AMD Hammer - negyedik rész
#2802
Elküldve: 2007. 08. 11. 20:56
Idézet: special - Dátum: 2007. aug. 11., szombat - 21:55
Performance/wattban használat közben a cikk tesztjei szerint jobb lesz az AMD, de nem a proci miatt (abban a Xeon kevesebbet eszik), hanem az FB-DIMM miatt.
#2804
Elküldve: 2007. 08. 11. 22:21
szoval egyfelol reszben igazat adok, masfelol viszont arnyalni kene ezt a kepet.
"Ez van bazdmeg, ha nem tetszik, el lehet menni."
#2805
Elküldve: 2007. 08. 15. 17:21
Idézet: Rive - Dátum: 2007. júl. 17., kedd - 16:34
Weeeee-heeee
lesz run-time optimák: HWSW
Idézet: Rive - Dátum: 2007. júl. 17., kedd - 17:09
Ahogy nézem, egyelőre ők is csak vakarják a fejüket
#2806
Elküldve: 2007. 08. 16. 09:20
Idézet
"Given AMD's weak balance sheet, massive operating losses and our belief of a likely loss of a large part of its graphics business, we suggest investors wait for clear signs of a turn," analyst Brian Piccioni said in a note.
http://online.wsj.com/article/SB1187184180...news_technology
#2807
Elküldve: 2007. 08. 16. 09:38
Idézet: special - Dátum: 2007. Aug. 16., Thursday - 9:20
aha, ezek szerint akkor ie7el is ostobaság versenyezni az ffnek? meg operanak?
Szerkesztette: Asker 2007. 08. 16. 09:39 -kor
#2808
Elküldve: 2007. 08. 16. 09:41
Idézet: special - Dátum: 2007. aug. 16., csütörtök - 8:20
A mostani bizonytalankodó hitelkínálatnál ?
#2810
Elküldve: 2007. 08. 16. 09:57
Idézet: Michell - Dátum: 2007. aug. 16., csütörtök - 10:41
egyrészt 6,6 milliárd dollár nem egetrengető tétel, pláne ha többen összeállnak, másrészt a magántőkés cégek forrásai (szerintem) diverzifikáltak és kevéssé érintettek a mostani jelzáloghitelezési válságban, ahol néhány intézet túl sok rossz hitelt helyezett ki. egy 6,6 milliárdos tételhez ráadásul nem hiszem, hogy az erőteljesebbek alapoknak újabb forrást kellene bevonnia, ekkor érintené jobban a mostani kisebb pánikolás. mindegy, ez eléggé spekulatív meg offtopik.
#2811
Elküldve: 2007. 08. 16. 10:01
Idézet: special - Dátum: 2007. Aug. 16., Thursday - 9:49
Idézet
#2812
Elküldve: 2007. 08. 16. 10:02
Idézet: special - Dátum: 2007. aug. 16., csütörtök - 10:20
Már régóta azon gondolkozom, hogy mivel pusztán pénzpiaci szempontból nem éri meg, így én "egyvalakit" tudok, akinek más szempontok miatt ez viszont mégis megérné: Kína!
(ja, így általánosságban....
Na, de viccen kívül: pénzük van, mostanában hozzák létre azokat az állami alapokat, amikkel a horribilis valutatartalékaitat hasznosítják, pl. már magántőke-befektetési társaságba is beszáltak (Blackstone - bár az ott azért a pénzről szól) , na de amit mondani akarok, az az, hogy így "zsebpénzért" jutnának kétségtelen csúcstechnológiához.
Az USA-ban hogy néz kis a starégiai cégek felvásárlás elleni védelme? Mennyiben lenne egy ilyen dolog analóg mondjuk a Lenovo - IBM üzlettel?
PS: azért nem ítéljétek meg túl szigorúan ezt a kis "gondolatrohanást"
#2814
Elküldve: 2007. 08. 16. 10:09
Idézet: special - Dátum: 2007. aug. 16., csütörtök - 11:05
És pl. azt hogy lehet megakadályozni, hogy ezt "áttételesen" csinálják meg? Azaz (erre hoztam példának a Blackstone-t) befolyást szereznek befektetési társaságokba (akár áttételesen) , és azok vásárolják fel?
Vagy ilyenkor van egy nagyon-nagyon komoly átvilágítás?
PS: mondjuk ez amúgy is messze vezet persze: egyrészt a pénzt, tőkét (és annak szabad áramlását) mindenki szereti, azt meg nem annyira, ha ez mondjuk kínai, orosz, indiai....
Meg azt sem, amikor pl. német energetikai cég akar spanyolt felvásárolni, stb....
Na de ez már tényleg off, de azért komoly probléma.
Szerkesztette: d n . r 2007. 08. 16. 10:10 -kor
#2816
Elküldve: 2007. 08. 16. 15:52
Idézet: special - Dátum: 2007. aug. 16., csütörtök - 10:05
Nem tudom az AMD tulajdonosi körét, de meglepődnék, ha ne lenne benne jelentős tulajdoni hányada külföldi társaságoknak.
Amúgy meg az általad írt nemzetállam dolgot már eléggé túlhaladták. Nyilván nem tűnt el teljesen, de jelentősége drámaian csökkent. Mert ugye mitől lesz egy cég amerikai vagy magyar?
#2817
Elküldve: 2007. 08. 16. 16:29
Idézet: hvuk - Dátum: 2007. aug. 16., csütörtök - 16:52
Mondjuk totál off, de ezt nem hinném. Most az aktuális magyar példákon (t-com és az oroszok, mol és az omv) lendüljünk is túl, de elég csak az EU-n belül nézelődni (pedig itt aztán tényleg kimondott cél eme "meghaladás"), és látszik, hogy micsoda protekcionizmus indul meg, amint pl. egymás nagy energetikai cégeiről van szó.
Az USA ehhez képest pláne, ha meg ráadásul még Kínáról is van szó, akkor hajaj....
(na persze nem minha a nyugati cégeket Kína a hazai pályán engedné labdába rúgni. Csak vegyesvállalat, tehát szép lassan rá lehet tenni a kezüket a knowhowra....)
Szerkesztette: d n . r 2007. 08. 16. 17:12 -kor
#2818
Elküldve: 2007. 08. 17. 08:27
Idézet: d n . r - Dátum: 2007. aug. 16., csütörtök - 16:29
Az USA ehhez képest pláne, ha meg ráadásul még Kínáról is van szó, akkor hajaj....
(na persze nem minha a nyugati cégeket Kína a hazai pályán engedné labdába rúgni. Csak vegyesvállalat, tehát szép lassan rá lehet tenni a kezüket a knowhowra....)
Csak ezzel az a gond, hogy a MOL nem magyar cég. Magyar, a bejegyzését tekintve, de a tulajdonosi körére ez messze nem igaz. A magyar tulajdoni hányad nagyon alacsony, 10% körüli arány rémlik (a MOL saját részvényeit nem számolva).
Ezért írtam, hogy nem olyan egyszerű eldönteni, hogy egy cég milyen nemzetiségű. És ez az idő múlásával egyre nehezebb lesz.
Szerkesztette: hvuk 2007. 08. 17. 08:29 -kor
#2819
Elküldve: 2007. 08. 17. 09:25
Idézet: hvuk - Dátum: 2007. aug. 17., péntek - 9:27
Ezért írtam, hogy nem olyan egyszerű eldönteni, hogy egy cég milyen nemzetiségű. És ez az idő múlásával egyre nehezebb lesz.
Vegyük észre, hogy mi nem is erről beszéltünk ugye.
Hanem arról, hogy milyen _állami_ protekcionista mechanizmusokat indít be a stratégiainak tartott cégek felvásárlásának híre (különösen, ha bizonyos vevőkör érdeklődik)
A Mol még nagyon friss ügy, itt állami szinten még csak a szólamok folytak (a T-Comnál meg csak a pletykák és aggodalmak, hiszen ott még csak a háttérben történtek dolgok), de pl. amiket írtam EU-s gigászi energiacégek felvásárlási ügyei, ott nagyon komoly hullámok voltak. Vagy pl. tavaly az USAban, amikor arab pénzalapok kezdtek kikötőfelvásárlásba.
Szerkesztette: d n . r 2007. 08. 17. 09:30 -kor
#2820
Elküldve: 2007. 08. 17. 09:27
Idézet: d n . r - Dátum: 2007. aug. 17., péntek - 9:25
Hanem arról, hogy milyen _állami_ protekcionista mechanizmusokat indít be a stratégiainak tartott cégek felvásárlásának híre (különösen, ha bizonyos vevőkör érdeklődik)
De, ugyanarról beszélünk. Én ugyanis azt mondom, hogy emiatt - mármint amiatt, hogy a cégek nem köthetők egy nemzethez - egyre kevésbé van értelme az ilyen lépéseknek. Minek védjek meg egy olyan céget amely már amúgyis külföldi kézben van?

Súgó
A téma zárva.











