[fotel]

Idézet: bundas - Dátum: 2006. dec. 18., hétfõ - 19:49

Ösztöndíjátlagok jól el is szálltak a változtatás óta
7.0 felett vannak általában a max átlagok.

Nekem csak 6.2, de legalább a tanulmányi is 4.55 lett Utolsó félév, viszlát bme...

[Hasse]

Minõségi oktatást és kutatást eredményezõ reform körvonalai a hazai felsõoktatásban - Vitaanyag

[Samott]

Idézet: Hasse - Dátum: 2007. ápr. 27., péntek - 10:28

Minõségi oktatást és kutatást eredményezõ reform körvonalai a hazai felsõoktatásban - Vitaanyag

Ez kemeny, es az lepett meg a legjobban, hogy az egyetemek akarjak ezt a valtozast. Valami megiscsak tortenik ebben az orszagban, ha mar legalabb ok kepesek belatni, hogy a sajat problemaikat nekik kell megoldaniuk... nem csak mindig mutogatni masra, meg allambacsira varni.

Idézet

A vitairat szerint meg kell szüntetni mindenfajta normatív finanszírozást és a különbségtételt az államilag támogatott és az önköltséges felsõoktatás között. Minden hallgató fizessen tandíjat, azt emeljék a költségtérítés szintjére. Mentesüljön ez alól a diákok azon 15-20 százaléka, akit a hallgatói önkormányzat rászorulónak ismer el. Az állami tulajdonú felsõoktatási intézményeknél a költségvetést az infrastruktúra (tanterem, laboratórium, könyvtár, diákszálló, étterem) létrehozása és fenntartása terhelné.

Samott

[Hasse]

Idézet: Samott - Dátum: 2007. ápr. 27., péntek - 10:41

Ez kemeny, es az lepett meg a legjobban, hogy az egyetemek akarjak ezt a valtozast.

Pontosabban néhány nevesebb (és vélhetõen versenyképesebb) egyetem Gazdasági Tanácsának tagjai, ezekben a rektoron és a gazdasági igazgatón túl jellemzõen a gazdasági életbõl ismert nevesebb személyek vagy közgazdászok ülnek (és 2005 óta létezik), mondhatni ezeknek ez a dolguk.

[Samott]

Idézet: Hasse - Dátum: 2007. ápr. 27., péntek - 11:13

Pontosabban néhány nevesebb (és vélhetõen versenyképesebb) egyetem Gazdasági Tanácsának tagjai, ezekben a rektoron és a gazdasági igazgatón túl jellemzõen a gazdasági életbõl ismert nevesebb személyek vagy közgazdászok ülnek (és 2005 óta létezik), mondhatni ezeknek ez a dolguk.

Igazabol ugy ertettem, hogy nem kivulrol kenyszeritenek rajuk valamit hanem sajat dontesuk alapjan akarjak atformalni a rendszert.

Samott

[Daihelyon]

Tényleg kéne változás, minden szinten, és nem csak papíron.
Szép és jó, ami a vitairatban van, de ha belegondolok, hogy ma mi megy az egyetemeken akkor azt mondom, hogy ezt itt és most NE, mert akkor aztán olyan világ jön, hogy a csuhaj is eltünik.
Már a "fizessen mindenki a költségtérítés szintjén és csak a rászorzlók ne"-tõl is fázok. Ki a rászoruló? Ki fogja eldönteni? És mi alapján? Ha valaki azt mondja, hogy úgy, mint ahogy ma eldöntik, akkor a fene ette meg az egészet ott ahol van. Mert akkor könnyen lehet, hogy lesz olyan, akinek nem kell fizetnie, de zsebpénzbõl tudná finnanszírozni, más meg akinek tényleg nem tudja fizetni, meg nem jut bele. És költségtérítés szintjén? Kérem, ma a DE orvosi szakon egy félév 800.000 Ft. Belegondolt mindenki, hogy mit is jelentene, ha ezt ki kéne fizetni. Akkor lenne aztán elitista és zárt közösség egy-két szak. Hébe-hóba, mutatóba bevennének maguk közzé egy-két "rászorulót" is, de alapvetõen akkor lenne Isten igazából belterjes az egész.
Meg szép gondolat a tanulmányi eredmény alapján, de ezt aki életében valaha is vizsgázott, fõleg "felkapott" szakon, az nem gondolhatja komolyan, MA nem. Aki bele lát pl az orvis szakba (ezzel piszkosul tudok példálózni, nyakig benne voltam, de megutáltam az egészet) az fel se vetne ilyen gondolatot. Az egész orvosi szak belterjességébõl adódik, hogy a jegyet a kapcsolat/ismertség mértékére osztogatják.
Szép gondolat az is, hogy ma már nem zárt a világ, bárhova el lehet jutni, ja csak bírja a kedves szülõ anyagilag. Nem beszélve a tanulmányi ösztöndíjakról, amit ugyebár senki sem képzeli, hogy 100%-osan az érdemek alapján osztogatnak.
Na de nem akarom ragozni. Mind az oktatás, mind a tanulás részébe van egy nagy adag rálátásom, és azt kell mondanom, hogy szép és jó és tényleg kéne változás, de azt a fejekeben kell elkezdeni. Véget kéne vetni az elitista, zárt "kluboknak" és akkor lehet jönni a megváltó gondolatokkal, mert addig a feltetett dolgok megint csak az oktatás egyre zártabb mivoltát erõsíti.

[special]

Fel nem tudom fogni, mibõl gondolod, hogy a "fejekben elkezdeni" a változást könnyebb, nem pedig két nagyságrenddel nehezebb, megfoghatatlanabb, gyengén befolyásolható és hosszabb folyamat, mint gazdasági megközelítéssel elérni, sõt kikényszeríteni a megfelelõ gondolkodást.

Igen, vagyis nem, nem lehet tökéletes rendszert építeni, vagyis akármilyen átgondolt is egy rendszer, lesznek, akik meg tudják szegni, ki tudják játszani. Valójában nem is az a cél, hogy senki ne tudja, hanem hogy elfogadhatóan kevesen. Vagyis igen, lesznek olyanok, akik Mercedes SLK-val fognak költségtérítést kapni., másnak meg dolgozni kell, hogy egyetemre tudjon járni (húha). Ez azonban egyáltalán nem azt jelenti, hogy az egész elvet, rendszert el kell dobni.

A felsõoktatás reformjában az elsõ és legfontosabb lépés a tandíj bevezetése, mely nemcsak társadalmilag igazságosabb, hanem egybõl a gondolkodás megváltozása és a felsõoktatás színvonalának fokozása irányában is hat. Onnantól kezdve, hogy a hallgató tudja, neki ez egy valag pénzbe kerül, sokkal jobban meg fogja nézni, hogy elmegy-e egyetemre, és ha igen, melyiket válassza. Melyik tud olyan eredményeket felmutatni, hogy megérje a befektetés. Egybõl értelmet nyernek majd az olyan dolgok, mint a HR-cégek megítélése, a végzettek átlagos fizetése, ne adj isten garantált kezdõ fizetések, pozíciók, és az egyetemeknek ilyen mutatókat kellene produkálni. Olyan alapvetõ problémákat számolna fel, mint a puskázás, vagyis a népsportnak számító, az egész magyar rendszert rothasztó tömeges csalások, a gagyizás, jópofizás.

A diákok tanulmányi hozzáállása is megváltozna, ugyanis többé nem engedhetnék meg maguknak a luxust, hogy szórakozásra, könnyed életre használjanak fel éveket, mielõtt munkába állnak, vagy csak egyszerûen leszarják az egészet -- közpénzen. Egyrészt mert az a valag pénzt, többmillió forintot ki kell tudnia majd termelni a munkaerõpiacon realizált elõnybõl, amihez nem árt azért a szakmai kompetencia, szociális képességek, munkatapasztalatok. Másrészt mert az iskolák nem engedhetnék meg maguknak, hogy lófaszjóskák hagyják el a falakat, papírral a kezükben.

Mint a legtöbb dolgot a világon, ezt sem nekünk kellene kitalálni, csak megvizsgálni a modelleket világszerte, és azok tapasztalatai alapján kialakítani egy sajátot.

A finanszírozás megváltozása ráadásul egy újabb, erõs szereplõt is a rendszerbe vonhatna végre: a hitelezõkét. Ez nem igényel túl sok ecsetelést, õk rendkívül jól tudják magukat képviselni. Õk lennének azok, akik az iskolák és hallgatók mögött is ott állnának csõre töltött fegyverrel, mindkét szereplõt arra kényszerítve, hogy piacilag értékes tudást, képességeket fejlesszenek.

Tehát, visszatérve az elejére, érthetetlen számomra, hogy a vezérelhetõ gazdasági ösztönzõk kialakítása helyett te valamiféle homályos morális-szociális ösztönzõket igyekeznél létrehozni.

[Daedalus]

Tudod special amikor én egyetemre jártam, SOHA 1x sem kaptam szociális támogatást, mert olyan k*rvára jól éltünk. 3. félévtõl már be sem adtam a papírt, mert annyira k*rva jól élünk, hogy esélytelen, hogy kapjunk.
Ösztöndíjat mindig kaptam, elég jó eredménnyel zártam. De ez semmit sem jelent.
Egy valamit biztosan tudok, ha most fizetni kellene a 150 rugót/félév (ne adj isten nem tudnék naponta bejárni, hanem még kollégium, vagy albi kellene) akkor nem tudnék menni.

Azt, hogy dolgozni meg húha.. hát nemtom special te merre jártál, ha jártál egyetemre, de tudod vannak olyan iskolák, ahol TÉNYLEGESEN vannak katalógusos órák, nem pedig csak úgy, hogy más beírja a kódodat, nevedet. Namost ha lényegében 2-3 óránként szétszórva bennvagy egész héten, reggel 8-tól este 8-ig szinte minden nap,akkor hogy jársz dolgozni.

Az, hogy a fizetõs rendszer igazságosabb egy hatalmas nagy butaság nem más.
Néhányan kicsit elvannak szállva, elkellene õket vinni nyomorogni minimálbérbõl, meg 1-2 gyereket, lakást fenntartani. Aztán akkor mondaná, hogy milyen igazságos a rendszer, amikor a gyereke jó eredménnyel végzett, de nem tudja továbbtanítani...

[Samott]

Idézet: Daedalus - Dátum: 2007. ápr. 29., vasárnap - 12:53

Azt, hogy dolgozni meg húha.. hát nemtom special te merre jártál, ha jártál egyetemre, de tudod vannak olyan iskolák, ahol TÉNYLEGESEN vannak katalógusos órák, nem pedig csak úgy, hogy más beírja a kódodat, nevedet. Namost ha lényegében 2-3 óránként szétszórva bennvagy egész héten, reggel 8-tól este 8-ig szinte minden nap,akkor hogy jársz dolgozni.

Az elso evben en se tudtam megoldani a munkat a suli mellett, de masodiktol mar mukodott a dolog... nem volt konnyu, de aki akarta az tudott dolgozni, es jol teljesiteni a suliban is.

Samott

[debaj]

Idézet: Samott - Dátum: 2007. ápr. 29., vasárnap - 12:57

nem volt konnyu, de aki akarta az tudott dolgozni, es jol teljesiteni a suliban is.

Errõl tudnál mesélni, milyen lehetõségek vannak? Õsszel ugyanis újra akarom kezdeni az egyetemet, és ez a jelenlegi munkahelyemen való felmondással jár együtt. Hogy lehet egyeztetni a melót az egyetemre járással, mennyire segítenek ebben a munkaadók? (Szívesebben helyezkednék el valami szakmai tapasztalatot adó munkahelyen, gondolom, te sem szórólapozással tartottad fenn magad.) Jöhet privátban is.

Szerkesztette: debaj 2007. 04. 29. 12:04 -kor

[rohamkocka]

Nekem az a tapasztalatom, hogy a kvalifikáltabb tudást megkövetelõ munkahelyek jóval rugalmasabbak, mint ahol csak a két kézre/lábra van szükség.

A tandíjjal egyetértek, kell, mivel a mai világban sokan csak azért mennek felsõoktatásba, mert akkor elkerülhetõ a munka, illetve sokan azt hiszik, csak az egész egy nagy buli.
De én nagyon hiányolok egy lényeges pontot: az oktatók és úgy általában az egész személyzet közalkalmzotti státusa. Minek, mi értelme? Az oktatás tolódik a piaci alapok fele, de az oktatók még mindig azok a beállt emberek, akik élvezik az állami munkahely biztonságát és amely miatt erõsen romlik a munkamorál. Egyszerûen elkényelmesednek, mert õk "oktatók" és mögöttük az egyetem intézménye. Persze vannak kivételek, nekik kalapemelés, stb., de sajnos ez a ritkább.

[Samott]

Idézet: debaj - Dátum: 2007. ápr. 29., vasárnap - 13:02

Errõl tudnál mesélni, milyen lehetõségek vannak? Õsszel ugyanis újra akarom kezdeni az egyetemet, és ez a jelenlegi munkahelyemen való felmondással jár együtt. Hogy lehet egyeztetni a melót az egyetemre járással, mennyire segítenek ebben a munkaadók? (Szívesebben helyezkednék el valami szakmai tapasztalatot adó munkahelyen, gondolom, te sem szórólapozással tartottad fenn magad.) Jöhet privátban is.

Hogy most milyen lehetosegek vannak nem tudom, en egy ujpesti szamtech boltban voltam szervizes/mindenes, delutan amikor odaertem lattam hozza az osszegyult munkahoz, javitottam, raktam ossze gepeket. Ugyanitt dolgoztam vegig a nyaraimat foallasban. Illetve mivel en tanar is volnek, az utolso evben az UMSZKI-ban tanitottam felallasban. (na akkor mar tenyleg nem sok orank volt a fosuliban).

Samott

[Thomas.Felis]

Hát neked igen nagy szerencséd volt, hogy találtál egy ilyen (biztosnak mondható) munkahelyet. Én most 2.féléves vagyok, és elsõ félévben próbáltam dolgozni suli mellett, de egyszerûen nembírtam. És ez most nem nyávogás, ezek tények, keményebb szakokon nagyon nehéz (vagy lehetetlen) érdemben dolgozni. Egy dolog emellett, hogy a szorgalmi idõszakban van szabadidõd...de mit csinál a munkaadód, ha jön a vizsgaidõszak? Szemethuny felette? Kötve hiszem. Ugyanúgy dolgozni kell akkoris, ha meg akarod tartani az  állásod. Ha mégiscsak találnál egy olyan munkahelyet, ami kellõen rugalmas, még ott is ottvan, hogy elveszi az idõdet. Aki nappalisan akar melózni az elsõ 1-2 évben, akkor az igen jól gondolja meg. Késõbb már lehet dolgozni, elismerem, jobban befér az ember ütemtervébe.

De akkor is ottvan az elsõ 2 év, és azt valahogy túl kell élni. Én nemkapok szoctámot, sem ösztöndíjat. Anyum tanár, aki egyedül nevel, havi ~110k-s fizuból. A mi sulinkon egy félév ~150k. Államis vagyok, de ha áttennének költségtérítésesre, akkor azthiszem keményen meg lennék lõve.

Ezeket azért írtam le, hogy egy kicsit gondolják végig a dolgokat azok, akik annyira támogatják a tandíjat, hogy ebben a rendszerben egyszerûen képtelenség jól megítélni, hogy kinek kelljen fizetni, és kinek nem. Irtó nagy kics*szés ez a rászorulókkal, akik meg tudnák fizetni, azoknak úgyis teljesen mindegy, mert a szülõk pénzelik a dolgot.

A 15-20%-os "legjobb tanulók" státusz meg közröhely. A kezdeti szórási stádiumban olyannyira érdektelen a valós tudás, hogy azt egyesek el se tudják képzelni. Az ember örül, ha átvergõdik a nagyján 2-essel, csak folytathassa a sulit. Akik még mindig a "tanulsz, és átmész" hitben élnek, azokat nagyon ki kell ábrándítanom, sokat változott a rendszer az elmúlt 10-20 évben.

Akik azt gondolják, hogy a mai fiatalok csak a buli miatt mennek fõsulira/egyetemre, azok nézzenek magukba, mert talán akad 1-2 ember, aki ténylegesen tanulni szeretne...

Több kommentem nincsen, ezeket már régóta le szerettem volna írni.

[Daedalus]

Idézet: Samott - Dátum: 2007. ápr. 29., vasárnap - 11:57

Az elso evben en se tudtam megoldani a munkat a suli mellett, de masodiktol mar mukodott a dolog... nem volt konnyu, de aki akarta az tudott dolgozni, es jol teljesiteni a suliban is.

Hol volt helyileg a dolog? (mert ugye budapesten és vidéken nem 1 kategória a munkakeresés)
És milyen volt az órabeosztásod, katalógusos órák?

[Samott]

Idézet: rocker69 - Dátum: 2007. ápr. 29., vasárnap - 17:34

Egy dolog emellett, hogy a szorgalmi idõszakban van szabadidõd...de mit csinál a munkaadód, ha jön a vizsgaidõszak? Szemethuny felette? Kötve hiszem. Ugyanúgy dolgozni kell akkoris, ha meg akarod tartani az  állásod.

Most nem azert, de a vizsgaidoszakban meg konnyebb volt: csak a vizsgat es az azt megelozo napot kellett kihagynom (rosszabb esetben a vizsga utan mar mentem butykolni). Amugy reggeltol estig ott voltam... lehet am tanulni utazas kozben, meg hetvegen is. Szabadido, pihenes nem nagyon volt... ma sokkal konnyebben elek, mint azokban az evekben. Hozza kell tenni, hogy nem voltam koleszos, kaja es fekhely jutott otthon.

Samott

[Samott]

Idézet: Daedalus - Dátum: 2007. ápr. 29., vasárnap - 17:53

Hol volt helyileg a dolog? (mert ugye budapesten és vidéken nem 1 kategória a munkakeresés)
És milyen volt az órabeosztásod, katalógusos órák?

BMF NIK + tanarszak (Bankis vonalon). En alapvetoen egy lelkiismeretes alak vagyok, keves orat hagytam ki...

Samott

[Daedalus]

Idézet: rohamkocka - Dátum: 2007. ápr. 29., vasárnap - 14:11

A tandíjjal egyetértek, kell, mivel a mai világban sokan csak azért mennek felsõoktatásba, mert akkor elkerülhetõ a munka, illetve sokan azt hiszik, csak az egész egy nagy buli

Ez egy badarság. Így csak a társadal szegényebb rétegeit szorítod ki. A csillásak, gazdagapuci gazdagyerekei meg amúgysem dolgoznának életükben sem, persze hogy elmennek fõsulira.
Ráadásul még az ilyen semmitérõ embereket tennék késöbb vezetõi pozíciókba a végzettségüknek köszönhetõen.
Ez egy szép társadalom lenne.
Mai világ úgyis erre megy, minél jobban elválasztani egymástól a csillás és a csóró társadalmi réteget.
Feri meg majd sír, hogy az anyja nem tudja fizetni a gázszámlát.

A mai oktatást meg kell reformálni.
De nem így, hogy megsarcolják a népet.
Nehezíteni kellene.
Ma már tök alap, hogy az olvasni nemtudó béla érettségit kap, ne ajd isten egy országos jóhírû és könnyen 5-öst adó gimnáziumban kiváló átlagot érhen el...
Tök alap, hogy felvesznek többszáz olyan embert olyan szakokra akikre egyátalán nincs szükség (fejkvóta).
Ha az érettségi olyan szintû lenne, hogy csak az arra érdemesek tudnák megcsinálni, nem pedig csak egy parasztvakítás, akkor már jelentõsen csökkenne a továbbtanulók száma. Rendes felvételi kellene.
Gépészmérnöknek sem szabadna egy olyan gimnazistának jelentkezni aki nem tudja milyen az az m6-os csavar.
Meg persze normális oktatás kellene és mondjuk egy gépészmérnöknek ne hozzám kelljen átjönnie, mikor a motoromat szerelem, hogy lásson életében 1x is résvezérléses 2 ütemû motort.
Ma nincs követelmény. Ilyen egyszerû.
Ha valaki elkezdi az iskolát simán eljut 4.-iig úgy, hogy nem tud olvasni, írni, számolni.
Álltalános iskolában ha valaki a tanárnénik kedvence simán átmegy 5-ös átlaggal.
Szakközépiskola/gimnázium egy vicc. Szakoktatás ma NICS, önállóan dolgozni tudó emberek nem kerülnek ki a szakiskolákból. Tragédia.
Érettségi meg úgy is lehet 4-es, hogy még a szögfügvényeket sem tudja. Fizika helyett meg érettségizik tesibõl, a matekot is függvénytáblából oldja meg.
Szánalom.
Felveszik egyetemre ahogy a többi társát is és elvégzi.
Vicc az egész.

Ennek megoldása nem a fizetõssé tétel, hanem egy totális újragondolás.
Ennyi erõvel Feriéknek a következõ lépése lehetne az is, hogy a középszintû oktatást tennék fizetõssé. És ha ez is beválik akkor az alapszintût is. Teljesen jogos.
Ha meg nem tudják fizetni a szakközépiskolások majd elmennek éjszakai vagy délutános mûszakba, teljesen jogos. Tanulni meg úgyis tud a paraszt, de ha van egy kis iq-ja, akkor nem is kell a jelenlegi színvonal mellett és jelesre elvégzi.
Ez a cél,bravó!

[Daedalus]

Idézet: Samott - Dátum: 2007. ápr. 29., vasárnap - 16:57

BMF NIK + tanarszak (Bankis vonalon). En alapvetoen egy lelkiismeretes alak vagyok, keves orat hagytam ki...

Akkor jó orarended lehetett, szerencséd volt. 
Hidd el sok helyen megoldhatatlan lenne.

[Daedalus]

Idézet: rocker69 - Dátum: 2007. ápr. 29., vasárnap - 16:34

Én nemkapok szoctámot, sem ösztöndíjat. Anyum tanár, aki egyedül nevel, havi ~110k-s fizuból. A mi sulinkon egy félév ~150k.

Persze, mert te is k*rvajól élsz.
Aki meg Porscheval jár suliba és apucija minimálbérre van bejelentve, meg trükközik az meg kap havi 20-30k-t. Õk szarul élnek.
Más meg alig nyögi ki hogy megéljen,aztán még sarcolni akarják.
Tandíjat támogatóknak kellene egy is lakás, egy minimálbéres fizetés, meg egy asszony aki mondjuk legyen minimálbéren (jószívû vagyok, mert nem teljesítménybéres és nem a minimálbér felét kapja) meg mondjuk 2 éhes gyerek, az egyik mondjuk legyen 14 éves, a másik meg legyen 18, mindkettõ kiváló képességû gyerek. Aztán próbálnák meg a továbbtanulást támogatni. Örülnének, ha a fiatalabbikat eltudnák küldeni középiskolába.
Kiváncsian várnám, hogy a tandíjat támogatók közül ezt hogyan élnék meg páran.
Netán beáldoznák családjukat az "igazságosság" jegyében?
Vagy netán hitelt vennének fel a jelenlegi gazdasági helyzetben,mert pár év múlva úgyis jobbra fordul? 
Mindent vagy semmi alapon felvetetnék a diákhitelt a kölökkel? Aztán ha bukik a gyerek,akkor megy a ház is?

De persze vannak akik a nagyfaluban élnek álomvilágban. Az szerint én is 280at kellene, hogy keressek. És még csak azt sem lehet mondani, hogy kevesen élnek minimálbéren.

Szerkesztette: Daedalus 2007. 04. 29. 17:19 -kor

[Hasse]

Idézet: Daedalus - Dátum: 2007. ápr. 29., vasárnap - 18:10

Tandíjat támogatóknak kellene egy is lakás, egy minimálbéres fizetés, meg egy asszony aki mondjuk legyen minimálbéren (jószívû vagyok, mert nem teljesítménybéres és nem a minimálbér felét kapja) meg mondjuk 2 éhes gyerek, az egyik mondjuk legyen 14 éves, a másik meg legyen 18, mindkettõ kiváló képességû gyerek.

Ha a szegényeknek jellemzõen tehetséges gyerekeik lennének, az egész problémakör nem lenne idõszerû.  :Ð