[spidey]

Idézet: Dorien - Dátum: 2007. nov. 29., csütörtök - 20:14

Nagyon eltûntél az utóbbi idõben.

Umm, külföldön tudod, nincs lehetõségem annyit moziba menni, és a DVD-lejátszó a szobámban nem tud XviDet 

[^Sunrise^]

Elet az ilyen?

[spidey]

Idézet: ^Sunrise^ - Dátum: 2007. dec. 2., vasárnap - 18:03

Elet az ilyen?

Jaja, szívás.  :Ð

Szerkesztette: spidey 2007. 12. 02. 17:36 -kor

[luckystar]

The Man from Earth (2007) (IMDB)

The Man From Earth (Ajánló BLOG)

Filmproducer megköszönte a kalózoknak a filmje ellopását!

Jerome Bixby - The Man from Earth (2007)  Tailer

Szerkesztette: luckystar 2007. 12. 02. 18:54 -kor

[qnadam]

Futurama - Bender's Big Score (imdb 8/10)
most néztem, nagggyonjóó persze érdemes elõtte megnézni a sorozatot (5 évad), mert nagyon sok visszautalás van rá. alapvetõen világmegmentõs sztori, de alaposan megcsavarva

[obersmith]

stardustot volt lehetõségem megnézni az imént, az kell mondjam kedves kis mese

van benne kellõ humor, a sztori teljességében sejthetõ, de melyik meséé nem mégis kellõen kalandos

és robert de niro....... üt

[iljicSke]

Idézet: rulla - Dátum: 2007. nov. 23., péntek - 2:37

Most néztem meg a Sicko c. filmet. Nagyon komoly és elgondolkodtató, mindenkinek ajánlom!

IMDB link

Nekem abszolút nem tetszett, Moore-hoz mérten is túl erõltetett volt a szokásos csúsztatásokkal. Szerintem egyre gyengébbek a filmjei, a Kóla, Puska, Sültkrumplin nagyon jól szórakoztam a Fahrenheit 9/11 olyan cöcö, de inkább még jó. A Sicko viszont  .

Ettõl függetlenül a témája miatt mindenképpen érdemes megnézni !

[iljicSke]

Idézet: obersmith - Dátum: 2007. dec. 3., hétfõ - 19:06

stardustot volt lehetõségem megnézni az imént, az kell mondjam kedves kis mese

van benne kellõ humor, a sztori teljességében sejthetõ, de melyik meséé nem mégis kellõen kalandos

és robert de niro....... üt

 

Nagyon jó kis film, igazi mese.

[rulla]

Idézet: iljicSke - Dátum: 2007. dec. 6., csütörtök - 12:52

...nagyon jól szórakoztam a Fahrenheit 9/11 olyan cöcö, de inkább még jó. A Sicko viszont  .

Nos, ezen talán nem is lehet igazából "szórakozni", csak megnézni és elgondolkodni.
Valóban sarkított, hatásvadász és provokatív, de nem véletlenül. Egyébként mindezek a tények, eltörpülnek a film mondandója mellett. Még egy plusz, hogy aktuális...

[iljicSke]

Idézet: rulla - Dátum: 2007. dec. 6., csütörtök - 15:11

Nos, ezen talán nem is lehet igazából "szórakozni", csak megnézni és elgondolkodni.
Valóban sarkított, hatásvadász és provokatív, de nem véletlenül. Egyébként mindezek a tények, eltörpülnek a film mondandója mellett. Még egy plusz, hogy aktuális...

Persze, abszolút aktuális a témája, de számomra irreális volt benne sok minden.

[Dextrose]

1408 at látta valaki? Én ebben a pillanatban kezdem el nézni. Majd megmondom milyen volt  :Ð

[7of9]

Idézet: Dextrose - Dátum: 2007. dec. 6., csütörtök - 21:33

1408 at látta valaki? Én ebben a pillanatban kezdem el nézni. Majd megmondom milyen volt  :Ð

Sz@r.   

[Eleanor]

Idézet: iljicSke - Dátum: 2007. dec. 6., csütörtök - 16:25

Persze, abszolút aktuális a témája, de számomra irreális volt benne sok minden.

Az aktuális film másnéven propagandafilm...

[Eleanor]

Idézet

Larry McMurtry magyarul is megjelent regényének adaptációja során Bogdanovich és McMurtry sikeresen hántotta le a forgatókönyvrõl az irodalmi eredet nyomait. Az utolsó mozielõadás a hetvenes évek elején virágzó mûfaj, a felnõttéválás drámáját személyes hangnemben (olykor önéletrajzi ihletettséggel) elõadó filmek megrendítõen mély darabja: a legapróbb mozzanatai is szédítõen sokat mondanak figuráiról és élethelyzetükrõl. És a legszédítõbb az, hogy noha mindez egy texasi porfészekben játszódik az ötvenes években, többedszeri megnézésre is az fog meg, hogy itt és most ismert emberekrõl és élethelyzeteikrõl szól... és persze rólunk.



A felnõttéválás gyönyörét és kínját átélõ ifjakat alakító színészek közül Jeff Bridges és Cybill Shepherd hamarosan sztárrá váltak, a történet középpontjában álló Timothy Bottoms azonban - filmbeli sorsával összhangban - a margóra került. A fiatalok mellett a felnõttek világa nem kevesebb drámai dinamikával ábrázoltatik: Sam, az Oroszlán (Ben Johnson), a hervadt Mrs. Popper, aki kivirágzik (Cloris Leachman) vagy a kiábrándult szépasszony (Ellen Burstyn) örök alakok.

Bogdanovich mindehhez a western mûfaji kelléktárából kölcsönöz formai, tartalmi elemeket, és amennyit nyer ezáltal saját története, annyit vissza is ad vallomásával a vadnyugati életforma és maga a western továbbélésérõl. A Kill Billért való lelkesedésünk közben nem árt észrevenni, milyen az, amikor a mûfaji játékhoz tartalom is van.

Az utolsó mozielõadás - The Last Picture Show

1971 amerikai filmdráma
Hossz: 122 perc

Rendezõ: Peter Bogdanovich

Fõszereplõk: Timothy Bottoms, Jeff Bridges, Cybill Shepherd, Ben Johnson, Ellen Burstyn

[Valdy]

Idézet: 7of9 - Dátum: 2007. dec. 6., csütörtök - 21:35

Sz@r.   

Hát kb

[Dextrose]

Megnéztem. Nos, a véleményem nekem is ugyanez. Szar Röviden.

Bõvebben: elcsépelt, és mû az egész.

Szerkesztette: Dextrose 2007. 12. 06. 23:16 -kor

[7of9]

Goya kísértetei /Goya's Ghosts/

Rendezte:
Milos Forman
Forgatókönyv:
Milos Forman, Jean-Claude Carriere
Operatõr:
Javier Aguirresarobe
Vágó:
Adam Boome
Zene:
José Nieto
Szereplõk:
Stellan Skarsgard, Natalie Portman, Javier Bardem, Randy Quaid

Milo¹ Forman 1999-es Ember a Holdon címû filmje óta nem forgatott. Sajnos ez idáig még egyetlen filmjét sem láttam, a világhírû cseh rendezõnek, így nagyon örültem, amikor megtudtam, hogy a Goya kísérteteit õ rendezte, tehát nem volt kérdés, meg kellett néznem, ezt a különlegesnek ígérkezõ kosztümös filmet.

A történet 1792-ben kezdõdik, amikor Spanyolországban a Szent inkvizíció egy utolsó elkeseredett kísérletet tesz, arra hogy visszaállítsa megtépázott tekintélyét. Ami annyit jelent, hogy ártatlan embereket kényszerítenek, arra hogy képtelenségeket beismerjenek magukról, és így börtönbe zárhassák õket. Így történik meg, hogy a gazdag kereskedõ elbûvölõ lányát Inest titkos zsidó szertartások gyakorlásával vádolják, és börtönbe zárják. Francesco Goya a királyi udvar festõje, jó barátja a lány apjának, sõt egyszer le is festette a lányt, akinek szépségét csodálja, így latba véve befolyását elhozza Lorenzo atyát,a kereskedõ házába, hogy rábeszéljék engedjék el az ártatlan lányt. Ez annyira jól sikerül, hogy meg zsarolják a papot, aki így kénytelen az inkvizíció vezetõjénél Gregorio atyánál (Michael Lonsdale) Ines szabadon bocsátását kérni, amit elutasítanak. A történet 15 évvel késõbb folytatódik, amikor is IV. Károly spanyol királyt Napóleon csapatai elûzik, és felforgatják az országot, eltörlik az inkvizíciót. A cselekmény itt újabb fordulatot vesz, mely megváltoztatja a szereplõk életét, sõt felbukann Alicia is, Ines lánya.

A fordulatokban gazdag film történelmi hitelességgel beszéli el a szereplõk életét, szenvedéseit, megpróbáltatásait, melyben Goya csak egy a három fõszereplõ közül, a történet sokkal inkább az Inest és Alicia-t alakító Natalie Portman és a hatalommal játszó Lorenzo atya Javier Bardem kapcsolata köré épül, melynek sokkal inkább szemlélõje a kiválõ festõ, mintsem alakítója. Vérbeli dráma ez, de nem a csöpögõs fajtából, melyben a fõszereplõk egytõl egyig egyediek, egy kliséktõl mentes nem mindennapi történetben. Érdemes megnézni, a film vége egészen kiváló

Szerkesztette: 7of9 2007. 12. 07. 11:12 -kor

[obersmith]

meggyütt ma a transformers dvd a futárral.

változatosság kedvéért belehallgattam a szinkron verzióba.


kár volt.

elkapkodott, összecsapott, sz@r, rossz hangválasztásokkal, ráadásul néhol még az eredeti hang is áthallatszik.

kb az összes pasinak a filmben valami girnyót választottak magyarba, sam úgy nyivákol mint egy buzi, a katona csókáról se hinnéd el a hangja alapján hogy parancsnok, a robotok hangja 100% el lett baxarintva, még annyi fáradtságot se vettek hogy kicsit gépiesítsék a hangokat. najó, talán valami hangyányit.


egyedül a 2 csirke hangja lett eltalálva, az viszont tökéletesen, illenek a karakterekhez.

ettõl eltekintve örülök hogy a kollekciómat gazdagítja^^

[The Hitman]

Idézet: obersmith - Dátum: 2007. dec. 7., péntek - 21:54

meggyütt ma a transformers dvd a futárral.

változatosság kedvéért belehallgattam a szinkron verzióba.


kár volt.

elkapkodott, összecsapott, sz@r, rossz hangválasztásokkal, ráadásul néhol még az eredeti hang is áthallatszik.

kb az összes pasinak a filmben valami girnyót választottak magyarba, sam úgy nyivákol mint egy buzi, a katona csókáról se hinnéd el a hangja alapján hogy parancsnok, a robotok hangja 100% el lett baxarintva, még annyi fáradtságot se vettek hogy kicsit gépiesítsék a hangokat. najó, talán valami hangyányit.


egyedül a 2 csirke hangja lett eltalálva, az viszont tökéletesen, illenek a karakterekhez.

ettõl eltekintve örülök hogy a kollekciómat gazdagítja^^

Én megvárom amíg akciósan 990 lesz  :Ð

[Eleanor]

Idézet

A fõhõsünk egy fiatal pikkolófiú, aki a film elején már nem annyira fiatalon éppen a börtönbõl szabadul, és õ meséli a történéseket. Erre a szerepre egyrészt egy fiatal bolgár színészt kért fel a rendezõ, másrészt pedig egy cseh középkorú színészt, õk ketten játsszák el Díte két korszakát, fantasztikusan. A visszaemlékezés a két világháború közti idõkre, pontosabban a 30-as évek második felére nyúlik vissza, ″a boldog békeidõkre″, bár ezt a kifejezést inkább az elsõ világháborút megelõzõ korszakra szokták használni, a filmbeli múltra is nagyon illik. Csehek és németek békésen éldegélnek egymás mellett, Díte éttermében (mármint a munkahelyén) a fõpincér az összes elképzelhetõ nyelven el tud beszélgetni a vendégekkel, a gazdagok boldog gyerekekként habzsolják az élvezeteket, a szegények káposztaleveses vacsorájáról pedig semmit sem tudunk. Díte a pénz megszállottja, kézzelfogható és elvont értelemben is, és miközben már kicsiben büfézõként eldönti, hogy sokra viszi még, folyton teszteli a gazdagok aprópénzhez való viszonyát.

Ez egy nagyon érdekes és kifejezõ motívuma a filmnek, ahogy Díte a legváratlanabb helyzetekben feldob egy csomó aprót a levegõbe, és nézi, ahogy a gyártulajdonosok és gazdag középosztálybeliek kúsznak-másznak érte. Ez jelenthetné azt is, hogy fõhõsünk kisemberként perverz módon szeretné így megalázni az embereket, de nem így van, a könyv és a film szemlélete hibátlan, ez a pénzdobálás egy pszichológiai teszt, aminek az eredménye mindig a helyes úton tartja Dítét.

A film annyira izgalmas és érdekes jelenetekkel dolgozik, hogy a film két órája alatt nem tudunk mást tenni, mint végig feszülten figyelni az eseményeket, a gyönyörûen fényképezetett képeket, a jellegzetes Menzeles hangulatú beállításokat, mindent, köztük Díte nem mindennapi életútját. Nagy megkönnyebbülés, hogy a rendezõ nem használ öncélúan szépséges képeket, nem megy át a hatást keresõ komponálásba, hanem megmarad a kifejezés céljánál. A fiatal Díté-s jelenetek ráadásul a némafilmek és a sima játékfilmek határán táncolnak, úgyanúgy, ahogy Díte egyensúlyozik és forog mûvészien a tálcákkal. A narratív visszaemlékezés plusz feszültséget ad a történetnek, hiszen pillanatonként össze tudjuk hasonlítani a fiatal Díte tetteit, és választásait, azzal, amivé lett ezek által.

Jó nézni ezt a filmet, nagyon hamar megszokjuk a némafilmes stílust, és jól is esik nekünk, hogy a fiatal Díte sokáig meg sem szólal, csak jön-megy, pörög-forog, szerelembe esik, szerencsés lesz, és halad elõre hivatása, a vendéglátás vonalán. A film második fele Díte egyik nagy szerelmének kibontakozásáról szól, egy német lánnyal, akibe azért szeretett bele, mert ugyanolyan kicsi volt, mint õ. Ez a szerelem más lesz, mint a többi, a virággal beborított szépségek helyébe egy kemény német tanítónõ lép, aki a történelem menetében hamar náci német nõ lesz. Remekül felépített a menet, ahogy elõször megmenti a lányt, majd elkezd udvarolni neki, és ahogy - maga sem tudja, hogyan - már egy fajvédõ házasság közepén találja magát. A film ekkor is megmarad a humor, vagy legalábbis a paródia terepén, vagyis úgy kapunk egy mûvészi képet a 39-es cseh-német viszonyokról, a háború kitörésérõl, és a cseh nemzeti identitás erejérõl, hogy szinte nem is látunk ″kemény″ jeleneteket. Ez egy eléggé hatásos megoldás, ami jól mûködik.



Õfelsége pincére voltam (Obsluhoval jsem anglického krále)
színes feliratos cseh-szlovák játékfilm, 120 perc, 2006

rendezõ: Jirí Menzel
író: Bohumil Hrabal
forgatókönyvíró: Jirí Menzel
zeneszerzõ: Ales Brezina
operatõr: Jaromír Sofr
vágó: Jiøí Bro¾ek

szereplõ(k):
Oldrich Kaiser (Jan Dítì)
Julia Jentsch (Líza)
Ivan Barnev (Jan Dítì 18-38 éves koráig)
Martin Huba (Skøivánek)
Marián Labuda (Walden)
Milan Lasica (professzor)

Szerkesztette: Eleanor 2007. 12. 08. 00:02 -kor