Idézet: KaSaX - Dátum: 2008. febr. 12., kedd - 21:28
Ezt a gondolatmenetet továbbszámolhatnák azok akik kicsit több információval rendelkeznek !
Vagyis: mennyi az annyi ?
Egy számmal nem igazán lehet jellemezni az annyit. Egy hálózat különböző szakaszokból áll, ezeknél más és más egységnyi sávszél fajlagos költsége. A költségek függnek területi elhelyezkedéstől, bevételek területi koncetrációjától, alkalmazott technológiáktól. Pl. egységnyi sávszél egészen más költségbe van a nagy internetes csomópontoknál, ahol nagyon sok kábel koncetrálódik, sok szolgáltatótól így igen erős a verseny. Más nagy csomópontok felé itt igen olcsón lehet kapacitásokat bérelni. De eltérő ára van a sávszélnek észak, dél amerikában, nyugat, kelet európában, ázsiai régióban. Oda ahol sok kábel megy, sok független szolgáltatótól, azon keresztül pedig igen nagy számú előfizető adatforgalma így bevétele áramlik ott fajlagosan olcsóbb az egységnyi sávszél.
Más az ár egy trans atlanti, mint egy trans pacific kapcsolatnál, más az ár kontinensen belül országok közötti kapcsolódásnál, nagyvárosok metro hálózatiban bérelt sávszélnél. Országokon belül városok közötti tranziknál. Városon belüli POP-okat aggregáló szakaszon és az előfizetőkig nyúló elérési szakaszon. Az alkalmazott technológia is nagyban befolyásolja az egységnyi sávszél költség vonzatát.
Egy hálózat pont-pont kapcsolatok összekapcsolt hálózata, ahol az egyes szakaszok eltérő technológiát, eltérő költségeket jelentenek. Adott aggregált szakaszon minél több közös előfizető osztozik, azok között a költségeket is jobban szét lehet osztani.
Anno a szélessáv kezdeténél még E1(2 Mbps),E3(34 Mbps)-as STM-1(155 Mbps)-es kapcsolódások voltak gerinc, felhordó szakaszokban. A SONET, ATM technológiák igen drágák voltak és árukhoz mérten, főleg mai szemmel nem adtak olyan nagy átviteli kapacitást. De a technológia fejlődésével egyre olcsóbb és egyre szélessebb körben alkalmazható Ethernet megoldások jelentek meg és a szolgáltatók és szépen lecserélték Ethernet alapúra hálózataikat és ma már a FE(100 Mbps),GE(1000 Mbps), 10GE(10 Gbps) szakaszok a jellemzőek, olcsóbban mint a régi SONET eszközök. Így az egységnyi sávszél költsége az idő során jelentősen csökkent, ezt tette lehetővé hogy nagyobb sávszél, nagyobb adatforgalmi kapacitás kerülhessen a felhasználói végpontokra. Ez a fejlődés továbbra is megmarad, a jővőben is egyre olcsóbb, fajlagosan egyre gazdaságosabb megoldások válnak majd egyre szélesebb körűen elérhetővé, így növelhető a felhasználó végponti sávszél és adatátviteli képesség mértéke.
Hasonló ez mint a processzorok fejlődése, a gyártástechnológia és egyéb fejlesztések révén egyre olcsóbban egyre nagyobb számítási kapacitást lehet a cpu-ból kicsikarni. A hálózati technológiák fejlődése is hasonló. Anno egy évtizede egy 10 Gbps-es technológia olyan drága volt hogy maximum kontinensek vagy nagyobb országok közötti tranzitnál érte meg alkalmazni ahol, igen sok ember aggregált bevételei és forgalma osztozott a közös kapacitáson. Aztán évek alatt megjelentek újabb generációs termékek, egyre olcsóbban így már gazdaságossá vált kisebb országok, vagy nagyobb városok közötti adatforgalomra is. Aztán évek alatt újabb generációk születtek, még olcsóbbá vált és már nagyvárosokon belül, metro szakaszokon is gazdaságossá vált vagy országon belüli városok közötti gerinchálózati szakaszokon. Újabb évek és újabb generációk megjelenése után, még olcsóbban a felhordó hálózatokban, nagyobb portszámú DSLAM-ok, CMTS-es, aggregáló switchek uplinkjeként is megjelenik majd az elkövetkező évek során. Újabb évek elteltével, további generációk és egyre olcsóbban elérhető ár mellett már kis portsűrűségű miniDSLAM-ok, pizza-box size CMTS-ek vagy access switchek uplinkjévé válhat. Újabb évek és újabb generációs termékek eltetltével, még olcsóbban már az access elérési szakaszon is megjelenhet mint 10GE végpont a fogyasztóknál. Aztán megint újabb évek, és generációk után majd lesz másik technolgóia ami még olcsóbb és még költséghatékonyabb lesz, ami szépen leváltja és a 10GE kikopik ahogy ez az azt megelőző termékek esetén is így volt. Persze egy új technológia kifejlesztése, kereskedelmi termékként való megjelenése között is eltelik akár 5-8 év, és ekkor még az első generációs fázisban a legdrágább. Mire eljut oda hogy elérési szakaszba, felhasználói végponton teljesít szolgáltatot addig akár egy-két évtized is eltelhet.
Súgó
A téma zárva.
Erről én nem tudok nyilatkozni.Nem voltam katona.A digi szerelő azt is mondta még,hogy előbb-utóbb valamit ők is bevezetnek majd,mert már most vannak olyan userek,akik elég rendesen leterhelik a hálózatot az állandó töltögetéssel. 
Na meg főleg, ha csak fekete szálat bérel, na az is fix összeg, totál független a forgalomtól, hogy mennyit fizet.
