam meg, de valszeg egy Colorado (300) lesz. Én tartok minden érintõképernyõs kütyütõl, ha túráról van szó. Ha nem lenne egy Otterboxom a mostani átmeneti PDA-s túra-navigációm már többszörösen széthullott volna...

[kerax]

Sziasztok..Van valakinek BluePanther v350..mert ilyen kütyüm van és az a problémám hogy feltelepítem a softvert ahogy elõ van irva és mikor elinditom ezt irja ki:INIT API..erre kellene megoldás..
Elõre is köszönöm... 

[Fenyo]

A QuickGPS nevû progi valójában milyen adatokat tölt le? Annyit tudni, hogy a GPS mûholdak adatait, de konkrétan miket?

[debaj]

Idézet: Fenyõ - Dátum: 2009. ápr. 27., hétfõ - 23:42

A QuickGPS nevû progi valójában milyen adatokat tölt le?

A GPS mûholdak kétfajta jelet sugároznak, az almanacot és az ephemerist. Az almanac a mûholdak tervezett pályaadatait tartalmazza, és pár havonta frissül. Az ephemeris az almanachoz képest jóval pontosabb, aktuális pályaadatokat közli, és fél óránként frissül. Amikor a GPS "hidegindul" (cold start), meg kell keresnie egy mûholdat, hogy letölthesse róla az ephemerist, ami alapján a többi holdat már nem kell egyenként megkeresnie, hanem van egy viszonylag pontos képe arról,  hogy merre lehetnek. A legtöbb navigációs szoftverben van mûholdtérkép, az ez alapján készül.

A GPS holdak szinkronizációjához és a pályamódosításokhoz szükség van követõállomásokra, amelyek folyamatos kapcsolatban vannak a holdakkal. Az assisted GPS megoldások, mint a QuickGPS, interneten keresztül, a követõállomásoktól szerzik be az ephemeris adatokat, nem kell holdat találniuk, ami a hidegindítás leglassabb része.

[charlie]

Mostanában többször voltam az Írott-kõn, és a GPS szerint 888 méter magas. Papír szerint 884 m magas. Jó, 4 méter tévedés, GPS nem pontos, belefér. Azonban ahányszor arra járok, és tiszta idõ, stb. (tehát optimális vétel) mindig 888 métert ír ki a GPS (ott fák sincsenek).

Namost, lehet ilyen, hogy megnõtt a hegy? Vagy mi lehet?

A nem pontosság amit a GPS produkl, annak nem kéne mindig ugyanakkora értéket mutatnia egy ponton, nem? tehát akkor lenne egyszer, 880, másszor 885, stb.

ötletek?

[debaj]

Idézet: charlie - Dátum: 2009. máj. 10., vasárnap - 20:48

Namost, lehet ilyen, hogy megnõtt a hegy? Vagy mi lehet?

A GPS nem tengerszint feletti magasságot mér (ráadásul az sem egyértelmû, lásd Paks vagy Nyugati tér), hanem egy ideális forgási ellipszoid feletti magasságot. A valódi geoid ettõl eltér (ezt a jelenséget nevezik geoidundulációnak, ez viszonylag állandó érték, India mellett a legkisebb, -120 m körül, Új-Guineánál a legnagyobb, +80 méter, Magyarországon átlagosan 40-45 méter), ezt a térképszoftvereknek figyelembe kell venniük. Mivel nincs a Föld minden pontjáról pontos mérés, ezért az ismert pontok közötti részt statisztikai adatokkal "töltik ki", úgyhogy pár méteres eltérés simán elõfordulhat. A profi GPS-ekbe ezért szerelnek barométeres magasságmérõt is.

[charlie]

áá, én úgy gondoltam ,hogy úgy számítja ki, hogy ismert a mûhold magassága, és a vevõ ebbõl számolja ki, hogy milyen messze van a mûholdtól, és így meglesz a magasság.

(mondjuk, mellékesen az Írottkõ magasságára több érték is elõfordul a neten, 882-885m-ig)

[debaj]

Idézet: charlie - Dátum: 2009. máj. 10., vasárnap - 21:57

áá, én úgy gondoltam ,hogy úgy számítja ki, hogy ismert a mûhold magassága, és a vevõ ebbõl számolja ki, hogy milyen messze van a mûholdtól, és így meglesz a magasság.

Igen, így is csinálja. Viszont a mûhold a saját magasságát nem az aktuális geoidhoz igazítja (ez lehetetlen, rengeteg pályamódosítással járna), hanem az azt közelítõ ideális testhez, amit viszont kiválóan lehet modellezni, de értelemszerûen pontatlanabb, amit kliensoldalon kell kiküszöbölni az ismert pozíció alapján.

[charlie]

Idézet: debaj - Dátum: 2009. máj. 10., vasárnap - 22:21

Igen, így is csinálja. Viszont a mûhold a saját magasságát nem az aktuális geoidhoz igazítja (ez lehetetlen, rengeteg pályamódosítással járna), hanem az azt közelítõ ideális testhez, amit viszont kiválóan lehet modellezni, de értelemszerûen pontatlanabb, amit kliensoldalon kell kiküszöbölni az ismert pozíció alapján.

a 0m magasságot miért nem veszik úgy, hogy az egy szabályos gömb? és akkor mindenhol ugyanott lenne a 0m, meg a 100m, stb.

[bogdan]

talan azert, mert kilometeres kilengesek lennenek a tengervizszinthez kepest...?

[debaj]

Idézet: charlie - Dátum: 2009. máj. 11., hétfõ - 8:00

a 0m magasságot miért nem veszik úgy, hogy az egy szabályos gömb? és akkor mindenhol ugyanott lenne a 0m, meg a 100m, stb.

Miért tennék? A Föld nem szabályos gömb alakú. Ráadásul a mostani módszernél nem lenne annyival kényelmesebb, amennyivel pontatlanabb.

[nagyjani20]

Idézet: Tom-y - Dátum: 2009. febr. 11., szerda - 15:39

Eccerû.Igo8 mappát átnevezed mobilenavigator-ra.A benne lévõ application.dat-ot mobilenavigator.exe-re.A sys.txt-ben az exe elérési útvonalát átírod úgy,hogy a "vége" a mobilenavigator.exére mutasson.Ennyi.Alapból tudja kezelni a PNA-d felbontását,(480*272)így azzal már nem kell tökölni.Persze lehet még finomkodni a sys.txt-ben,de ez már másik történet.
Az iconx-en is igo fut,hasonló módon telepítve.
Biztonsági másolatot érdemes készítened.

Hello! Az lenne a kérdésem, hogy valaki le tudná-e írni, hogy a txt fájlban pontosan mit kell módosítani, ugyanis nem sikerült megtalálnom, ha már kérdezték elõttem, sorry.

[Fenyo]

Idézet: debaj - Dátum: 2009. ápr. 27., hétfõ - 23:07

A GPS mûholdak kétfajta jelet sugároznak, az almanacot és az ephemerist. Az almanac a mûholdak tervezett pályaadatait tartalmazza, és pár havonta frissül. Az ephemeris az almanachoz képest jóval pontosabb, aktuális pályaadatokat közli, és fél óránként frissül. Amikor a GPS "hidegindul" (cold start), meg kell keresnie egy mûholdat, hogy letölthesse róla az ephemerist, ami alapján a többi holdat már nem kell egyenként megkeresnie, hanem van egy viszonylag pontos képe arról,  hogy merre lehetnek. A legtöbb navigációs szoftverben van mûholdtérkép, az ez alapján készül.

A GPS holdak szinkronizációjához és a pályamódosításokhoz szükség van követõállomásokra, amelyek folyamatos kapcsolatban vannak a holdakkal. Az assisted GPS megoldások, mint a QuickGPS, interneten keresztül, a követõállomásoktól szerzik be az ephemeris adatokat, nem kell holdat találniuk, ami a hidegindítás leglassabb része.

Aham.

Én csak azt nem értem, hogy minek ez a sokféle adat, bonyolult mûködés.
Elõre tervezett útvonalon mennek a mûholdak, és mindig ugyanazokat a pályákat járják be, nem?
Mi a fenének kell ezt sugározni, ha egyszer ki is lehet számolni az aktuális idõbõl, hogy kb hol lehet a mûhold.
De mondok jobbat: Mi a francért nem rakják a mûholdakat geoszinkron pályára, ahogy a TV-s mûholdakat is? (képzeljétek el, ha a parabolaantennát naponta kéne forgatgatni... )
És akkor nem kéne sose semmit se töltögetni, se számolgatni, mindig pontosan ugyan ott lenne az összes mûhold. Há' nem sokkal egyszerûbb?

Meg mi az, h keres egy mûholdat? Egy holdnak a jeleit vagy fogja, mert van jel, vagy nem, mert nincs. Mit kell azon keresgélni? (az meg a másik, hogy állítólag a hold a saját pontos pozícióját is sugározza párban a saját azonosítójával)

[bogdan]

"ha egyszer ki is lehet számolni az aktuális idõbõl, hogy kb hol lehet a mûhold."
azt ki. de Te hol vagy, azt nem tudod! tudod pont erre hasznaljak!

a geostacionarius palya meg egy sikban van, abbol nem nagyon lehet terbeli helyzetet szamolni.

[Warrior]

Idézet: Fenyõ - Dátum: 2009. máj. 25., hétfõ - 5:18

...
Mi a fenének kell ezt sugározni, ha egyszer ki is lehet számolni az aktuális idõbõl, hogy kb hol lehet a mûhold. ...

Kérdésem, hogy mit jelent az aktuális idõ?

[debaj]

Idézet: Fenyõ - Dátum: 2009. máj. 25., hétfõ - 5:18

Én csak azt nem értem...

Nem, úgy tûnik, nagyon-nagyon sokmindent nem értesz. Hiába tudják, hogy hol kéne lennie egy mûholdnak, ha egyszer nem ott van. Az idõmérésnek meg marha pontosnak kell lennie, itt már mikromásodperce vans nagyságrendrõl van szó. A GPS-nek elég komoly szakirodalma van, érdemes olvasgatni, ha érdekel a téma.

Idézet

És akkor nem kéne sose semmit se töltögetni, se számolgatni, mindig pontosan ugyan ott lenne az összes mûhold. Há' nem sokkal egyszerûbb?

És akkor a Föld tökéletes gömb alakú lenne, egy nap pontosan 24 órából állna, a valószínûségszámítást meg el lehetne felejteni, mert véletlen események nem léteznének.

A holdak geoszinkron pályán vannak, csak épp az eltéréseket nem korrigálják rendszeresen (üzemanyagpocséklás), hanem a mûhold folyamatosan jelenti, hogy merre jár. De ha tudsz valami módszert, amivel állandó felügyelet és korrekció nélkül pontosan egy helyben tudsz tartani egy mûholdat, küldd át PM-ben, és osztozzunk a Nobel-díjon.

[Warrior]

Idézet: Fenyõ - Dátum: 2009. máj. 25., hétfõ - 5:18

...
És akkor nem kéne sose semmit se töltögetni, se számolgatni, mindig pontosan ugyan ott lenne az összes mûhold. Há' nem sokkal egyszerûbb?

Meg mi az, h keres egy mûholdat? Egy holdnak a jeleit vagy fogja, mert van jel, vagy nem, mert nincs. Mit kell azon keresgélni? (az meg a másik, hogy állítólag a hold a saját pontos pozícióját is sugározza párban a saját azonosítójával)

Pontosan miért is lenne egyszerûbb, ha a mûholdak relatíve nem mozdulnának a Földhöz képest? A szemlélõ pozícióját valahogyan akkor is meg kell határozni, tök mindegy, hogy a holdak hol vannak... Ahogy bogdan kolléga is írta.

A holdak keresése pedig éppen a jel befogását jelenti, meghatározva azt, hogy az melyik holdról érkezik. Ezt azért ki kell szûrni az éterbõl, mivelhogy nem csak 1 darab hold van... Nem gondolod át, pedig nem ártana.

A holdak nemcsak a saját pozíciót sugározzák, hanem a pontos idõt is, ezzel visszakanyarodok az elõbbi postban feltett kérdésemre. Ugyanis az óráknak egyeztetve kell lenniük, keményen. A jelkésések elég nagy hibát okoznak a mérésben. Amíg néhány másodperc eltérés a karóránkon jelentéktelennek tûnik, addig itt, a sok kilométeres távolságok plusz sztratoszféra plusz akármi miatti késések következtében keletkezett hiba nagysága jelentõs lehet: mi van, ha csupán 100 métert tévedne alapból a GPS? Használhatatlan lenne!

Ha a mûhöld nem sugározná a pozícióját, hanem azt ki lehetne számolni, akkor a kis PNA eszköznek bizony elég komoly számításokat kellene végeznie, ráadásul az összesnek...

Így meg viszonylag egyszerû mûvelettel (min. 3 ponttól mért távolság) meghatározható a szemlélõ pozíciója. Asszem ez geometriailag érthetõ kell legyen.

Szerkesztette: Warrior 2009. 05. 25. 08:40 -kor

[bogdan]

Warrior: egy elore egyeztetett univerzalis ido. ezt merik a gps vevok, es ehhez kepest szamolnak! (nem vagyok en ennyiro okos am a temaban, de epp most olvastam egy szakdolgozatot, ami jobban/rosszabbul osszeszed egy csomo dolgot.)

debaj: mi ez a goszinkron, amirol irtok? nem geostacionarius az? mert ezek a muholdak joval alacsonyabban repulnek, es nem geostacionarius palyan, az tuti. ugyanis mozognak a foldhoz kepest. egy muhold meg egyebkent igen pontosan ott marad a palyajan kulonosebb korrekcio nelkul (ez a fizika.. Nobel dij nem jatszik, mert Newton bacsi beelozott.) es szerintem igenis lehet tudni, hogy hol vannak. es ha az ember TUDNA, hogy o hol van, akkor ezeket a muholdakat is konnyen megkereshetne. csak ugye az az alap problema, hogy nem tudja!

(off: valodi veletlen esemeny pediglen van, ajanlom a magfizikat es a kvantumfizikat. de ez abszolute nem ide tartozik. egyebkent a pszeudoveletlenekre is jol mukodik a valoszinusegszamitas. de ez sem tartozik ide.)

Warrior 2: 100m tevedes egyeltalan nem rossz, a korai helymeghatarozok 500m pontossaguak voltak. tengerhalyozasra kituno!

sajat poziciojat a muhold nem adja at, egy csomagot ad at idoszakonkent az osszes muhold korulbeluli helyzeterol. amit o ad az egy idoszinkronjel. ennek a kesesebol, illetve a kulonbozo muholdak kesesenek osszevetesebol szamol a vevo.

Szerkesztette: bogdan 2009. 05. 25. 08:44 -kor

[Warrior]

Idézet: bogdan - Dátum: 2009. máj. 25., hétfõ - 9:40

Warrior: egy elore egyeztetett univerzalis ido. ezt merik a gps vevok, es ehhez kepest szamolnak! ...

Bocsánat, nekem tiszta ez, Fenyõ kollégának szegeztem kérdésem, hogy mit tartana "aktuálisnak".

És igen, tulajdonképpen a kérdés a rossz végén fogalmazódott meg: valóban nem a holdak helyzete a fontos a szemlélõ számára, hanem a sajátja... Azt pedig "háromszögelni" a legegyszerûbb. Mármint elméletben.

Szerkesztette: Warrior 2009. 05. 25. 08:47 -kor