[SFIJ]

Idézet: special - Dátum: 2005. júl. 1., péntek - 16:52

Nem jól cáfolsz, ugyanis _bizonyított_, hogy sem walkmanre, sem mobiltelefonra _nem létezett_ igény megszületésük elõtt, ahogyan PC-re sem volt igény fogyasztói szempontból

- bizony letezett az igen a walkman-re. kokemeny cihologiai igeny, az amit leirtam
- mobiltelefonia: skandinav allamok, kis volgyben falvak iszonyat magas heygek kozott nehez megkozelithetoseg, nehez kapcsolattartas, telefonderot kihuzasanak horribilis koltsegei. De gondloj csak a mgyar story-ra 1992-98 relacioban: 30 ev fejleszteseit nem lehetett par ev alatt bepotolni, igy telefont rentabilisan es gazdasagosan csak radio interfesszel lehetett az emberek kezebe adni.
- az hogy pcre mekkora igeny volt, arrol a 80-as evek papiron esetleg kalkulatoral dolgozo konyveloi tudnanak sokat meselni. gondolom hallottal a vilag legelso kereskedlmi szoftvererol ami orias siker volt a 80-as evekben: visicalc.  pck nelkul 90-ben az ogyk valasztas 3-4 napig tartott volna, ahogy ez 86-ban is volt. a PCk segitsegevel a szavazato szamlalasa 9 ora alatt lezajlott.

az igenyek leteztek, csak azok a targyak amelyek ezt kielegitettek, azok nem.

hogy szenyo legyek - kerdezd meg a baratnodet, mennyivel roszabb lenne az eletminosege, ha nem lenne vatta vagy intim betet Pedig tobbszazezer evig eltek a nok vatta es intim betet nelkul...

[SFIJ]

Idézet: special - Dátum: 2005. júl. 1., péntek - 17:02

például az alapvetõen etnocentrikus, militáns, konzervatív jobbos usáról.

special elnezem neked ezt, de vedd tudomasul, hogy nagyon nem vagy kepben eteren. az, hogy az usa-nak jelenleg milyen kormanyzata van es miert - abbol meg nem kovetkezik az hogy az usa olyan mint amilyennek te lattatod.

[special]

Bah, a walkmanest nem fogadom el, sorry. Semmi ilyen igény nem volt, legfeljebb néhány deviánsban. A másik kettõben pedig olyan eseteket hozol, mikor valóban volt rá igény. Csakhogy ez nem ok évi 700 millió készülék eladására. Mindegy.

[special]

Idézet: SFIJ - Dátum: 2005. júl. 1., péntek - 18:17

special elnezem neked ezt, de vedd tudomasul, hogy nagyon nem vagy kepben eteren. az, hogy az usa-nak jelenleg milyen kormanyzata van es miert - abbol meg nem kovetkezik az hogy az usa olyan mint amilyennek te lattatod.

nem kell elnézned, kérlek, megalapozottnak érzem az eddigi tanulmányaim és ismereteim alapján. több könyvet is írtak róla, az egyiknek az a címe, hogy the right nation.

[SFIJ]

Idézet: special - Dátum: 2005. júl. 1., péntek - 17:18

Bah, a walkmanest nem fogadom el, sorry. Semmi ilyen igény nem volt, legfeljebb néhány deviánsban. A másik kettõben pedig olyan eseteket hozol, mikor valóban volt rá igény. Csakhogy ez nem ok évi 700 millió készülék eladására. Mindegy.

az ember neurologiai rendszernek szuksege van valami ritmikus, periodikus inger megletere, kulonben oruletszeru tunetek lepnek fel hosszu tavon.

special: szekunder, tercier, stb... igenyek.  Es akkor most ide sorolhatom az SMS-ben megerositheto banki tranzakziok kerdeskoret is. onamagaban a 20. sz. legnagyobb vivmanya a kommunikacios forradalom. ez teszi lehetove, hogy 7 milliardan is elhessunk ezen a foldon. kulonben meg ennyire sem menne a dolog. a kommunkiacios forradalom a kommunikacio demokratizalodasarol szol, arrol hogy az emberek szamara egyre konyebben es szabadabban elrhetove valt ez a technologia.

kicsit atfogalmazom a mondatodat:

"az irastudatlanasag fokozatos felszamolasa nem ok nehanyszaz millio golyostoll eladasara".

Hogy tetszik?

[SFIJ]

Idézet: special - Dátum: 2005. júl. 1., péntek - 17:21

nem kell elnézned, kérlek, megalapozottnak érzem az eddigi tanulmányaim és ismereteim alapján. több könyvet is írtak róla, az egyiknek az a címe, hogy the right nation.

tanulmanyaid es ismereteid aslapjan? aw c'mon get a life   Menj el oda 2-3 honapra es nezd meg magad. ezt tudom tanacsolni. azt hogy bizonyos think-tank-ek mit irkalnak az egy dolog. az meg egy masik amit a holywoodi filmekben latunk - na az sem azonos az usa-val.

[special]

Idézet: SFIJ - Dátum: 2005. júl. 1., péntek - 18:33

tanulmanyaid es ismereteid aslapjan? aw c'mon get a life   Menj el oda 2-3 honapra es nezd meg magad. ezt tudom tanacsolni. azt hogy bizonyos think-tank-ek mit irkalnak az egy dolog. az meg egy masik amit a holywoodi filmekben latunk - na az sem azonos az usa-val.

tudtam, hogy ezzel jössz, fogadás kötöttem volna. már ne haragudj, de a személyes tapasztalat inferior a tudományos kutatásokhoz képest. különben ha két-három hónapot nem is voltam, néhány hetet igen.

a hollywoodi filmek egyébként pont, hogy megfelelõ forrásai az amerikai kultúra megismerésének, ugyanis elsõsorban amerikaiktól amerikaiaknak készítik. érdekes megfigyelni a történetek helyszíneit, a filmek világának a világról alkotott képét, az erõszakos, háborús cselekmények arányát, a fõszereplõk személyiségét stb-stb. tudományos disszertációhoz is megfelelõ. persze, hogy nem azonos, mivel más nagyságrendrõl beszélünk: makrokultúra vs. a mindennapi életben tapasztalt mikrokultúrák, emberek. attól, hogy 10-bõl van 5 barnahajú barátod, attól még az arányuk nem lesz 50 százalék.

[Asker]

Hohohó....

Ha már itt készek vagytok vérre menni, akor annyit hadj tegyek hozzá, hogy a választások a fehér házért
erkölcsi alapon döltek el... nem pedig hogy bal vagy jobb oldaliak az emberek, hanem erkölcsileg a jobb oldal áll/állt közelebb a néphez...

lásd: gay marriage, stb...

[szeder]

Idézet: special - Dátum: 2005. júl. 1., péntek - 17:52

Nem jól cáfolsz, ugyanis _bizonyított_, hogy sem walkmanre, sem mobiltelefonra _nem létezett_ igény megszületésük elõtt, ahogyan PC-re sem volt igény fogyasztói szempontból, vagy játékokra.

Édesapám nagyon sokat volt és van úton a városban és környékén (nem Budapest), ezért neki igenis volt igénye mobiltelefonra.  Még jóval a 450MHz-es mobilhálózat megjelenése elõtt mindenféle rádiós ketyeréket próbálgatott, h mivel tudna út közben elérhetõ lenni, vagy út közben másokat elérni.  Pedig nem holmi manager, vagy felsõvezetõ, vagy ilyesmi...

Meg ha azt vesszük, nekem is volt rá igényem, bár közel sem ennyire fontos...  Elég hülyén jön ki az olyasmi, mikor tfh. még egyetemistaként a cégnél elõadja magát az ember, h hétközben a kollégium számán hívják, mert jó eséllyel ott van, de ezen és ezen a hétvégén ezen a számon, mert otthon van, de ezen a két másik hétvégén meg azon a harmadikon, mert akkor meg éppen barátnõnél magánéletet él...  Annó még cikket is írtak errõl a kari lapban.

Szerkesztette: szeder 2005. 07. 01. 22:45 -kor

[SFIJ]

Idézet: special - Dátum: 2005. júl. 1., péntek - 22:01

tudtam, hogy ezzel jössz, fogadás kötöttem volna. már ne haragudj, de a személyes tapasztalat inferior a tudományos kutatásokhoz képest. különben ha két-három hónapot nem is voltam, néhány hetet igen.

a hollywoodi filmek egyébként pont, hogy megfelelõ forrásai az amerikai kultúra megismerésének, ugyanis elsõsorban amerikaiktól amerikaiaknak készítik. érdekes megfigyelni a történetek helyszíneit, a filmek világának a világról alkotott képét, az erõszakos, háborús cselekmények arányát, a fõszereplõk személyiségét stb-stb. tudományos disszertációhoz is megfelelõ. persze, hogy nem azonos, mivel más nagyságrendrõl beszélünk: makrokultúra vs. a mindennapi életben tapasztalt mikrokultúrák, emberek. attól, hogy 10-bõl van 5 barnahajú barátod, attól még az arányuk nem lesz 50 százalék.

special nem tudok mással jönni, mint élettapasztalalattal. Az olvasmányélmény szép meg jó, csak légüres térben lebeg, ha nem tudod hová tenni. Az olvasmányélményeidet tapasztalok híján aszerint értékeled, amilyen élettapasztalataid vannak, ha híján vagy az amerikai identitéstudat megélésének, akkor az európai identitástudatodon keresztül értelmezed az olvasottakat. Egy társadalom szociális viszonyai objektíve kívülrõl nehezen értelmezhetõek és ítélhetõek meg. Akár tetszik akár nem, részt kell benne venned, hogy beleszagolhass. Nagyonsok vidékrõl budapestre kerülõ ember vallomásából hallik ki, valami ehhez hasonló. Mivel mindegyikük kb haonló módon vélekedik mint Eszményi Viktória az elhíresült dalában, bezony el kell fogadni, hogy nehezen értelmezhetõ egy szociális környezet a személyes tapasztalat nélül.

Sajnos az merikai kultúra és társadalom megismerésére nem a legjobbak az amerikai filmek. A kérdéses filmek sajnos minden látszat ellenére, nem amerikaiakról szólnak az hogy amerikaiaknak készítik ez viszont igaz. persze található néhány hitelesenek mondható, amik 'róluk' szólnak:
American Beauty
Lost (magyarországon pokoli éden címme fut)
despereate housewifes
bármilyen furcsa, pont ezek azok, a filmek amiket az amerikaiak nem annyira szívesen néznek ahogy amúgy magyarországon sem a magyar társadalmi szatírák a legnépszeûbbek

special érzek benned némi amerika ellenességet, pontosabban azt, hogy kicsit jobban harapsz arra, ami amerikát negatív(abb) színben tünteti fel mint ami. Ezekben a dolgokban van igazság, de az éremnek csak egy oldalát jelentik.


érdekes megfigyelni a történetek helyszíneit, a filmek világának a világról alkotott képét, az erõszakos, háborús cselekmények arányát, a fõszereplõk személyiségét stb-stb. Nos ezek a dologok az én tapasztalatom szerint emberi szorongások manifesztációi, kivetülései. Az amerikai sokkal inkább birkatürelmû - helyenként idegesítõen - és nyájas, mintsem militáns és agresszív. Persze szorong is emiatt - rendesen. Pont annyira nem igaz, mint a magyarok 'vendégszeretõ' volta. Sõt a magunkról alkotott 'regionálisan kimagasló intellektus' is egy nagy-nagy lufi.

Szerkesztette: SFIJ 2005. 07. 01. 23:48 -kor

[SFIJ]

Idézet: Asker - Dátum: 2005. júl. 1., péntek - 22:34

Hohohó....

Ha már itt készek vagytok vérre menni, akor annyit hadj tegyek hozzá, hogy a választások a fehér házért
erkölcsi alapon döltek el... nem pedig hogy bal vagy jobb oldaliak az emberek, hanem erkölcsileg a jobb oldal áll/állt közelebb a néphez...

lásd: gay marriage, stb...

nagyon off - de kísértetiesen megismétlõdött odaát az, ami itt magyarországon: mozgósítottak olyan népcsoportokat aki az életben sosem vettek részt a politikában és kökeményen belenyúlt a magánéletbe a politika ott is.

[Asker]

Idézet: SFIJ - Dátum: 2005. Jul. 1., Friday - 23:53

nagyon off - de kísértetiesen megismétlõdött odaát az, ami itt magyarországon: mozgósítottak olyan népcsoportokat aki az életben sosem vettek részt a politikában és kökeményen belenyúlt a magánéletbe a politika ott is.

Nemtom mennyivel offab amit itt jópár hozzászólásban mûveltetek :Ð

[special]

Idézet: szeder - Dátum: 2005. júl. 1., péntek - 23:39

Édesapám nagyon sokat volt és van úton a városban és környékén (nem Budapest), ezért neki igenis volt igénye mobiltelefonra.  Még jóval a 450MHz-es mobilhálózat megjelenése elõtt mindenféle rádiós ketyeréket próbálgatott, h mivel tudna út közben elérhetõ lenni, vagy út közben másokat elérni.  Pedig nem holmi manager, vagy felsõvezetõ, vagy ilyesmi...

Meg ha azt vesszük, nekem is volt rá igényem, bár közel sem ennyire fontos...  Elég hülyén jön ki az olyasmi, mikor tfh. még egyetemistaként a cégnél elõadja magát az ember, h hétközben a kollégium számán hívják, mert jó eséllyel ott van, de ezen és ezen a hétvégén ezen a számon, mert otthon van, de ezen a két másik hétvégén meg azon a harmadikon, mert akkor meg éppen barátnõnél magánéletet él...  Annó még cikket is írtak errõl a kari lapban.

Ez mind szép és jó, de értsétek már kicsit árnyaltabban a szöveget plz. Az, hogy vannak esetleg rétegek, akiknek volt rá igénye a munka miatt, a tömegek részére ez nem igazolható. 8 millió mobilkészülék itthon nem igazolható a mobiltelelfon elõtt is létezõ igényekkel. 8 millió mobilra önnön létezése gerjesztett igényt.

[special]

Idézet: SFIJ - Dátum: 2005. júl. 2., szombat - 0:41

special nem tudok mással jönni, mint élettapasztalalattal. Az olvasmányélmény szép meg jó, csak légüres térben lebeg, ha nem tudod hová tenni. Az olvasmányélményeidet tapasztalok híján aszerint értékeled, amilyen élettapasztalataid vannak, ha híján vagy az amerikai identitéstudat megélésének, akkor az európai identitástudatodon keresztül értelmezed az olvasottakat. Egy társadalom szociális viszonyai objektíve kívülrõl nehezen értelmezhetõek és ítélhetõek meg. Akár tetszik akár nem, részt kell benne venned, hogy beleszagolhass. Nagyonsok vidékrõl budapestre kerülõ ember vallomásából hallik ki, valami ehhez hasonló. Mivel mindegyikük kb haonló módon vélekedik mint Eszményi Viktória az elhíresült dalában, bezony el kell fogadni, hogy nehezen értelmezhetõ egy szociális környezet a személyes tapasztalat nélül.

Sajnos az merikai kultúra és társadalom megismerésére nem a legjobbak az amerikai filmek. A kérdéses filmek sajnos minden látszat ellenére, nem amerikaiakról szólnak az hogy amerikaiaknak készítik ez viszont igaz. persze található néhány hitelesenek mondható, amik 'róluk' szólnak:
American Beauty
Lost (magyarországon pokoli éden címme fut)
despereate housewifes
bármilyen furcsa, pont ezek azok, a filmek amiket az amerikaiak nem annyira szívesen néznek ahogy amúgy magyarországon sem a magyar társadalmi szatírák a legnépszeûbbek

rendben, helyt adok. eddig sajnos nem volt lehetõségem az amerikai kultúra személyes és kiterjedt megvizsgálásában, néhány hét évekkel ezelõtt és néhány amerikai magyarországon eddig az össz tapasztalat, de ezek igazság szerint gyakorlatilag semmit nem tettek hozzá az olvasmányokhoz. igyekszem pótolni majd.

Idézet

special érzek benned némi amerika ellenességet, pontosabban azt, hogy kicsit jobban harapsz arra, ami amerikát negatív(abb) színben tünteti fel mint ami. Ezekben a dolgokban van igazság, de az éremnek csak egy oldalát jelentik.

ezt így visszautasítom. a demagóg amerika-ellenesség azon kevés dolgok egyike, amelyek rendkívül mód irritál (tipikusan a leostobázás, lehülyézés). pont ez a mások felé irányuló arrogancia az, amely a nyugati kultúrkörben zavar. ez egyrészt létezik befelé, az európai és észak-amerikai országok felé, másrészt egybefonódik más kultúrkörökhöz tartozó nemzetek, társadalmak felé. az egyik ilyen tipikusan hányingerkeltõ magatartás, hogy ázsia az ázsia, egy homogén massza, ismeretlen, furcsa, (veszélyes?) emberek, miközben már azon végig vagyunk sértve, ha valaki tízezer kilóméterrõl összetéveszti budapestet bukaresttel. irritál a kollektív kultúrák lenézése és az individualista társadalmak hallgatólagos önelégült önünneplése. ha van bennem valamilyen ellenesség, akkor az ez ellen irányul. perverz kielégültséget érzek, mikor a lenovo megveszi az ibm-et, a huawei kiüti a ciscót vagy a qualcommot. vagy vegyük a samsungot és lg-t, ahogyan bedarálják a konzumerelektronikát, és az IT-t is egyre jobban. örülök annak, hogy még csak egy folyamat elején állunk, és a nyugati vállalatoknak és társadalmaknak még sokat kell nyelniük.

hogy ne legyünk totálisan offtopik, az xbox japán bukása ilyen kulturális arroganciára vezethetõ vissza. de vehetjük a mcdonalds hazai személyzeti problémái. ez a durva, érzéketlen smirgli hozzáállás a különbözõség felé. nem állítom, hogy rosszindulat vezérelne bármit, félreértés ne essék.

még egy kis kiegészítés: azokat az amerikaiakra vonatkozó jellemzõket nem a hétkönapi, mindennapi kultúrára értettem, hanem kifelé rányuló attitûdöknek. persze lehet, hogy kisebb késésben vagyok, és változnak a dolgok, mint mindig.

Szerkesztette: special 2005. 07. 02. 10:05 -kor

[Asker]

Még a sárga lovas hátra van.... 

Ettõl meg nem kell félni, hogy az USA-t bedarálják, emlékezz vissza SZU, aztán Japán Inc., most meg Kína...
Ezen is felül fog kerekedni..., lásd Daewo-t megvette, úgytom a Lenovo részvényekkel is fizeteett

nemfog megbukni, max megreccsenni, de a Római Bir is megreccsent, de utána miindig sokkal ütõsebb jött létre...

off vége...

[special]

nem kell olyat beleérteni, ami nincs ott. nem mondtam, hogy amerikának vagy az eu-nak vége, csak kiegyenlítettebb lesz a parti. sokkal. mondok még egy érdekeset és evidenset: add össze észak-amerika, európa, esetleg még ausztrália népességét, aztán add össze kínát, indiát, dél-koreát, japánt, vietnámot, malajziát, stb-stb.

Szerkesztette: special 2005. 07. 02. 10:22 -kor

[SFIJ]

special próbáltam árnyaltan fogalmazni, múgy láccik nem sikerült. bocs.

Ami kínát illeti, az egy 3000 éves birodalom és még áll.. Hány éve van usa? 250? Európai civilizáció? 1000-1200? Na ez az amin el kell gondolkodni...

Minden esetre én aggodok amiatt, hogy a budget nagy része európában a francia paraszt zsebébe vándorol nem pedig k+f-re megy. Ha megnézzük a GSM és a 3GSM telefonokat, melyek ugye hellyel közzel európai találmányok, randán vesztésre állunk...

Ha rosszul sülnek el a dolgok és kína alá kell majd a jövõben bedolgoznunk és nem az USA alá, akkor azt azért ne feledjük, hogy ázsiában napi 10-12 órát dologoznak az emberek és nem ismert a szabadszombat és a vasárnap fogalma

[szeder]

Idézet: special - Dátum: 2005. júl. 2., szombat - 10:39

Ez mind szép és jó, de értsétek már kicsit árnyaltabban a szöveget plz. Az, hogy vannak esetleg rétegek, akiknek volt rá igénye a munka miatt, a tömegek részére ez nem igazolható. 8 millió mobilkészülék itthon nem igazolható a mobiltelelfon elõtt is létezõ igényekkel. 8 millió mobilra önnön létezése gerjesztett igényt.

Ez így ebben a formában még okés is lehetne.  De egyrészt korábban nem ezt mondtad, és az úgy abban a formában nem volt okés.  Másrészt pedig, amíg a walkmannal nem helyettesíthetõ a "hagyományos" hifi berendezés, addig a mobiltelefonnal ki lehet váltani a vezetékes telefont.  Ezért én nem úgy mondanám, h "önnön létezése gerjesztett igényt" rá, hanem egyszerûen jött valami, ami a vezetékes telefon mellett még számos pluszt kínál, és a népek elkezdtek átállni rá.  Az, h vannak olyanok, akik kb olyan gyakorisággal cserélik a telefonjaikat, mint amilyen gyakran én kiviszem a szemetet, nna, az már tényleg ilyen önnön gerjesztett igény.

[Asker]

Idézet: SFIJ - Dátum: 2005. Jul. 2., Saturday - 10:45

Ami kínát illeti, az egy 3000 éves birodalom és még áll.. Hány éve van usa? 250? Európai civilizáció? 1000-1200? Na ez az amin el kell gondolkodni...

Vhol el kell kezdõdnie minden birodalomnak, de inkább az USA-nak dolgozzunk be, mint csíkszemû barátainknak...

Japánt meg hagyd ki, nemfog kína mellé állni...
Jah, és INdiával is határvonal problámai vannak kínának,

[special]

Idézet: Asker - Dátum: 2005. júl. 2., szombat - 12:03

Vhol el kell kezdõdnie minden birodalomnak, de inkább az USA-nak dolgozzunk be, mint csíkszemû barátainknak...

Japánt meg hagyd ki, nemfog kína mellé állni...
Jah, és INdiával is határvonal problámai vannak kínának,

látod SFIJ, errõl is beszéltem.