[akosf]

Idézet: Telcontar - Dátum: 2009. jan. 24., szombat - 12:55

Tudja/emlékszik valaki, hogy az UMC 486-os CPU-it miért nem forgalmazták az USA-ban? Mert az aljára rá van írva, hogy "NOT FOR U.S. SALE".

Az Intel beperelte az UMC-t (és a Cyrix-et is) szabadalomsértés miatt mikor megjelentek a saját 486-os processzoraikkal. Az UMC különösen bökte a csõrüket, mert ~20%-kal erõsebbek voltak a processzoraik azonos órajelen.

Megtaláltam az "eredeti" cikket: Intel files multiple 486 lawsuits against United Microelectronics

Szerkesztette: akosf 2009. 01. 24. 16:20 -kor

[ace22]

Ime a tegnapi zsakmany:

PEter

Csatolt képek:

• 

[akosf]

Idézet: ace22 - Dátum: 2009. jan. 26., hétfõ - 8:40

Ime a tegnapi zsakmany:

PEter

Az IDT WinChip-et alig lehet kivenni.
Nagyobb képet akarunk!

[akosf]

De megizzasztanék egy ilyen kicsikét... 

[Valdy]

Idézet

De megizzasztanék egy ilyen kicsikét... 

Ez milyen proci? socket 370? Nem is hallottam még errõl a tigerrõl. Specifikáció? Benchmark? Van róla valami?

Szerkesztette: Valdy 2009. 01. 26. 15:57 -kor

[akosf]

Idézet: Valdy - Dátum: 2009. jan. 26., hétfõ - 16:53

Ez milyen proci? socket 370? Nem is hallottam még errõl a tigerrõl. Specifikáció? Benchmark? Van róla valami?

Ez egy olyan processzor ami sosem került tömegtermelésbe.
A RISE ekkor szált ki az x86-os processzorok piacáról.
Csak elvétve találni róla hírmorzsákat, adatokat...
(Valószínûleg a belseje ugyanaz mint az mP6-II prociknak.)

[Valdy]

Idézet: akosf - Dátum: 2009. jan. 26., hétfõ - 16:32

Ez egy olyan processzor ami sosem került tömegtermelésbe.
A RISE ekkor szált ki az x86-os processzorok piacáról.
Csak elvétve találni róla hírmorzsákat, adatokat...
(Valószínûleg a belseje ugyanaz mint az mP6-II prociknak.)

Ha ugyanaz mint az mp6-II akkor minek akarták kiadni új néven új foglalatra? Semmi értelme se lenne.

[akosf]

Idézet

Ha ugyanaz mint az mp6-II akkor minek akarták kiadni új néven új foglalatra?

Rövid válasz: Hogy pénzt keressenek.

Hosszabb válasz: A Rise Technology 1998 végére tervezte meg az MP6-ost, ami 1999 elején került gyártásba. Ez a már 1993 óta gyártott (de közben foglalatot váltó) Pentiumokkal illetve a Cyrix 6x86-os és az 1998-ban bemutatott K6-2 processzorokkal igyekezett felvenni a versenyt Socket7/Super7 foglalatokban. Az MP6-osoknak hiába volt remek belseje az olcsó gyárthatóság miatt 0kB másodszíntû gyorsítótárral készült, ami miatt a sebessége mégis csak csapnivaló lett (MP6 vs. WinChip-2 vs. K6-2 vs. Celeron). Mire a Rise Technology-nál ráébredtek a hibára, addigra (még mindig 1999 elején járunk) az Intel már a Slot1-rõl váltott a Socket370-re. A Rise-nál "hozzácsaptak" 256kB másodszíntû full-speed gyorsítótárat az MP6-os maghoz és elnevezték MP6-II-nek, illetve mivel már piacon volt a Socket370, megpróbáltak arra is rágyúrni. Persze mire befejezték az áttervezést, addigra az Intel úgy megemelte a Celeronok órajelét hogy nem volt értelme piacra dobni. Ezzel a Rise be is fejezte az ipart az x86-os processzorok terén... Vagyis, kinek mi az új.

Idézet

Semmi értelme se lenne.

Szerkesztette: akosf 2009. 01. 26. 18:25 -kor

[ace22]

Ime a Winchip nagyobb meretben:

PEter

Csatolt képek:

• 

[akosf]

Idézet: ace22 - Dátum: 2009. jan. 27., kedd - 8:31

Ime a Winchip nagyobb meretben:

PEter

[ace22]

A tegnapi termes:

PEter

Csatolt képek:

• 

[Picur]

A szemem már nem a régi. A jobb oldalt milyen proci van? 

[_Geri_]

ace22: IBM 6x68MX nekem is van, és azt vettem észre, hogy bizonyos feladatokra meglepõen gyors. Jó kis procik voltak ezek, a hõskorban...

[ace22]

Idézet: _Geri_ - Dátum: 2009. febr. 2., hétfõ - 11:29

ace22: IBM 6x68MX nekem is van, és azt vettem észre, hogy bizonyos feladatokra meglepõen gyors. Jó kis procik voltak ezek, a hõskorban...

Az am, amig nem kellett a koprocit hasznalni, es az aruk is nagyon baratsagos volt az Intelehez kepest... A jobb oldali proci amugy az utolso PPGA-s celeron: 533MHz-et tud.

PEter

[_Geri_]

A beépített matematikai társprocesszorra gondolsz? Amúgy egy átlagos szoftvernek a logikai egység jobban kell, mint a matematikai, kivéve persze ha nekiállsz vele pl renderelni (vertexeket súlyozni, stb), de az IBM, ahogy láttam, ezt is kielégítõ sebességgel vitte. Igazából a 3d-s enginemet eresztettem rá a pr166-ra, egy scenet, ami kb fél millió polygont tartalmazott, és gyakorlatilag a vga rosszul megírt drivere csuklott meg 1-2 helyen, de összevetve az ibm gyakorlatilag simán képes volt leszámolni az egész scenet, holott nem csak egy modell viewer funkcionalitáson volt a cucc. Persze ezt simán be lehet tudni annak is, hogy csak én tudok túlságosan jól optimizálni, de ezt nem tudom megállapítani most még, majd kb 2 hét múlva, amikor más kóddal is betesztelem a cuccot. Amúgy az egész cucc sajna egy kurva régi szarfos alaplapban van, ami csak 92 mega ramot hajlandó max felismerni összesen, bármennyit is rakok bele, és AGP sincs rajta.

[akosf]

Idézet: ace22 - Dátum: 2009. febr. 2., hétfõ - 12:52

A jobb oldali proci amugy az utolso PPGA-s celeron: 533MHz-et tud.

Kíváncsiságból utánanéztem a dolognak. Úgy néz ki hogy az 533MHz-es Celeron megjelenése után kb. egy évvel még megjelent egy 500MHz-es típus (SL3FY) 180nm-es technológiával.

[Picur]

Abból az 500-as cerkából valamelyik fiókban pihen egy.

[Telcontar]

Idézet: akosf - Dátum: 2009. febr. 2., hétfõ - 13:57

Kíváncsiságból utánanéztem a dolognak. Úgy néz ki hogy az 533MHz-es Celeron megjelenése után kb. egy évvel még megjelent egy 500MHz-es típus (SL3FY) 180nm-es technológiával.

A CPU World szerint az SL3FY is 0,25 mikronos volt. Te hol láttad ezt a 0,180 mikronos infót?

[Telcontar]

Idézet: _Geri_ - Dátum: 2009. febr. 2., hétfõ - 13:22

A beépített matematikai társprocesszorra gondolsz? Amúgy egy átlagos szoftvernek a logikai egység jobban kell, mint a matematikai...

Állításod ezen része még igaz volt 1996-97-ben, de 1998-ban már nem. Ez tett be a Cyrix-nak, a Winchipnek és részben a K6-nak is, amelyek az egészpontos aritmetikára gyúrtak. De közben, amíg ezeket fejlesztették, a világ megváltozott. Egyre több programot optimalizáltak az FPU használatára. Ez a folyamat még a 80486DX-nél kezdõdött el, amitõl kezdve ugye mindig rendelkezésre állt egy beépített FPU. A folyamat eredményét jól jellemzi, hogy pl. a PowerDVD megnemmondom hányas változatának hivatalos hardverigénye min. 400 MHz-es Celeron, vagy bármilyen K7 alapú processzor. És tényleg: egy 400-as Celkával meg lehet nézni egy DVD filmet hardveres dekóder nélkül is (csak ne fusson semmi felesleges szolgáltatás a háttérben), de ugyanaz a film nem képes röccenés nélkül futni a K6-oson (én egy K6/2+-550-esen próbáltam), semmilyen szoftveres beállítással, trükkel sem.

[Valdy]

Idézet: Telcontar - Dátum: 2009. febr. 2., hétfõ - 21:39

A CPU World szerint az SL3FY is 0,25 mikronos volt. Te hol láttad ezt a 0,180 mikronos infót?

http://processorfind...spx?sSpec=SL3FY