Gyermekeink... kérdések, válaszok, képek...minden róluk
#21
Elküldve: 2006. 07. 12. 11:21
Ha megműttetik akkor már régen elfelejtette volna az egészet, élné a maga nyugodt életét és fejlődhetne rendesen.
ÖNTSÜNK TISZTA VIZET A POHÁRBA
Bravo
#22
Elküldve: 2006. 07. 12. 11:38
Idézet: Thrawn - Dátum: 2006. júl. 12., szerda - 12:18
Előre is köszönjük.
A tapasztalat jó iskola, csak a tandíj magas.
#23
Elküldve: 2006. 07. 12. 11:56
Idézet: ikriszta - Dátum: 2006. júl. 12., szerda - 12:11
Én azt hiszem, hogy alapos tájékozódás után és a kockázati tényezők mérlegelése után a műtétre szavaznék. Persze ha nem lehet komoly következménye.
Tlk nem értem a hozzászólásodat... :confused: Leírtad azt, amit én csak pepitában...
Mi volt akkor féreérthető: a műtét vagy a voks?
Így kezdtem: "Én a Műtét mellett voksolok "- ami szerintem azt jelenti, hogy én ezt tenném !!! Viszont ez az ő döntésük, meg kell hagyni a lehetőséget, hogy minden szempontból átgondolják. Számomra ez egyértelmű, és a legkevésbé sem félreérthető. Csak tiszteletben tartom mások döntési jogát mielőtt élből rávágnám, hogy ezt kell csinálnod,. Én csak javasolni szoktam. Majd ő eldönti.
Itt van a különbség, ezért értetted félre. Sajnálom. Pedig elég egyértelmű. Olvasd el mégegyszer, hátha akkor feltűnik...
Ui.: Mellesleg nekem is van "tapsztalatom", gondolom nem kerülte el a figyelmedet az én gyermekem sem
Szerkesztette: WhiteHunter 2006. 07. 12. 12:11 -kor
#24
Elküldve: 2006. 07. 12. 12:33
Ma reggel, amiuttán ide leírtam ezt, rögtön azt mondtam, hogy nem lesz műtét. De ez minden nap változik
Tényleg kis korában gyorsabb a metabolizmus, egy-kettőre felépülne fizikailag, az a 2-3-4 hét nem okozna jelentős lemaradást (az ő esetében tuti, nagyon mozgékony és akaratos baba).
Mindenképp, kb egy hónap múlva meglátogatjuk újra az orvost. A végső döntés valamikor akkoriban fog megszületni rövid időn belül.
Egy másik kérdés, részemről pont ezzel összefüggő, főleg több gyerekes szülőknek: második állapotosság közbeni szoptatásról mit tudtok? Nemsokára szeretnénk, ha megfoganna a második lurkó, de a fiam még igényli a szopizást...
Képeket a gyerkőcökről!
#25
Elküldve: 2006. 07. 12. 13:12
Idézet: WhiteHunter - Dátum: 2006. júl. 12., szerda - 12:56
Mi volt akkor féreérthető: a műtét vagy a voks?
Így kezdtem: "Én a Műtét mellett voksolok "- ami szerintem azt jelenti, hogy én ezt tenném !!! Viszont ez az ő döntésük, meg kell hagyni a lehetőséget, hogy minden szempontból átgondolják. Számomra ez egyértelmű, és a legkevésbé sem félreérthető. Csak tiszteletben tartom mások döntési jogát mielőtt élből rávágnám, hogy ezt kell csinálnod,. Én csak javasolni szoktam. Majd ő eldönti.
Itt van a különbség, ezért értetted félre. Sajnálom. Pedig elég egyértelmű. Olvasd el mégegyszer, hátha akkor feltűnik...
Ui.: Mellesleg nekem is van "tapsztalatom", gondolom nem kerülte el a figyelmedet az én gyermekem sem
Most mi a gond?
Vagy az a baj, hogy a tiedre reagáltam? :confused:
Úgy kezdted, hogy sokat gondolkodtál rajta, én is ezzel kezdtem. Nem értem mi a gondod, de most komolyan.
A tapasztalat jó iskola, csak a tandíj magas.
#26
Elküldve: 2006. 07. 12. 14:22
Nem kell túlspirázni a pszihés dolgokat. A gyerekek sokkal erősebbek a felnőtteknél. Egy szülőnek nagyon rossz látni, ahogy egy gyerek fekszik a korházi ágyon ill. hallgatni amikor zokog, hogy anya és apa elmegy, látni, ahogy kitolják a műtőből egy nagy kötéssel a kezén infúzióval a kézfejében. De ezek a dolgok sokkal inkább nekünk tragikus, bennünk hagy hagy mély nyomot és hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a gyerek is ugyanígy éli meg.Pedig nem.
Ha a sebek begyógyulnak, a gyereknek nem lesz több az egész, mint egy rossz álom. Később még annyi sem.
Nem hiszem, hogy műtét nélkül, arra kéne kárhoztattnod a gyereket, hogy általa tanuljanak majd az emberek toleranciát. Nem olyan hálás feladat az, ahogy mi azt elgondoljuk. A poklok poklán vezet át az út.
Ha te szeplős voltál és kiközösítettek (ami nem egy nagy testi hiba), akkor ezt a támadási felületet szorozd meg tízzel kb. annyival lesz sebeszhetőbb a gyerek náladnál.... Azért a hatujjúság egy helyiértékkel nagyobb, mint pl egy "szemüvegesség".
Többen leírták már: a gyerekek hihetetlenül intoleránsak tudnak lenni a mássággal.
A mérleg egyik serpenyőjében ott van az a pici sokk, amit a műtét okozna, a másikban pedig ott van egy fél életen tartó megbélyegezettség. Melyik kárositja meg jobban?
Mérlegelj!
#27
Elküldve: 2006. 07. 12. 14:45
Idézet: Fanatic - Dátum: 2006. júl. 12., szerda - 14:22
Nem kell túlspirázni a pszihés dolgokat. A gyerekek sokkal erősebbek a felnőtteknél. Egy szülőnek nagyon rossz látni, ahogy egy gyerek fekszik a korházi ágyon ill. hallgatni amikor zokog, hogy anya és apa elmegy, látni, ahogy kitolják a műtőből egy nagy kötéssel a kezén infúzióval a kézfejében. De ezek a dolgok sokkal inkább nekünk tragikus, bennünk hagy hagy mély nyomot és hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a gyerek is ugyanígy éli meg.Pedig nem.
Ha a sebek begyógyulnak, a gyereknek nem lesz több az egész, mint egy rossz álom. Később még annyi sem.
Nem hiszem, hogy műtét nélkül, arra kéne kárhoztattnod a gyereket, hogy általa tanuljanak majd az emberek toleranciát. Nem olyan hálás feladat az, ahogy mi azt elgondoljuk. A poklok poklán vezet át az út.
Ha te szeplős voltál és kiközösítettek (ami nem egy nagy testi hiba), akkor ezt a támadási felületet szorozd meg tízzel kb. annyival lesz sebeszhetőbb a gyerek náladnál.... Azért a hatujjúság egy helyiértékkel nagyobb, mint pl egy "szemüvegesség".
Többen leírták már: a gyerekek hihetetlenül intoleránsak tudnak lenni a mássággal.
A mérleg egyik serpenyőjében ott van az a pici sokk, amit a műtét okozna, a másikban pedig ott van egy fél életen tartó megbélyegezettség. Melyik kárositja meg jobban?
Mérlegelj!
Azé, ha a tiédről lenne szó nem lennél ilyen laza...
#28
Elküldve: 2006. 07. 12. 15:10
Idézet: Basic - Dátum: 2006. júl. 12., szerda - 15:45
Pedig nagyon igazat írt.
Természetesen a szülők másképp élik ezt meg, én is tiszta ideg vagyok, ha a gyerekeim betegek (szerencsére nagyon ritkán fordul elő), de hasonló helyzetben - nyilván nem kevés tipródás után - a korrekció mellett döntenék.
#29
Elküldve: 2006. 07. 12. 15:40
Idézet: ikriszta - Dátum: 2006. júl. 12., szerda - 14:12
Nincs semmi gond. Elnézést, ha félreértettem valamit.
#30
Elküldve: 2006. 07. 12. 15:41
Idézet: Basic - Dátum: 2006. júl. 12., szerda - 15:45
Ez egy cseppet sem volt laza post. Szándékosan feszesen, keményen fogalmaztam.
Szvsz egy percig sem kéne gondolkodni a műtéten. Minnél gyorsabban túlesni rajta, ha az anyagiak engedik.
Hála Istennek, itt nem egy szívműtéről van szó, sima szépészeti beavatkozás. Kár túlspirázni. Pl. nem is értettem, hogy miért írta Beeci, hogy akár halállal is végződhet... Az altatásra gondolt vajon? Annak manapság nagyon kicsi a hibaszázaléka, pláne egy egészséges gyereknél.
#31
Elküldve: 2006. 07. 12. 15:44
#32
Elküldve: 2006. 07. 12. 15:52
Idézet: rupic - Dátum: 2006. júl. 12., szerda - 16:44
Gratulálok
A tapasztalat jó iskola, csak a tandíj magas.
#33
Elküldve: 2006. 07. 12. 16:00
Idézet: Fanatic - Dátum: 2006. júl. 12., szerda - 17:41
Ez egy cseppet sem volt laza post. Szándékosan feszesen, keményen fogalmaztam.
Szvsz egy percig sem kéne gondolkodni a műtéten. Minnél gyorsabban túlesni rajta, ha az anyagiak engedik.
Hála Istennek, itt nem egy szívműtéről van szó, sima szépészeti beavatkozás. Kár túlspirázni. Pl. nem is értettem, hogy miért írta Beeci, hogy akár halállal is végződhet... Az altatásra gondolt vajon? Annak manapság nagyon kicsi a hibaszázaléka, pláne egy egészséges gyereknél.
Anyagiak perpillanat nem engedik meg, 1-2 hónap múlva.
Nem az altatásra gondoltam kimondottan, hanem az érzéstelenítésre. Testvéremet műtötték a térdével egy éve, ő a gerincébe kapott érzéstelenítőt, s hosszú ideig nem mozdulhatott - ezt nem teheted meg egy kisgyerekkel!
Amúgy, nem tudom, hogy van-e gyereked, de akkor tudnád, hogy 3 éves koráig az anyával egynek tekinti magát (pszihomókusok szerint), pont ezért a kisgyerekeknél biztosítják, hogy az anya is maradhatsson a korházban. Őszintén szólva nem zavar, hogy mit fogok látni műtét után a fiamon, kötések vagy bármi, csak tudjam, hogy nem esett semmi baja. Amúgy meg sokan mondjátok, hogy elfelejti a gyerek, de ha jól tudom, tudatalattijában ott marad, mint sok más dolog...
No, hogy altatás vagy gericbeli érzéstelenítés, majd kiderül, amikor megint meglátogatjuk az orvost. Itt csontot faragnak, a két ujjból egy lesz, két körömházból egy lesz, ennyit elmondott az orvos amikor utoljára voltunk.
#34
Elküldve: 2006. 07. 12. 16:10
Idézet: rupic - Dátum: 2006. júl. 12., szerda - 17:44
[kép]
#35
Elküldve: 2006. 07. 12. 16:23
Idézet: beeci - Dátum: 2006. júl. 12., szerda - 17:00
Nem az altatásra gondoltam kimondottan, hanem az érzéstelenítésre. Testvéremet műtötték a térdével egy éve, ő a gerincébe kapott érzéstelenítőt, s hosszú ideig nem mozdulhatott - ezt nem teheted meg egy kisgyerekkel!
Amúgy, nem tudom, hogy van-e gyereked, de akkor tudnád, hogy 3 éves koráig az anyával egynek tekinti magát (pszihomókusok szerint), pont ezért a kisgyerekeknél biztosítják, hogy az anya is maradhatsson a korházban. Őszintén szólva nem zavar, hogy mit fogok látni műtét után a fiamon, kötések vagy bármi, csak tudjam, hogy nem esett semmi baja. Amúgy meg sokan mondjátok, hogy elfelejti a gyerek, de ha jól tudom, tudatalattijában ott marad, mint sok más dolog...
No, hogy altatás vagy gericbeli érzéstelenítés, majd kiderül, amikor megint meglátogatjuk az orvost. Itt csontot faragnak, a két ujjból egy lesz, két körömházból egy lesz, ennyit elmondott az orvos amikor utoljára voltunk.
Kéz műtétre nem hiszem, hogy epidurálást alkalmaznak. Azt inkább derék alatti dolgoknál szokták alkalmazni. Úgy tudom, attól a pontól lefelé érzéstelenít, ahová adják az érzéstelenítőt. Itt. szvsz itt altatás lesz, pont a kéz miatt és pont a csontfaragás miatt.
Állítólag a tudatalatti megjegyzi. De ha mégsem teszitek rendbe a kezét a "tudatfeletti"
Egyébként jó ez a topik, én is gondolkodtam hasonló indításán, gyermeknevelés cimmel, bár én egyenlőre még csak elméleti-kőmüves vagyok a témában.
#36
Elküldve: 2006. 07. 12. 16:34
Idézet: Fanatic - Dátum: 2006. júl. 12., szerda - 18:23
Állítólag a tudatalatti megjegyzi. De ha mégsem teszitek rendbe a kezét a "tudatfeletti"
Egyébként jó ez a topik, én is gondolkodtam hasonló indításán, gyermeknevelés cimmel, bár én egyenlőre még csak elméleti-kőmüves vagyok a témában.
Huh
Valószínű igazad van, csak melyik az, amelyik kevésbé sebzi meg? Talán a tudatalatti. Mindenképp a családi háttér sokat számít
Sajna.
A majomszeretet sajnos másról szól, mint amint gondolják sokan, pont most olvas a feleségem egy könyvet a majmokról: Jane van Lawick-Goodall: Az ember árnyékában. Félrenevelni könnyű nagyon, javítani nehéz.
#37
Elküldve: 2006. 07. 12. 16:55
Idézet: beeci - Dátum: 2006. júl. 12., szerda - 17:34
Valószínű igazad van, csak melyik az, amelyik kevésbé sebzi meg? Talán a tudatalatti. Mindenképp a családi háttér sokat számít
Sajna.
A majomszeretet sajnos másról szól, mint amint gondolják sokan, pont most olvas a feleségem egy könyvet a majmokról: Jane van Lawick-Goodall: Az ember árnyékában. Félrenevelni könnyű nagyon, javítani nehéz.
Nem tudhatom volt-e neked, gyermekkori műtéted, baleseted? A hozzászólásodból kiderült, hogy a szeplőid miatti csúfolódást sokkal jobban megjegyezted.
Én is így vagyok ezzel. Volt 4 évesen mandula műtétem (szülők nélkül), 6 évesen egy hygroma (remélem jól írom) volt a bal térdhajlatomban. 8 évesen fárol való leugrás és alattomos fűvel benőtt gödörbe érkezés után bokatörés, 10 évesen az újból kinőtt mandulám újboli kivétele+1 hónap tüdőszanatórium asztma-szerűség miatt a Szabadság-hegyen. (nem voltam konkrétan fulladós-asztmás, csak nehezen lélegeztem és erősen köhögtem bizonyos anyagok (por, szerves oldószerek, 1-2 virágpor) jelenlétében)
Ezek mind jóval kevesebb nyomot hagytak bennem, mint az, hogy kicsi és beteges gyerek voltam, ezért kedves osztálytársaimnak mindíg kéznél voltam, ha valakin ütni kellett egyet...
A mai napig hajt valamilyen bizonyítási kényszer, még akkor is ha nem valom be magamnak,hogy nézzétek mi lett a "kis hülyegyerekből" (nagy hülyegyerek...
Szerkesztette: Fanatic 2006. 07. 12. 16:57 -kor
#38
Elküldve: 2006. 07. 12. 17:11
Idézet: Fanatic - Dátum: 2006. júl. 12., szerda - 18:55
Én is így vagyok ezzel. Volt 4 évesen mandula műtétem (szülők nélkül), 6 évesen egy hygroma (remélem jól írom) volt a bal térdhajlatomban. 8 évesen fárol való leugrás és alattomos fűvel benőtt gödörbe érkezés után bokatörés, 10 évesen az újból kinőtt mandulám újboli kivétele+1 hónap tüdőszanatórium asztma-szerűség miatt a Szabadság-hegyen. (nem voltam konkrétan fulladós-asztmás, csak nehezen lélegeztem és erősen köhögtem bizonyos anyagok (por, szerves oldószerek, 1-2 virágpor) jelenlétében)
Ezek mind jóval kevesebb nyomot hagytak bennem, mint az, hogy kicsi és beteges gyerek voltam, ezért kedves osztálytársaimnak mindíg kéznél voltam, ha valakin ütni kellett egyet...
A mai napig hajt valamilyen bizonyítási kényszer, még akkor is ha nem valom be magamnak,hogy nézzétek mi lett a "kis hülyegyerekből" (nagy hülyegyerek...
Nem volt gyerekkori műtétem, csak 14 évesen egy mandula és polip kivevés. Amit te leírtál, mind mind nagyobb voltál, mint egy 10-12 hónapos gyerek, aki azt sem tudja mi történik vele, csak azt tudja, hogy az nem jó neki
Enyhén bennem is megvan ez a bizonyítási kényszer (szeplőim és nagy füleim miatt kicsit visszahúzodottabb voltam), nagyrészt mind messzébb jutottam mint a volt osztálytársaim.
Kicsít túlozva, vagy mégsem
#39
Elküldve: 2006. 07. 12. 18:36
Idézet: beeci - Dátum: 2006. júl. 12., szerda - 13:33
A szoptatás általában a gyermek 1 éves koráig javasolt, de természetesen ez csak egy támpont. Nem baj, sőt az anya-gyermek kapcsolat szempontjából pedig nagyon jótékony hatású (erős érzelmi kötelék), ha a kisgyermekek még a vegyes étrend mellett szopással fejezik be - vagy kezdik - a napot...
Ha nincs egyéb orvosilag indokolt tényező, akkor helytelen a korai elválasztás. Általában a gyermekek többsége tudja mikor jön el az idő, és egészséges határokon belül saját maguktól is elválasztódnak. Ameddig igényli, és tej is van, addig nem kell drasztikusan elválsztani.
Ha előbb nem, általában a következő terhességnél maguktól is felhagynak szopási igényükkel, ugyanis a terhességi hormonok hatására megváltozik az anyatej íze, már nem olyan édes, mint előtte...
Viszont előfordulnak esetek, amikor a gyermek még így sem mond le a "jól bevált cickóról", ilyen esetben hagyni kell, főleg ha ezt az orvos is jóváhagyja. ( tudni kell azonban, hogy a szopás mechanizmusa méhösszehúzódásokkal jár, ami esetleg veszélyeztetheti a méhben fejlődő magzatot, esetlegesen koraszülést vagy vetélést okozhat! illetve a 3. trimeszterben beindíthaja a szülést, ezért az orvosok többsége nem híve a terhesség alatti szoptatásnak. Ennek ellenére nincs bizonyított tény, hogy magasabb lenne a vetélés vagy a koraszülések száma azoknál, akik a terhesség alatt szoptattak.)
Ezért személy szerint nekem az a javaslatom, hogy ha a kismama a várandósság alatt teljesen egészséges, semmilyen orvosi kontraindikáció (ellenjavallat/rizikófaktor) nincs, és a gyermeke valóban igényli, akkor szerintem nyugodtan tovább szoptathat.
Régebben - még manapság is van ilyen - nagyanyáink nem csináltak ebből ügyet, szabad teret hagytak a természetes ösztönöknek, s a csecsemőt együtt szoptatták az 1 éves gyerekkel, minden cickón gyerek lógott...
Ezt nevezik tandem-szoptatásnak...
Szerkesztette: WhiteHunter 2006. 07. 12. 18:37 -kor
#40
Elküldve: 2006. 07. 12. 19:16

Súgó
A téma zárva.

















