Idézet: Mikeee - Dátum: 2006. ápr. 6., csütörtök - 7:33
Az ilyet én is baszottul rühellem. Nagy nyugalommal kifordulnak elém, de nemhogy tőgázon felgyorsítana, hogy ne kelljen satuféket tolnom, hanem tötymörög. Ilyenkor szoktam kb 5 percig megállás nélkül nyomni a dudát, majd amikor mellékerülök egyezményes jelekkel tudatom, hogy mi a véleményem róla.
Én meg a mutogatós sofőröket szedném ki a feltekert ablakon keresztül.
Persze ehhez az kell, hogy HA, VÉLETLENÜL hülyeséget csináltam, akkor AZONNAL, haladéktalanul elnézést kérjek a balfaszságomért, illetve igyekezzek enyhíteni az idétlenségemmel okozott kellemetlenséget. És ezzel le van zárva, legközelebb ő is lehet véletlenül hülye, legfeljebb nem velem, hanem mással szemben.
De aki ezek után még eljátssza a nagy fiút azzal, hogy elmondja a véleményét, ami nem érdekel senkit, ha azt legszívesebben kipofoznám az autóból.
A közlekedés nem arról szól, hogy
ÉN, a tökéletes felsőbbrendű lény megtanítom az összes alattvalómat a velem szembeni helyes viselkedésre a közlekedés során. Ez egy társasjáték, amiben EMBEREK vesznek részt, akik hibázhatnak is. Mindkét részen.
Természetesen, amennyiben szándékos (tehát láthatóan szándékosan, tudatosan) cselekszik a testi épségem ellen, akkor az már egészen más dolog.
Pár év autóvezetési rutinnal kiszúrható egy másik autósról, hogy véletlenül, vagy direkt csinálta azt, amit csinált.