[Hófogó]

Idézet: beni01 - Dátum: 2007. okt. 30., kedd - 12:21

Igen Gyöngyösi vagyok!
Csak nem te is?

Nem. Már írtam, hogy Starján...

[beni01]

Idézet: Hófogó - Dátum: 2007. okt. 30., kedd - 13:22

Nem. Már írtam, hogy Starján...

Bocs nem figyeltem!

[avman]

Idézet: ufonauta - Dátum: 2007. okt. 30., kedd - 11:28

Hányszor kell még leírni, hogy az extrém felhasználás miatti szerzõdésfelbontás bár a szolgáltató részérõl történik, de mindenképpen a felhasználó hibájából. Így bizony igenis ki kell csengetni a hûségszerzõdéssel igénybevett kedvezményeket.

Vagy úgy gondoltad, hogy elindítasz pár terra letöltést az fsn.hu tesztkönyvtárából és meg is van oldva a szerzõdésbontás? Ehe... lenne pofáraesés. 

erre azért nem vennék ám ciánkálit. mert a jogban semmi sem biztos, mert lehet csûrni-csavarni és kétélû fegyver. miért nem volt képes megakadályozni, h 250 gb-nál többet töltsön le? miért is a fogyasztónak kéne néznie egy egyébként nem hitelesített forgalommérõ eszközt? tudom, h szofver, egyembugya, de nem vennék mérget rá, h adott esetben a bíróság, NHH, GVH, phd, fbi, cia, a géza meg a jocó bólogatnának, mint a bankos reklámban.
szerk.: ráadásul a tonlány sztem nem véletlenül még azt sem merte megtenni, h extrém felhasználás esetén hûségszerzõdéskor bontson, csak utána, h elkerülje az ilyen kínos helyzeteket.

Szerkesztette: avman 2007. 10. 30. 13:30 -kor

[ufonauta]

Idézet: Coppermine - Dátum: 2007. okt. 30., kedd - 14:15

március óta van elõfizetésünk, ha jól tudom családi. kb 2 hete nincs sport1 és sport klub. elõfizetõi "változtatás" nem történt. úgyhogy értetlenül állok a dolgok elõtt :confused:

-C0pp3rM!n3-

Szerintem hívd az ÜSZ-ot. Nem lehet, hogy járt a környéketeken létrás ember és rossz elõfizetõ kapcsolását turkálta meg a szekrényben?
(Vagy! De ez kevésbé valószínü, mert több, mint két hete történt. Augusztus 27-tõl megváltoztak a csatornakiosztások. Próbálj a tv-vel rákeresni lehet, hogy másutt megtalálja.)

[Papesz]

Idézet: jozsef85 - Dátum: 2007. okt. 30., kedd - 12:30

azt nem mondanám hasításnak
nálam DC vagy torrent 830-850KB éjjel nappal ha van kitõl tölteni  
persze nekem ilyen elmaradott sz@r régi technika van amit ADSL-nek hívnak

Akkor vajon mit keresel itt? 

Nem lehet, hogy az ADSL topicban már nem hisznek Neked, ezért idejössz megmutatni, hogy bizony a Te pöcsöd mindenkinél nagyobb? 

[ufonauta]

Idézet: avman - Dátum: 2007. okt. 30., kedd - 14:27

erre azért nem vennék ám ciánkálit. mert a jogban semmi sem biztos, mert lehet csûrni-csavarni és kétélû fegyver. miért nem volt képes megakadályozni, h 250 gb-nál többet töltsön le? miért is a fogyasztónak kéne néznie egy egyébként nem hitelesített forgalommérõ eszközt? tudom, h szofver, egyembugya, de nem vennék mérget rá, h adott esetben a bíróság, NHH, GVH, phd, fbi, cia, a géza meg a jocó bólogatnának, mint a bankos reklámban.
szerk.: ráadásul a tonlány sztem nem véletlenül még azt sem merte megtenni, h extrém felhasználás esetén hûségszerzõdéskor bontson, csak utána, h elkerülje az ilyen kínos helyzeteket.

Pedig hidd el, nem jönnél ki jól egy ilyen atrakcióból. Az más kérdés, hogy szerintem ezt a szerzõdésbontást nemigen alkalmazzák (legalábbis én még nem hallottam róla), max belassítanak.

Persze lehet csûrni csavarni, de én emlékszem arra, amikor anno (2001-ben) a UPC a jog segítségével kimagyarázta az akkor az ASZF-ben még ténylegesen nem szereplõ korlátot. Mondván, hogy az mindig is benne volt, csak nem alkalmazták. Nekem valahol talán még megvan Hagymásy úr korábbi nyilatkozata, miszerint a Chello szolgáltatás korlátlan. Ez a nyilatkozat cikk formájában itt a HWSW-n is olvasható volt akkor, így bizonyító erejû lehetett volna a bíróságon, mégis a UPC nyert.

Szerkesztette: ufonauta 2007. 10. 30. 13:46 -kor

[unixservice]

Kedves felhasználók!

A szolgáltató embere (meg még páran mások más témában)  többször megmondta:
Akinek nem tetszik el lehet húzni...  :o

[moq]

Idézet: tikva - Dátum: 2007. okt. 30., kedd - 15:07

Kedves felhasználók!

A szolgáltató embere (meg még páran mások más témában)  többször megmondta:
Akinek nem tetszik el lehet húzni...  :o

Esetleg ha az utat is megmutatnád... (vagy nem a topicról gondoltad? )

[unixservice]

Idézet: moq - Dátum: 2007. okt. 30., kedd - 14:52

Esetleg ha az utat is megmutatnád... (vagy nem a topicról gondoltad? )

Nemtom területe váltogassa,persze biztosan van ahol a upc kizárólagos.

Én a topicot még vagy 1 napig szennyezem utánna tényleg végképpen nem lessz közöm a fennt emlitett cselovassághoz.
Remélem nyitáskor kevesen lesznek a Kinizsi utcai üffélszógálaton,mert megyek anyósommal
aki mellesleg nagyothalló leadni a modemjét.
Amúgy õ speciel 3 napja wifi-n tolja a netet.
Hogy melyik szolgáltató azt nem irom ide nem célom reklámot csinálni nekik sem.  :Ð
Majd ha szükség lesssz az õ fikázásukra akkor nyitunk egy topicot a hwsw-n.

[alibabusic]

Idézet: Papesz - Dátum: 2007. okt. 30., kedd - 13:33

Akkor vajon mit keresel itt? 

Nem lehet, hogy az ADSL topicban már nem hisznek Neked, ezért idejössz megmutatni, hogy bizony a Te pöcsöd mindenkinél nagyobb? 

Mit vársz tõle falusi gyerek 
Még az ilyen ugat,hogy mennyire pörög a topic,amikor idejön behányni.
Biztos vmi fizetett adsl bérenc 

[shabba]

Idézet: jozsef85 - Dátum: 2007. okt. 29., hétfõ - 21:55

mi lenne itt UPC-nél ha az a joost nevû ingyenes P2P tévét is annyian használnák mint az MSN-t vagy a skype-ot

megnézném

Ugyanaz lenne mint bármelyik más szolgáltatónál esetén, mûködésképtelenné válna az egész internet szolgáltatási koncepció amire szolgáltatások ki vannak találva. Gondolj bele egy jobb minõségû SD streamhez, H.264-ben kódolva azért kellene 2 Mbps. Tudom a joost csak valami 800 kbps-tel operál, de meg is látszik a minõségén. Csak 100 ezer egyidejû stream esetén ez aggregálva 200 Gbps kapacitást kíván, 1 millió egyidejû stream esetén már 2 Terabit. Ugyanezt HD-ban 6-8 Mbps-es streamekkel 3-4x nagyobb kapacitást kíván.

Ez a mûködési koncepcitó a jelen technológiák elérhetõsége és költségszintje mellett még nem idõszerû, nem életképes. Ezzel az ISP-k is tisztában vannak. Persze lehet ekkora hálózatot építeni, de annak komoly költség vonzata lenne ami a havidíjban is megmutatkozna. Ez olyan magas havidíjat eredményezne amit már a fogyasztók nem tolerálnának és nem lenne aki megvenné a szolgáltatást. Gondolj bele a fogyasztók most is elsõsorban az olcsó 5 ezer ft körüli szolgáltatásokat keresik, mert a 10 ezer ft-osak sokaknak túl drága kategória. Egy ilyen felfejlesztett hálózat esetén ha havi 50 ezres havidíjat lennének senki nem fizetne elõ. 1xûen a fogyasztónak ennyit pénzt nem ér meg az hogy õ jooston nézzen TV-t, akkor inkább kifizet 3-5 ezret és néz TV hagyományos megoldásokon keresztül amik ma is elérhetõek.

Ahhoz hogy a joost féle unicastos megoldásoknak széles körben légjogosultsága legyen a hálózati technológiáknak legalább 1-2 nagyságrenddel nagyobb kapacitást kellene biztosítani úgy hogy a jelenlegi költség szint amit erre szánnak a szolgáltatók ne változzon és így a szolgáltatási díjak se változzanak. Ez elõbb utóbb be fog következni ahogy ez trend szerûen eddig is így zajlott, egységnyi sávszélesség díj az idõ elõrehaladtával fokozatosan olcsóbbá vált, de ennek megvan a maga evolúció folyamata és hosszú kifutási ideje van.

Persze már ma is vannak próbálkozások, hisz technológialiag megoldható hogy mûködhessen, jõvõbeli koncepcióként jól mutat, de a széleskörû elterjedtsége még nem idõszerû. Ott van pl. a két nagy CDN szolgáltató az Akamai és a LimeLight, aki pár hónapja belejelentette hogy képessé tették a CDN hálózatukat HD minõségû video tartalmat szolgáltatására. Az Akami ma el is indított egy jõvõbeli koncepitót bemutató oldalt:
http://www.convergedigest.com/IPTV/iptvart...?ID=22929&ctgy=

A technológia itt is megoldható, de a széleskörû felhasználása még nem idõszerû. Hisz a CDN-bõl hostolt videok semmiben nem térnek el egy Joost rendszertõl, az adatforgalom nagysága ugyanaz. Ráadásul egy Joost hiába P2P-nek titulált ugyanúgy zömében szerverközpontokból hostolt a szolgáltató által, mert csak a kapcsolódó userek uploadja nem tudná fenntartani a rendszer mûködését. Ezek a unicastos adatfolyamok nagy tömegben irdatlan adatmennyiség generálnak, ráadásul QoS-sel sem bírnak így az állandó minõség sem garantálható. Ami azért egy video tartalomnál igen fontos kritérium, hisz igen rosszul tolerálja a nézõ ha épp egy gól megszerzése, vagy ez izgalmas akciójelenet közben elõtt esik szét a kép vagy fagy ki másodpercekre.

Nem véletlen hogy a telco cégek IPTV-je ugyanúgy broadcast alapon szolgáltat ahogy a többi meglévõ technológiai is(kábel, mûhód, földfelszíni). Pont azért mert a jelen hálózati technológia mellett így lehet gazdaságosan megoldani. Multicasttal nem kell minden egyes elõfizetõhöz dedikáltan kiküldeni a video streamet, elég csak a fõ csopópontokig és ott már elég közel a fogyasztóhoz már unicasotosodik ahol már nem zavaró tényezõ. Így pl. 100 db 2 Mbps SD csatorna esetén elég 200 Mbps gerinchálózati kapactiást a rendszerben függetlenül attól hány elõfizetõ végpont van, ami lehet akár ezer vagy millió vagy akár mégtöbb. Ugyanez unicastos forgalom esetén az elõbb leírt példák szerint alakul, 1 millió 2 Mbps-es unicastos stream az 2 Terabit kapacitás. 200 Mbps vs 2 Terabit, nagyon nem mindegy.

A Video on Demand szolgáltatások esetén ami már unicastos forgalom és így sokkal megterhelõbb hálózati szempontból 1xû korlátozást alkalmaznak a szolgáltatók, azt hogy fizetõs szolgáltatásként kínálják a tartalmat. Pl. egy sorozat epizód 2 dollár, egy film 4 dollár. Ezzel elejét lehet venni az általány díj vagy ingyenességbõl fakadó korlátlan és pazarló használatot. Mert ha valami pénzbe kerül a fogyasztó is sokkal tudatosabban cselekszik. Akkor nem fogja napi 8 óra háttértv-ben járatni a rendszert azzal hogy neki az úgyse kerül semmibe. Neki nem de a szolgáltatónak igen. De ha már pénzbe van akkor ez bizony akár havi 480 dollárjába is kerülhet ami õt racionálisabb fogyasztásra készteti, de ha mégsem a szolgáltató úgyis jó lesz mert legalább anyagilag kompenzálva lesz.

A joost vagy egyéb web alapú video letöltések esetén nincsenek plusz bevételek amik a többlet adatforgalom fogyasztást kompenzálná a szolgáltatók részére. Ott ingyenes a szolgáltatást, persze azért mert az adatforgalmi költségeket nem az állja aki a szolgáltatást nyújtja így számára ez közömbös. De valakinek kell állnia a költségeket.

Idézet

HarryDEC:
Gondolom azt azért te sem gondolod komolyan, hogy az átalánydíjak úgy vannak kialakítva, hogy a szolgáltatók ráfizetnek?

Anno egy évtizede fogyasztás alapú használat volt a betárcsázós internetnél, percdíj alapon mert a történet. Utána váltottak a szolgáltatók a broadband esetén az általány konstrukcióra. Anno azért ez ki volt kalkulálva hogy a bevételek és a költségek arány megfelelõ maradjon átalány díj mellett. A bevétel ugye úgy nõ ha nõ az ügyfélkör nagysága, ami a kezdeteknél még igen dinamikus de ahogy telítõdik a piac egyre lassul. A másik lehetõség ha nõ az egy fõre vetített bevétel nagysága. Nos ez nem igazán teljesül hisz az ügyfelek részérõl inkább az az elvárt hogy folyamatosan egyre olcsóbb legyen a szolgáltatás. És ez azért teljesült is hisz idõvel kisebb olcsóbb csomagok jöttek is az egy fõre vetített bevétel is csökkeni kezdett, sõt egyes esetekben hatóságilag van csökkentve a díjak mértéke, lásd ADSL esetén retail minusz. A bevétel értéknövelt pluszokkal lehet ma már csak növelni, úgy ha pl. IPTV szolgáltatást ad a szolgáltató vagy a kábeles telefont is ad a TV és net szolgáltatása mellé, vagy VoD szolgáltatásokból jut további bevételekhez. Ezen kívül a verseny erõsödése szintén arra készteti a szolgáltatókat hogy csökkentsék áraikat ami megint bevétel csökkentõ tényezõ.

A költség oldalt erõsen a technológia ára határozza meg, ami az idõ elõrehaladtával változik ahogy folyamatosan amortizálódik. Anno egy E3-as TDM kapcsolódás még igen drága volt, aztán idõvel jöttek az olcsóbb Ethernet megoldások de a 100 mbps anno amikor megfizethetõ volt, akkor a gigabit már létezett de olyan aránytalanul drága volt hogy nem érte meg hálózatépítésnél használni vagy csak bizonyos környezetben. Aztán ahogy a gyártástechnológia fejlõdik és egy technológia egyre olcsóbb lesz úgy vette át a gigabit a 100 Mbps helyét ahogy árban annak szintjére csökkent. És ez ugyanúgy igaz a eljövendõ 10 vagy 100 Gbps-es megoldásokra is. Elõször egy technológia még olyan drága hogy csak pl. gerinchálózati kapcsolódásoknál kifizetõdõ a használata ahol akár több millió user forgalma aggregálódik így a költsége is ennyi user között oszlik meg. Késõbb ha már olyan olcsóvá válik hogy felhordó vagy akár elérési hálózatban is megjelenhet akkor jóval kevesebb user között szétosztva is produkál egy még gazdaságos költségszintet. És ez mindenféle hálózati technológia esetén így van.

Attól mert egy technológia létezik még jelenti azt hogy gazdaságosan akárhol föl is lehet használni. Pl. Terabites kapcsolódást ki lehet építeni az Atlanti Óceán két partja között az Európai és Amerikai tranzit forgalom céljából. Egy ilyen gerinchálózati kapcsolaton akár több tíz millió netezõ forgalma is osztozik. Igen drága egy ilyen kapcsolódást de a sok user miatt megéri használni. Ugyanezt a technológiát pl. két paneltömb között csak azért mert optikai kábel köti össze õket már nem gazdaságos használni, mert a házakban lakó pár tucat felhasználó sosem tudná a bevételeivel kitermelni az összeköttetés költségeit. Oda sokkal költséghatékonyabb megoldás kell. Pl. 400 Km/h-s sebességû Bugattit is képes a mai technológia készíteni, de nem úgy hogy 2-3 millió hétköznapi tucatautóként árulják. Ilyen kevés bevétel nem tudná kompenzálni ezt az erõsen a határokat feszegetõ csúcstechnológia költségeit.

Szóval eszköz költségnél egy adott hálózati kapacitás kiépítésének költségeit az adott technológia által gazdaságosan elérhetõ kínálat határozza meg mekkora kapacitású hálózatot lehet építeni. Ez persze az idõ elõrehaladtával folyamatosan változik ahogy a technológiák olcsóbbá válnak így adott sávszélesség fajlagos költsége egyre csökken. És persze vannak olyan költségek ami nem így változnak, pl. a bérek a munkaerõ költsége az nõ. Ezt sajnos világszerte úgy kompenzálják a cégek hogy elbocsájtásokkal csökkenti a össz bérköltséget, racionalizálva a költségeket. Persze ez azért a minõségre is visszahat, soxor negatívan. Mert ha nincs elég ember akkor lassabban oldhatók meg a problémák.

Szóval általány díjnál a bevétel kötlségnek megfelelõ arányban kell maradni, úgy hogy azért a bevétel mindig a kötlségek fölött legyen, hisz profitorintált szándékkal fognak ebbe a vállalkozásba a cégek. Ezzel jópár évig nem volt annyira gond, viszonylag egyensúlyba volt, a P2P forgalom megugrása volt az ami elõször komolyan kikezdte ez a pénzügyi koncepciót, pont azzal hogy az adatforgalom jelentõs megugrásával a költségek jobban nõttek mint ahogy az elvárt volt. De manapság egyre több hasonlóan nagy adatforgalmú alkalmazás kerül képbe. Pl. a Joost, HD felbontású video tartalmat letöltése. Ha ezek tömeges méretekben elterjednének az az adatforgalom olyan mértékû növekedését hozná amivel a költségek komolyan megnõnének. Az pedig hosszútávon nem életcélja a szolgáltatóknak hogy veszteségbe hajtsák saját magukat. Nem véletlenül vetõdött az fel már jó ideje hogy az átalánydíjas koncepció ami egy évtizede jó ötlet volt az akkori adatforgalommal és még dinamikusan növekvõ ügyfélbázissal. De ma már a megváltozott környezetben, fõleg az egyre növekvõ adatforgalmat kívánó alkalmazások mellett egyre kevésbé életképesebb, lehet idõszerû lenne itt is áttérni a forgalom alapú elszámolásra ahogy a legtöbb szolgáltatás esetén is hasonló az elszámolás. Egy olyan koncepcióban ahogy a forgalomhoz kötõdik a bevétel, kevésbé okoz gondot az adatforgalom növekedése, mert a költségek is nõnek. Persze nem fognak az égig mert a fogyasztó sem költ akármennyit, helyette inkább racionalizálni fogja a fogyasztását.

[Coppermine]

Idézet: ufonauta - Dátum: 2007. okt. 30., kedd - 14:29

Szerintem hívd az ÜSZ-ot. Nem lehet, hogy járt a környéketeken létrás ember és rossz elõfizetõ kapcsolását turkálta meg a szekrényben?
(Vagy! De ez kevésbé valószínü, mert több, mint két hete történt. Augusztus 27-tõl megváltoztak a csatornakiosztások. Próbálj a tv-vel rákeresni lehet, hogy másutt megtalálja.)

végigkerestük már többször a csatornákat, de nincs sehol egyik sem (egyszerûen fogta magát és eltûnt a két csatorna). nemszem h járkált volna ott upicis emberke. szerintem ÜSZ lesz.

-C0pp3rM!n3-

[jozsef85]

Idézet: Uthenger - Dátum: 2007. okt. 30., kedd - 12:41

azért xar lehet már neked...

szerk: költözz odébb v. 2 km-el és rájössz hogy milyen az adsl...

sajnos falun élek és nemtudok távolabb költözni mert ígyis a falu legszélén lakom a legtávolabb a központtól (kb 900-1000méter)

[unixservice]

Idézet: shabba - Dátum: 2007. okt. 30., kedd - 16:08

Ugyanaz lenne mint bármelyik más szolgáltatónál esetén, mûködésképtelenné válna az egész internet szolgáltatási koncepció amire szolgáltatások ki vannak találva.

   

Téged mindig örömmel olvaslak shabba mester.

[meghaltam]

Idézet: Hófogó - Dátum: 2007. okt. 30., kedd - 9:42

1. Nem nagyon látszik, de indítás után felmegy 2410-re és fixen ott is marad.

2. Viszont azt szeretném kérdezni tõletek, hogy hogyan tudnám a forgalmamat csökkenteni, illetve milyen módszerek vannak még?

3. Régebben ha a p2p forgalmam a chellós tartományokra korlátoztam, elvileg azt nem számolta.
Most is így van még?

4. Illetve van-e olyan pár nap, mikor már nem számol a mérõ, pl a hónap vége felé és ha igen mely napok ezek?

5. Továbbá tudtok-e még valami egyéb forgalomcsökkentõ módszert?

6. Ja, és sikerült elérnem 3 hónap alatt a 750 GB-ot. Felbonthatják a szerzõdést, vagy csak lassítani fognak?

1. tuti extreme-d van? mert az gyakorlatilag csak 10 mbit, de a linkelt kep alapjan inkabb professional-od van

2. havi forgalmad csak ugy tudod csokkenteni, ha kevesebbet toltesz le es fel. mas modszert en nem ismerek ra

3. most mar hiaba korlatozod a kapcsolatokat csak chellos ip-kre, minden forgalmat mernek ami a modemeden athalad.

4. nekem tobb honapja ugy tunik minden aldott nap mer es pontosan

5. en nem tudok, talan mas tud valami okosat mondani

6. ha 3 egymast koveto honapban atleped a 750g-t, elobb lassitas jon, aztan szerzodesbontas aszf szerint

[unixservice]

Idézet: meghaltam - Dátum: 2007. okt. 30., kedd - 17:54

6. ha 3 egymast koveto honapban atleped a 750g-t, elobb lassitas jon, aztan szerzodesbontas aszf szerint

a lassitás alapból van,vagy nem errõl beszéltek?  :Ð

[alibabusic]

Idézet: Hófogó - Dátum: 2007. okt. 30., kedd - 9:42

Illetve van-e olyan pár nap, mikor már nem számol a mérõ, pl a hónap vége felé és ha igen mely napok ezek? Mert ha van ilyen, akkor érdemesebb lenne ezekre a napokra ütemezni a nagyobb letöltéseket, illetve szûrõ nélküli forgalmat...

Voltak ilyen napok  -ebben a hónapban 12,13,14-én nekem nem mért semmit a mérõ -pedig jöttek-mentek az adatok.
Utólag mindig megmondom,hogy melyek ezek a napok 

[moq]

Idézet: alibabusic - Dátum: 2007. okt. 30., kedd - 20:48

Voltak ilyen napok  -ebben a hónapban 12,13,14-én nekem nem mért semmit a mérõ -pedig jöttek-mentek az adatok.
Utólag mindig megmondom,hogy melyek ezek a napok 

Én a lottószámokat is megmondom utólag.

[HarryDEC]

shabba:
Pedig erõsen a HD tartalom é a többi általad említett letöltés felé halad a világ. Remélem legalábbis

Szerkesztette: HarryDEC 2007. 10. 30. 20:19 -kor

[Papesz]

Idézet: HarryDEC - Dátum: 2007. okt. 30., kedd - 20:19

shabba:
Pedig erõsen a HD tartalom é a többi általad említett letöltés felé halad a világ. Remélem legalábbis

Normális országokban általában igen. Viszont mi hozzuk a formánkat. Figyi csak, mi történik Hungarisztánban tévés HD adás fronton:

http://index.hu/kult...dia/digitv8661/