[tocsa]

Idézet: Moby - Dátum: 2005. febr. 11., péntek - 18:38

Ez bizony komoly összefüggésben van az életképességgel. Tehát ha jól értem, ez addig sikeres, amig keveset adnak el belõle, és ha ez esetleg megváltozik, azzal el is indul a lejtõn az Apple. Ez teljesen logikus. Akkor ha jól értem az MS sikere abban rejlik, hogy a felhasználóik úgy próbálnak meg semlegesek maradni, hogy bosszúból jó sok szoftvert vásárolnak tõlük. Ééértem. Akkor pl. egy rakat x86 notit kidobni osx-el, ezzel-azzal tonképp káros az Apple-re nézve, semmi másért, csak a "gettóérzés" lerombolása végett. Minden nap tanul az ember valamit.

Te nem értetted meg, amitõl Macc fórumtársunk fél, és megjegyzem, hogy jogosan.
Jogos az attól való félelem, hogyha kiengedi a dolgokat a kezébõl az Apple, akkor bedarálódhat.

HW téren már megindult ez az irány. Régen minden egyedi volt a Mac-ekben, egyedi buszrendszer mindenhol, még a különbözõ egymást követõ modellekben is sokszor. Ez jó kis szopatás is volt, tejelhettél a cuccokért ezerrel. De mostmeár PCI, AGP, SATA, ... . Persze most még ilyen kis gonosz trükköcskékkel, minthogy a vidkártyára 128K BIOS kéne, még el tudja adni jó drágán ugyanazt a VGA kártyát, ami PC-be fele/harmad annyi. De a dolgok irányvonala arra halad, hogy egyre kevésbé egyedi, leszámítva a procit.

Aztán OS tekintetében pedig belopakodott az ablakozófelület alá a BSD. Tehát itt is lazulnak a dolgok.
És aztán itt lesz a PC-s OSX. Aki ilyen élményre vágyna valamilyen érthetetlen okból kifolyólag, akkor hoppá, és feleannyiért megkapja ugyanazt az élményt, csak nem lesz annyira design háza, meg nem idiótáskodik az egy gombos egérrel, ami nem mûködik, ha rásüt a nap (mert átlátszó), meg aminél egybe van építve a gomb a házzal, ezért a desktop egyik felébõl másikba drag&dropnál (3x föl kell közbe emelni azt a nyamvadtat, vagy 1 négyzetméteres egérpad kell) leejted a filokat, és fél óráig keresheted, hogy az idiótán egymásra halmozódó ablakok közül melyikbe esett bele, már többször jártam így.

Szóval vegyük pl a minit. Nem elég a memória bele, de szerencsére már normális RAM-ot lehet bele tenni, nem valami Apple által modifikált darabot, amit dupla áron ad el neked Steve. És nocsak: hAndrásék se Apple-tõl hozzák a plussz ramot. Ugyan miért?

Na ugyanezen okból a user fogja, és ugyanahhoz az élményhez nem Apple-t vesz alá, hanem PC-t fele annyi pénzért. És ebben a pillanatban csúszott ki Steve bácsi kezébõl a gyeplõ, és bedarálja õket a cég (wintel), illetve az emberek szegénysége (garasossága, kinek hogy tetszik). Pont.

Remélem, hogy mostmár megértetted, nem akarom tovább tépni a szám.

[tocsa]

Idézet: -NoVa- - Dátum: 2005. febr. 11., péntek - 19:26

Miért ne? User nem benchmarkol, használ. Ugyebár a G4-eink is eszement sebességgel fordítanak (és aztán az enyém hány napig linkel eredménytelenül memóriahiány miatt    ). Azért, mert más, még nem rosszabb. Ezer más okból lehet szidni.

Adott esetben a Mac azért fordít gyorsabban, mert kevesebb optimalizációt végez a kódon a PC-s kompilerhez viszonyítva. Ezért van az, hogy vért kell hugyozni azért, hogy elérje feelingre ugyanazt a sebességet a Mac, mint a PC. Az optimalizálni lusta kompiler helyett neked kell dolgozni.

Amúgy Codewarrior vs MS C++ compilerekrõl van szó.

[SFIJ]

Idézet: Krinyo - Dátum: 2005. febr. 11., péntek - 16:59

A SATA winyohoz vagy a szabvanyos USB-porthoz? Az AGP-s Radeon es NVIDIA videokartyakhoz?

Arrol volt szo, hogy egyes gyartok licencelnek az OS-t es ha ez igy lehetseges volna, csupan az x86 tamogatast kellene megoldani. Minden mas adott. Ezek a nevesebb cegek adhatnanak olcsobb -- nyilvan szukebb koru, de Mac-ekben is megtalalhato, adott komponensekbol felepitett -- PC-t Mac OS X-szel, ami azt hiszem az Apple szempontjabol csak nyero lenne. Ettol meg nem fogyna kevesebb Mac, azt hiszem.

Krinyo

Az USB egy erdekes dolog. egy rakat olyasmi csimpazthato hozza, amihez bizony dedikalt driver koll. Videozsugak: nv, ati -rendben. de ha notebookban gondolkozol akkor meg ott van a SiS, az Intel es a via is. Mas dolog, hogy ugye az OSX desktophoz jelenleg legalabb DX8 szintu kartya kell, mig a Tigerhez mar DX9 szintu. a SiS, Intel, es via kartyak itt csipobol elvereznek. Ja es hamar itt tartunk. Ati 9600pro es ATi 9600 pro karya kozott szignifikans kulonbsegek tudnak am tenni, legalabbis errol tanuskodik az, hogy van peldany, ami megy linux alatt es van olyan amelyik nem.
HCL ugyekben erdemes pillantast venned a Solaris-ra, aminek kb 3 evebe fajt, mig a lexukebb PCs hardver piacot (toplevel, branded VGA, USB, Firewire, SATA/ATAPI, audio (!) ) rendesen elkezdte tamogatni.

Nota bene a brand gyartok szempontjabol a linux mint olyan lenne a gazdasagilag letezo legjobb biznisz, aztan megse linuxsszal szallitanak az OEM-ek.

Jobsek 1995-ben mar 1x buktak a windows-sal szemben egy nagyot, nem hiszem hogy meg1x ki mernek billy boyt hivni egy keringore.

Szerkesztette: SFIJ 2005. 02. 11. 18:39 -kor

[SFIJ]

Idézet: Samott - Dátum: 2005. febr. 11., péntek - 17:13

Elfogyna a "getto erzes" a mac felhasznalokban, es merhetetlen pofon lenne szamukra, hogy a lenezett "dzsunka" PC-ken esetleg jobban futna az OSX mint az istenitett hardverukon... megbontana a kozosseget...

hat tod amikor '94-'99-ben volt liberalizacio - lehetett MAC Os kompatibilis PPC gepet gyartani azsiaban sajat markanev alatt, bezony az lett belole, hogy a kolnok atlag 20-30%-kal olcsobbak voltak es bezony nagyobb teljesitmenyuek is mint a BBA (built by apple (sic!)) gepek. Es egyen ez a liberalizacio vitte a tonk szelere a 90-es masodik harmadara  a ceget.

[SFIJ]

Idézet: tocsa - Dátum: 2005. febr. 11., péntek - 18:14

Tehát G5-re se igaz a dolog, de ne azzal jöjjünk elõ.

ui: ha esetleg azzal hozakodnál elõ, hogy a G5 64 bites, az Athlon MP meg nem, akkor az tökre nem érdekel senkit.

on sigen shame-on apple, hogy megy mindig 32bites OSt szallit egy 64 bites procira, holott mag a G4 eseten is megvolt tobbe kevesbe a 64bit elokeszitesenek a lehetosege...

[RDaneel_hu]

Idézet: tocsa - Dátum: 2005. febr. 11., péntek - 19:14

Száljunk már le a földre és ne egybõl dual G5-el példálózzunk.
De nem a duál opteron az alternatívája a G5-nek, hanem már egy duál Athlon MP is tud úgy teljesíteni (most ne G5-re optimalizált Photoshop filterekre meg progikra gondoljunk), mondjuk a ha mindkettõre felhúzunk egy Linuxot, és mondunk egy kernel buldet -j8 kapcsolóval (a 8 az mind1, a lényeg, hoyg 3-nál nagyobb legyen, így futtat sok job-ot a make). Ez elég objektív. És egy jó kis duál Athlon MP csúnyán olcsóbb tud lenni, mint egy G5, márpedig most konkrétan tesóm munkahelyi beszerzett cuccára gondolok, ami ASUS duál AMD760MPX alaplap, valódi Athlon MP-kkel (nem grafitozott), válogatott brand RAM-okkal, stb. Ezt szigorúan nem nevezném dzsunkának.

Tehát G5-re se igaz a dolog, de ne azzal jöjjünk elõ.

ui: ha esetleg azzal hozakodnál elõ, hogy a G5 64 bites, az Athlon MP meg nem, akkor az tökre nem érdekel senkit.

Nekem volt duál Athlon MP cuccom registered DDR ramokkal (2 giga volt benne), 2x 1800 MP procikkal, de jóval lassabb volt mint most a duál G5-ösöm.

Athlon MP 2001 év végi cuccos legkorábban akkor lehetett kapni.
Duál G5 PowerPC - 2003 év vége.

Azt hiszem ez mindent elmond.

Amikor az Athlon MP konfigot vettem 2001-ben, akkor "csak" 6 kiló volt cakk-pakk.  
Más.
Azt kéred szálljunk le a földre és ne az Adobe cuccaival példálózzunk.
Ezek szerint Linux kernelt többen fordítanak szerte a világon mint ahányan Adobe szoftvereket használnak.
LoL

Abban igazad vagyon, hogy a duál AMD cuccos ASUS lappal, registered DDR RAM-okkal nem dzsunka.
Ezt aláírom.

[RDaneel_hu]

Idézet: SFIJ - Dátum: 2005. febr. 11., péntek - 19:49

on sigen shame-on apple, hogy megy mindig 32bites OSt szallit egy 64 bites procira, holott mag a G4 eseten is megvolt tobbe kevesbe a 64bit elokeszitesenek a lehetosege...

Kíváncsi leszek mi lesz 64 bites a TIGER-ben, de sok mindenre nem számítok.

[RDaneel_hu]

Idézet: SFIJ - Dátum: 2005. febr. 11., péntek - 19:39

Jobsek 1995-ben mar 1x buktak a windows-sal szemben egy nagyot, nem hiszem hogy meg1x ki mernek billy boyt hivni egy keringore.

Akko' még nem volt Steve a cégnél. Illetve 'már' nem.
Aztán 1997-ben jött vissza, rendet rakni.

[tocsa]

Idézet: RDaneel_hu - Dátum: 2005. febr. 11., péntek - 20:02

Athlon MP 2001 év végi cuccos legkorábban akkor lehetett kapni.
Duál G5 PowerPC - 2003 év vége.

Azt hiszem ez mindent elmond.

Jajajaj. Attól, hogy 2001-ben készült szépen mennek azok az MP-k. Pont ez az érdekes. Amúgy nem mondtad meg, hogy milyen duál G5. 1800 MP-nél gondolom az 1800 a PR rating. Nem lehet sokkal lassabb az a dual MP a G5-nél, feltéve ha nem G5-re optimált Photoshop filtert nézünk.

Ha mint írod "jóval lassabb" volt a duál MP konfig, akkor te szúrtál el valamit az oprencer installnál, pl megszégyenítetted szegényt egy Windowsal. MP rendszerhez Linuxot kell rakni, hogy ki legyen használva.

[tocsa]

Idézet: RDaneel_hu - Dátum: 2005. febr. 11., péntek - 20:02

Azt kéred szálljunk le a földre és ne az Adobe cuccaival példálózzunk.
Ezek szerint Linux kernelt többen fordítanak szerte a világon mint ahányan Adobe szoftvereket használnak.
LoL

Ne nevess, mert baromira félreértettél. Azt hittem érthetõ lesz az, hogyha két más platformú rendszer sebességét egymáshoz akarjuk viszonyítani, akkor azt nem olyan programmal tesszük, ami az egyikre optimálva van a másikra pedig nem (a mondanivalómban a hangsújt a G5-re optimáltra helyeztem).
Ezért jó a Linux kernel fordítás, mert objektív, globálisan méri a rendszer sebességét, IO intenzív is és CPU intenzív is, a processz ütemezõk és memória managerek is megmutathatják, hogy mit tudnak.

Szóval a dual MP rendszer nem biztos, hogy lasabb egy adott G5-nél kernel fordításban (kérdés milyen G5-nél). De talán fölösleges is ez a thread, mert úgyse tudjuk meggyõzni egymást.

Még valami: abba se legyél biztos, hogy kernelt kevesebben fordítanak a világon, mint ahányan Photoshop filtert futtatnak.

Szerkesztette: tocsa 2005. 02. 11. 19:36 -kor

[hybris]

Idézet: tocsa - Dátum: 2005. febr. 11., péntek - 20:34

Ne nevess, mert baromira félreértettél. Azt hittem érthetõ lesz az, hogyha két más platformú rendszer sebességét egymáshoz akarjuk viszonyítani, akkor azt nem olyan programmal tesszük, ami az egyikre optimálva van a másikra pedig nem.
Ezért jó a Linux kernel fordítás, mert objektív, globálisan méri a rendszer sebességét, IO intenzív is és CPU intenzív is, a processz ütemezõk és memória managerek is megmutathatják, hogy mit tudnak.

Szóval a dual MP rendszer nem biztos, hogy lasabb egy adott G5-nél kernel fordításban.

Még valami: abba se legyél biztos, hogy kernelt kevesebben fordítanak a világon, mint ahányan Photoshop filtert futtatnak.

Szerintem te sem igazan erted. A photoshop hasznalataval, nagyon sokan penzt keresnek. Letfontossagu tehat, hogy gyorsan fusson. Ha dtp-zel, es maced van, akkor elonyben vagy a pc-sekkel szemben. Lehet hogy a pc-d 1,3seccel hamarabb forditja le a nyomorult kerneledet, amit nem kell tul surun csinalnod, de amikor a gimped alatt halalra verzik (egy-egy komolyabb effekt/script-fu lattan), amikor dolgozni probalsz, akkor az kinos, vagy legalabbis nem elonyos. Na meg az is, hogy azert a gimp messze van a photoshoptol, szinte minden teren. Nem mellesleg mig a macedet megveszed, bedugod es hasznalod, jopar evig gondtalanul, a pc-d megveszed (mert ugye a brand draga), osszerakod, linuxot toltesz, telepitesz,  konfiguralsz, majd 2 havonta frissitesz.
Es akkor itt nem beszeltem kozvetve OS-rol, hardverrol es azok designjarol, hasznalhatosagarol etcetc

[playback]

te tocsa, tobbszor emlegetted h mar van kiszivargott x86 OSX, de tenyleg, mutatnal belole kepet vagy valami? (nemtudom, valami info ablakkal ami irja az alatta levo hardwaret)

[SFIJ]

Idézet: tocsa - Dátum: 2005. febr. 11., péntek - 19:34

Ne nevess, mert baromira félreértettél. Azt hittem érthetõ lesz az, hogyha két más platformú rendszer sebességét egymáshoz akarjuk viszonyítani, akkor azt nem olyan programmal tesszük, ami az egyikre optimálva van a másikra pedig nem (a mondanivalómban a hangsújt a G5-re optimáltra helyeztem).
Ezért jó a Linux kernel fordítás, mert objektív, globálisan méri a rendszer sebességét, IO intenzív is és CPU intenzív is, a processz ütemezõk és memória managerek is megmutathatják, hogy mit tudnak.

Szóval a dual MP rendszer nem biztos, hogy lasabb egy adott G5-nél kernel fordításban (kérdés milyen G5-nél). De talán fölösleges is ez a thread, mert úgyse tudjuk meggyõzni egymást.

Még valami: abba se legyél biztos, hogy kernelt kevesebben fordítanak a világon, mint ahányan Photoshop filtert futtatnak.

a benchmarketing egy eleg kemeny dio. a linux kernel forditasban csunyan elvereznek a p4-ek mikozben mediaenkodolasban meg levernek akar p4 celeronok is minden 32 bites amd processzort. A linux kernemforditas egy a sok osszehasnlito tesztek kozul, de nem abszolut. Ahogy a photoshop filterrel is ugyanez a baj: a rendszer aspektusanak egy szegmenset meri is igen fals eredmenyekre vezethet az overal performance eseteben. Ezert szeretek a spec tesztekhez nyulni inkabb, mert azok adott cpu eseten mernek integer/float teljesitmenyt illetve cpu buszeleresi hateknyosagot. De ne felejtsuk, meg ezsem minden, mert egy szamitogepnek csupan egyetlen komponense a processzor.

[SFIJ]

Idézet: hybris - Dátum: 2005. febr. 11., péntek - 19:46

Ha dtp-zel, es maced van, akkor elonyben vagy a pc-sekkel szemben.

Ez nem biztos am. Lehet hogy a MAC kenyelmesebben es gyorsabban tusz DTPzni, ellenben az IT jellegu beruhazasaid lenyegesen magasabbak, emiatt egy PC alapu tordelo aladkinalhat arban - siman. Most ne jojjunk azzal, hogy milyen fos outcome-ok allnak elo PC-vel mert nem igaz.

Idézet: hybris - Dátum: 2005. febr. 11., péntek - 19:46

Na meg az is, hogy azert a gimp messze van a photoshoptol, szinte minden teren.

Ez meg nem igaz. a Gimp egy negyon jol hasznalhato grafikai compositing program. Jopar grafikus, koztuk elismertek is igy nyilatkoztak rola. Sot holywoodban a top reteg pixar, dreamworks, lucasfilm mindennapos mukaja soran hasznalja, sot fejleszti is a Gimp-et (CinePaint). Annyi az leteres hogy a Gimp inkabb webes/filmes terulet fele hajaz mikozben a photoshop meg inkabb nyomdai celu megoldasok fele. Mivel igensok DVD menut csinaltam elmondhatom pl, hogy sokkalta jobb valasztas ilyen celra gimp mint a photosohop.

Szerkesztette: SFIJ 2005. 02. 11. 20:37 -kor

[Xero]

Idézet: SFIJ - Dátum: 2005. febr. 11., péntek - 20:31

Ez nem biztos am. Lehet hogy a MAC kenyelmesebben es gyorsabban tusz DTPzni, ellenben az IT jellegu beruhazasaid lenyegesen magasabbak, emiatt egy PC alapu tordelo aladkinalhat arban - siman. Most ne jojjunk azzal, hogy milyen fos outcome-ok allnak elo PC-vel mert nem igaz.
Ez meg nem igaz. a Gimp egy negyon jol hasznalhato grafikai compositing program. Jopar grafikus, koztuk elismertek is igy nyilatkoztak rola. Sot holywoodban a top reteg pixar, dreamworks, lucasfilm mindennapos mukaja soran hasznalja, sot fejleszti is a Gimp-et (CinePaint). Annyi az leteres hogy a Gimp inkabb webes/filmes terulet fele hajaz mikozben a photoshop meg inkabb nyomdai celu megoldasok fele. Mivel igensok DVD menut csinaltam elmondhatom pl, hogy sokkalta jobb valasztas ilyen celra gimp mint a photosohop.

Ha szabad kérdeznem a DVD menünek a háttereit meg a képeket készíted el?
Vagy a menürendszert is?
Kicsit off de magán célokra szeretnék én is hasonlót L követni és érdekelne pár profibb munka hogy is néz ki!

Üdv

[SFIJ]

Idézet: Xero - Dátum: 2005. febr. 11., péntek - 20:54

Ha szabad kérdeznem a DVD menünek a háttereit meg a képeket készíted el?
Vagy a menürendszert is?
Kicsit off de magán célokra szeretnék én is hasonlót L követni és érdekelne pár profibb munka hogy is néz ki!

Üdv

A Gimp az egeszre tokeletesen alaklamas, tehat hatter, overlay-ek maszkok. osszerakni persze a dvdlab-ban szoktam, nem mintha a Gimp-ben nem lehetne, de nekem igy kenyelmesebb. Ti hogy a menu tetelek vegso helyzetet meg varialhatom author soran.

ez itt mondjuk egy egesz jo cikk ezugyben: http://www.linuxjour...om/article/6953

Szerkesztette: SFIJ 2005. 02. 11. 21:26 -kor

[Xero]

Idézet: SFIJ - Dátum: 2005. febr. 11., péntek - 21:17

A Gimp az egeszre tokeletesen alaklamas, tehat hatter, overlay-ek maszkok. osszerakni persze a dvdlab-ban szoktam, nem mintha a Gimp-ben nem lehetne, de nekem igy kenyelmesebb. Ti hogy a menu tetelek vegso helyzetet meg varialhatom author soran.

ez itt mondjuk egy egesz jo cikk ezugyben: http://www.linuxjour...om/article/6953

Köszi szépen! Nos én leginkább ps 8-at használok ez van meg legálisan stb..
Ezidáig ilyen irányban nem használtam de megnézem a cikket és meglátom! A dvdlab is megvan majd megproszalgatom a hétvégén!

Üdv

[TomPP]

Nos, lehet hogy nem az opteron az alternativa hivatalosan a G5 mellett, mindenesetre egy dual opteron ara mar kapasbol magasabb mint egy dual 2.0-as G5. Csak egy tyan K8W 160, plusz ket 248-as opteron 150/db, es ebben meg semmilyen egyeb alkatresz nincs, nemhogy OS.
  Raadasul ahogy az iparag kezelte az amd64-et, nos... Tisztelet a kivetelnek (nVidia), a drivertamogatas == NULL majdnem masfel evig.

    Tigertol nem varok semmit. AMD64 alatt is sebessegnovekedes a plusz regiszterektol (es azok hasznalatatol) (osszesen 16 egesz es 16 fpu), abbol meg a PPC-n meg igy is 3x van (32 egesz, 32 fpu es 32 vektor)

Apropos, a  tiger idejere van idozitve a GCC 4  is, ami mar tud vektorizalhato kodot forditani...

Tom#

[SFIJ]

Idézet: Xero - Dátum: 2005. febr. 11., péntek - 21:41

Köszi szépen! Nos én leginkább ps 8-at használok ez van meg legálisan stb..
Ezidáig ilyen irányban nem használtam de megnézem a cikket és meglátom! A dvdlab is megvan majd megproszalgatom a hétvégén!

Üdv

a dvdlab pro-nak a menuepitojet nemtom atnezted-e helpileg, vagy probalgattad-e. http://www.mediachan...dvdlab/Helppro/ (menu szekcio)
Szal nagyon duuurva. foleg a film-strip, switched menu, panorama menu reszeket nezegesd.

[SFIJ]

Idézet: TomPP - Dátum: 2005. febr. 11., péntek - 22:07

Apropos, a  tiger idejere van idozitve a GCC 4  is, ami mar tud vektorizalhato kodot forditani...

Tom#

A GCC3 is tud, csak meg koll elotte neki mondani a CFLAGS kornyezeti valtozoban, pl igy:
1. generacios G4 proci

CFLAGS="-mcpu=7400 -O2 -pipe -fsigned-char -maltivec -mabi=altivec -mpowerpc-gfxopt"

2. masodik generacios G4 proci/G5 proci

CFLAGS="-mcpu=7450 -O2 -pipe -fsigned-char -maltivec -mabi=altivec -mpowerpc-gfxopt"

Szerkesztette: SFIJ 2005. 02. 11. 22:36 -kor