A király eközben, aggódva ült Shido herceg ágya mellett, mivel a fiú nem akart magához térni. Nemsokkal ezután, viszont elkezdte mozgatni kezeit, és a szemeit is felnyitotta - hol, hol vagyok mi történt? - biztonságban vagy, bár komoly sérüléseket szenved...... - mondta a király, de az utolsó szavait félbeszakította egy hatalmas robaj. A király felpattant, kiment a sátor bejárata elé, vélhetően meglátott valamit, mert abban a pillanatban megragadta a fiút és talpra állította.. - tudsz járni? - Persze egész en jól va... - Akkor jó, fogd ezt! - mondta Nobunaga miközben egy térképet nyújtott át Shido-nak - Ha járni tudsz, akkor szaladni is menj oda, ahol az X van... - de miért mi történt!??? - kérdezte Shido, de apja nem törődött vele, csak egy titkos alagúthoz vezette. - Menj! gyorsan! félek itt a vég!!! - mondta a király könnyes szemekkel, azzal visszasietett az utcára. - Ezek a kürtök, nemlehet! hogy máris visszajöttek - mondta a király idegesen. - Uram, de jó hogy megtaláltam.. Észak felől közelítenek, legalább 5ezren lehetnek, - mondta kétségbeesetten, dadogó hangon az egyik katonája. - Nem! ez az én királyságom, meg kell védenem az itt élőket... tennem kell valamit ! - gondolta magában a király.
Majd elindult lova felé. - Hova megy uram? - kérdezte Raemus.
- Barátom! végünk, az egyetlen dolgot teszem, amit tehetek! tárgyalni fogok a bátyámmal azt javaslom meneküljetek innen amíg lehet eddig is sokat segítettetek...
- Nem tehetem! Az esküm kötelez... - válaszolta a paladin.
- Hát, ennek örülök! a legjobb emberem vagy! gyíá! - azzal Nobunaga elhajtott, egyenesen ki a kapun.
K2 és Tekarukite eközben az egyik, még ép bástyáról figyelte az eseményeket... látták, amint a király a mezőn megközelíti az ellenséget fehér zászlóval.
- Mire készül ez? - kérdezte magában a ninja, majd K2 felé fordult - menjd el Sam-ért meg a húgomért és vidd őket ki az erdőbe,! igyekezz! - Megyek! - morogta K2, ezzel is kifejezve nem tetszését a feladatot illetően, de elindult.
Eközben a király elérte a sereget, ami mind jobban szétszéledt, hogy a királynak utat mutassanak.
-Testvérem! he-he téged meg miszél hozott? - kiabálta gúnyosan a bátty.
- Nem kívánok veled hosszabban cseverészni, csak azért jöttem, hogy átadjam a koronát!
- Á nemrossz majdnem egy évszázados háború után csak így idelököd a koronát? ha-ha
- Így van! tessék - mondta Nobunaga, majd átnyújtotta a koronát, a királyi pecsétgyűrűvel együtt.
- Nekem viszont volna egy feltételem! - mondta az új király, miközben fején a koronát igazgatta.
- És mi lenne az? - mondta a király, miközben szíve már a torkában dobogott
- A fiadat, add át! különben felgyújtom az egész városod Nobunaga!
- Mi dolgod vele! Már te vagy a király!!! - ordított rá Nobunaga
- Szerinted nem ismerem a ti ősi törvényeteket? amíg nem hal meg a fattyad, addig nem lehetek törvényes király csak egy bitorló! Szóval, ha egy órán belül nem küldöd ide a fiad, vagy szörnyű megtorlásban lesz része a népednek, az én népemnek!
- Rendben idehozom - vágta rá a hazugságot hirtelen Nobunaga, majd elindult lovával vissza a kastélyba.. alig tett meg 100 métert, a bátty utánna kiabált - Nobunaga! várj még! ekkor a hatalmától megfosztott férfi megállt, megfordult lovával, épp meg akarta kérdezni, hogy mit akar, de nem volt ideje mert egy méretes dárda fúródott mellkasába...
- így! ha-ha-ha!!! ez járt neked >

- óbégatta kacagva az új király.
A ló, bevágtatott a királyi udvarba gazdájával a hátán, aki a halálán volt, de Raemus ott termett, és lekepta a lóról, de a dárdát nem húzta ki belőle - egy óra múlva támadnak, ha nem kapják meg Shido herceget ööhh... - ezek voltak utolsó szavai, mert eszméletét vesztette eközben Raemus csak az aranykötésű könyvét lapozgatta.. - Nem találok gyógyírt sérülésedre!, nincs más esély! csak így élhetsz tovább! azzal előkapta a fekete könyvét, amiből néhány lapozás után, felolvasott valamit..
Ekkor az ég elsötétült, és vörös villámok cikáztak az égen....... - Kész, ! azzal kirántotta a dárdát, a mellkasából, majd lekötözte egy ágyhoz.
- Raemus ez meg mi a ? - kérdezte meghökkenve Folke, aki nem tudta megérteni, hogy lett a paladin ősz szakállából fekete...
- Ne most Folke! - mondta Raemus, majd a megkötözött Nobunagára nézett, aki felnyitotta szemét, és vadul ordibálni kezdett, akár egy vadállat, hangja pedig nagyon mély volt... - Ez meg mi, állj arrébb öreg! - szólt rá Tekarukite, majd előkapta kardját, és Nobunaga felé csapott vele..., de a paladin elé ugrott, így megállt - Ne Teka ez a király! - a király? ez a szörnyszülött? megint berúgtál vagy mifene? vagy tán én vagyok részeg? - kérdezte a ninja, eközben szeme megakardt a paladin más színű frizuráján. - Nem ez a király, mint démon! csak így menthettem meg.
Nobunaga, csendesedni kezdett, belefáradt az örjöngésbe, elaludt. - Végre!, fontosabb dolgunk van Tekarukite, egy óra múlva támadnak!, hacsak nem kapják meg Shido-t,! - mondta idegesen a paladin. Ekkor kis tanácskozás után, rájöttek, hogy fogalmuk sincs hol lehet Shido. - Meg kell védenünk valahogy a falut! de nem akarok itt veszni, hogy idegenek bőrét mentsem! valami ötlet? - dünnyögte a ninja. - Talán segíthetek! - mondta Folke...
- És hogyan? - kérdezte a paladin - lehet hülyén hangzik de.... inkább megmutatom. - azzal Folke tenyerét a földre helyezte, és nemsokkal azután egy élőholt mászott ki a föld alól, amit Folke ketté is vágott. - Látjátok, én parancsolni tudok nekik! - és mekkora sereget tudnál életre hívni? - kérdezte a Ninja. - mivel elég sok a halott katona is, így elég sokat, de nembiztos hogy elég lesz!!! - mondta Folke, a támadásig pedig már csak alig fél órájuk maradt...
Eközben K2................