[hkpk]

Idézet: Valdy - Dátum: 2009. júl. 30., csütörtök - 20:13

Lehet, de hogy?

Munkácsi hogy festett?

Ma hogyan csinálnak hasonló dolgokat? (mármint van egy csomó segédeszköz, de mondjuk 100 éve, amikor nem volt számítógép, meg CAD, stb.?)

Szóval, lehet, hogy megcsinálták kicsiben. Majd megmérték a kicsi modell méreteit, oszt megszorozták pl. 1000-el, és így kirakták nagyban. Nem olyan nehéz.

[Sparow2]

Idézet: debaj - Dátum: 2009. júl. 30., csütörtök - 11:52

Akkoriban meg a legtöbb hajó a tengerben végezte a pályafutását, legtöbbször legénységestül. Volt, ami már a maiden voyage során beborult, mert a kezdetleges fizikai ismeretek végett valamit nagyon csúnyán benéztek a tervezés vagy az építés során. A svéd Vasa-t például úgy megpakolták ágyúkkal, hogy a legfélelmetesebb hajója volt a flottának egészen két kilométer távolságig, ahol megborult, és elsüllyedt, int a kõ.

Pedig Kulumbusz és a svéd haditengerészet hajói mögött nem pár évtizednyi, hanem pár évezrednyi tapasztalat állt.

Azért bizonyára nem süllyedt el a hajók nagy része olyan könnyen ...
Akkor hamar kihaltak volna a tengerészek

A Vasa (ha így hívták, már nem emlékszem) történetét hallottam, egy ismerõs adta elõ, akinek a fia a svédeknél lakik.
Az õ beállítása szerint orbitális f*szságot követtek el: túlpakolták a hajót ágyúkkal, és elsüllyedt a nyílt vízen.

Na meg Kolombusz után elég nagy forgalom indult meg Amerika és Európa között. Ha olyan könnyen elsüllyedtek volna, akkor ma még indiánok laknának az USA helyén.

Szerkesztette: Sparow2 2009. 07. 30. 22:08 -kor

[debaj]

Idézet: Sparow2 - Dátum: 2009. júl. 30., csütörtök - 23:07

Azért bizonyára nem süllyedt el a hajók nagy része olyan könnyen ...

Nem azt mondtam, hogy könnyen, de kevés tengerjáró hajó végezte szárazdokkban a pályafutását. Ugyanúgy, ahogy a Shuttle projekt sem abból a két repülésbõl állt, ami végül katasztrófával végzõdött, csak egy átlagos Shuttle missziónak nem sok hírértéke van, megjelenik pár fotó a kilövésrõl, meg pár sor arról, hogy most egy mûholdon fognak két kábelt lecserélni, és el is van felejtve.

Idézet

Az õ beállítása szerint orbitális f*szságot követtek el: túlpakolták a hajót ágyúkkal, és elsüllyedt a nyílt vízen.

Ezt mondtam én is. De egy hadihajóra nem úgy kerültek az ágyúk, hogy itt van még húsz, toljuk fel ezeket is, azoknak van lõállásuk, muníciójuk, lövészük, meg ilyenek. Nyílt titok volt, hogy valami nagy baj van vele, már a dokkban is billegõs volt, csak senkinek sem volt elég nagy töke, hogy odaálljon a király elé, hogy fõnök, ez nem a félórás, hanem a harmincéves háború, úgyhogy igazán ráér még két hetet a cucc.

A tengeri közlekedés se volt akkoriban kevésbé veszélytelen, mint ma az ûrutazás, és a tenger sem volt veszélytelenebb közeg, mint ma a világûr. Annyival jobb volt, hogy legalább az oxigén miatt nem kellett aggódni, de ha megromlott az ivóvízkészlet, akkor már húzhatták is föl a Gém Óver lobogót.

Persze, ha para van a világûrben, akkor ott maradsz, de akkoriban a hajóhoz sem értek oda pár órán belül menteni, nézték az órát, és ha nem érkezett meg a menetrendhez képest egy hónap késéssel, akkor dögrovásra tették õket.

[A.J. Crowley]

Idézet: Sparow2 - Dátum: 2009. júl. 30., csütörtök - 22:07

[...]
A Vasa (ha így hívták, már nem emlékszem) történetét hallottam, egy ismerõs adta elõ, akinek a fia a svédeknél lakik.
Az õ beállítása szerint orbitális f*szságot követtek el: túlpakolták a hajót ágyúkkal, és elsüllyedt a nyílt vízen.
[...]

Gyakorlatilag úgy nézett ki, hogy az ilyen hajók legalsó fedélzetét (nevezzük így) megpakolták kövekkel, meg nehezékkel, hogy függõlegesen álljon a vízen. Mármint a hajó. Na, ez volt alulméretezve, pár tonnával több kellett volna. Aztán fogta magát az egész miskulancia és bedõlt a tengerbe.

További információk

[Sparow2]

Idézet: debaj - Dátum: 2009. júl. 30., csütörtök - 22:25

A tengeri közlekedés se volt akkoriban kevésbé veszélytelen, mint ma az ûrutazás, és a tenger sem volt veszélytelenebb közeg, mint ma a világûr. Annyival jobb volt, hogy legalább az oxigén miatt nem kellett aggódni, de ha megromlott az ivóvízkészlet, akkor már húzhatták is föl a Gém Óver lobogót.

Ez lehet.
Kolombusznak a három hajóból csak egy maradt, mire odaért, úgy tudom.
Mondjuk ekkora utat elõtte nem tettek meg az akkori hajósok, és nagyjából vaktában indult el (ha nincs ott Amerika, akkor kampó; eléggé elszámolták a távolságokat)

De utána azért beindult a hajózás az új kontinensre, és bár nem tudok konkrét infót, de nem hiszem, hogy csak a hajók 1/3-a ért volna be.

[debaj]

Idézet: Sparow2 - Dátum: 2009. júl. 31., péntek - 9:13

De utána azért beindult a hajózás az új kontinensre, és bár nem tudok konkrét infót, de nem hiszem, hogy csak a hajók 1/3-a ért volna be.

Nem érted még mindig. Egy szóval sem mondtam, hogy minden hajóút katasztrófával végzõdött, azt mondtam, hogy ha para volt, akkor semmivel sem voltak jobb helyzetben, mint ma egy ûrhajós. Ahogy ma egy vékony héj választja el az ûrhajóst az ûrtõl, ugyanúgy az akkori hajósok is egy vékony, sérülékeny teknõre tették fel az életüket.

A sajtó nem azért hozza le a Shuttle minden egyes csavarlazulását, mert akkora nagy szenzáció, hanem azért, mert az embereket odaülteti a tévé elé, ha valami szakértõ elmagyarázza, miként okozhatott volna katasztrófát az az egy csavar, ha még harminchét véletlen esemény bekövetkezik egymás után. Horror kell a népnek. Ha belegondolsz, a Shuttle misszió 126 repülésébõl 2 végzõdött katasztrófával, az ûrben sohasem járt Enterprise-t nem számolva a két legidõsebb ûrsikló pusztult el. Ez tragikus, de kevesebb, mint 2%.

[Raynes]

Idézet: debaj - Dátum: 2009. júl. 31., péntek - 9:44

akkor semmivel sem voltak jobb helyzetben, mint ma egy ûrhajós. Ahogy ma egy vékony héj választja el az ûrhajóst az ûrtõl, ugyanúgy az akkori hajósok is egy vékony, sérülékeny teknõre tették fel az életüket.

Hazuccc szektatag. Dogmáskodol itten. Rákényszeríted másokra a nem bizonyított hittételeidet  :Ð

[debaj]

Idézet: N0zer0 - Dátum: 2009. júl. 31., péntek - 9:50

Hazuccc szektatag. Dogmáskodol itten. Rákényszeríted másokra a nem bizonyított hittételeidet  :Ð

hazudsz
tévedsz
ertéel klupon láttam a paradicsum meghódítását, abban volt benne

[Raynes]

Idézet: debaj - Dátum: 2009. júl. 31., péntek - 9:54

ertéel klupon láttam a paradicsum meghódítását, abban volt benne

Akkor OK. Miért nem ezzel kezdted?
Amúgy most látom, hogy mikike 1 hét kényszerpihenõt kapott. Nemár    Hiányzik.
bogdan-t is rég láttam. Pedig összeereszthettük volna õket, érvelési verseny rula  :Ð

Szerkesztette: N0zer0 2009. 07. 31. 09:05 -kor

[snakekiller]

wmiki, ha majd olvasod:

Szerintem az a legjobb számodra, ha gyõzködés helyett kertelés nélkül kimondom a nyers igazságot, amit a netes ámokfutásaidat követve fogalmaztam meg magamban, gondolom nem egyedül:

Buta vagy. Azaz gyenge értelmi képességû. De nagyon durván.

Láthatólag teljesen felesleges számodra bármit magyarázni tudományfilozófiáról, meg ilyenekrõl; ezzel az erõvel az elõszobai leandernek is magyarázhatnék halmazelméletet, grammra ugyanannyit érne a dolog. És nem, ez most nem csak olcsó személyeskedés; sok nagyon durván hülye és ostoba emberrel futottam eddig össze on- és offline, de neked még az sem adatik meg, hogy manifeszt elmebeteg, vagy lelki sérült legyél, mint azok többsége. Te az internetes munkásságod alapján egyszerûen csak félelmetesen gyenge képességû ember vagy; egy átlagos ötödikes szellemi színvonalát nem éred el és ezt a legkomolyabban mondom. Mondjuk lehet, hogy amúgy szépen rajzolsz, gitározol, vagy jól focizól és kitûnõ édesapa vagy, ki tudja. Meg az is lehet, hogy csak hülyére veszel mindenkit, egyfajta anti-Sokal tréfaként.

A köztársasági ösztöndíjat, amit én ismerek, meg tudtommal abszolúte kiemelkedõ eredményre adják, még a nagyobb egyetemeken is csak pár ember kaphat; egész egyszerûen nem hiszem el, hogy azt te valaha elnyerted; legfeljebb, ha idõközben minimum lobotómiával egyenértékû agykárosodást szenvedtél. Egyáltalán döbbenetesnek tartom, hogy te takarítói munkától eltekintve egy felsõoktatási intézmény falai között tartózkodhattál. Szerintem az akkori oktatási miniszter a fõiskola vezetésével együtt önként lemondott volna, ha ez a fülébe jut.

Igen, kedves moderátorok ez igen durva személyeskedés volt, ha kell vállalom a figyelmeztetést érte.

[2-More]

Idézet: hkpk - Dátum: 2009. júl. 30., csütörtök - 22:05

Munkácsi hogy festett?

Ma hogyan csinálnak hasonló dolgokat? (mármint van egy csomó segédeszköz, de mondjuk 100 éve, amikor nem volt számítógép, meg CAD, stb.?)

Szóval, lehet, hogy megcsinálták kicsiben. Majd megmérték a kicsi modell méreteit, oszt megszorozták pl. 1000-el, és így kirakták nagyban. Nem olyan nehéz.

Ne legyél már mikike....azért ez nem egészen úgy megy, hogy lerajzolok valamit, azt sippal-dobbal 1000ére interpolálom. Azon a kikúrt fennsikon kilóméteres olyan egyenes vonalak mennek, hogy a jóisten se tudja hogy húzták õket modern földmérõ eszközök meg egységes mértékegységrendszer, matematikai tudás nélkül.A kettérakott macchu picchun van olyan kõfal, hogy a szemre holt formátlan kövek úgy illeszkednek benne, hogy a körmöd nem megy a résbe, és nincs közte habarcs. Hogy a jóistenbe csinálták? Piramist doszt. Kurvára ráértek, vagy mi?

[hkpk]

Idézet: 2-More - Dátum: 2009. aug. 1., szombat - 18:37

Ne legyél már mikike....azért ez nem egészen úgy megy, hogy lerajzolok valamit, azt sippal-dobbal 1000ére interpolálom. Azon a kikúrt fennsikon kilóméteres olyan egyenes vonalak mennek, hogy a jóisten se tudja hogy húzták õket modern földmérõ eszközök meg egységes mértékegységrendszer, matematikai tudás nélkül.A kettérakott macchu picchun van olyan kõfal, hogy a szemre holt formátlan kövek úgy illeszkednek benne, hogy a körmöd nem megy a résbe, és nincs közte habarcs. Hogy a jóistenbe csinálták? Piramist doszt. Kurvára ráértek, vagy mi?

Matematikai tudásuk a görögöknek is volt az ókorban, miért ne lehetett volna az inkáknak is.
A modern földmérõ eszközökkel könnyû utakat építeni dimbes-dombos helyeken, hegyen-völgyön át.
Ha viszont adott egy kurvalapos természetes felület, azon kilométeres vonalakat egyszerû deszkákkal is lehet húzni nagyon egyenesen...

A nagyon pontosan illeszkedõ kövekre van egy elméletem, de ezt nehéz bizonyítani, bár számos példa van rá a mai világunkban. Beton, malter, vakolat, mész. Ezek ásványi eredetûek, és speciel modern korunk ismérvei, de gyártásuk korántsem annyira bonyolult. Namármost, a piramisok, egyéb régi építmények hatalmas kõtömbjei - nem lehet, hogy akkor képlékenyek voltak? Csak idõvel nagyon szilárdak lettek.
Lehet számos olyan technika, amivel ezt egyszerûen el lehet érni, nem csak beton, malter, vakolat kiszerelésben, amit mi ismerünk. Ezt fõleg azért mondom, mert gyermekkoromban megtapasztaltam:
Apám épített egy kemencét. Pontosan nem tudni, mi mindent használt hozzá, mert el lett felejtve...
A lényeg, hogy samót is szûken volt, ahogy az egyéb "gyári" kellékanyagok is. Az biztos, hogy az alapanyag agyag volt, a környék sáros kitermelésébõl, de rengeteg mészkõ is volt azon a helyen. Ezek nem voltak valami jó anyagok, ezért, hogy összeragadjon, kevert bele cementet is, meg talán mész is került bele...
A lényeg, hogy évek múlva valamiért el kellett bontani a kemencét. Olyan sötétszürke volt az anyag, ami hasonló a gránithoz, talán világosabb. És kibaszottul kemény, a légkalapács alig bírt vele. A betonnál keményebb, volt, az biztos, és pikkelyesen, kagylósan tört, mint a márvány.
A guta ütötte meg a fatert, hogy nem emlékezett arra, mibõl volt kavarva....

[El Kebir]

Idézet: hkpk - Dátum: 2009. aug. 1., szombat - 21:00

...
A nagyon pontosan illeszkedõ kövekre van egy elméletem, de ezt nehéz bizonyítani, bár számos példa van rá a mai világunkban. Beton, malter, vakolat, mész. Ezek ásványi eredetûek, és speciel modern korunk ismérvei, de gyártásuk korántsem annyira bonyolult. Namármost, a piramisok, egyéb régi építmények hatalmas kõtömbjei - nem lehet, hogy akkor képlékenyek voltak? Csak idõvel nagyon szilárdak lettek.
...

Na, azért olyat nem hiszem hogy kitaláltak akkoriban, hogy képlékeny anyag késõbb természetes kõnek, sziklának tünjön...azért a régészet, geológia túljutott már azon a szinten, hogy meg tudja különböztetni a késõbb megszilárdult anyagtól a természetes úton keletkezett kõzeteket.

[cyberde]

Idézet: 2-More - Dátum: 2009. aug. 1., szombat - 19:37

....A kettérakott macchu picchun van olyan kõfal, hogy a szemre holt formátlan kövek úgy illeszkednek benne, hogy a körmöd nem megy a résbe, és nincs közte habarcs. Hogy a jóistenbe csinálták? Piramist doszt. Kurvára ráértek, vagy mi?

Összecsiszolódnak.

Nem is kell hozzá többezer év. Belvárosi, százegynéhány éves bérházak pincéjében is lehet látni ilyet. Nagy mészkõtéglák úgy passzolnak egymáshoz, mintha szobrász faragta volna õket és azok közé sem tudsz egy még egy kést sem beszúrni, mert olyan, mintha nem is lenne köztük malter.

[2-More]

Idézet: ottokar - Dátum: 2009. aug. 1., szombat - 20:09

"mértékegységrendszer, matematikai tudás nélkül"

Meglepõ megállapítás! Az indiánok mértanban fizikában magasan a többi népek fölött voltak. Pld tudták hogy az összenyomott gázok felmelegszenek, (indián tûzszerszám) meg még sokszáz más is. Jobban tudtak szerkeszteni mint ma a végzett mérnökök 90%-a A Nazca fennsíkra szerkesztett indián motívumokat a Napisten tiszteletére rakták ki.

Magasan a többi fölött tartottak, akik tudták hogy mennyi 10, mert 10 ujjuk volt, az nem mûvészet. De x-ezer évvel ezelõtt egy ekkora hóbelevancot felhúzni, mint délamerikában nem egy zikkurat, azt azért valami, nem olyasmi amit elintéz az ember azzal hogy valahogy megcsinálták. Hogy?

[cyberde]

Idézet: ottokar - Dátum: 2009. aug. 1., szombat - 21:34

"úgy passzolnak egymáshoz, mintha szobrász faragta volna õket "

Hát ki a fene faragta volna õket más? A Stephansdom tornyának köveit ki a fene faragta volna? Pont azért építették többszáz évig mert nem mindíg akadt olyan tehetség aki meg tudta volna csinálni. Ne képzeljünk már ilyet hogy a kövek becsiszolják egymást.

Van egy olyan szakma, hogy kõfaragó! 

[El Kebir]

Idézet: ottokar - Dátum: 2009. aug. 1., szombat - 21:28

Olyat nem tudsz elképzelni hogy egy kõzet a keletkezése után egy idõvel még viszonylag puha és utána egy idõvel a továbbkristályosodás folytán sokkal keményebb lesz? Nem minden kõzet több millió vagy többszázezer éves ám.

Persze, lehet olyan kõzet, de nem hiszem, hogy olyan is van, amirõl nem tudják hogy ilyen tulajdonságú, és ebbõl van építve "valami" pl piramis, remélem érthetõ.