Súgó
A téma zárva.
Idézet: Chewbacca - Dátum: 2006. júl. 21., péntek - 10:05
Tegnap ugye feltettem a képet, hogy a kib*szott jelzőt haználták a honlapon. Egyik ismerősöm e-mailbe megemlítette a szerzőnek és a következő választ kapta:
Természetesen ezúttal is hosszú töprenkedés után maradtam az ominózus kifejezésnél - egy tavalyi példa (amikor a hídi mulatság részeként szervezett Dunán átívelú kötélhúzó verseny kapcsán meg mertem említeni - máig vallom: helyesen -, hogy kurva nehéz kötélzettel kellett birkózniuk a résztvevőknek) legalábbis gondolkodásra késztetett. Természetesen akkor is akadtak olyanok, akik - elétrő okból - sérelmezték e megállapítást, nekik állítottam ösze egy kis érvrendszert - talán nem sértem meg vala, ha idemásolom:
"Tisztelt Meghökkent Olvasó!
Sajnálom, hogy meghökkent, valóban. Ugyanakkor el kell mondanom, hogy téved, esetleg - bár ezt már nem merészelem ilyen bizonyosan feltételezni - ritkán olvassa a DO-t: igyekszünk mindig az adot kommunikációs szituációhoz illő tónust használni, ideértve az adott szituációhoz leginkább illő kifejezéseket. Már bocsánat, de ezen a ponton a jeles cseh újság- és regényíró, Hasek példáját követjük - vagyis nem fogjuk azt állítani egy háborús szituációról (például), hogy fekáliához, netán ürülékhez hasonlatos, ha egy rövid, tömör, mindenki által ismert és a fent említetteknél jóval hitelesebb szóval jellemezhetjük: szar.
De adjuk át - e rövid disputa után - a szót a Svejk szerzőjének:
"Az élet nem illemtani iskola. Mindenki úgy beszél, ahogy tud. Dr. Guth szertartásmester úr másképpen beszél, mint Palivec vendéglős a "Kehely"-ben, és ez a regény nem akar szalon-nemesítő segédeszköz lenni, sem pedig illemkódex, amelyből ki-ki megtanulhatja, hogy milyen kifejezések használhatók a jó társaságban. Ez a könyv egy meghatározott korszak történelmi képe.
Ha esetleg valamilyen erősebb kifejezést kellene használnom, amely valóban elhangzott, habozás nélkül vissza fogom adni, pontosan úgy, ahogyan elhangzott. A körülírást vagy a kipontozást a legostobább képmutatásnak tartom. Ilyen szavakat még a parlamentekben is használnak.
Helyesen mondotta valaki, hogy a jól nevelt ember mindent elolvashat. Olyasmin, ami természetes, csak a legdisznóbb fráterek és a rafinált trágárok botránkoznak meg, akik alávaló álszentségükben nem nézik a tartalmat, és dühödten vetik rá magukat egyes szavakra."
Maradok.
Csákány:
DO (Öcaline)"
Eddig az idézet. Szóval töprenkedtem, aztán döntöttem: mivel mélyen azt gondolom, hogy a mostani hőhullámot jelentős, ha tetszik, hipokrita finomítással lehetne csak a "nagyon meleg", "túl meleg", "őrjítő meleg" kifejezésekkel illetni, maradtam a cikk bevezetőjében említett jelzőnél - azt már nem írtam oda, hogy a kibaszott egy idézet, mégpedig egy nőnemű, többnyire az úri dámák stíljét alkalmazó ismerős szájából. Végül is ez a momentum döntött: ha szerinte - még egyszer, egy kakascsípjemegtől elpiruló hölgyről van szó - kibaszott meleg van, akkor, nincs mit tenni, kibaszott meleget kell írni, ha tetszik a drága olvasónak, ha sem.
Üdv
Öcaline
DO
Na erre varjunk gombot!!!
Bocsánat az off-ért...
Természetesen ezúttal is hosszú töprenkedés után maradtam az ominózus kifejezésnél - egy tavalyi példa (amikor a hídi mulatság részeként szervezett Dunán átívelú kötélhúzó verseny kapcsán meg mertem említeni - máig vallom: helyesen -, hogy kurva nehéz kötélzettel kellett birkózniuk a résztvevőknek) legalábbis gondolkodásra késztetett. Természetesen akkor is akadtak olyanok, akik - elétrő okból - sérelmezték e megállapítást, nekik állítottam ösze egy kis érvrendszert - talán nem sértem meg vala, ha idemásolom:
"Tisztelt Meghökkent Olvasó!
Sajnálom, hogy meghökkent, valóban. Ugyanakkor el kell mondanom, hogy téved, esetleg - bár ezt már nem merészelem ilyen bizonyosan feltételezni - ritkán olvassa a DO-t: igyekszünk mindig az adot kommunikációs szituációhoz illő tónust használni, ideértve az adott szituációhoz leginkább illő kifejezéseket. Már bocsánat, de ezen a ponton a jeles cseh újság- és regényíró, Hasek példáját követjük - vagyis nem fogjuk azt állítani egy háborús szituációról (például), hogy fekáliához, netán ürülékhez hasonlatos, ha egy rövid, tömör, mindenki által ismert és a fent említetteknél jóval hitelesebb szóval jellemezhetjük: szar.
De adjuk át - e rövid disputa után - a szót a Svejk szerzőjének:
"Az élet nem illemtani iskola. Mindenki úgy beszél, ahogy tud. Dr. Guth szertartásmester úr másképpen beszél, mint Palivec vendéglős a "Kehely"-ben, és ez a regény nem akar szalon-nemesítő segédeszköz lenni, sem pedig illemkódex, amelyből ki-ki megtanulhatja, hogy milyen kifejezések használhatók a jó társaságban. Ez a könyv egy meghatározott korszak történelmi képe.
Ha esetleg valamilyen erősebb kifejezést kellene használnom, amely valóban elhangzott, habozás nélkül vissza fogom adni, pontosan úgy, ahogyan elhangzott. A körülírást vagy a kipontozást a legostobább képmutatásnak tartom. Ilyen szavakat még a parlamentekben is használnak.
Helyesen mondotta valaki, hogy a jól nevelt ember mindent elolvashat. Olyasmin, ami természetes, csak a legdisznóbb fráterek és a rafinált trágárok botránkoznak meg, akik alávaló álszentségükben nem nézik a tartalmat, és dühödten vetik rá magukat egyes szavakra."
Maradok.
Csákány:
DO (Öcaline)"
Eddig az idézet. Szóval töprenkedtem, aztán döntöttem: mivel mélyen azt gondolom, hogy a mostani hőhullámot jelentős, ha tetszik, hipokrita finomítással lehetne csak a "nagyon meleg", "túl meleg", "őrjítő meleg" kifejezésekkel illetni, maradtam a cikk bevezetőjében említett jelzőnél - azt már nem írtam oda, hogy a kibaszott egy idézet, mégpedig egy nőnemű, többnyire az úri dámák stíljét alkalmazó ismerős szájából. Végül is ez a momentum döntött: ha szerinte - még egyszer, egy kakascsípjemegtől elpiruló hölgyről van szó - kibaszott meleg van, akkor, nincs mit tenni, kibaszott meleget kell írni, ha tetszik a drága olvasónak, ha sem.
Üdv
Öcaline
DO
Na erre varjunk gombot!!!
Bocsánat az off-ért...
Nekem is ugyanezt irta. Attól még egy paraszt marad
