Idézet: jozsef85 - Dátum: 2007. okt. 29., hétfő - 21:55
mi lenne itt UPC-nél ha az a joost nevű ingyenes P2P tévét is annyian használnák mint az MSN-t vagy a skype-ot
megnézném

Ugyanaz lenne mint bármelyik más szolgáltatónál esetén, működésképtelenné válna az egész internet szolgáltatási koncepció amire szolgáltatások ki vannak találva. Gondolj bele egy jobb minőségű SD streamhez, H.264-ben kódolva azért kellene 2 Mbps. Tudom a joost csak valami 800 kbps-tel operál, de meg is látszik a minőségén. Csak 100 ezer egyidejű stream esetén ez aggregálva 200 Gbps kapacitást kíván, 1 millió egyidejű stream esetén már 2 Terabit. Ugyanezt HD-ban 6-8 Mbps-es streamekkel 3-4x nagyobb kapacitást kíván.
Ez a működési koncepcitó a jelen technológiák elérhetősége és költségszintje mellett még nem időszerű, nem életképes. Ezzel az ISP-k is tisztában vannak. Persze lehet ekkora hálózatot építeni, de annak komoly költség vonzata lenne ami a havidíjban is megmutatkozna. Ez olyan magas havidíjat eredményezne amit már a fogyasztók nem tolerálnának és nem lenne aki megvenné a szolgáltatást. Gondolj bele a fogyasztók most is elsősorban az olcsó 5 ezer ft körüli szolgáltatásokat keresik, mert a 10 ezer ft-osak sokaknak túl drága kategória. Egy ilyen felfejlesztett hálózat esetén ha havi 50 ezres havidíjat lennének senki nem fizetne elő. 1xűen a fogyasztónak ennyit pénzt nem ér meg az hogy ő jooston nézzen TV-t, akkor inkább kifizet 3-5 ezret és néz TV hagyományos megoldásokon keresztül amik ma is elérhetőek.
Ahhoz hogy a joost féle unicastos megoldásoknak széles körben légjogosultsága legyen a hálózati technológiáknak legalább 1-2 nagyságrenddel nagyobb kapacitást kellene biztosítani úgy hogy a jelenlegi költség szint amit erre szánnak a szolgáltatók ne változzon és így a szolgáltatási díjak se változzanak. Ez előbb utóbb be fog következni ahogy ez trend szerűen eddig is így zajlott, egységnyi sávszélesség díj az idő előrehaladtával fokozatosan olcsóbbá vált, de ennek megvan a maga evolúció folyamata és hosszú kifutási ideje van.
Persze már ma is vannak próbálkozások, hisz technológialiag megoldható hogy működhessen, jővőbeli koncepcióként jól mutat, de a széleskörű elterjedtsége még nem időszerű. Ott van pl. a két nagy CDN szolgáltató az Akamai és a LimeLight, aki pár hónapja belejelentette hogy képessé tették a CDN hálózatukat HD minőségű video tartalmat szolgáltatására. Az Akami ma el is indított egy jővőbeli koncepitót bemutató oldalt:
http://www.convergedigest.com/IPTV/iptvart...?ID=22929&ctgy=
A technológia itt is megoldható, de a széleskörű felhasználása még nem időszerű. Hisz a CDN-ből hostolt videok semmiben nem térnek el egy Joost rendszertől, az adatforgalom nagysága ugyanaz. Ráadásul egy Joost hiába P2P-nek titulált ugyanúgy zömében szerverközpontokból hostolt a szolgáltató által, mert csak a kapcsolódó userek uploadja nem tudná fenntartani a rendszer működését. Ezek a unicastos adatfolyamok nagy tömegben irdatlan adatmennyiség generálnak, ráadásul QoS-sel sem bírnak így az állandó minőség sem garantálható. Ami azért egy video tartalomnál igen fontos kritérium, hisz igen rosszul tolerálja a néző ha épp egy gól megszerzése, vagy ez izgalmas akciójelenet közben előtt esik szét a kép vagy fagy ki másodpercekre.
Nem véletlen hogy a telco cégek IPTV-je ugyanúgy broadcast alapon szolgáltat ahogy a többi meglévő technológiai is(kábel, műhód, földfelszíni). Pont azért mert a jelen hálózati technológia mellett így lehet gazdaságosan megoldani. Multicasttal nem kell minden egyes előfizetőhöz dedikáltan kiküldeni a video streamet, elég csak a fő csopópontokig és ott már elég közel a fogyasztóhoz már unicasotosodik ahol már nem zavaró tényező. Így pl. 100 db 2 Mbps SD csatorna esetén elég 200 Mbps gerinchálózati kapactiást a rendszerben függetlenül attól hány előfizető végpont van, ami lehet akár ezer vagy millió vagy akár mégtöbb. Ugyanez unicastos forgalom esetén az előbb leírt példák szerint alakul, 1 millió 2 Mbps-es unicastos stream az 2 Terabit kapacitás. 200 Mbps vs 2 Terabit, nagyon nem mindegy.
A Video on Demand szolgáltatások esetén ami már unicastos forgalom és így sokkal megterhelőbb hálózati szempontból 1xű korlátozást alkalmaznak a szolgáltatók, azt hogy fizetős szolgáltatásként kínálják a tartalmat. Pl. egy sorozat epizód 2 dollár, egy film 4 dollár. Ezzel elejét lehet venni az általány díj vagy ingyenességből fakadó korlátlan és pazarló használatot. Mert ha valami pénzbe kerül a fogyasztó is sokkal tudatosabban cselekszik. Akkor nem fogja napi 8 óra háttértv-ben járatni a rendszert azzal hogy neki az úgyse kerül semmibe. Neki nem de a szolgáltatónak igen. De ha már pénzbe van akkor ez bizony akár havi 480 dollárjába is kerülhet ami őt racionálisabb fogyasztásra készteti, de ha mégsem a szolgáltató úgyis jó lesz mert legalább anyagilag kompenzálva lesz.
A joost vagy egyéb web alapú video letöltések esetén nincsenek plusz bevételek amik a többlet adatforgalom fogyasztást kompenzálná a szolgáltatók részére. Ott ingyenes a szolgáltatást, persze azért mert az adatforgalmi költségeket nem az állja aki a szolgáltatást nyújtja így számára ez közömbös. De valakinek kell állnia a költségeket.
Idézet
HarryDEC:
Gondolom azt azért te sem gondolod komolyan, hogy az átalánydíjak úgy vannak kialakítva, hogy a szolgáltatók ráfizetnek?
Anno egy évtizede fogyasztás alapú használat volt a betárcsázós internetnél, percdíj alapon mert a történet. Utána váltottak a szolgáltatók a broadband esetén az általány konstrukcióra. Anno azért ez ki volt kalkulálva hogy a bevételek és a költségek arány megfelelő maradjon átalány díj mellett. A bevétel ugye úgy nő ha nő az ügyfélkör nagysága, ami a kezdeteknél még igen dinamikus de ahogy telítődik a piac egyre lassul. A másik lehetőség ha nő az egy főre vetített bevétel nagysága. Nos ez nem igazán teljesül hisz az ügyfelek részéről inkább az az elvárt hogy folyamatosan egyre olcsóbb legyen a szolgáltatás. És ez azért teljesült is hisz idővel kisebb olcsóbb csomagok jöttek is az egy főre vetített bevétel is csökkeni kezdett, sőt egyes esetekben hatóságilag van csökkentve a díjak mértéke, lásd ADSL esetén retail minusz. A bevétel értéknövelt pluszokkal lehet ma már csak növelni, úgy ha pl. IPTV szolgáltatást ad a szolgáltató vagy a kábeles telefont is ad a TV és net szolgáltatása mellé, vagy VoD szolgáltatásokból jut további bevételekhez. Ezen kívül a verseny erősödése szintén arra készteti a szolgáltatókat hogy csökkentsék áraikat ami megint bevétel csökkentő tényező.
A költség oldalt erősen a technológia ára határozza meg, ami az idő előrehaladtával változik ahogy folyamatosan amortizálódik. Anno egy E3-as TDM kapcsolódás még igen drága volt, aztán idővel jöttek az olcsóbb Ethernet megoldások de a 100 mbps anno amikor megfizethető volt, akkor a gigabit már létezett de olyan aránytalanul drága volt hogy nem érte meg hálózatépítésnél használni vagy csak bizonyos környezetben. Aztán ahogy a gyártástechnológia fejlődik és egy technológia egyre olcsóbb lesz úgy vette át a gigabit a 100 Mbps helyét ahogy árban annak szintjére csökkent. És ez ugyanúgy igaz a eljövendő 10 vagy 100 Gbps-es megoldásokra is. Először egy technológia még olyan drága hogy csak pl. gerinchálózati kapcsolódásoknál kifizetődő a használata ahol akár több millió user forgalma aggregálódik így a költsége is ennyi user között oszlik meg. Később ha már olyan olcsóvá válik hogy felhordó vagy akár elérési hálózatban is megjelenhet akkor jóval kevesebb user között szétosztva is produkál egy még gazdaságos költségszintet. És ez mindenféle hálózati technológia esetén így van.
Attól mert egy technológia létezik még jelenti azt hogy gazdaságosan akárhol föl is lehet használni. Pl. Terabites kapcsolódást ki lehet építeni az Atlanti Óceán két partja között az Európai és Amerikai tranzit forgalom céljából. Egy ilyen gerinchálózati kapcsolaton akár több tíz millió netező forgalma is osztozik. Igen drága egy ilyen kapcsolódást de a sok user miatt megéri használni. Ugyanezt a technológiát pl. két paneltömb között csak azért mert optikai kábel köti össze őket már nem gazdaságos használni, mert a házakban lakó pár tucat felhasználó sosem tudná a bevételeivel kitermelni az összeköttetés költségeit. Oda sokkal költséghatékonyabb megoldás kell. Pl. 400 Km/h-s sebességű Bugattit is képes a mai technológia készíteni, de nem úgy hogy 2-3 millió hétköznapi tucatautóként árulják. Ilyen kevés bevétel nem tudná kompenzálni ezt az erősen a határokat feszegető csúcstechnológia költségeit.
Szóval eszköz költségnél egy adott hálózati kapacitás kiépítésének költségeit az adott technológia által gazdaságosan elérhető kínálat határozza meg mekkora kapacitású hálózatot lehet építeni. Ez persze az idő előrehaladtával folyamatosan változik ahogy a technológiák olcsóbbá válnak így adott sávszélesség fajlagos költsége egyre csökken. És persze vannak olyan költségek ami nem így változnak, pl. a bérek a munkaerő költsége az nő. Ezt sajnos világszerte úgy kompenzálják a cégek hogy elbocsájtásokkal csökkenti a össz bérköltséget, racionalizálva a költségeket. Persze ez azért a minőségre is visszahat, soxor negatívan. Mert ha nincs elég ember akkor lassabban oldhatók meg a problémák.
Szóval általány díjnál a bevétel kötlségnek megfelelő arányban kell maradni, úgy hogy azért a bevétel mindig a kötlségek fölött legyen, hisz profitorintált szándékkal fognak ebbe a vállalkozásba a cégek. Ezzel jópár évig nem volt annyira gond, viszonylag egyensúlyba volt, a P2P forgalom megugrása volt az ami először komolyan kikezdte ez a pénzügyi koncepciót, pont azzal hogy az adatforgalom jelentős megugrásával a költségek jobban nőttek mint ahogy az elvárt volt. De manapság egyre több hasonlóan nagy adatforgalmú alkalmazás kerül képbe. Pl. a Joost, HD felbontású video tartalmat letöltése. Ha ezek tömeges méretekben elterjednének az az adatforgalom olyan mértékű növekedését hozná amivel a költségek komolyan megnőnének. Az pedig hosszútávon nem életcélja a szolgáltatóknak hogy veszteségbe hajtsák saját magukat. Nem véletlenül vetődött az fel már jó ideje hogy az átalánydíjas koncepció ami egy évtizede jó ötlet volt az akkori adatforgalommal és még dinamikusan növekvő ügyfélbázissal. De ma már a megváltozott környezetben, főleg az egyre növekvő adatforgalmat kívánó alkalmazások mellett egyre kevésbé életképesebb, lehet időszerű lenne itt is áttérni a forgalom alapú elszámolásra ahogy a legtöbb szolgáltatás esetén is hasonló az elszámolás. Egy olyan koncepcióban ahogy a forgalomhoz kötődik a bevétel, kevésbé okoz gondot az adatforgalom növekedése, mert a költségek is nőnek. Persze nem fognak az égig mert a fogyasztó sem költ akármennyit, helyette inkább racionalizálni fogja a fogyasztását.