És az, hogy a bolhán ezt egymás szopatására használják a csencselők, az hadd ne minket minősítsen már.
A rágalmazás vétségét a Büntető Törvénykönyv szerint az követi el, "aki valakiről, más előtt, a becsület csorbítására alkalmas tényt állít vagy híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ". Az akár egy évig terjedő szabadságvesztést is maga után vonó cselekedet két év büntetésre is vezethet, "ha a rágalmazást a) aljas indokból vagy célból, b) nagy nyilvánosság előtt, c) jelentős érdeksérelmet okozva követik el" (1978. évi IV. törvény, 178. §).
Hasonló jelleg?, ám polgári jogi eset a jó hírnév sérelmének esete, amely akkor valósul meg, "ha valaki más személyre vonatkozó, azt sértő, valótlan tényt állít, híresztel, vagy való tényt hamis színben tüntet fel" (1959. évi IV. törvény, 78. §). Mint már ebből is kitetszik, e cselekedet egyik – legegyszer?bb – típusa csak az, amikor "objektíve valótlan tényállítást fejez ki" valakinek a közlése, magyarul "egy az egyben" hazudik. Mondhatnánk, ez a hazugság legegyszer?bb esete.
Sokkal gyakoribb azonban – mivel a rágalmazó számára sokkal célravezetőbb – a hazugság keverése igaz állításokkal. A való életet leképezni igyekvő jog ennek különböző fajtáit is igyekszik meghatározni: így például a hírnévrontás "megvalósulhat a teljes valóság megismeréséhez szükséges tények téves következtetésre indító csoportosításával is". Ebben az esetben a hazugság "alapanyagául" önmagukban objektíve igaz állítások szolgálnak, ezek elrendezése azonban azok összességét mégis valótlansággá teszi. A hírnévrontás "a valótlan tények továbbításán túl adott esetben bekövetkezhet a való tények közlésével is. Így akkor, amikor a valóságot a tények megtévesztő csoportosítása, az egyes tényálláselemek elhallgatása útján, vagy rejtett utalásokkal, félreérthető megfogalmazással stb. hamis színben tüntetik fel".
Egy másik eset: értékítélet (vélemény, bírálat, jellemzés) is okozhatja a jó hírnév sérelmét, "ha közvetlenül vagy közvetve tényállítást fejez ki, olyankor tehát, amikor valótlan tényállításokon alapszik, nyíltan vagy burkoltan ilyen tényállítást fejez ki, továbbá ha megtévesztő jelleg?, téves következtetés levonására ad alapot". Ez akár célzatos kérdések által is megtörténhet a jogszabály szerint.
Ezek kozul valoban nem kovetitek el egyiket sem, csak elosegititek, hogy masok megtegyek.