Idézet: mozesapo - Dátum: 2007. dec. 7., péntek - 23:42
Érdekes dolog. Akkor úgy tűnik, jön a Docsis 3? Anélkül elég hihetetlennek tűnik az egész.
Meg igazából úgy lenne a jó, ha nem programcsomagok lennének, hanem azokat a csatornákat nézem és fizetem, ami érdekel.

DOCSIS 3.0-nak nincs igazán köze a digitális TV jelátvitelhez, a két szolgáltatás teljesen más frekiken működik. A DOCSIS-nak max akkor lenne köze hozzá ha IPTV-t csinálnak, de annak nincs igazán realítása pont a szűkös sávszél kapacitás miatt. A IPTV kábelen még kezdeti szakaszban van, talán majd 3-5 év múlva áttérnek itt is IP alapra, de addig a már jó egy évtizede kipróbált módit fogják használni.
Egy analóg csatorna által lefoglalt 8 Mhz-es freki tartomány, módulációtól függően digitális jelkódolással 42-56 Mbps sávszélre elég. Ezt vagy arra használja fel a kábelszolgáltató hogy kiküld rajta egy analóg csatornát, vagy adatszolgáltatás esetén egy DOCSIS csatornára használja el, vagy digitális TV szolgáltatás esetén TV csatornákat pakol bele esetleg VoD tartalmat küld át igényszerűen. Alkalmazott kódolás MPEG-2 vagy H.264 és bitráta függvénye mennyi digitális adó fér el egy analóg helyén. MPEG-2-vel úgy 10-12 SD adás elfér vagy 2-3 HD, H.264-gyel kódolva akár 16-20 SD vagy 4-5 HD. És analóg csati helyből van egy pár amit be lehet erre vonni, egy ideig simulticastba lehet adni analóg és digitális tartalomba is ugyanazt, aztán idővel szépen le lehet építeni az analóg tartalmat, felszabadítva csatorna helyet az egyre több digitális Tv és netes szolgáltatásra.
Az egyedi csatorna szerinti a'la carte fizetési mód technikailag megoldható digitális sugárzással, de a csatorna tulajdonosoknak ez nem igazán érdeke, ezért nem elterjedt ez a konstrukció más országokban sem. Egy csatorna kétféle képpen szerezhet bevétel vagy a havidíjakból vagy reklámbevételből. Mindkettő akkor a legtöbb ha minél több előfizetőhöz jut el az adott csatorna. Épp ezért a csatorna tulajdonosok jellemzően ragaszkodnak ahhoz hogy adott csomagba kerüljön a termékük, különben lehet nem is hajlandók szerződni az adott műsorszóróval.
Ez 1xű matematika, ha adott csatornának adott bevétel kell ahhoz hogy fenntartható legyen. Ha benne van mondjuk egy olyan csomagba ami 400 ezer háztartáshoz ér el és kap háztartásonként 100Ft-ot az neki elég lehet. De ha a'la carte fizetnének elő az emberek és csak 40 ezer olyan háztartás lenne ahol érdeklődnének az adott csatorna után, akkor ezer forintra kellene emelni a havidíja. Olyan magas havidíj mellett meg lehet még ennyien sem fizetnének elő, ami még magasabb havídíjat eredményezne és ez egy ördögi kör. Ha magasabb díj mellett talál elégséges ügyfélbázis az adott csatonra akkor megmarad, ha nem akkor konyec. Egy átállás a'la carta fizetési módra igen nagy valószínűséggel a meglévő csatornakínálat legalább felét eltűntetné a piacról, mert szimplán tönkremennének.
A reklámbevétel oldal ugyanígy sok nézőt kíván, hisz egész más amikor azt mondja egy csatorna a reklámozójának hogy az én adóm egy olyan csomagban van, ami 400 ezer háztartásban fogható és egész más amikor azt mondja hogy csak 40 ezerben. A várható reklámbevétel kevesebb néző után is kevesebb lesz, hisz a hírdető inkább oda megy ahol sok ember tud elérni. Márpedig ha a reklámbevétel sem elégséges és a havidíjból sincs elég bevétel akkor az egy csatorna végét jelenti.
Pont ezért egy a'la carte konstrukció sok csatonra kihalását hozná, a többinek meg elég magas havidíjat eredményezne, csak a legnézettebb csatornáknak lenne mindegy hisz rájuk így is úgyis egyformán kíváncsiak az emberek és hajlandók rájuk pénzt áldozni. Szóval egy ilyen konstrukcióban közel sem biztos hogy olcsóbb lenne a havidíj mint most, nem úgy működik ahogy egyesek elképzelik ha most 5 ezret fizet 50 csatornáért, akkor ő ha csak 10-re fizetne elő akkor majd ezer forint lesz a havidíja, ez nem ilyen 1xű. Ráadásul a'la carte esetén szátválna a műsor díj és a kábelszolgáltató alapdíj költsége, hisz a kábelszolgáltatónak vannak költségei amik függetlenek a szolgálatott csatornaszámtól.