Szerintem kár ezen lovagolni, az ember lassan már fél leírni a saját véleményét, pedig szerintem sokkal jobb egy tartalmasabb élménybeszámoló, mint csak odavetni egy címet és mellékelni hogy fasza volt.
Amúgy meg S. King ennek a műfajnak a királya, és nála is sokszor a horror peremén táncol a mű, szóval igen is megkérdőjelezhető, hogy akkor hol is vannak az Alan Wake-ben a horror elemek...egyébként meg leszarom
Szerkesztette: Drat 2012. 02. 19. 11:27 -kor
"There's room at the top they're telling you still
But first you must learn how to smile as you kill"
Újra végigjátszottam Mass Effect 1-et. Sajnos egy két mellékküldetés kimaradt, mert miután befejeztem a 3. főszálas küldetést már nem tudtam megcsinálni pár dolgot. Remélem a 3 megjelenéséig még le tudom nyomni ugyanezzel a karakterrel a kettőt is. Ezzel előlépett a 3. legtöbbször végigjátszott játékká a listámon, a DeusEx és a Half Life mögött.
Elég vegyes a kép bennem. Tetszik is meg nem is. Az elején lassan, unalmasan indult be, aztán nagyon hangulatos lett, majd teljesen ellaposodott.
A kezdeti nehézségek leginkább a nem igazán szimpatikus helyszín miatt voltak, nem nagyon fogyasztatta magát a játék. Majd ez megváltozott a második nagy pályán, ami hihetetlenül hangulatosra sikerült. Izgalmas volt végre mászkálni a magasban, repülni és a történtet is kezdett beindulni.
Majd azután nem sokkal a történet, játékmenet, hangulat is egy csapásra ellaposodott. A történet sajnos nem hozott se váratlan fordulatokat, se nagy jeleneteket, csak érdektelenséget és közhelyeket. Ezt tetézte a játékmenet, a küldetések monotonsága. A végén már baromira untam a sok tucat ellent elintézni ugyanazzal a módszerrel a kristályokért, hangokért. Elfogyott a motiváció...
Kihívás sincs igazán, csak akkor volt problémám, ha néha kifogytam a lőszerből (nyílvessző). Különben szinte alig lehet meghalni.
A grafika néhol szuper, néhol csúnyácska, de azért megfelelt Pandora világának bemutatására.
A fegyverek, képességek nekem megfeleltek, igazán jó volt íjászkodni.
A mentés elég furcsa, nem szeretem az ilyen megoldást, ahol kilépés után újrabetöltésnél nem azon a helyszínen, ponton helyez el, ahol abbahagytam.
Menü, hangok, zenék felejthetőek.
Egyébként a Na'vi frakcióval csináltam végig. Nem tudom miben tért volna el a dolog, ha nem árultam volna el az embereket, de most már nem is tudom meg, mert nem nagyon lenne kedvem újrajátszani.
A filmhez meg nem tudom hasonlítani, mert nem láttam, fogalmam sincs mennyire követte vagy nem azt a történetet, vagy mennyire adta vissza azt a hangulatot ami ott volt látható.
PRO:
+ lenyűgöző látvány
+ baráti gépigény
+ kielégítő játékidő (nekem 51 óra volt - nem igen aludtam mostanában)
+ a beimportált mentéseknek hála rengeteg dolog visszaköszön (még a DLC-k-ből is)
+ nagyon kellemes és élvezetes harcrendszer
+ kellően elég akciódús rész (bár még lehetett volna több is)
+ szuper zene és hangok (+ nagyon profi szinkron)
+ elég jó story
+ végre pont eltalálták a csapatlétszámot (7 fő a From Ashes DLC-vel együtt)
+ nem kell bányászni
+ sok féle fegyver és páncél(darab)
+ fegyvermodifikáció
+ kielégítő számú szint (én level 56-on fejeztem be, de 60 a max)
+ kényelmes irányítás
+ változatos helyszínek
+ magával ragadó hangulat
+ kilőtték az idióta mini-gameket (breaching, hacking)
+- 3 féle befejezés (amik a végkifejleten nem sokat változtatnak)
CON:
- rengeteg -és néha unalmas mellékküldetések
- a galaxis feltérképezése kicsit lagymatag
- elég kevés döntés
- a párbeszédek abból állnak jórészt hogy a fenti válasz a példakép, a lenti pedig a renegát szöveget adják be, nem sok tartalmi eltéréssel
- egyelőre nem érzek késztetést arra, hogy mégegyszer végigvigyem (a max szint miatt azért egyszer még biztos végig tolom, a ME2-nél is így álltam hozzá és végül kb 15X vittem végig)
- sok üresjárat
- nem nevezhető RPG-nek, a role-playing elemek szinte teljes kigyomlálása
9,5 pont
Szerkesztette: Drat 2012. 03. 09. 01:06 -kor
"There's room at the top they're telling you still
But first you must learn how to smile as you kill"
Mass Effect 3 (2012)
/Az évtized átverése avagy az évtized csalódása ahogy tetszik/
Hol is kezdjem? Ja igen, Mi a fészkes francos büdös fene volt ez? Ezt komolyan gondolták? Esküszöm a játék végén azon gondolkoztam, hogy ezt vajon csak viccnek szánták, és mindjárt bejön a valódi végjáték, vagy mi.
Annyi biztos, hogy a végső képet soha nem fogom tudni kitörölni az emlékezetemből, pedig nagyon szeretném. Nem, nem az end credits utáni részre gondolok, az korrekt lett volna ha nem lett volna az az előtti fertelem.
Spoiler
Ahogy Jeff és a prothean akinek a nevét se tudtam megjegyezni annyira jelentéktelen volt a szerepe, állnak a naplemente előtt, még jó hogy nem kéz a kézben, nem tudtam, hogy sírjak vagy nevessek
De még ha csak a vége okozott volna csalódást, de sajnos nem. Szinte minden aspektusa a játéknak csalódás. A játékmenet, az irányítás, a történet, a küldetések, a grafika, a megvalósítás, mindenben van kivetni való.
Emlékeztek még? Volt nemrég egy interjú a játék egyik fő írójával, aki azt nyilatkozta, hogy utálja a videójátékokat, és akkor még én védtem a bioware-t. Hát hiba volt, mármint védeni őket. A végigjátszás során számtalanszor éreztem úgy, hogy a készítők célja az volt, hogy megutáltassák a videjójátékokat bárkviel aki ezzel játszik. Bennem egyértelműen azt az érzést keltette a játék, és ha ez lenne az első játék amivel játszok, asszem utána meggondolnám, hogy akarok e több ilyet. De persze tudom, hogy most majd jönnek a haterek, és megvádolnának, hogy levegőbe beszélek, éppen ezért el fogom mondani mik azok a dolgok amik miatt így érzem. De kezdjük a játék elején:
Az egész olyan szépen indult, bár az időugrást sosem szeretem két rész között, de itt szerencsére nem maradunk le semmi lényeges eseményről, ami a két rész között történt, kivéve ha nem játszottuk végig az Arrival és Shadow Broker DLC-ket, mert azok elég fontos szerepet kapnak a 3. rész alapszituációjának kialakításában. A játék elején még nem éreztem, túl nagy negatívumot, sőt szinte semmit. Még meg is lepődtem, hogy az első néhány küldetés elvégzése után csak úgy halmozta rám az újakat a játék, ki se láttam belőlük. De sajnos ez csak illúzió. A sok küldetés 99%-a triviális, a felük mindenféle beavatkozás nélkül megoldódott, és itt nem túlzok. A nagyrésze olyan, hogy elég valakivel beszélni valahol, amit amúgy is megtennék ha nincs küldetés és ennyi.
De ami a legjavát adja annek az érzésnek, hogy meg akarják velem utáltatni a játékot az a harcok kialakítása. Nem egészséges kihívások elé állít a játék, hanem minden egyes ponton megkeseríti az életet, nem lehet használni megszokott bevált stratégiákat, amiket szeretek használni, hanem alkalmazkodni kell a játékhoz, holott egy rpg-nek pont az lenne a lényege, hogy az általam kedvelt harcmodort alkalmazom, és erre fejlesztem a karaktert is. De itt nem lehet, mert az ellenfelek nagyrésze olyan ami mintha arra lenne kitalálva, hogy minél frusztrálóbb legyen. Pl. van ellenfél amelyik konvencionális módszerrel teljesen sérthetetlen, pedig csak egy alap katonáról van szó. Ok, legyen nehezebben sebezhető, de hogy totálisan sérthetetlen az ellen attól, hogy egy vasdarabot tart maga elé? Na ne. És jópár ellenfél irreálisan erős, egyszerűen nem élvezet a harc úgy, hogy a leges legerősebb fegyverrel is 625 lövés kell valamibe, de az alap katonák is irreálisan sokat viselnek el. Míg én a hős commander shephard 2-3 direkt találattól megmurdelek, ők úgy állják a sarat mintha minden egyes ellenfél egy egyszemélyes hadsereg lenne. Nem tudom, lehet valaki élvezi, ha minden egyes sarkon egy bossfight szerű csata várja, nekem ez túl sok, a bossfightok kellenek, de egy játékba max 2-3, nem pedig 20-30. És ha ez nem lenne elég, jópár ellenfél olyan, hogy ha közel ér hozzád, akkor azonnal véged. Ezzel a vanguard class-t és harcmodort nullifikálták is, mert szinte mindig távol kell maradni az ellenféltől én meg mondanom sem kell pont ilyen karakterrel vágtam neki a játéknak először. És jó eséllyel utoljára is. És nem arról van szó, hogy béna lennék, az előző két részt végigjátszottam legnehezebb szinten is, és a kettőn együtt összesen nem mérgelődtem annyit mint ez alatt a játék alatt normál nehézségi szinten. Ami a leges leg idegőrlőbb, a játék több ponton nem engedi, hogy nyerj, bármilyen ügyes is vagy, az előre megírt menetet követi, pedig pont ettől jók az ilyen jellegű játékok, hogy rajtad múlnak a dolgok, mint pl DeusEx, ott ha szembeszállsz a lehetetlen esélyekkel és nyersz, annak tényleg van hatása, itt semmi. Ha az írók úgy gondolták, hogy adott helyen nem győzheted le az ellenfelet akkor nem fogod, ennyi. Még most is értetlenül állok, ill üllök itt, hogy a Mass Effect 1 és 2 után hogy lehetett ezt elkövetni. A reaperek átnevelték a producereket, hogy szar játékot kell kidani?
Tudom, hogy az előző részekben is voltak többfunkciós akcióbillentyűk, de sose mentek a játékmenet rovására, itt 10-ből ötször azért haltam meg, mert shephard fedezékbe húzódás helyett gurult, vagy futás helyett fedezékbe húzódott. De még harcon kívül is idegesítő, ami annak köszönhető, hogy az előző részekben elég volt ha a látótérben volt a konzol amit el akartál érni, vagy fegyver amit fel akartál venni. Itt nem, itt pontosan rá kell irányítani a célkeresztet, ellenkező esetben shephard akción kívül is fedezékbe húzódik a számítógép konzol alatt.
Ami pedig a szabad döntéseket jelenti? Ahogy Jack mondaná: Bullshit A játékban a döntéshelyzetek is átverések, egyszerűen ahol eléd tár a játék egy-egy válaszlehetőséget, bármit választasz a lényeg ugyanaz marad. Több helyen megpróbáltam, egy-egy döntés után vissztatölteni korábbi állást, de minden egyes alkalommal értelmetlen volt, mert az ellenkező választás eredménye is ugyanaz lett, ami a főszereplőket illeti. Az egyetlen különbség, hogy a listában a szövetségesek között más név szerepel. Amivel eljutottunk a másik érdekes pontjára a játéknak, ugye a második részben a csapatépítés nem csak üres duma volt, ott tényleg szükség volt a specialistákra, és a lojalitásukra, hogy el lehessen végezni a végső küldetést veszteségek nélkül, itt viszont? Az egész szövetségépítés értelmetlen, mert semmi hasznát nem éreztem a végjátékban annak, hogy a minimális haderő többszörösét szerveztem be. Egyetlen egy pont nem volt, ahol segítettek volna a zsoldosok, A többit aki nem segített semmit pedig beszerveztem csak azért nem sorolom fel, mert spoiler lehet, az előző részekre is. És mondja már meg nekem valaki, hogy a war map ami a galactic readiness-t mutatja mire jó? Mert a játék elejétől fogva a közepéig végig 50%-ot mutat minden régióra, később pedig teljesen működésképtelen. Csak én érzem úgy, hogy ez azt jelentheti, hogy többre hivatott volt ez a játék csak nem fejezték be? Szerintem igen. Mert látszik az akarás, vannak jó pillanatai, ill aspektusai a játéknak ez elvitathatatlan. De mégis néhány idiótának aki beférkőzött a fejlesztőcsapat egy-egy magas pozíciójába sikerült totális katasztrófává alakítania a végeredményt.
A játékból kikerült az összes minigame, úgymint hackelés, és zártörés, vagy scanning. Helyette van két baromság, az egyik a reaperek elől menekülés a térképen, amit inkább nem is minősítek. A másik pedig az álmos ill befejező szakasz. Ezeket simán megcsinálhatták volna átvezető animációknak, ahelyett, hogy nekem kell végeláthatatlanul gyök2-vel vánszorogni a cél felé. Lehet másnak nem hiányoznak a minigame-ek, de szerintem nagyon is fontos szerepet játszottak a játék előző részeiben, ugyanis azok adták az egyensúlyt, hogy egy-egy intenzív harc után volt idő egy hackeléssel levezetni a feszültséget, itt ezeknek a hiánya csak mégtovább fokozza a harcok frusztráló mivoltát. Aztán ami szintén eltűnt az a játékból az a jármű, bár a második részben is csak dlc formájában volt, lehet itt is úgy lesz, bár a játék vége után már nem látom értelmét.
A párbeszédek sokkal inkább kikerültek az irányításunk alól. Alig van válaszlehetőség, és sokkal inkább csak átvezetők a párbeszédek mint eddig. A legtöbb párbeszéd alatt csak egyetlen egyszer vagy egyszer sem kell választani, holott percekig beszélnek.
Innentől spoileresen sorolom a történetet érintő csalódásokat.
Spoiler
Én reaperekkel akartam harcolni, ehelyett az egész játék során a fő ellenfél a cerberus, az elején még reménykedtem, hogy ez csak a játék eleje biztosan, és később majd jön az igazi, de nem. Az egész játék során egyetlen reaper ellen kell harcolni, de annak a csatának a megvalósítása is nulla, teljesen beskatulyázva egy lézert kell irányítani rá, ennyi.
Az illusive man motivációi ha nehezen is még megmagyarázhatóak, de az ameddig elmegy az nem, abszolut karakter és előtörténet idegen, hogy halomra gyilkolja az embereket.
Kai Leng miért hagyta életben Mirandát? Bár én itt egy dlc lehetőséget érzek, amiben majd Miranda hadjáratát kell végigjátszani egészen eddig a pontig, szóval ezt egyelőre nem írom fel negatívumként.
A befejezésnél még azt sem lehet megtudni, hogy ki hal és ki él, nincs semmi lezárás, nincs újjáépítés a földön, de még a győzelem megünneplése is elmaradt. Nincs semmi, ez egy szar, egyszerűen nem lehet másképpen fogalmazni.
+
Zene
A történet azon része amelyik a korábbi ismerősökről és csapattagokról szól
-
triviális szinte önmagukat megoldó mellékküldetések
túl erős, már-már sérthetetlen ellenfelek elsöprő túzerővel
Unalmas, és értelmetlen a galaxis bejárása, plusz küldetést nem ad, csak war assetekhez jutni néha, de azoknak ahogy fentebb írtam semmi hasznuk
A befejezés, amit még befejezésnek nevezni is sértő a világ összes befejezésére nézve.
A grafika 1:1-ben ugyanaz mint a második részben, ez csalódás
23 óra játékidő
álmos ill befejező pályák
van benne potenciál, hogy nagyon jó játék legyen. Ezt azért negatívumnak írom, mert csak annál frusztrálóbb hogy ennyire gyenge a végeredmény.
Amikor olvastam a Deception-t abban hittem, hogy majd a játék kárpótol ezért a fosért, de most azt kell mondjam ez csak részben sikerült, nem azt mondom, hogy a játék méltó a Deception minőségéhez, de mindenképpen közelebb van hozzá mint az előző novellákhoz és játékokhoz. Nem akarok ujjal mutogatni, hogy ki a felelős, mert nem is tudom, valószínűleg több ember sorozatos rossz döntéseinek a végeredményét látjuk, de ez cseppet sem vígasztal. Én az évtized legjobb játékára számítottam, ehelyett jó eséllyel az évtized csalódását kaptam.
Értékelés:
grafika : 5/10 nem csúnya de ez elég volt az ME2 idején, most már többet vártam, rohadt pusztulat konzolok visszatartják a fejlődést
megvalósítás: 2/10 Kell még kommentár?
történet: 8/10 a végét leszámítva, ha azt is beleveszem akkor 1/10
hangulat: 9/10
játékmenet: 5/10
irányítás: 5/10 hogy lehet ilyen ostoba hibákkal ennyire elrontani egy alapvetően jó irányítást
Összhatás: 6/10
Nem a legrosszabb játék, de nagyon messze van a várakozásaimtól, úgy érzem befejezetlen, a galaxis sokkal több lehetőséget kínál mint amit kiaknáztak belőle. A rEAperek nyertek, sikerült az utolsó jó AAA címet is kommercializálnuk.
Hát nem csodálkozom mumia írásán, nem azért mert elkezdtem volna játszani vele, hanem azért mert tök hihető, hogy ilyen szar lett. Anno a bioware fejlesztői fogadkoztak rendesen, hogy az EA féle felvásárlás nem lesz hatással a játékaik minőségére, látjuk, hogy ez nem igaz.
Asus M4A785TD-V Evo, AMD Phenom™ II X4 960T @ X6, 8GB Geil Leggera DDR3, MSI R6870 Hawk, OCZ Vertex 4 128 GB, WD Caviar Black 1TB, WD Caviar Green 1TB , Pioneer BDR-206D, Asus PA246Q, Corsair VX550, Antec Three Hundred
Illusive Man azt mondta Kai Leng-nek hogy csak akkor ölje meg Mirandát ha útbe kerül. Az én történetemben igy is történt, meg is halt (sajnos), a Kai Leng-el való harc végén "This is for Miranda" volt nekem "This is for Thane" helyett ami a többségnek bekerült.
Egyébként a játék eredeti bejefézse más lett volna. Itt el lehet olvasni:
Ez nem kamu, több forrás is rábólintott, illetve a ME2-ben több utalás is van erre. Ja, és logikusabb is, mint amit kaptunk:
Ennek ellenére szerintem tökéletes volt a befejezés egészen addig amig Shepard és Anderson leült egymás mellé. Istenem, de jó is lett volna ha ezután csak felrobban az összes reaper és elvág a kép, és kapunk egy sor átvezető filmet arról, hogy mi történt a csapattagokkal. De sajnos nem...
Az is sajnos, hogy egyértelmü hogy rengeteg DLC lehetőséget nyitottak meg ezzel a befejezéssel, hisz nem tudjuk hogy mi történt a csapatunkkal, semmi konkluzió nincs.
A credits utáni kis bejátszás amúgy jó volt, és kiváncsi vagyok, hogy a bioware az igéretekhez vagy sem, hisz a "perfect" ending szerint Shepard túlélt... és trilógia vagy sem, szerintem a többség szivesen folytatná Shepard kalandjait, főleg egy ilyen félesikerült befejezés után... Én bizakodom, szerintem bőven van még benne potenciál.
Maga a játékmenet? Szerintem jó volt, több rpg elem került bele mint a 2-be, viszont azt nem értem hogy miért vették ki az összes minigamet, illetve az egygombos irányitást nagyon elrontották. Épp most játszom a 2-vel és ott sokkal de sokkal jobb, a 3-ban én is összevissza ragadtam bele mindenbe. Azt én is észrevettem hogy nehezült a játék, de soldierként nem mondanám hogy túl nehéz lett volna, sajnos más kasztokkal lehet hogy más a helyzet, mivel azok komplikáltabbak.
Graf? Szerintem pofás, pont most vittem végig az 1-et megint és a 2-vel most játszok, mindenképp van fejlődés, és egyértelmüen a legszebb bioware játék, de valóban a konzolok nélkül lehetne jobb is. Zene/hang tökéletes, battlefield 3-at is verő hangeffektusok, Clint Mansell pedig tökéletes munkát végzett ( )
Hangulat... Nos, számomra itt hozta be a játék az összes negativumát. Szerintem ennyire jól még semmilyen játék sem hozta a világvége hangulatot.
Spoiler
A Tuchankás küldetés, illetve a játék utolsó szakasza Londonban szerintem messze a 2 legjobb küldetése a mass effect játékoknak. A Quarian/geth illetve salarian/krogan konfliktus is tökéletes volt, nem tudom eleget dicsérni a játékot ezekért.
VISZONT.
visszakanyarodva a játék végére, mindez, ahogy Mumia is irta, nagyon keveset jelent a végjáték szempontjából. Nem lehet látni/érezni azt, hogy az a sok dolog amiért a játék során megszenvedtél kifizetődik a végén. Főleg, hogy berakták azt a kurva idegölő mechanikát, hogy akkor most hiába szerzel 6000 pont erősségi hadsereget, ha multiplayert nem játszól akkor lefeleződik a morál miatt (!) Nem kellet volna. A multiplayer jó, tényleg, gratula érte, de a mass effect egy SINGLE PLAYER játék, ne legyen már hozzákötve a multiplayer módhoz!!! ÉS oké, hogy anélkül is ELVILEG el lehet érni az effektiv 5000 pontot ahhoz hogy megkapd a perfekt befejezést, de NAGYON nehéz, illetve szerintem ha nincs me2 import illetve nincs semmilyen dlc akkor 4800 körül kifullad, ergo nem lehet elérni a játék teljes befejezését!!!!!!!!!
Ha én most valamilyen újságnak dolgoznék és értékelni kéne a játékot, nagy szarban lennék. Mert ha csak a szivemre hallgatnék, akkor 10/10, de objektiven nézve sokkal kevesebb. Egész egyszerüen túl pénzéhes lett a bioware/ea páros, nyomatják a dlc-ket, multiplayert (csak azért hogy ott is vásárolgass mindenféle kütyüt) és eközben valami eszméletlen bugyuta rendszerrel elérik hogy azok akik nme kiváncsiak ezekre, azok nem tudják (Vagy csak nagyon nehezen) elérni a játék fő célját.
(Egyébként Dragon Age 2 után nem csodálkozom. Akire te gondolsz Mumia az Jennifer Hepler. Ő mondta azt, hogy nem szeret játszani a videójátékokkal. Bár ő nem tartozik a Mass effect csapathoz, a DA2-őt azért rendesen elb@szta.)
A Mass Effect 1 véleményem szerint az egyik legjobb RPG ami valaha készült, majdnem hibátlan, és a mai napig is örömmel játszok vele.
A Mass Effect 2 sokkal akció centrikusabb, viszont cserébe "epikusabb", eszméletlen jó karakterekkel és végjátékkal ahol tényleg érezni, hogy mindaz amiért megszenvedtél kifizetődik.
A 3.... a legjobb lehetett volna a trilógiában. Olyan érzést keltett bennem az egész játék mintha megcsinálta volna a bioware a világ legjobb játékát, aztán átadta pár EA-s embernek hogy akkor most rontsák el amennyire csak tudják.
Hát nem csodálkozom mumia írásán, nem azért mert elkezdtem volna játszani vele, hanem azért mert tök hihető, hogy ilyen szar lett. Anno a bioware fejlesztői fogadkoztak rendesen, hogy az EA féle felvásárlás nem lesz hatással a játékaik minőségére, látjuk, hogy ez nem igaz.
Az a faramuci helyzet állt elő, hogy szerintem Mumia értékelése jó reklámot jelent a játéknak. Lehet, hogy sokan éppen azért próbálják ki, mert nem hiszik, hogy ez a játék, ezzel a címmel tényleg ennyire rossz lehet.
Én mondjuk még egyik résszel sem játszottam, de majd egyszer megvásárolom az első részt, mert az a legtöbb helyen remek kritikát kapott.
A BioWare... én úgy gondolom, hogy manapság, ha az ember a '80-as és '90-es évek, kis fejlesztőcsapatainak, "lelkesedésből született" játékai által nyújtott élményt kutatja, akkor nagy általánosságban az "indie" címek között kell keresgélnie. (Szerencsére a Steam-en jópár ilyen játékot lehet találni már 1-2 EURO körül árakon.)
Ezek a még létető, régi, "nagy hírű" fejlesztőcsapatok (BioWare, Blizzard és társaik) már régen feladták azt, amit anno 15-20 éve a játékfejlesztés jelentett.
"If i could fly, like the king of the sky..."
"A magad tetteiért akkor is te vagy a felelős, ha más a hibás."
Maga a játékmenet? Szerintem jó volt, több rpg elem került bele mint a 2-be, viszont azt nem értem hogy miért vették ki az összes minigamet, illetve az egygombos irányitást nagyon elrontották. Épp most játszom a 2-vel és ott sokkal de sokkal jobb, a 3-ban én is összevissza ragadtam bele mindenbe. Azt én is észrevettem hogy nehezült a játék, de soldierként nem mondanám hogy túl nehéz lett volna, sajnos más kasztokkal lehet hogy más a helyzet, mivel azok komplikáltabbak.
Most újrakezdtem a játékot infiltrator-al és így kb 5x könnyebb, egyértelmű, hogy a balance tesztet hanyagolták el na meg a mellékküldetéseket kiadói nyomásra.
Szerintem is ott és úgy kellett volna vége lennie ahogy te írod, ennyi a különbség a tökéletes és a fertelmes között. De ellenben én ebben nem látok DLC lehetőséget, hiszen legtöbb csapattag passzív szereplő volt a végjátékban, inkább látok lehetőséget abban ahogy írtam, hogy azoknak a "pályáját" megcsinálni akiket nem lehet ebben a részben magaddal vinni, hanem csak talákozol velük.
Spoiler
Egyébként az én történetemben is Miranda az útjába kerül Leng-nek mégis túléli, még visszautalás is van róla utána, hogy micsoda harc volt. És ezzel kapcsolatban még duplán idegesítő a vége a játéknka mert a végső harc előtt londonban amikor a kvantum kommunikátoron beszéltem Mirandával úgy vátunk el, hogy ha vége a harcnak akkor megkeresem
Idézet
Hangulat... Nos, számomra itt hozta be a játék az összes negativumát. Szerintem ennyire jól még semmilyen játék sem hozta a világvége hangulatot.
Spoiler
A Tuchankás küldetés, illetve a játék utolsó szakasza Londonban szerintem messze a 2 legjobb küldetése a mass effect játékoknak. A Quarian/geth illetve salarian/krogan konfliktus is tökéletes volt, nem tudom eleget dicsérni a játékot ezekért.
Azok a küldetések tényleg nagyon jók voltak, de a hangulatra én is magas pontszámot adtam ahogy látod.
Idézet
VISZONT.
Amikor az értékelést írtam még nem voltam tisztában vele, hogy a multiplayer befolyásolja a readiness-t, ha tudtam volna annak is szántam volna egy felháborodott bekezdést. Nem értem, hogy ha én egyszer SP-ben akarok játszani miért kényszerítik rám az MP-t? Illetve próbálják csak, mert én biztos nem fogok mp-zni. Lehet ez már az átnevelés része mert következő bioware játék már teljesen online lesz.
Idézet
Ha én most valamilyen újságnak dolgoznék és értékelni kéne a játékot, nagy szarban lennék. Mert ha csak a szivemre hallgatnék, akkor 10/10, de objektiven nézve sokkal kevesebb. Egész egyszerüen túl pénzéhes lett a bioware/ea páros, nyomatják a dlc-ket, multiplayert (csak azért hogy ott is vásárolgass mindenféle kütyüt) és eközben valami eszméletlen bugyuta rendszerrel elérik hogy azok akik nme kiváncsiak ezekre, azok nem tudják (Vagy csak nagyon nehezen) elérni a játék fő célját.
Ahogy nézem az értékeléseket, az EA elég sok pénzt küldözgethetett szét, mert a legtöbb fontos gamer magazin egy szót se említ a negatívumokról, amlelyik mégis az is csak félve fél mondatban mellékesen.
Idézet
(Egyébként Dragon Age 2 után nem csodálkozom. Akire te gondolsz Mumia az Jennifer Hepler. Ő mondta azt, hogy nem szeret játszani a videójátékokkal. Bár ő nem tartozik a Mass effect csapathoz, a DA2-őt azért rendesen elb@szta.)
Érdekes módon a Dragon Age 2-n én nem éreztem ezt, de lehet csak azért, mert nem állt annyira közel a szívemhez az a világ, elszórakoztam vele, de abban a karakterek abszolut nem olyan életszerűek, és szerethetőek mint ME-ben.
Idézet
A Mass Effect 1 véleményem szerint az egyik legjobb RPG ami valaha készült, majdnem hibátlan, és a mai napig is örömmel játszok vele.
A Mass Effect 2 sokkal akció centrikusabb, viszont cserébe "epikusabb", eszméletlen jó karakterekkel és végjátékkal ahol tényleg érezni, hogy mindaz amiért megszenvedtél kifizetődik.
A 3.... a legjobb lehetett volna a trilógiában. Olyan érzést keltett bennem az egész játék mintha megcsinálta volna a bioware a világ legjobb játékát, aztán átadta pár EA-s embernek hogy akkor most rontsák el amennyire csak tudják.
Ehhez csak annyit fűznék hozzá, hogy A 3-ban a bioware meg akarta csinálni a világ legjobb játékát, csak az EA nem engedte, hanem azt mondta, hogy tökmindegy milyen csak 2012 Q1-ben kint legyen, és legalább 10 minimálköltségvetésű dlc jöjjön ki hozzá a rákövetkező 1 évben. Le merem fogadni, hogy az összes dlc voice acting-ját már az alap játékkal együtt felvették.
Az a faramuci helyzet állt elő, hogy szerintem Mumia értékelése jó reklámot jelent a játéknak. Lehet, hogy sokan éppen azért próbálják ki, mert nem hiszik, hogy ez a játék, ezzel a címmel tényleg ennyire rossz lehet.
A hwsw fórumának látogatottságát tekintve nem egy túl nagy reklám ez, talán 10 ember elolvassa az írásom, akkor sokat mondok. Bár majd lehet átmásolom a blogomra is, amit még 2 ember olvas velem együtt
Idézet
Én mondjuk még egyik résszel sem játszottam, de majd egyszer megvásárolom az első részt, mert az a legtöbb helyen remek kritikát kapott.
Sajnos az első rész magyarországi kiadója azóta megszűnt, ill átalakult és már nem foglalkozik a játékkal, így ha meg is tudod szerezni a patchek és dlc-k totálisan elérhetetlenek hozzá, úgyhogy szerintem ne a boltok polcain keresgélj, biztosabb letölteni.
Idézet
A BioWare... én úgy gondolom, hogy manapság, ha az ember a '80-as és '90-es évek, kis fejlesztőcsapatainak, "lelkesedésből született" játékai által nyújtott élményt kutatja, akkor nagy általánosságban az "indie" címek között kell keresgélnie. (Szerencsére a Steam-en jópár ilyen játékot lehet találni már 1-2 EURO körül árakon.)
Ezek a még létető, régi, "nagy hírű" fejlesztőcsapatok (BioWare, Blizzard és társaik) már régen feladták azt, amit anno 15-20 éve a játékfejlesztés jelentett.
Azért azt tegyük hozzá, hogy azok a nagy lelkesedésből készült játékok egy totálisan más világot képviseltek, egyik se nyújt még csak megközelítőleg sem olyan szórakozást mint egy Mass Effect. Én egyáltalán nem sírom vissza azokat az időket, max amiatt, hogy ha 10 évvel előbb születek talán én is fejleszthettem volna játékot garázsból és meggazdagodhattam volna belőle. Kár hogy hanyatlik a videójáték ipar, a csúcspontot a DeusEx 1 és a Mass Effect 1 képviseli. Ezt érzik a kiadók is, csak sajnos a maguk batár módján reagálnak erre, és ezeket próbálják leegyszerűsítve tömegeknek eladhatóan utánozni, a végeredmény pedig mindig kérdéses. De amíg az üzleti érdek előrébb van a rangsorban addig nem lesz másképp.
Sajnos az első rész magyarországi kiadója azóta megszűnt, ill átalakult és már nem foglalkozik a játékkal, így ha meg is tudod szerezni a patchek és dlc-k totálisan elérhetetlenek hozzá, úgyhogy szerintem ne a boltok polcain keresgélj, biztosabb letölteni.
Azért azt tegyük hozzá, hogy azok a nagy lelkesedésből készült játékok egy totálisan más világot képviseltek, egyik se nyújt még csak megközelítőleg sem olyan szórakozást mint egy Mass Effect. Én egyáltalán nem sírom vissza azokat az időket, max amiatt, hogy ha 10 évvel előbb születek talán én is fejleszthettem volna játékot garázsból és meggazdagodhattam volna belőle. Kár hogy hanyatlik a videójáték ipar, a csúcspontot a DeusEx 1 és a Mass Effect 1 képviseli. Ezt érzik a kiadók is, csak sajnos a maguk batár módján reagálnak erre, és ezeket próbálják leegyszerűsítve tömegeknek eladhatóan utánozni, a végeredmény pedig mindig kérdéses. De amíg az üzleti érdek előrébb van a rangsorban addig nem lesz másképp.
Abban Valdynak igaza van, hogy az utóbbi 5 évből nem tudok olyan játékot mondani, talán a God of War szériát leszámítva, ami annyira jó élményt nyújtott volna mint pl. a Fallout 1-2 és a tactics (bár utóbbit sokan fikázták, én imádtam), Dune 2, Elder Scrolls III Morrowing stb. Ugyan itt lehetne emlegetni a Half Life széria első részét is.
Persze ebben az is szerepet játszik, hogy a Dune és Fallout első részeinek idejében fiatal volt a legtöbb itt fórumozó is és az idő megszépíti az emlékeket. Ráadásul szerintem minden ilyen jó játék egy picit feljebb tornássza az inger küszöböd, így idővel egyre nagyobb kihívás a programozóknak az egyre magasabb szinteket megugrani.
Három dolog van, amiben a mai játékok jobbat tudnak nyújtani az a tempó, grafika és az utóbbiból adódó vizuális élmény, ami lássuk be nem egy, egyébként teljesen érdemtelen játékot elvitt a hátán (Far Cry 2 pl.). A harmadik pedig szerintem a játék mechanika, ami már a nagyipari game gyártás hozadéka... egyre profibb toolok, egyre szofisztikáltabb játékment és lehetőségek. Mindezektől függetlenül a mai napig bármikor elő tudom venni a fallout szériát és nagy vigyorral az arcomon lemészárolni a super mutant prófétát, majd az enclave-t
Szerkesztette: Nevl 2012. 03. 12. 14:06 -kor
"Komplexen kell vizsgálni a stratégiai kérdéseket" Unknown corporate droid
Battle tag: Nevl#2658
Szerintem a vízuális élmény önmagában kevés ahhoz, hogy egy játékot elvigyen a hátán, valami mást is tudnia kell. Egyébként én a hőskorban nem a Half Life 1 meg a Morrowind idejére gonodlok, akkoriban azért már nem éppen garázsprojekt szintű volt egy-egy játék költségvetése. Hanem az 1990-95 közötti időszakot, amikor még nem kellett 100 ember és millió dollárok egy játék kiadásához.
Call of Wonderland Duty - Modern Military Fairytale Warfare 1-3 SPOILER-es lesz.
Az első kettőt számtalanszor végignyomtam, sőt MW2-vel multiban is elég sokat nyomultam, a harmadikat tegnap végeztem ki és gondoltam akkor már egyben megírom élményeim.
A történet olyan mintha Tom Clancy írta volna, az első részé még csak-csak ok, elcseszett utódállam, gonosz fegyvernepper (aki azért mindenféle egészségügyi segítség nélkül túléli, ahogy egy .50 cal lövedék lecsapja tőből a karját lol?), ez még elmegy. A második rész már necces, az oroszok egy reptéri terrorista akció miatt lerohanják Amerikát, de úgy, hogy az USA épp csak tud valamit reagálni... ó anyám
Viszont az MW3-ra teljesen elgurult a bogyó... vodka kedvelő elvtársaknak nem elég a jenkiket eltiporni, dekadens európát is legyalulják mindenféle probléma nélkül, (érdekes mód pont a franciáknál állnak meg) ez már azért picit rombolt az élvezeti értéken.
A másik számomra nagyon elhibázott része a történetnek, az a főellenség. Egyetlen ember képes, nem csak egymás ellen uszítani a fél világot, de mindenféle meglehetősen nagy apparátust és szervezést igénylő terrorista akciót is kivitelezni úgy, hogy a vén Zakhaev, egy részeges szláv dagadék ill. kisstílű szomáliai hadúr segíti... WTF? Arról nem is beszélve, hogy minden szituációban egy lépéssel előtted jár és flegma mozdulattal a mindig kéznél lévő desert eagellel kinyírja az aktuális ellenlábast. Jó persze tudjuk, hogy a dramaturgia miatt egyetlen főgenya kell, mert azt könnyű felépíteni és gyűlöltetni a közönséggel.
A játék tervezés gondolom megosztó a legtöbb gamer számára, tulajdonképp egy akadályokkal telített csőben nyomod végig mind a három részt... arra azért ügyeltek, hogy valamennyi mozgástered legyen, de mindig egyértelmű, hogy merre kéne menned és mit kellene csinálnod. Engem ez személy szerint pont nem zavart.
Mindegyik részben bele tudtam élni magam az adott katona helyzetébe, bár ez egy monitor előtt nagyon vicces, annyira feszes tempót diktál a remekül kivitelezett cselekménysor mellé a játék, hogy nem baj, ha kevés a választási lehetőség.
Nagy mozi fanként a Die Hard széria mindig is előkelő helyet élvezett a best of listámon, nem azért mert kiemelkedő dramaturgiai vagy történeti elemeket tud felvonultatni, szimplán az élmény miatt. Ez a sorozat és ebből is főleg a harmadik rész ugyan ezt adja... azt vettem észre, hogy amikor a nyakára hurkolt kötéllel a hotel dísztetőjére kötve lóg a fő gonoszunk előttünk és Price rágyújt a szivarra, vigyorgok.
Minden olyan hatásvadász elemet beleraktak, ami olcsó trükk, de pont arra jó, hogy az összképet felerősítse és ne zavarjanak az olyan apróságok, mint, hogy Oroszország képes egyszerre két kontinensen háborúzni kb 15 állam ellen Ledől az Eiffel torony, szétlövik Berlint, a fehér ház szétlőtt belsejében rohangászol, a Jefferson memorial szilánkosra lőve, Riói favellában kergetsz ki tudja milyen ellenfelet és még sorolhatnánk.
8/10 a hülye történet miatt
"Komplexen kell vizsgálni a stratégiai kérdéseket" Unknown corporate droid
Battle tag: Nevl#2658
Monumentális vadnyugati kaland remek szereplőkkel, elképesztő grafikával és fizikával.
Nem gondoltam volna, hogy a Rockstar fog valaha a GTA sorozatnál ütősebb játékot alkotni. De sikerült nekik! Minden egyes centiméteréből áradt a nagybetűs hangulat. Rengeteg a felfedezni való, kihívás. Vadászat, kincskeresés, körözött bűnözők elfogása, növény gyűjtögetés, bandita táborok felszámolása, vadlovak betörése és így tovább.
A terület hatalmas; Sziklás hegységet idéző havas tájak, bozótos fennsíkok, sivatagok, poros kisvárosok, szellemvárosok. Ötletes mellék küldetések, amik több részből állnak (némelyik elég bizar, de a történet végére kialakul a kép, hogy mi miért volt jelen) A főszál küldetései is jól kidolgozottak, remek átvezetőkkel vicces pillanatokkal.
Korhű fegyverek raklapszám (LeMat,Peacemaker,Henry karabély,Springfield puska... és új technikai újítások, lévén 1911-ben járunk (Mauser pisztoly, Colt 1911, Borchard pisztoly)
Ténykedéseink mély nyomot hagyhatnak magunk után, szóval okosan döntsünk 1-1 szituációban. A legfrissebb hírlapokban megtudhatjuk mi is történt az elmúlt napokban (vicces hírdetésekkel, reklámokkal kiegészítve) Minijátékok is jópofák. Van itt blackjack, póker, szkander, patkódobás, kockajáték,... Utunk során bajba jutottakon segíthetünk, széphölgyektől kezdve toprongyos alakokig. Csak óvatosan! Ez mégiscsak a vadnyugat.
Szereplők fantasztikusak lettek, remek szinkronhangokkal. Főhősünk szerethető karakter, a mellékfigurák színesek és változatosak. Megszálott kincskereső, pufók szélhámos vándorkereskedő, szívtipró forradalmár, alkesz ír. Szóval tipikus Rockstaros sztereotíp figurák.
Audio téren is remekel a stuff. A zenék jól illeszkednek az adott helyhez és szituációhoz. Az Államokban bandukolva a western filmekből ismerős dallamok csendülnek fel. A határon túl, Mexikóban latinosabb, gitár orientáltabb zenék szólalnak meg. A történet bizonyos pontján kapunk modernebb dallamokat is énekkel, de ezek is tökéletesen passzolnak a játék hangulatához.
"Járművek" tekintetében lovak tömkelege várja hogy megüljük (köztük egy magyar szépséget is) De akad szekér, fogat, hintó, vonatozhatunk és még egy-egy meglepő szerkezet is felbukkan tömegpusztítás céljából.
A játék hasonlóan a GTA IV-hez, nem követi a hollywoodi sémát; a happy end távol áll a történettől. De ennek ellenére tökéletes a végjáték, hidegrázós a befejezés.
Összeségében ez egy aprólékosan kidolgozott kincs. A western játékok etalonja. Negatívuma van-e? Lehet, de semmi lényeges nem jut eszembe.
10/10
Akciójáték fanoknak kötelező!
Súgó
A téma zárva.
Idézet: Daetnas - Dátum: 2012. 02. 19. 10:20
maga alan mondja, hogy az egész történet horrorba megy át a felétől...
