Hétfõi adásszünet

Idézet: novak - Dátum: 2007. jún. 28., csütörtök - 18:09

Mikortól sugárzott hétfõn is mûsort a Magyar televizió? Vagyis mikor volt az utolsó hétfõi adásszünet?

1989 elejétõl mûsornap lett a hétfõ is, a heti adásidõ 120 órányira bõvült. Az 1. pogram már egész napos, a 2.-on délután 17 órától folyt az addiginál önállóbb, informatívabb és kötetlenebb mûsor.
1989-ben próbaadásokkal megjelent a TV 1 programján a Nap TV.

A Híradó átlagosan 6 millió, a Panoráma és az Ablak 3 millió nézõt vonzott. A hazai elõfizetõk 17%-a tudott már külföldi mûholdas adásokat nézni. Az év utolsó napjait szinte az egész ország a készülékek elõtt töltötte; az MTV történelmi eseményeket, a romániai Ceausescu-rendszer összeomlását közvetítette egyenes adásban.

Idézet

A televíziós adások megindulása hazánkban évtizedeket késett Nagy-Britanniához, Franciaországhoz, Németországhoz képest, ahol már az 1930-as években létezett televíziós mûsorközvetítés
 1953. január 23-án a Minisztertanács hozzájárult a Magyar Televízió Vállalat megalakulásához. December 16-án elkezdõdtek a saját gyártású adóberendezés elsõ próbaadásai a Gyáli úti postakísérleti állomásról – egyelõre állóképekkel.
 1954. január 20-án a Széchenyi-hegyen üzembe helyezték a 100 wattos kísérleti adóberendezést.

A Magyar Televízió rövid története az adás megindulásától 1974-ig
 1957. február 23-án a szabadság-hegyi 1 kW-os adóról megindult az 50–90 km-es körzetben fogható kísérleti adás, heti két napon, zenei és irodalmi mûsorokkal.
 Megérkezett az elsõ közvetítõkocsi, amely mikrohullámú adójával 20–30 km távolságban játszódó események továbbítására is alkalmas volt.
 Mûködésbe lépett a 94 m magas, 11 emeletes szabadság-hegyi tévéállomás. Ettõl kezdve már a hét három napján adtak mûsort, a filmek mellett állandósultak a sport- és színházi közvetítések is.

1957. augusztus 18-án kormányrendelettel a Magyar Rádió nevét Magyar Rádió és Televízióra (MTV) változtatták.

 Szeptemberben indult a Mûvészet c. magazinmûsor; interjúk mellett különbözõ verses, zenés, dramatikus illusztrációkat is beleszõttek.
 December 31-én az elsõ élõ szilveszteri kabarét Horváth Tivadar és Várkonyi Zoltán rendezte.
 1958. február végén indult a Telesport.
 Március 1-jétõl bevezették a havi 50 Ft kötelezõ elõfizetési díjat. (7190 elõfizetõ)
 Májusban magyar javaslatra megalapították az Intervízió nevû mûsorcsere-szervezetet, résztvevõi: Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország és az NDK.
 Novemberre elkészült a 240 négyzetméteres nagystúdió.
 A heti adásidõt 20 órára emelték.

A székesfehérvári VT (Videoton) gyár megkezdte a tévékészülékek gyártását.

 A Misinatetõn elhelyezett adó révén 1959-tõl Pécsen és környékén is lehetett venni az adásokat.
 Megkezdte mûködését az Avasra telepített miskolci reléállomás és a soproni közvetítõadó is.

1959-ben a davosi Európa-bajnokság közvetítésével egy csapásra kedvenc sportággá vált a mûkorcsolyázás. Ez év novemberében tíz ország vette át a Népstadionból a Magyarország–NSZK labdarúgó-mérkõzés közvetítését.

1960-ban heti ötre emelték az adásnapok számát, az adás hétfõnként és péntekenként szünetelt. Február 20-án fölavatták a 218 m magas szentesi adót. Az elõfizetõk száma június 30-án: 78 681.
Nyáron élõben közvetítették a római olimpia eseményeit.
Augusztus 20-án megkezdte próbaadását a 64 m magas kékesi adótorony.

1962 áprilisában mûködésbe lépett a TV saját szinkronstúdiója.
Augusztus 20-án megkezdte próbaadásait a kabhegyi adó.
Októbertõl hetente kétszer délelõtt is volt adás – az elõzõ esti bemutatók ismétléseibõl.

1968-ban már a hét hat napján volt adás.
A Ki mit tud? adásaiban alkalmazták elõször a drót nélküli, URH adóként mûködõ mikrofont, a mikroportot.
A mûsorpolitikában lassú minõségi változást eredményezett, hogy a minisztertanács Pécsi Ferencet nevezte ki a TV vezetõjévé.
1968-ban a mexikói olimpiáról már 48 órányi közvetítést láthattak a magyar nézõk.

1969. április 5-én sugározták az elsõ színes adást.
A kiszolgáló apparátus azonban szûkös körülmények között dolgozott, a produkciók jó része a filmgyári mûtermekben készült. Átlagosan már minden második családnak volt már tévéje.

1971-ben – heti két-három alkalommal – megkezdõdtek a 2. mûsor kísérleti adásai, részben már színes programokkal. 300 játék-, kisjáték- és dokumentumfilm szerepelt az ezévi mûsorfolyamban. A politikai mûsorok 26,5, az irodalom 6,1, a komolyzene 4,5, a zenés szórakoztató mûsorok 5,2, a prózai könnyû szórakoztató mûsorok 4,8, a vegyes szórakoztató mûsorok 5,3, a sportközvetítések 14,1, a játékfilmek 14,8, az ismeretterjesztés 14,4, az Iskolatelevízió 1,8, a gyermek-, báb- és mesemûsorok {III-462.} 1,4, az úttörõ szórakoztató mûsorok 1,1%-nyi mûsoridõt töltöttek ki.

Az önálló Magyar Televízió története 1990-ig
1974-ben különvált a Magyar Rádió és az Magyar Televízió (MTV).
1976-ban megkezdte munkáját a szegedi és a pécsi körzeti tévéstúdió. A vidéki városokban már több a bejelentett televízió-, mint a rádiókészülék. A színes tévék forgalma egy év alatt megháromszorozódott.

1977: az elsõ Forma-I-es közvetítés Monacóból.

Az 1978-as felmérések szerint a Delta 66, a Jogi esetek 81%-os nézettséget ért el.

1980-tól már színesben jelentkezett a Híradó és A Hét valamennyi adása. Az adásidõ 1980-ban elérte a heti 83 órát. A politikai és tájékoztató mûsorok aránya 26, a szórakoztató adásoké 51, az ifjúsági-, gyermek- és oktató mûsoroké 11, a sporté 10, a reklámé 2%.

1981-ben számos magazinmûsor indult: Ablak, Autó-motorsport, Cimbora, Életet az éveknek, Fókusz (tudományos híradó), Kalendárium (ismeretterjesztõ mûsor), Pulzus (könnyûzenei körkép), Parabola (külhoni fonákságok Árkus József mûsorvezetésével), Panoráma (jelenségek a világpolitikában), Sakk-matt, Természetbarát, Tízen Túliak Társasága, Hatvanhat.

1982-ben 21 ország 44 mûsorunkat vette meg, a legtöbbet – 10-et – Ausztrália.
Az MTI szerkesztésében létrejött a Képújság (témái: bel- és külpolitika, világgazdaság, sport, közhasznú információk, programajánlatok, mûsorismertetés).

1984-ben megszülettek az elsõ regionális adások: Pécsett hétfõnként már rendszeresen sugárzott a városi televízió. Kábeltévés kísérleti adás indult Székesfehérvárott is.

1985 elején áramtakarékossági okokból korlátozni kellett az adásidõt. Az esti mûsor átmenetileg csak 22 óráig tarthatott, a délelõtti sugárzás – az Iskolatelevízió kivételével – elmaradt. Az 1984-ben bemutatott mûsorok 43%-a új, saját gyártású, 26%-a vásárlásból származott, 31% pedig ismétlés volt. Az összes adásidõ 43%-át a filmek foglalták le. Ez az utolsó év, amikor az MTV még önfenntartó volt.
Rohamosan terjedt a video: kb. 100 ezer képmagnó mûködött a családi otthonokban és kb. 10 ezer az intézményekben, iskolákban.

1986-ban a heti mûsoridõ átlagosan 68 óra az 1., és 32 óra a 2. programon.
Az elsõ Magyarországon rendezett Forma-1 autóversenynek világszerte kb. 1 milliárd nézõje volt.

A televízió hatása a könyvforgalomra: Isaura regénye a tévésorozat után 274 ezer példányban, a Sogun-kötet 111 000, a BBC Shakespeare-ciklusához illeszkedõ zsebkönyvsorozat 24–40 ezer példányban kelt el.

1989 elejétõl végre mûsornap lett a hétfõ is, a heti adásidõ 120 órányira bõvült. Az 1. pogram már egész napos, a 2.-on délután 17 órától folyt az addiginál önállóbb, informatívabb és kötetlenebb mûsor.
1989-ben próbaadásokkal megjelent a TV 1 programján a Nap TV.
A Híradó átlagosan 6 millió, a Panoráma és az Ablak 3 millió nézõt vonzott. A hazai elõfizetõk 17%-a tudott már külföldi mûholdas adásokat nézni. Az év utolsó napjait szinte az egész ország a készülékek elõtt töltötte; az MTV történelmi eseményeket, a romániai Ceausescu-rendszer összeomlását közvetítette egyenes adásban.

A magyar televíziózás a rendszerváltoztatás után
1991-tõl rendszeresen helyet kapott a mûsorban a 180 perces információs magazin, a Napkelte. Az 1. programon Jó reggelt, Magyarország címmel rövidesen aktuális magazin indult, s a Napkelte átkerült a 2. adóra. Tartalmilag is, technikailag is megújult a Képújság, a nézõk a módosításoknak köszönhetõen hamarabb jutottak a kívánt információhoz.

1992 januárjában megalakult az Esti Egyenleg Fõszerkesztõség. A TV 2 a honfoglalás 1100. évfordulója alkalmából pályázatot hirdetett magazinokra, vetélkedõkre, játékokra és dramatikus mûvekre.
1992 májusától napi 10 percben regionális híreket is láthattak a TV 2 nézõi. A Parlament körüli események rögzítésének, archiválásának és kommentálásának módja körül hosszas vita kezdõdött a kormánypártok és az ellenzék, illetve a TV vezetése és az Esti Egyenleg munkatársai között. Hogy a szerkesztõségben meghamisították-e az eredeti videofelvételt, azt a Sony cég szakértõi sem tudták egyértelmûen megállapítani.

1994 Gazdasági okok miatt több mûsor megszûnt.
Januárban megkezdõdtek az új közszolgálati tévé, a Duna Televízió adásai.
1994. januártól a budapesti kábéltévé-tulajdonosok már fogni tudták az HBO kereskedelmi adót. November 5-én megindult a TV3 független tévécsatorna. Programja szerint „célja a színvonalas szórakoztatás és az elfogulatlan tájékoztatás”. Romantikus sorozatokat, játékos vetélkedõket, kulturális és politikai háttérmûsorokat ígért.

Az Országgyûlés 1995 karácsonya elõtt 90%-os többséggel végre elfogadta a médiatörvényt, amelyet két hét után a köztársaság elnöke is aláírt; 1996. február 1-jén lépett hatályba az 1996. évi I. tv. (az ún. médiatörvény). Ettõl kezdve beszélhetünk a hazai rádiózás és televíziózás intézményrendszerének és mûködésének átalakulásáról.
A törvény legfontosabb eleme, hogy Magyarországon is megvalósult az Európa legtöbb országában már bevezetett alapstruktúra: a közszolgálati, illetve a kereskedelmi rádiók és televíziók kettõs rendszere. A törvény egyik fõ célja, hogy a médiumok ne lehessenek politikai alkudozások tárgyai. Alapelvei között leszögezi, hogy a Magyar Köztársaságban a mûsorszolgáltatás szabadon gyakorolható.

 A mûsorszolgáltató köteles tiszteletben tartani az alkotmányos rendet, tevékenysége nem sértheti az emberi jogokat, és nem lehet alkalmas a személyek, nemek, népek, nemzetek; nemzeti, nyelvi, etnikai és más kisebbségek, továbbá valamely egyház vagy vallási csoport elleni gyûlölet keltésére.
 A mûsorszolgáltatás nem irányulhat sem valamely kisebbség, sem bármely többség nyílt, vagy burkolt megsértésére, kirekesztésére, annak faji szempontokon alapuló bemutatására, elítélésére.
 A törvény a tájékoztatás legfontosabb alapelvei között említi azt is, hogy a közérdeklõdésre számot tartó hazai és külföldi eseményekrõl, vitatott kérdésekrõl a tájékoztatásnak sokoldalúnak, tényszerûnek, idõszerûnek, tárgyilagosnak és kiegyensúlyozottnak kell lennie.
 A mûsorszolgáltatásban közzétett mûsorszámok összessége, illetõleg ezek bármely – tartalom vagy mûfaj szerinti – csoportja nem állhat párt vagy politikai mozgalom, illetve ezek nézeteinek szolgálatában.
 A törvény a mûsorszolgáltatás elvei között meghatározza a magyarországi gyártású mûsorok arányát, a reklámozásra és a mûsortámogatásra (szponzorációra), valamint a közszolgálati és a közmûsorszolgáltatásra vonatkozó szabályokat. Ezután a média felügyeletét ellátó testületrõl rendelkezik.

Felállt az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT), valamint a rádió- és tévékuratórium elnöksége; e szervezetekbe a pártok paritásos elven delegáltak tagokat.
A szervezetek függetlenek a mindenkori végrehajtó hatalomtól, tagjai csak az Országgyûlésnek tartoznak felelõsséggel. A mûsorpolitikába a kuratórium tagjai közvetlenül nem szólhatnak bele. Az ORTT alapvetõ feladata a szólásszabadság védelme, a sajtószabadság alkotmányos elvei érvényesülésének figyelemmel kísérése, a mûsorszolgáltatók piacra lépésének elõsegítése, a tájékoztatási monopóliumok lebontása és újak létrejöttének megakadályozása, a mûsorszolgáltatók függetlenségének védelme. A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményé-nek megsértése esetén a Panaszbizottsághoz lehet fordulni. A bizottság orvosolhatja a panaszt, és súlyos esetben bírságot is kiszabhat.

Az új mûsorstruktúrában megfogyatkozott a dokumentumfilmek mennyisége, de gazdagodott a kínálat a különbözõ mûvelõdési, kisebbségi, szolgáltató és magazinmûsorokból. Mindent elözönlöttek viszont a reklámok.

A csaknem 33 milliárd forintos rekordköltségvetéssel mûködõ MTV meg tudta õrizni hegemón szerepét: 1995–1997 között nézõinek csak mintegy 7–10%-át veszítette el. Némileg emelkedett a Duna TV hazai népszerûsége (évi 4%), ami annak is köszönhetõ, hogy adásait júliustól kötelezõen közvetíteni kellett minden kábelhálózaton.

1997 júliusában és augusztusában takarékossági okokból csökkent az MTV adásideje.

Az ORTT-nek 1996. május 30-áig pályázatot kellett volna hirdetnie országos kereskedelmi televíziós szolgáltatásokra – ez azonban csak 1997 januárjában történt meg. Végül az MTM–SBS a „Kereskedelmi 1.”, a Magyar RTL a „Kereskedelmi 2.” csatornán kezdhette meg a sugárzást 1997 októberétõl. A harmadik résztvevõ, a mindkét csatornára sikertelenül pályázó
– bár a legnagyobb árat felajánló – az Írisz TV volt. Az ORTT – indokolása szerint – nem az anyagilag legelõnyösebb ajánlatot, hanem a mûsorterv figyelembevételével a közszolgálati és európai irányultságú, sokszínû programterveket részesítette elõnyben. 1997. július 4-én az Írisz TV keresetet nyújtott be annak megállapítását kérve, hogy a pályáztatás során az ORTT súlyos szabálysértéseket követett el. Az elsõ fokú bíróság elutasította az Írisz TV kérelmét; a fellebbezési eljárás alatt az Írisz többségi tulajdonosai megvásárolták a Budapesti Kommunikációs Rt. részvényeinek 75%-át, így TV3 néven mégis részeseivé lettek a magyar kereskedelmi televíziózásnak. 1996. október 4-én a TV 2, október 9-én az RTL Klub kezdte meg mûsorszolgáltatását.

Szerkesztette: Dextrose 2007. 06. 28. 17:19 -kor

HWSW Informatikai Kerekasztal: Hétfõi adásszünet - HWSW Informatikai Kerekasztal

Hétfõi adásszünet Adasszünet Értékeld a témát:

#101 WEbshark

#102 novak

#103 Dextrose

#104 LightBringer

#105 carcass

#106 Schwarzmueller

#107 carcass

Téma megosztása:

1 felhasználó olvassa ezt a témát.
0 felhasználó, 1 vendég, 0 anonim felhasználó

Delete Post

Kinézeti téma és nyelv

Végrehajtási statisztika