Idézet: SFIJ - Dátum: 2005. júl. 2., szombat - 0:41
special nem tudok mással jönni, mint élettapasztalalattal. Az olvasmányélmény szép meg jó, csak légüres térben lebeg, ha nem tudod hová tenni. Az olvasmányélményeidet tapasztalok híján aszerint értékeled, amilyen élettapasztalataid vannak, ha híján vagy az amerikai identitéstudat megélésének, akkor az európai identitástudatodon keresztül értelmezed az olvasottakat. Egy társadalom szociális viszonyai objektíve kívülről nehezen értelmezhetőek és ítélhetőek meg. Akár tetszik akár nem, részt kell benne venned, hogy beleszagolhass. Nagyonsok vidékről budapestre kerülő ember vallomásából hallik ki, valami ehhez hasonló. Mivel mindegyikük kb haonló módon vélekedik mint Eszményi Viktória az elhíresült dalában, bezony el kell fogadni, hogy nehezen értelmezhető egy szociális környezet a személyes tapasztalat nélül.
Sajnos az merikai kultúra és társadalom megismerésére nem a legjobbak az amerikai filmek. A kérdéses filmek sajnos minden látszat ellenére, nem amerikaiakról szólnak az hogy amerikaiaknak készítik ez viszont igaz. persze található néhány hitelesenek mondható, amik 'róluk' szólnak:
American Beauty
Lost (magyarországon pokoli éden címme fut)
despereate housewifes
bármilyen furcsa, pont ezek azok, a filmek amiket az amerikaiak nem annyira szívesen néznek

ahogy amúgy magyarországon sem a magyar társadalmi szatírák a legnépszeűbbek
rendben, helyt adok.

eddig sajnos nem volt lehetőségem az amerikai kultúra személyes és kiterjedt megvizsgálásában, néhány hét évekkel ezelőtt és néhány amerikai magyarországon eddig az össz tapasztalat, de ezek igazság szerint gyakorlatilag semmit nem tettek hozzá az olvasmányokhoz. igyekszem pótolni majd.
Idézet
special érzek benned némi amerika ellenességet, pontosabban azt, hogy kicsit jobban harapsz arra, ami amerikát negatív(abb) színben tünteti fel mint ami. Ezekben a dolgokban van igazság, de az éremnek csak egy oldalát jelentik.
ezt így visszautasítom. a demagóg amerika-ellenesség azon kevés dolgok egyike, amelyek rendkívül mód irritál (tipikusan a leostobázás, lehülyézés). pont ez a mások felé irányuló arrogancia az, amely a nyugati kultúrkörben zavar. ez egyrészt létezik befelé, az európai és észak-amerikai országok felé, másrészt egybefonódik más kultúrkörökhöz tartozó nemzetek, társadalmak felé. az egyik ilyen tipikusan hányingerkeltő magatartás, hogy ázsia az ázsia, egy homogén massza, ismeretlen, furcsa, (veszélyes?) emberek, miközben már azon végig vagyunk sértve, ha valaki tízezer kilóméterről összetéveszti budapestet bukaresttel. irritál a kollektív kultúrák lenézése és az individualista társadalmak hallgatólagos önelégült önünneplése. ha van bennem valamilyen ellenesség, akkor az ez ellen irányul. perverz kielégültséget érzek, mikor a lenovo megveszi az ibm-et, a huawei kiüti a ciscót vagy a qualcommot. vagy vegyük a samsungot és lg-t, ahogyan bedarálják a konzumerelektronikát, és az IT-t is egyre jobban. örülök annak, hogy még csak egy folyamat elején állunk, és a nyugati vállalatoknak és társadalmaknak még sokat kell nyelniük.
hogy ne legyünk totálisan offtopik, az xbox japán bukása ilyen kulturális arroganciára vezethető vissza. de vehetjük a mcdonalds hazai személyzeti problémái. ez a durva, érzéketlen smirgli hozzáállás a különbözőség felé. nem állítom, hogy rosszindulat vezérelne bármit, félreértés ne essék.
még egy kis kiegészítés: azokat az amerikaiakra vonatkozó jellemzőket nem a hétkönapi, mindennapi kultúrára értettem, hanem kifelé rányuló attitűdöknek. persze lehet, hogy kisebb késésben vagyok, és változnak a dolgok, mint mindig.
Szerkesztette: special 2005. 07. 02. 10:05 -kor