[hkpk]

Idézet: ottokar - Dátum: 2009. aug. 4., kedd - 13:41

A meteorvas nem tartalmaz szenet, színvas ezért lóvakarónak jó legfeljebb. 3% szén kell a vashoz hogy edzhetõ legyen minimum.

Nem. Az már öntöttvas lesz.
Kevesebb kell, de kell valamennyi, ez tény. A lehulló meteor izzik. Ebbõl egyszerû ember könnyen asszociálhat arra, miután kihûlt, hogy izítani kell. Mivel tudja ezt elérni? Szénnel. Hát így kerül(HET) szén a meteorvasba.

[Carmaged]

Idézet: hkpk - Dátum: 2009. aug. 4., kedd - 15:57

...Azt honnan lehet tudni, hogy kihullottak / elkoptak a fogaik idõ elõtt...

Azért a régészek kutatási eredményeit ne kérdõjelezzük már meg.

[2-More]

Idézet: hkpk - Dátum: 2009. aug. 4., kedd - 14:57

1. Nem keverem, nem igaz, hogy nem érthetõ.
   Mondom másképp: Van szoftver tudományos, pl. szinképek elemzését végzõ, idõjárás elemzõ, van
   játék, van pénzügyi- Mindegyik bájtból van, mindegyiket meg meg keleltt írni, mindegyik feltételez 
   egy intelligenci szintet.
Most tõlem nyugodtan levonhatod magadnak ebbõl, hogy keverem a sztöchiometriát a meterologiával, a szórakozással és a gazdasági elemzéssel.

2. Vannak egyiptomi feljegyzések égbõl aláhulló izzó csillagokról.

3. Azt honnan lehet tudni, hogy kihullottak / elkoptak a fogaik idõ elõtt, és miért vonható bármiféle összefüggés ennyire biztosan az étrendjükkel? BTW az eszkimóknak legendásan erõs fogaik voltak még a múlt században is, holott szinte kizárólag állati fehérjékkel táplálkoztak igencsak vitaminszegény étrendet köetve. És ehhez a genetikának sokkal több köze van, mint az életmódnak.

Nem igaz, hogy nem érthetõ, hogy a fõzéshez nem kell vegyészmérnöknek lenni, és attól hogy egy piros kulimásszal lehet festeni, abból még nem lesz késpenge.

Égbõl aláhulló csillag nem szükségképpen vasmeteorit, sõt. Mellesleg, a kor ember, akit bepaliztak szarrá egy napfogyatkozással is, majd amikor nagy csinadrattával bebaszott valami az égbõl vágva akkora lyukat, mint egy ház, azt maga a cucc meg volt emberfejnyi, majd bizton odament kiváncsiskodni hogy jémár, nem pedig világgá szaladt. Ja. Aztán abból meg hogy izzik, azt sakkozta ki a harmadik percben, hogy egy siemens-martin kemence kell csak hozzá és máris lehet megalakult a zepter gyár.

Mondjuk elmész egy egyiptológiai kiállitásra, és megnézel egy koponyát. Kopás=!vitaminszegény életmód. Ju nó. Vitaminhiány az skurbuttal jár, az meg a fogak kihullásával. Ha esetleg alacsony kalciumbevitelt irtál volna, abban lehet hogy lenne ráció, csak annak meg pl a csontszerkezetben elõbb jelentkezik,  mint a fogsoron. Kurvára nem genetika.

[2-More]

Idézet: hkpk - Dátum: 2009. aug. 4., kedd - 15:00

Nem. Az már öntöttvas lesz.
Kevesebb kell, de kell valamennyi, ez tény. A lehulló meteor izzik. Ebbõl egyszerû ember könnyen asszociálhat arra, miután kihûlt, hogy izítani kell. Mivel tudja ezt elérni? Szénnel. Hát így kerül(HET) szén a meteorvasba.

Nem, mert ha 3 százalék alatt van a széntartalom, olyan rideg lesz hogy eltörik mint a szar.

Ugyanis nemcsak tiszta vas van, meg öntöttvas, létezik olyan is, hogy szénacél.

Mégegyszer mondom, nem nagyon volt olyan ázzek hogy meteorvas. Gondolkozz már, mekkora meteor kell ahhoz, hogy értelmes mennyiségû szerszám legyen belõle legyártható. Mondjuk konyhaasztalnyi? Mennyi is egy köbméter vas súlya? Na ezt vedd hogy ez benéz a kozmoszból x-ezer kilóméter/órával. Szerinted egy ilyen nem repül kockacukornyi darabokra, nem ég el a 3/4e a légkörben, és amikor bevág, nem nyit akkora krátert mint a kurvaélet? Dehogynem.

Mellesleg, a meteoritfémekben nem csak vas van, hanem egy sereg más dolog, pl nemegy ritka elem, ami egyrészt nem kicsit neheziti a megmunkálást, másrészt pedig egy korabeli tárgy anyagvizsgálatánál egybõl kikönyökölt VOLNA, ha lett volna ilyen, hogy került egy ókori szalonnázóbicska anyagába titán, iridium, mangán, wolfram vagy akármi.

[debaj]

Idézet: 2-More - Dátum: 2009. aug. 4., kedd - 16:10

Mégegyszer mondom, nem nagyon volt olyan ázzek hogy meteorvas.

Vanni volt, a világ egyik legnagyobb vallásában szent kötelességed arrafelé imádkozni. Az anyagából kijött volna négy-öt jobb kard, de inkább szentélyt emeltek neki, annyira gyakori látvány lehetett.

[hkpk]

Idézet: Carmaged - Dátum: 2009. aug. 4., kedd - 15:04

Azért a régészek kutatási eredményeit ne kérdõjelezzük már meg.

Nem kérdõjeleztem meg, tényleg érdekel. mert ez kimaradt nekem eddig.
Sok infót olvastam már múmiákról, emberi maradványokról, de valahogy a fogazat ilyen terû tanulmányaival nem találkoztam. Az eszkimók fogazatáról is egy Széchényi Zsigmond könyvbõl emlékszem, ami inkább útleírás volt...

[hkpk]

Idézet

Nem igaz, hogy nem érthetõ, hogy a fõzéshez nem kell vegyészmérnöknek lenni,

ezt mondom én is.

Idézet

és attól hogy egy piros kulimásszal lehet festeni, abból még nem lesz késpenge.

nem hát.

Idézet

Égbõl aláhulló csillag nem szükségképpen vasmeteorit, sõt.

nem, de lehet.
http://www.math.bme....gypt/egypt.html

Idézet

Aztán abból meg hogy izzik, azt sakkozta ki a harmadik percben, hogy egy siemens-martin kemence kell csak hozzá és máris lehet megalakult a zepter gyár.

Najóvan, ennyire nem kell elõreszaladni. Ez már kb. olyan lenne mintha abból, hogy soha egyetlen sodrott réz érpárat sem találtak ott, arra következtetnénk, hogy már teljesen áttértek a mobiltelefonra.
A lehetséges keretek között ettõl még lehet spekulálni, nem?

Idézet

Mondjuk elmész egy egyiptológiai kiállitásra, és megnézel egy koponyát. Kopás=!vitaminszegény életmód. Ju nó.

De arra sem gondolnék, hogy homokot ettek, mert abból sok volt a sivatagban.

Idézet

Kurvára nem genetika.

Ezt ugyan nem ebben a kontextusban, hanem a fogakat megvédõ fogkrémekrõl szóló marketing szlogenekrõl jelentette ki sok neves szakértõ. Mármint, hogy ebben a genetika a leglényegesebb tényezõ.

[hkpk]

Idézet: 2-More - Dátum: 2009. aug. 4., kedd - 15:10

Nem, mert ha 3 százalék alatt van a széntartalom, olyan rideg lesz hogy eltörik mint a szar.

Ugyanis nemcsak tiszta vas van, meg öntöttvas, létezik olyan is, hogy szénacél.

Mégegyszer mondom, nem nagyon volt olyan ázzek hogy meteorvas. Gondolkozz már, mekkora meteor kell ahhoz, hogy értelmes mennyiségû szerszám legyen belõle legyártható. Mondjuk konyhaasztalnyi? Mennyi is egy köbméter vas súlya? Na ezt vedd hogy ez benéz a kozmoszból x-ezer kilóméter/órával. Szerinted egy ilyen nem repül kockacukornyi darabokra, nem ég el a 3/4e a légkörben, és amikor bevág, nem nyit akkora krátert mint a kurvaélet? Dehogynem.

Mellesleg, a meteoritfémekben nem csak vas van, hanem egy sereg más dolog, pl nemegy ritka elem, ami egyrészt nem kicsit neheziti a megmunkálást, másrészt pedig egy korabeli tárgy anyagvizsgálatánál egybõl kikönyökölt VOLNA, ha lett volna ilyen, hogy került egy ókori szalonnázóbicska anyagába titán, iridium, mangán, wolfram vagy akármi.

http://www.betonopus...acelgyartas.pdf

(építõipari acélok széntartalma kevesebb, mint 1,7%)

Nem állítom, hogy egy pár meteorból hoztak létre tekintélyes mennyiségû szarszámot, csak azt, hogy volt emiatt pár lehetõség a gondolatépítésre.

Azt, hogy ebbõl a korból nem találtak vastárgyakat (másutt se nagyon, nem csak Egyiptomban), lehet azzal magyarázni, hogy nem ismerték a vasat, de szerintem arra is gondolni kell, hogy esetleg ennyi idõ alatt teljesen megette a vasat a rozsda.

[hkpk]

Na, kerestem kerestem, amit egy könyvben láttam, és végül megtaláltam:
http://m.blog.hu/es/...e/image/Ab3.GIF

hozzátartozó szöveg itt:
http://esekielstone....u/tags/egyiptom

itt említés van valami diorit vázákról, amik lehet, hogy csak kitaláltak, de több más nyelvû oldalakon megemlítik, hogy az õsi Egyiptomban a dioritot használták szerszámként a vésésekhez / szobrászathoz, de vannak megmagyarázhatatlan diorit faragványok is. (azt nem írják, hogy vázák).
Mondjuk, ez túlmutat a vason, mert ehhez az acél is túl lágy.
Tippek? Ipari gyémánt? Esetleg savas megdolgozás? Azt hiszem, szerzek egy darab dioritot, hogy megnézzem, hevítve nem puhul-e meg  Bár a pincében levõ kazánban eddig csak az alut sikerült megolvasztani, ehhez kellene egy kohót építenem.

[debaj]

Jó, szerintem ezt az egyiptomiaknak helikopterük volt témát ne hozzuk már fel.

[BBalazs_]

Idézet: hkpk - Dátum: 2009. aug. 4., kedd - 18:59

Na, kerestem kerestem, amit egy könyvben láttam, és végül megtaláltam:
http://m.blog.hu/es/...e/image/Ab3.GIF

hozzátartozó szöveg itt:
http://esekielstone....u/tags/egyiptom

itt említés van valami diorit vázákról, amik lehet, hogy csak kitaláltak, de több más nyelvû oldalakon megemlítik, hogy az õsi Egyiptomban a dioritot használták szerszámként a vésésekhez / szobrászathoz, de vannak megmagyarázhatatlan diorit faragványok is. (azt nem írják, hogy vázák).
Mondjuk, ez túlmutat a vason, mert ehhez az acél is túl lágy.
Tippek? Ipari gyémánt? Esetleg savas megdolgozás? Azt hiszem, szerzek egy darab dioritot, hogy megnézzem, hevítve nem puhul-e meg  Bár a pincében levõ kazánban eddig csak az alut sikerült megolvasztani, ehhez kellene egy kohót építenem.

A kemeny dolgokat sajat magukkal szoktak megmunkalni, csak a szerszamot cserelik, a munkadarabot nem. Lasd pl. gyemantcsiszolas.

[cyberde]

Idézet: avman - Dátum: 2009. aug. 4., kedd - 9:35

háttehüjevagybazmeg.

Kiscsíra! Ezt a stílust hanyagolhatnád, mert nem a seggedbõl rángattál elõ.

[JonesC]

Idézet: 2-More - Dátum: 2009. aug. 4., kedd - 13:54

Kevered a szezon a facommal, a fõzést a kémiával, a mettallurgiát a festészettel.

Meteoracél az maximum a fantasyrendszerekben van, a valóságban nem kifejezetten.

Egyiptomiak is tudtak sütni, fõzni. De pl miért lepényt zabáltak null koma null tápértékkel, félig megõrölve, x ezer évig, hogy egy 20 éves embernek félig elkopott a foga tõle? X ezer éven át? Na miért?

Nem azt mondtam, hogy nem voltak intelligensek. Volt komoly tudásuk, olyan is, ami számunkra már elveszett, lásd piramisépités.

Akkoriban nem adták "ingyen" a tudást mindenkinek aki hajlandó lett volna tanulni. 

[Ndrew]

Idézet: JonesC - Dátum: 2009. aug. 4., kedd - 22:32

Akkoriban nem adták "ingyen" a tudást mindenkinek aki hajlandó lett volna tanulni. 

Sok olyan tudás van, amire én kíváncsi lennék és mégse nagyon tanítják sehol.

[Sparow2]

Idézet: hkpk - Dátum: 2009. aug. 4., kedd - 18:58

Nem kérdõjeleztem meg, tényleg érdekel. mert ez kimaradt nekem eddig.
Sok infót olvastam már múmiákról, emberi maradványokról, de valahogy a fogazat ilyen terû tanulmányaival nem találkoztam. Az eszkimók fogazatáról is egy Széchényi Zsigmond könyvbõl emlékszem, ami inkább útleírás volt...

Hát pedig ezt még én is tudtam.
Pedig sose voltam egy történelem-májszter, középsuliban szinte minden félévkor dolgozatot kellett írnom a kettesért ... de utáltam ...

Az egyiptomiak k*rva szarul álltak fog ügyileg.
Nem csak hogy a kajáktól elkoptak a fogaik, de nem voltak fogorvosaik. Mindenkinek nagyon rossz állapotban volt a foga. Egy foggyulladásba belepusztultak sokszor gazdag és elõkelõ emberek is.

És akkor Te akarsz vitatkozni, hogy ismerték-e a vasat? Aztán azt se tudod, mi az az Egyiptom?
Nálunk ebben a témában sokkal-sokkal többet tudó emberek ezt mondják, hogy akkor nem volt vas, és egyet is értenek.
(Az 1-2 daniken-féle fazont ne vegyük most ide, mert õk mindent csak a saját elméleteik igazolására akarnak beállítani)

[2-More]

Idézet: hkpk - Dátum: 2009. aug. 4., kedd - 19:10

Ezt ugyan nem ebben a kontextusban, hanem a fogakat megvédõ fogkrémekrõl szóló marketing szlogenekrõl jelentette ki sok neves szakértõ. Mármint, hogy ebben a genetika a leglényegesebb tényezõ.

Ne légy dinnye. Épp hogy azt mondja az a marketingszenny, hogy gyenge fogakat nem lehet örökölni, tehát pont nem genetika.

A gond amugy az volt ezeknél a népeknél, de mondjuk az állatoknál is, amit most az egészségokosok, meg a régenszépvoltminden hülyegyerekek nem értenek meg, hogy ezek nem azt ették, ami friss volt, meg egészséges, meg kirántottam a földbõl a biorépát és reccs, beleharaptam, hanem azt zabálta, ami volt. És ha nem volt mit, akkor meg éhendöglött, nem volt osán hûtõpulttal, meg szinesblikk. Eldönthette, hogy vagy zabálta a kovásztalan betonkemény lepényt, vagy nem volt más azt pont.

Vaskérdésben, én ennyire nem néztem bele a széntartalom kérdésébe, nekem több rémlett acélra mint 3 százalék, de mondom, mégegyszer: az hogy lehet hogy láttak vasmeteoritot, abból arra következtetni, hogy utána azt fogták, beolvasztották és abból csináltak bármit is, finoman szólva is daniken. De inkább hubbard.

[JonesC]

Idézet: ottokar - Dátum: 2009. aug. 5., szerda - 9:00

Az edzhetõ acél 0,3-1,72 % az biztos. A vaskor kezdete a földön az egyes kontines részek között eltérõ idõben volt.ie 12 századtól az iu 2 századig. Pont afrikában kezdõdött a legkésõbb.

Ott még most is tart 

[2-More]

Idézet: ottokar - Dátum: 2009. aug. 5., szerda - 8:00

Az edzhetõ acél 0,3-1,72 % az biztos. A vaskor kezdete a földön az egyes kontines részek között eltérõ idõben volt.ie 12 századtól az iu 2 századig. Pont afrikában kezdõdött a legkésõbb.

Mostmár vágom. Afrikában meg az is csoda, hogy elkezdõdött egyáltalán, és nem álltak meg a szakócánál. Nem vagyok rasszista, de ami ott megy egy-két országban, az eléggé elképesztõ.