[didyman]

Idézet: fram - Dátum: 2009. júl. 26., vasárnap - 21:45

dájdí, Valdy, ti sem mostok autót, csak évetne 1x?  

Tegnapelõtt mosattam elõször . Amúgy ezt leszámítva csak nagynyomású vízzel mostam eddig, részben vegyszerezettség okán. Nincs itt már ilyen értelemben semmi bio, hiszen az aláhulló esõ sem tiszta már. Sajnos.

[didyman]

Idézet: Sparow2 - Dátum: 2009. júl. 26., vasárnap - 21:51

Abban igaza volt avmannak, hogy otthon egy kis földterülten megoldhatod, hogy több munkával meg több ráfordítással biogazdálkodsz (lásd. pl a fentebb írt szomszédomat). De nagyban nem tudnád olyan jól megoldani. Fõképp, ha az számít, hogy minél több legyen a termés, amibõl aztán több a bevétel.

Egyébként én is permetezek méreggel is, aztán némelyik évben így is annyi levéltetû van, hogy feketék a fák. Ha még biokertészkednék, akkor mi volna. Idén pl. minden fa OK, kivéve a körte, amit valami körtebolha (?) fog nagyon, elmulasztani nem is sikerült eddig 100%-ig, bármivel fújtam be.

Ezt írtam a szajembejnek válaszban. De ennek nyilván egyik összetevõje csak az élelmiszerrel való ellátás, másik az üzlet, ahogy írod. Na ezen a részén volna jó csiszolni, de nyilván ha az én érdekterületem volna, hát máshogy beszélnék errõl. Az viszont kizárt, hogy ne lenne fejlõdés ebbõl az állapotból. Jó volna azelõtt megtalálni ezt az utat,mielõtt a kényszer szüli kicsit drasztikusabb formáját.

Ahol a tetû megjelenik és elszaporodik, ott meg fog jelenni idõvel az ellensége is és az is elszaporodik. A természetben nagyon ritka az olyan folyamat, mely tartósan kibillenti egyensúlyából az adott terület "mikroökológiáját". Sajnos az ember a permetezéssel arrról is tesz, hogy ez a folyamat nem tud olyan simán végbemenni, ahogy korábban tudott. A permetezés egyrészt elpusztítja a tetû ellenségét is vagy direkt módon, vagy a tetû eltûnésével az ellensége sem marad meg, illetve a nem megfelelõen kivitelezett (olcsójánosos) permetezés nagyon könnyen rezisztenciát alakít ki a tetûben. Ezért nagyon sokélû fegyver a permetezés.

[Sparow2]

Idézet: didyman - Dátum: 2009. júl. 26., vasárnap - 20:31

És az a hosszabb élet vajon jobb úgy, hogy mindenféle krónikus, civilizációs betegségtõl szenvedsz, és 60 évesen már egy lépcsõzés is gondot okoz? Nagyapám, dédapám elélt 80-90 évet, de õk ilyentájt kijártak kapálni, ganézni, elgyalogoltak két faluval odébb és este békésen borozgatva, vagy szalonnát kanyarítva gyújtottak rá a pipára. Ha baj volt, belehaltak, mert nem volt korszerû orvostudomány. Ma egy ilyenkorú emberre nem jellemzõ az ilyen erõnlét. És egyre több, sokkal fiatalabb ember kényszerül ellátásra, állandó orvosi kezelésre, és csökken jelentõsen életminõsége. Tényleg jobb így élni? Én nem szeretnék.

Na de ez nem csak a vegyszerek miatt van így!
Teljesen megváltozott azóta az élet, a vegyszerek használata csak egyetlen tényezõ.
A nagypapád fiatalon is átjárt két faluval odébb gyalog (sõt biztos tovább is, ha kellett), ma meg ha 20 métert kell menni, akkor nyígnak a fiatalok, hogy odáig miért nem autóval mennek.
Aztán kapáltak, ganéztak ahogy Te is írod, meg a többi munka (pl. aratás), volt rengeteg mozgás. (Aki mozog, az ehet annyi koleszterint, zsírt, szénhidrátot, fehérjét, amennyit kíván, le fogja dolgozni; sõt kell is neki enni, ha nem akar elfogyni)
Nagyfater szokta is mondani, hogy most panaszkodnak, hogy rosszul élnek? Neki volt egy cipõje, aztán csak addig hordta, amíg hideg volt meg hó volt, hogy ne kopjon többet a kelleténél. Régen az uraság nem élt ilyen jól, mint manapság az átlagemberek: fûtött szoba, melegvíz, ilyen mennyiségû és minõségû kaják, gépkocsi, elektromosság, stb ...
Minden teljesen más lett, sokkal nagyobb a kényelem. az sem egészséges, ha az ember nagyon elkényelmesedik.

[didyman]

Idézet: ottokar - Dátum: 2009. júl. 26., vasárnap - 21:56

A levéltetvek meg a gombabetegségek a te kiskertedet elkerülik? Honnan tudják hogy oda ne menjenek? Évekkel ezelött az én meg a szomszéd cseresznyefáját megtámadták a levéltetvek. Én megpermeteztem és lett cseresznyém, a szomszéd nem neki kiszívták a tetvek a fát egy szem cseresznyéje nem lett.

Ezt nem nekem akartad írni? Van tetü, van kolorádóbogár és van seregély is . Megfelelõ vegyítéssel egyik sem szaporodik el kritkus mértékben, egyedül a gyapjaslepkével van baj néha, a többire rendszerint megjelenik természetes ellensége (tetûvel nagyon régóta semmi gondunk pl, egy ideje krumplibogarat sem gyûjtjük, mert a büdöskét, vagy a kaprot nem igazán bírják), a borsó volt kukacos idén, de amúgy is silányul termett, rosszkor nem kapott esõt. Ilyenek vannak minden évben, olykor egy-egy növény, vagy terület jobban érintett, de a többi még attól terem. Barackot évek óta elverte a jég, vagy tavasszal a fagy, most meg dugig van lekvárosüveggel a szomszéd polca, ahogy régebben majd minden évben. Cseresznyébõl sok volt, de nem jó, ellenben a meggybõl minden készült idén , a szilva meg roskadozik, szõlõ szintén (azzal még sokminden történhet). Így megy ez.

[JonesC]

Jah. Tetû ellen bérelj katicabogarat 

[Sparow2]

Idézet: didyman - Dátum: 2009. júl. 26., vasárnap - 21:05

... Ahol a tetû megjelenik és elszaporodik, ott meg fog jelenni idõvel az ellensége is és az is elszaporodik. ...

Meg is jelent: méhek meg darazsak zabálják a fáról a tetveket. (Vagy legalábbis azt hiszem, hogy azokat)
Volt olyan év, hogy a körtefát úgy meglepték, hogy az ürülékük (vagy valami levük?) csöpögött a fáról és látszott a földön, hogy valami nedvesség van ott.

Most már azért sikerült visszaszorítani, de még mindig nem 100%-osan. De ha nem permeteznék, szerintem már egy levele se lenne a fának.
Meg van, amikor valami elkapja, és behálózza meg elszárítja a leveleket az ágak végén. Azt is rögtön permetezni kell, mielõtt elterjed. Ez idén sikerült jól. De permetezés nélkül nem tudom mi maradna a fákból.

Bár valami biztos lenne, fentebb írtam a nénirõl, aki jó 15 éve meghalt, és a szilvafája azért termett valamicskét. Sok évben fekete volt a sok tetûtõl, meg alapban is nagyon kis csenevész, kevéske, nem sokat érõ kis termés van rajta. De ha fáim úgy néznének ki, mint az övé, én ki is vágnám õket.

[didyman]

Idézet: Sparow2 - Dátum: 2009. júl. 26., vasárnap - 22:06

Na de ez nem csak a vegyszerek miatt van így!

Sehol nem írtam, hogy a vegyszerek lennének az egyedüli okai. Ez egy általános dolog, ahogy avman is az átlagos életkort említette.

[Valdy]

Idézet: fram - Dátum: 2009. júl. 26., vasárnap - 21:45

dájdí, Valdy, ti sem mostok autót, csak évetne 1x?  

Nincs jogsim  :Р de van itt a családnak egy otó, az max 2x van mosva évente.

[Sparow2]

Idézet: didyman - Dátum: 2009. júl. 26., vasárnap - 21:17

Sehol nem írtam, hogy a vegyszerek lennének az egyedüli okai. Ez egy általános dolog, ahogy avman is az átlagos életkort említette.

Bocs, akkor én értettem úgy ...

Aki figyel magára, mozog eleget, az nagy valószínûséggel öreg korában is fittebb lesz.
Ismerõs 50 körüli nõ szokott gyakran gyalogtúrákra járni, meg régen hegyet mászott, és õ szokta mondani, hogy a gyalogtúrákon még 80 éves ember is van néha, és hogy micsoda fittek ezek a túrázós öregek.
Csak a legtöbb ember elhagyja magát, ül a tévé elõtt, max. elcsoszog a boltba, aztán persze, hogy nem fitt.

[didyman]

Idézet: Sparow2 - Dátum: 2009. júl. 26., vasárnap - 22:15

Meg is jelent: méhek meg darazsak zabálják a fáról a tetveket. (Vagy legalábbis azt hiszem, hogy azokat)
Volt olyan év, hogy a körtefát úgy meglepték, hogy az ürülékük (vagy valami levük?) csöpögött a fáról és látszott a földön, hogy valami nedvesség van ott.

Most már azért sikerült visszaszorítani, de még mindig nem 100%-osan. De ha nem permeteznék, szerintem már egy levele se lenne a fának.
Meg van, amikor valami elkapja, és behálózza meg elszárítja a leveleket az ágak végén. Azt is rögtön permetezni kell, mielõtt elterjed. Ez idén sikerült jól. De permetezés nélkül nem tudom mi maradna a fákból.

Bár valami biztos lenne, fentebb írtam a nénirõl, aki jó 15 éve meghalt, és a szilvafája azért termett valamicskét. Sok évben fekete volt a sok tetûtõl, meg alapban is nagyon kis csenevész, kevéske, nem sokat érõ kis termés van rajta. De ha fáim úgy néznének ki, mint az övé, én ki is vágnám õket.

Mézharmat. Szeretik a darazsak is, nem feltétlen a tetüre járnak rá, bár kora tavasszal és õsszel elképzelhetõ, hogy fehérjedúsabb az étrend. A mézharmat színtelen, de hamarosan korompenész telepszik rá, az meg fekete. Nagyobbik baj az, ha hangyák jelennek meg, mert azok lelkesen védelmezik is a mézharmatbányát. Sajnos egy termetes fa esetében ez kb. kivitelezhetetlen, de a lemosás nagyon hatékony dolog tetükolóniák ellen. Mifelénk ilyen mértékben sose szaporodik el. A rózsákat meglepik olykor, de pár hét alatt le is csillapodik a fertõzés. Itt sok a vadregényes természet, van honnét jöjjön az ellenség.

A hálós valami takácsatka. Rettenetes lény, rövid idõ alatt teljesen leszázalékolja a növényt. Legjobb ellenszere a vízpermet! Száraz levegõn, száraz idõjárásban rohamosan elszaporodik sajnos. Természetes ellensége van neki (ragadozó atka, legalábbolyan hamar eltünteti a takácsatkakolóniát, mint ahogy azok elterjednek ), de nem õshonos nálunk, azon kívül vélhetõen eszi más is, mert nem tud tömegessé válni szabadban, csak szobanövényeinken.

[Jahno]

Idézet: Sparow2 - Dátum: 2009. júl. 26., vasárnap - 22:15

Meg is jelent: méhek meg darazsak zabálják a fáról a tetveket.

Tavirózsáról meg hasonlókról csak nem akarják lezabálni, oda szerintem csak inni járnak. Rózsabokron meg jó a fahamu, csak kicsit nyûgös.

[Valdy]

Idézet: ottokar - Dátum: 2009. júl. 26., vasárnap - 21:56

A levéltetvek meg a gombabetegségek a te kiskertedet elkerülik? Honnan tudják hogy oda ne menjenek? Évekkel ezelött az én meg a szomszéd cseresznyefáját megtámadták a levéltetvek. Én megpermeteztem és lett cseresznyém, a szomszéd nem neki kiszívták a tetvek a fát egy szem cseresznyéje nem lett.

Igen, általában el. Permetezni apám szokott, de asszem idén csak 1x volt permetezve nem tudom mi ellen (talán levélfodrosodás ellen), de az is lehet, h csak a szõlõt permetezte lisztharmat ellen. Gyümölcsfák, paradicsom, kukorica, borsó mindenféle permetezés nélkül termett/terem szépen (kivéve kajszi, de azokon tavaly volt rogyásig, hát nekik is kell pihenõ ).
Bár nálunk is szarul teljesített a borsó mert pont tavasszal nem volt semmi esõ.

Mondjuk hozzá kell tenni mi nem ijedünk meg ha van 1-2 kukac a termésben. Márpedig szokott lenni.

[Sparow2]

Idézet: Jahno - Dátum: 2009. júl. 26., vasárnap - 21:35

Tavirózsáról meg hasonlókról csak nem akarják lezabálni, oda szerintem csak inni járnak. Rózsabokron meg jó a fahamu, csak kicsit nyûgös.

Le nem zabálták, mert jobb nem lett a helyzet tõlük.
Csak én gondoltam, hogy a tetveket eszik, mert a többi fára nem mentek.

Viszont némelyik évben meg tök jó, permetezés nélkül is jó volna minden fa.

[Sparow2]

Idézet: Valdy - Dátum: 2009. júl. 26., vasárnap - 21:35

Bár nálunk is szarul teljesített a borsó mert pont tavasszal nem volt semmi esõ.

Akkor szimulálni kell az esõt
Locsolóval: esténként 1/4 óra, 1/2 óra vízpermet, és kész az esõ.

Idézet: Valdy - Dátum: 2009. júl. 26., vasárnap - 21:35

Mondjuk hozzá kell tenni mi nem ijedünk meg ha van 1-2 kukac a termésben. Márpedig szokott lenni.

Az mindig van, permetezhetsz bármivel.
Régebben a hagymát rágták meg pár éven át, de az összeset, és nem tudtuk mi az ellenszere. Mostanában nincs már, szerencsére.

[Valdy]

Idézet: Sparow2 - Dátum: 2009. júl. 26., vasárnap - 22:47

Akkor szimulálni kell az esõt
Locsolóval: esténként 1/4 óra, 1/2 óra vízpermet, és kész az esõ.

A nagyobb kertünk olyan helyen van ahol nincs lehetõség öntözésre Ugyan rendszeresen viszünk ki vizet 15 literes kannákban, de ezek nagy része idén elment az új fák, a paradicsom és az eper öntözésére. Utólag mi is rájöttünk hogy 1x-2x meg kellett volna öntözni a borsót, sokat számított volna.
Hülye ez az idõjárás nagyon

[Sparow2]

Pedig öntözni kellene, anélkül ne várj sokat.
Történelembõl is tanították, hogy annak idején nagy ugrás volt, amikor feltalálták az öntözéses földmûvelést.

[didyman]

Idézet: Sparow2 - Dátum: 2009. júl. 26., vasárnap - 22:47

Akkor szimulálni kell az esõt
Locsolóval: esténként 1/4 óra, 1/2 óra vízpermet, és kész az esõ.

Az mindig van, permetezhetsz bármivel.
Régebben a hagymát rágták meg pár éven át, de az összeset, és nem tudtuk mi az ellenszere. Mostanában nincs már, szerencsére.

Ááááááh... Meg sem tudjuk közelíteni az esõt. A rendes esõ után órákon, napon keresztül masszívan párás a levegõ, nem viszi el az elsõ szellõ azt a légkört, és a fene tudja, mi más még. Itt garantáltan nem tudunk annyit locsolni, amennyit egy esõ ad. Ég és föld. Hiába van este kiszivattyúzva a kút tökig, és nedves minden, áztatva van a föld és nem csak nedvesítve, egyszerûen nem nõnek a növények rendesen addig, amíg rendes esõ nem áztatja el a kertet. Attól viszont szárnyat kapnak.

[Sparow2]

Idézet: didyman - Dátum: 2009. júl. 26., vasárnap - 22:07

Ááááááh... Meg sem tudjuk közelíteni az esõt. A rendes esõ után órákon, napon keresztül masszívan párás a levegõ, nem viszi el az elsõ szellõ azt a légkört, és a fene tudja, mi más még. Itt garantáltan nem tudunk annyit locsolni, amennyit egy esõ ad. Ég és föld. Hiába van este kiszivattyúzva a kút tökig, és nedves minden, áztatva van a föld és nem csak nedvesítve, egyszerûen nem nõnek a növények rendesen addig, amíg rendes esõ nem áztatja el a kertet. Attól viszont szárnyat kapnak.

Azért az öntözés is rengeteget számít.
Nem mindegy pl. a borsónak, hogy porzik alatta a föld, vagy minden este kap fél órányi áztatást (amitõl sokszor még másnap este is nedves a gyökere).

[didyman]

Idézet: Sparow2 - Dátum: 2009. júl. 26., vasárnap - 23:19

Azért az öntözés is rengeteget számít.
Nem mindegy pl. a borsónak, hogy porzik alatta a föld, vagy minden este kap fél órányi áztatást (amitõl sokszor még másnap este is nedves a gyökere).

Persze, hiszen öntözés nélkül el sem jutott volna a termésig idén, de akármennyire is locsoltuk, az esõ rögtön sokkal többet ért. A virágoskertben is és a konyhakertben is. Az öntözés mindig jó dolog, ha csak az esõt kell kiegészítenie, de ha pótolnia, akkor itt nem jött be.

[leslie]

Idézet: Sparow2 - Dátum: 2009. júl. 26., vasárnap - 22:27

Csak a legtöbb ember elhagyja magát, ül a tévé elõtt, max. elcsoszog a boltba, aztán persze, hogy nem fitt.

Ez attól is függ, hol lakik. Lakásban elpunnyad, míg kertes házban nem, mert van mit csinálni.