[Jahno]

Idézet: debaj - Dátum: 2009. aug. 3., hétfõ - 19:39

Az oké, hogy tudjuk, meddig építették, de a tervezésrõl nem szól sehol a fáma, gondolom, azt se egy hétvége alatt dobta össze egy doktorandusz, mert hétfõn abból kellett elõadnia a rézlapatológia szakos hallgatóknak.

Szerintem meg nekiláttak, oszt jónapot, tudták azt csuklóból.

[debaj]

Idézet: Jahno - Dátum: 2009. aug. 3., hétfõ - 19:41

Szerintem meg nekiláttak, oszt jónapot, tudták azt csuklóból.

Azért azt nem hinném, sokkal kisebb és egyszerûbb épületeket is építészek terveztek már akkoriban, az egyiptomiaknak nagyon jó mérnökeik voltak. Amikor ezek épültek, akkor már Egyiptom egy virágzó, fejlett civilizáció volt. Az újfajta hajókat is elõször modellként építették meg, aztán ha jól sikerült az igazi, vitték a templomba ajándéknak.

[Valdy]

Idézet: debaj - Dátum: 2009. aug. 3., hétfõ - 19:53

Azért azt nem hinném, sokkal kisebb és egyszerûbb épületeket is építészek terveztek már akkoriban, az egyiptomiaknak nagyon jó mérnökeik voltak. Amikor ezek épültek, akkor már Egyiptom egy virágzó, fejlett civilizáció volt. Az újfajta hajókat is elõször modellként építették meg, aztán ha jól sikerült az igazi, vitték a templomba ajándéknak.

Arról nem is beszélve, hogy állítólag  a gízai piramisok elhelyezkedése megegyezik az orion csillagkép csillagjainak elhelyezkedésével. Tehát ez kicsit sokrétûbb probléma annál, hogy volt egy rakás ember, azt valahonnan hoztak követ, valahogyan kifaragták, azt valahogyan felépítették oda õket csuklóból.

[cyberde]

Idézet: -NoVa- - Dátum: 2009. aug. 3., hétfõ - 18:48

Ekkora arccal belegondolhatsz, ha a mostani ipari mûszak világrend felborulna, mit kéne csinálnod. Mert bogyógyûjtögetésbõl nem fog megélni senki, összeszedik mások is amit találnak. Manuális földmûvelés lesz akkor állati és emberi erõvel, napról napra, munkacsoportokban, hobbik és egyebek nélkül. És ha a föld tulajdonosa úgy dönt, hogy abból kapod a kaját, hogy a földjén piramist építesz, akkor piramist fogsz építeni. Notebookból és LCD tévébõl, ha a földesúr úgy kívánja.

Még kölyökkoromban olvastam: _Mark Twain - Egy jenki Arthúr király udvarában_

Hasonló fikció, hogy mi történne, ha a XIX. századi technológiai tudással, valaki az idõben, visszakerülne az V. századba.

Lényeg, hogy ha a technika meg is szûnne, a technológia nem veszne el, tehát nem nulláról indulna újra a fejlõdés.

[debaj]

Idézet: cyberde - Dátum: 2009. aug. 3., hétfõ - 21:12

Hasonló fikció, hogy mi történne, ha a XIX. századi technológiai tudással, valaki az idõben, visszakerülne az V. századba.

Vagy beállna földet túrni, vagy pillanatok alatt a máglyán találná magát.  :Ð

[hkpk]

Idézet: 2-More - Dátum: 2009. aug. 3., hétfõ - 15:26

Az arany elõfordul elemi állapotában, mint rög vagy por is. Aranymosás pl, ju nó. Vas? Fordul elõ? Ja, oxidban, aminek a kinyeréséhez hány fok is kell, meg milyen technológia? Bronz meg egy ötvözet, ráadásul, nem is gizda. A réz meg az ón se a fán nõ, meg a cink, maga az ötvözési arány se viccel, és a réz olvadáspontja se szobahõmérséklet.

Arany olvadáspontja 1061 FokC.
Vas 1500 FokC
bronz 900, ezüst 961, sárgaréz kb 950.
Tehát ha az aranyat meg tudták olvasztani, onnan csak egy "kicsit" kellett volna a hõt emelni a vashoz, ami nem nagy probléma, az igaz, ehhez tudni kell, hogy a vas benne van a vasérben, kell hozzá vasérc, és kell sok szén is.

[cyberde]

Idézet: debaj - Dátum: 2009. aug. 3., hétfõ - 21:17

Vagy beállna földet túrni, vagy pillanatok alatt a máglyán találná magát.  :Ð

A máglyahalál, mint kivégzési mód, leginkább az inkvizíció kedvenc büntetése volt, az pedig csak az ezres években kezdõdött.

[avman]

Idézet: cyberde - Dátum: 2009. aug. 3., hétfõ - 17:38

Biztos jó dolog nekem beszólni, de a technikáról volt szó, nem az avval létrehozott mûrõl. 

beugatni mindig jó dolog, mûveli itt mindenki, nem kell mártírkodni-
és a kettõt te hol tudod elválasztani egymástól? mert értelmeséknél ez nehezen megy.
de tudod mit, kihajtalak a droidjaiddal a rétre, kaptok pár vésõt, némi mazzagot, fát, baltát, sok sört és zabát, aztán tájoljátok be a csillagok alapján és építsétek meg. nulla, ja. az.

Szerkesztette: avman 2009. 08. 03. 20:46 -kor

[debaj]

Idézet: hkpk - Dátum: 2009. aug. 3., hétfõ - 21:27

Tehát ha az aranyat meg tudták olvasztani, onnan csak egy "kicsit" kellett volna a hõt emelni a vashoz...

Az még nem elég. A vasoxidból ki is kell vonni az oxigént, különben nem nyersvasat, hanem olvadt vasoxidot kapsz, a hõmérséklet tartása mellett inkább ehhez kell nagymennyiségû szén.

Az más kérdés, hogy minek az aranyat megolvasztani, amikor hidegen is tökéletesen megmunkálható.

[avman]

Idézet: Jahno - Dátum: 2009. aug. 3., hétfõ - 18:07

Piramis az fasza, nyilván kellett sok ember, de azért egy szfinkxet kifaragni, meg odalapátolni, oszt megrajzolni, egy mai építész a csoda CADjével is megszopik vele, ott ráadásul jó a klíma, itt nekem meg gépekkel nem bírták megoldani.

pláne, h a szphinx arcát egyszer átszabták. és nem akkor, mikor az orr letört.  :Ð

[cyberde]

Idézet: avman - Dátum: 2009. aug. 3., hétfõ - 21:43

beugatni mindig jó dolog, mûveli itt mindenki, nem kell mártírkodni-
és a kettõt te hol tudod elválasztani egymástól? mert értelmeséknél ez nehezen megy.
de tudod mit, kihajtalak a droidjaiddal a rétre, kaptok pár vésõt, némi mazzagot, sok sört és zabát, aztán tájoljátok be a csillagok alapján és építsétek meg. nulla, ja. az.

Az, hogy nálatok, értelmeséknél nehezen megy, az elkészítési mód, mint technológia és az elkészült mû, mint végeredmény külön-külön minõsítése, az nem a nem értelmesek hibája.

[hkpk]

Idézet: Valdy - Dátum: 2009. aug. 3., hétfõ - 19:05

Arról nem is beszélve, hogy állítólag  a gízai piramisok elhelyezkedése megegyezik az orion csillagkép csillagjainak elhelyezkedésével. Tehát ez kicsit sokrétûbb probléma annál, hogy volt egy rakás ember, azt valahonnan hoztak követ, valahogyan kifaragták, azt valahogyan felépítették oda õket csuklóból.

Tehát itt láccik a szemmel is látható Orion csillagkép. Az égi meridiánon található, tehát "mindenhonnan" látszik és csak kevés a paraliktikus torzítás, ami abból adódik, hogy ugyanabban a pillanatban honnan nézem. Keresztülvonul az égen, mint a Hold, vagy a Nap, és bizony az évszaknak megfelelõen változik így a magassága is.
http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=...=20050704124826

Itt van az Orion térképe:
http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=...=20041212182140

Itt van a piramisok elhelyezkedése:
http://vizkoz.siliho...g/piramis_1.jpg
(http://vizkoz.siliho...erd_1_05.html  )

Valaki összerendelné a képeket, hogy miként alakul ki a fedés? Mert nekem nem áll össze.
Annyit segítek, hogy a csillagkép annyit változott azóta, hogy egymáshoz képest eltávolodtak kicsit a csillagok, de nem azonos mértékben.
A kép elforgatható, mert a déli oldalról nézve fejjel lefele látszik a csillagkép, és az évszakok során is a "síkja" kicsit elfordul.

És akkor a vonatkozó idézet, hogy az állítás komolyságát is megsaccolja bárki:

Idézet

Két angol tudós, Robert Bauval és Adrian Gilbert rájött, hogy a Gízai piramisok elhelyezkedése teljesen megfelel az Orion csillagkép csillagjainak, azonban nem a Keopsz idejébõl, hanem több ezer évrõl korábban, i.e. 10490 körüli idõkbõl. Akkor istenek uralkodtak az akkori területek felett és nem emberek, és a fáraó mint fogalom sem létezett még.

Idézet

Robert Ballard 1882-ben vonatból szemlélve rájött, hogy a piramisok síkba helyezésével kapott állandóan változó hosszúságú egyenes segítségével bárki könnyedén meghatározhatja saját helyzetét és haladási irányát.

Galiei ugyanerre rájött a Jupiter holdjaival kapcsolatban, amibõl és még a pontos idõt is meg lehet határozni    És amíg nem volt GPS egy sereg csillaggal is így voltak a navigátorok 

Idézet

Megfigyelhetõ továbbá, hogy a piramisok által vetett árnyékok hatalmas napóraként mûködnek, az árnyékok iránya és hossza jelöli az évszakot illetve napszakot.

BTW akármilyen földbe szúrt bottal ez a helyzet 

[-NoVa-]

Idézet: cyberde - Dátum: 2009. aug. 3., hétfõ - 21:12

Lényeg, hogy ha a technika meg is szûnne, a technológia nem veszne el, tehát nem nulláról indulna újra a fejlõdés.

Maga a piramis építése korlátlan munkaerõvel klasszikus eszközökkel, de mai tudással viszont tényleg lehetetlen. Az elsõ munkanapon már szakszervezeteket alapítanának, jogokat és kényelmesebb munkakörnyezetet, rövidebb munkaidõt követelnének, és az ANTSZ betiltaná az építkezést, mert a munkások a kõfejtõben esznek, nincs ebédlõ.

De a világ nagyon nagy részén máig az egyiptomi szint megy, hegesztés nélkül megmunkált egyszerû eszközökkel kézi erõvel megmûvelt földeken dolgozó peonok tömege, akik nem feltétlenül veszik majd észre ha elfogy az olaj és a gáz. Az orvostudományon kívül csak annyiban változott az életük, hogy fáraó helyett néha demokratikus vezetõnek álcázott, néha pedig konkrétan bejelentett diktátoruk van.

[Ndrew]

Idézet: hkpk - Dátum: 2009. aug. 3., hétfõ - 22:05

Valaki összerendelné a képeket, hogy miként alakul ki a fedés? Mert nekem nem áll össze.

Hát nem látod? Pont úgy van a három egymás mellett, mint a csillagkép közepe, vagy mint a három led a notimon, routeremen, vagy mint tetszõleges egymás melletti három ujjam. Eszméletlen.

[cyberde]

Idézet: hkpk - Dátum: 2009. aug. 3., hétfõ - 22:05

...


BTW akármilyen földbe szúrt bottal ez a helyzet 

Arról nem beszélve, hogy volt pár dinasztiányi idejük, pár száz évük a próbálkozásra.

Pl. a negyedik legnagyobb, az elsõ egyenes falú piramis, a _Dahsuri tört piramis_, aminek a tervezésébe kis hiba szorult és mivel már az építkezés közben megsüllyedt ezért félúton gyorsan alacsonyabbra vették a fazont. 

[debaj]

Idézet: Ndrew - Dátum: 2009. aug. 3., hétfõ - 22:26

vagy mint tetszõleges egymás melletti három ujjam.

Bászki, tényleg!

Mind csillaggyermekek vagyunk 

[JonesC]

Idézet: Ndrew - Dátum: 2009. aug. 3., hétfõ - 22:26

Hát nem látod? Pont úgy van a három egymás mellett, mint a csillagkép közepe, vagy mint a három led a notimon, routeremen, vagy mint tetszõleges egymás melletti három ujjam. Eszméletlen.

Három led az xboxon

[Ndrew]

:Ð

[hkpk]

Idézet: debaj - Dátum: 2009. aug. 3., hétfõ - 20:43

Az még nem elég. A vasoxidból ki is kell vonni az oxigént, különben nem nyersvasat, hanem olvadt vasoxidot kapsz, a hõmérséklet tartása mellett inkább ehhez kell nagymennyiségû szén.

Az más kérdés, hogy minek az aranyat megolvasztani, amikor hidegen is tökéletesen megmunkálható.

Feltéve, hogy vasoxidból vonják ki a vasat.
Az arany magában nem rendelkezik jó megmunkálhatósági tulajdonságokkal, ezért ötvözik azt mindenféle más fémmel. Ugyan azt nem tudom, hogy milyen tisztaságúak az õsi egyiptomi aranyrelikviák anyaga, de az ismert képek alapján, bonyolultságukat tekintve, nem tudom elképzelni, hogy azokat olvasztás nélkül képesek voltak megoldani.

Azt nem tudom, hogy szénnel mennyire voltak ellátva, de egyáltalán nem elképzelhetetlen, tekintve a Nílus flóráját, hogy ott szén is akadt.
A vas mai mennyiségi jelenléte már Bessemernek köszönhetõ, találmánya elõtt valóban nyögvenyelõs volt az elõállítása, de nem lehetetlen.

Itt van egy lehetséges megoldás:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Pirit
Nem a legjobb vasérc, de viszont sûrûn elõforduló ásvány, és vasból van meg kénbõl.
Ahol szén van, ott piris is, de vulkanikus környezetekben is elõfordul.
Ámbár, az õsi Egyiptomban ismerték a vasoxidot, azt használták piros festék gyanánt...
És potyogtak az égbõl vasmeteorok is, ezeket az eseteket le is írták...
Ez persze, csak spekuláció, mert egyértelmû bizonyíték a vas ismertére csak i.e. 1550 és 1000 közötti idõkbõl van.