[Bujdy]

Idézet: special - Dátum: 2004. dec. 8., szerda - 12:33

Teljesen igazad van. Nem látszik, de ebben a szekcióban nem vagyok mod, így nyugodtan jelezheted a felelõsök felé. Ezen túlmenõnen vállalom. Attól, hogy virágnyelven fogalmaz valaki, nem lesz kevésbé erõs a mondandó tartalma, csak indirekt. Én direkt módon válaszoltam. Tudom, kerülgetés után meglepõ a frontális támadás.

Na, én kiszálltam!

[hvuk]

Idézet: special - Dátum: 2004. dec. 8., szerda - 0:15

Persze. És azok is tévedtek, akik azt mondták, hogy ne tegyél fel fél milliót ruletten. Utólag könnyû okosnak lenni. Valahogy nem emlékszem, hogy akkoriban valaki is mondta volna, hogy ilyen és ilyen pozíciót fog az AMD az Opteronnal elérni, emelkedik az ASP, diverzifikálja majd a termékeket, kezdve a kutatás-fejlesztéssel, új gyárat épít, stb ezért fognak kilábalni a slamasztikából. Sõt ekkor még nem vettük, hogy az Intel ilyen és ilyen hibákat követ el, beletörik a bizskája a NetBurstbe, késnek a chipkészletek.

Na, jó sokat kellett visszaolvasnom, meg több száz hozzászóláson átvágnom magam, de találtam jó néhány dolgot. Bizonyára sokkal több ezzel foglalkozó hozzászólás is van, de több száz oldalt kellett volna átnéznem hozzá, ahhoz meg nincs kedvem.

Akkoriban (2002-ben) ez volt a ti véleményetek:

Enolagay - 2002. március 29.

Idézet

...Ez nem a rambus vs sdram tema... nagyon sok az idobeli elonyuk, az itanium sorsa zsirozva van, mind fejlesztesi oldalrol, mind tamogatottsag es a jovot illetoen. itt most nem 2 leendo bizonytalan szabvany harcol egymassal.

ez az amd altal osszeganyolt hibrid architekturat max pc-kben fogjak hasznalni, szerverekben max annyira mint most az athlon mp-t... semennyire. az intelnek hatalmas piaci elonye es hatalmas tapasztalata van a szerver szegmensben. ok most a sun fejere utaznak... ott viszont komoly ellenfelet kapnak vegre. smile.gif bar egyenlore a sun nem izgatja magat, mert ahogy ok fogalmaznak: "az itanium ezer sebbol verzik
...
[Másik hozzászólásban, ugyanaz nap:]
nekem a hammerrol az alabbi dolgok jutnak eszembe:

- minimal fejlesztesre fordithato osszeg
- egy okos, innovativ, de kisse piaci realitast nelkulozo, kisse koncepciotlan architektura
- pc-be jo lesz, szerverbe nem smile.gif
- bugos, inkompatibilitasi, chipset problemakkal kuzdo cumo".

a penz illetve a komoly profitrata a szerver es munkaallomasok piacan van, oda az amdnek eselye nincs belepni. o megmarad nektek home made usereknek otthonra.

special - 2002. március 29.

Idézet

Enola, ettõl most a vévszonok és áemdépóverek zokogva sírnak, esetleg a kaszát egyenesítik..... :)Kell ez neked?

Komolyra fordítva a szót, osztom a véleményed.

Ám voltak, akik nem így gondolták:

Parci - 2002. március 29.

Idézet

Eg, ez az AMD-halál vízió a mániátok, én is beszállok a fogadásba keopsz mellé. Elfelejtitek, hogy az AMD azért nem tegnapi csirke, és ASP meg egyéb tekintetekben tényleg most van olyan helyzetben, mint eddig soha (még akkor is, ha töredéke az Intelnek!).

Ha nem vette volna meg a NexGent, akkor halt volna meg smile.gif. De meghalhatott volna 5 éve, 10 éve, 15 éve, stb. Nem tette. A Pentiummal kezdõdõ szétválás is tart pár éve.

Imho nem fog meghalni. Fogadok.

hvuk:

Idézet

Miért tükrözi a piaci realitást? Megjelenésekor messze a legjobb és legfejlettebb 32 bites CPU lesz (a Wintel világban persze). Ha itt sikeresek lesznek, akkor hol máshol legyenek még azok? Az Intel is leszarta sokáig a High End piacot!
...
Mibõl szûrted le, hogy bugos lesz és inkompatibilis? És tényleg mivel lesz inkompatibilis? Miért ne lenne jó egy 1-8 procis szerverbe? Az Itanium, az _nem_ lesz jó 8 utas szerverbe, mert nem skálázható! [- azért én is tudtam baromságot írni ]

SFIJ:

Idézet

Szal most jön el elõször az az idõ, amikor a nagyobb cégek is megnézik, hogy mit kapnak a pénzükért. És a nagyobb cégek kezdenek rákapni az alkalmazásszerverek ízére. Ebben a mûfajban a P4, még 4mega cache-sel sem nyerõ. 1 kicsit is komolyabb load eseten (>10 egyidejû user) ugy lekonyul a teljesítménye hogy az csak na.

Rive:

Idézet

Az AMD által 'összegányolt' architektúra a jelenlegi cluster- és a többezer processzoros számítógépek architektúrájának szilíciumba (prociba) öntése. _Nagyon_ innovatív, _nagyon_ ígéretes. És: _nagyon_ olcsó. A HT viszonylag kevés kivezetést igényel, ugyanakkor elegendõ a 4 réteg...
...
Az a helyzet, hogy a Hammer késõbbi mutációi bizony csúnyán megszoríthatják még az Itaniumokat is: nagyon jól átgondolt architektúra ez.

Az Intel jelenleg azzal küzd, hogy az ütõs alapötletet (EPIC) megfelelõ méretben megvalósítsa, majd ellássa elegendõ mennyiségû adattal. Ja, meg hogy minél nagyobb programtámogatást gyûjtsön össze köré.

Az AMD egy gyors x86-továbbfejlesztést ad, jó multiprocessing-támogatással, gyors adateléréssel, létezõ programtámogatással.

Az IA64-nek kell még pár év, mire igazán beérik, az AMD szinte kész van...

[special]

Nem fogok nyilvánvalóan hátrányos pozícóból elkezdeni vitatkozni, csak annyit, hogy amellett, hogy tévedtem az Opteron szereplésével kapcsolatban (azt gondoltam, nem fog tudni betörni a server/ws piacra), valahogy SFIJ és Rive érvelése áll valamilyen alapokon (utóbbira még emlékeztem is). Akik melléfogtak, valószínûleg velem együtt ott lõttek bakot, hogy nem helyeztek nagyobb hangsúlyt a glueless architektúra (coherent HT) képességeire.

De megint megjegyzem, hogy az eddigi eredményekhez azért kellett az Intel kreténkedése és a Sun stratégiai váltása.

[hvuk]

El kellett húznom, így egy gondolat lemaradt.

Kb. 1 évvel ezelõtt írtam azt, hogy idén az Opteron a szerverek közt elõ fog törni, emlékeim szerint 6% körüli részesedést jósoltam neki év közepére. Jónéhányan ebben az idõszakban elég pesszimistán álltak a kérdéshez. Még idén nyáron is nagyon pesszimistán reagáltál arra a hírre, hogy "10%-os X86 szerver részesedést szeretne az AMD év végére".

Hasonlóképpen írta a fórumon több ember már egy éve is, hogy bajok lesznek a Prescottal. Nehezen fog skálázódni, éppen a nagy melegedése miatt. Erre sokan legyintettek, olyasmit emlegetve, hogy a fogyasztás nem fontos, meg hogy az Intel villámgyorsan úrrá lesz a helyzeten. Kora tavasszal már látszott, hogy nem lesz idén 4 gigás P4, de többen ebben még nyáron sem hittek.

A tévedés nyilván ott volt, hogy azt hittétek, hogy ez csak egy az átlagos kis nehézségekbõl. Nem gondoltatok arra, hogy ez generálisabb, ez általános válsága a NetBurst-nek. Persze sokan gondolták így és valószínûleg közülünk sem sokan gondolta, hogy a dolgok idáig fajulnak. Szerintem speciel senki sem.

Most már csak azt kéne megindokolnotok, hogy vajon mibõl gondoljátok, hogy az Itanium sikerre van ítéltetve.  

[hvuk]

Idézet: special - Dátum: 2004. dec. 8., szerda - 14:10

De megint megjegyzem, hogy az eddigi eredményekhez azért kellett az Intel kreténkedése és a Sun stratégiai váltása.

Nyilván, de valamilyen szinten mindkettõ elõrelátható volt. Na jó, talán nem 2002-ben, de 2003-ban már mindenképpen.

[special]

A pesszimizmus, hitetlenkedés abból fakad, hogy míg a bejelentések szépen jönnek, addig a pénzügyi mutatókon a legutóbbi két negyedévig nem sok minden látszott. A vállalat eredményeit nem kis mértékben a flash üzletág húzta fel, a computational group, vagy hogy hívják ott, marginálisan javult csak, akár azt is rá lehetett volna fogni, hogy szezonalitási és véletlen hatások eredõjeként (a piaci bõvülést jóval meghaladó mértékben). Persze nyilvánvaló, hogy idõ kell, míg behatol a piacra, a leszállított darabszám felfutásáról szóló pletykák is alátámasztották ezt a trendet.

Kétségtelen jelenleg az Opteron technikai fölénye, de vegyük észre, hogy ez nem elõször van így (K7 vs. Pentium III), a valós magyarázat nem merülhet ki ebben. Magyarán kizárólag technology paperekkel nem lehet az Opteron elmúlt másfél évének eredményeit megmagyarázni. Az csak egy feltétel, és bár igen fontos, egy a sok közül.

Nem igazán hiszem el, hogy volt olyan ember a fórumon, aki elõre sejtette volna, hogy a 90 nanométeres Prescott magban olyan mértékûre emelkedik a szivárgási áram, hogy kezelhetetlenná válik, ezért a NetBurst a jelenlegi formájában zsákutca lenne. Az, hogy van, aki hitte, az nem releváns, vallási kérdés. Sõt, az egész CMOS-technológia bajai csak az elmúlt években kerültek napfényre, 130 nanométerig semmiféle gond nem jelentkezett, legalábbis nem tudott róla senki. A tavalyi év második felében már látszódtak a tünetek, mikor megjelentek az elsõ példányok. A korábbi tapasztalatok alapján az 5 GHz, pláne egy tovább hosszabbított pipe-pal, teljesen reálisnak tûnt.

Engedd meg, hogy idézzek magamtól, egy hírbõl:

Idézet

A vállalat [AMD] néhány évvel ezelõtt jelentõs stratégiaváltáson ment keresztül, mivel belátta, hogy a PC-piacon a vállalat életképessége hosszú évek, évtizedek hányattatásai után végkép kérdésessé vált. Az AMD az Intel tevékenysége után keletkezõ vákuumot felismerve szerverek és munkaállomások követelményeinek megfelelõ architektúrát tervezett -- olcsó, jól skálázódó infrastruktúra, kompromisszum nélkül teljesen kompatibilis, 32/64 bites processzorral.

A lépés helyességét igazolja, hogy a szakmai körökben hatalmas presztízsveszteséget is felvállalva az Intel -- példátlan módon a két társaság eddig történetében -- keresztlicenc-megállapodásuk keretein belül átvenni és beépíteni kényszerült Xeon illetve Pentium 4 processzoraiba az AMD által kidolgozott 64 bites kiterjesztést.

Ez a váltás az, amit én személy szerint nem láttam. Az AMD merte azt mondani, hogy azt, amibõl élnek, el kell dobni a francba.

[hvuk]

Elkezdte szállítani az AMD a 90 nanos Opteronokat. Részletek még nem ismertek, de vélhetõleg D0 magra épülnek.

[hobizoli]

Idézet: special - Dátum: 2004. dec. 8., szerda - 15:16

Nem igazán hiszem el, hogy volt olyan ember a fórumon, aki elõre sejtette volna, hogy a 90 nanométeres Prescott magban olyan mértékûre emelkedik a szivárgási áram, hogy kezelhetetlenná válik, ezért a NetBurst a jelenlegi formájában zsákutca lenne. Az, hogy van, aki hitte, az nem releváns, vallási kérdés. Sõt, az egész CMOS-technológia bajai csak az elmúlt években kerültek napfényre, 130 nanométerig semmiféle gond nem jelentkezett, legalábbis nem tudott róla senki. A tavalyi év második felében már látszódtak a tünetek, mikor megjelentek az elsõ példányok. A korábbi tapasztalatok alapján az 5 GHz, pláne egy tovább hosszabbított pipe-pal, teljesen reálisnak tûnt.

Szerinted az AMD K8-tol kezdve miert hasznalja mar 130nm-n is a SOI technologiat? Joval elore megmondtak mar, hogy miert kell ez es hogy a kesobbiekben meg nagyobb szukseg lesz ra, ha majd 90nm-re atternek...az Intel meg ugygondolta, hogy inkabb megint szembe hugyozik a szellel.

Tavaj majusban irtam egy topikban -asszem vmi alaplap/chipset vagy CPU topik volt- meghozza, ha jol emlexem Stinger-nek, hogy szerintem nem nagyon leszenk itt gyari, 4.xGHz-s orajelu Prescott-k.

Hiaba no, lottoznom kene



hobizoli

[SFIJ]

Idézet: special - Dátum: 2004. dec. 8., szerda - 15:16

Engedd meg, hogy idézzek magamtól, egy hírbõl:


Idézet
A vállalat [AMD] néhány évvel ezelõtt jelentõs stratégiaváltáson ment keresztül, mivel belátta, hogy a PC-piacon a vállalat életképessége hosszú évek, évtizedek hányattatásai után végkép kérdésessé vált. Az AMD az Intel tevékenysége után keletkezõ vákuumot felismerve szerverek és munkaállomások követelményeinek megfelelõ architektúrát tervezett -- olcsó, jól skálázódó infrastruktúra, kompromisszum nélkül teljesen kompatibilis, 32/64 bites processzorral.

A lépés helyességét igazolja, hogy a szakmai körökben hatalmas presztízsveszteséget is felvállalva az Intel -- példátlan módon a két társaság eddig történetében -- keresztlicenc-megállapodásuk keretein belül átvenni és beépíteni kényszerült Xeon illetve Pentium 4 processzoraiba az AMD által kidolgozott 64 bites kiterjesztést.


Ez a váltás az, amit én személy szerint nem láttam. Az AMD merte azt mondani, hogy azt, amibõl élnek, el kell dobni a francba.

kicsit sarkosan fogalmazol. Az AMD hamarabb, 2000 magassagaban jött arra rá, hogy a pC tömegcikké vlásával oly mértékben csökken a szegmensen belüli profitmarzs, ami egy relatíve drága munkaerõt jelentõ amerikai bázison az éhhalál vízióját jelenti. Mit is csinált az AMD?

a) multivá vált: kiszervezte a processzorgyártást a 30-40%-kal olcsóbb németországba
b) belépett a ws/szerver piacra az opteronnal, ahogy teis jól látod. Felismerte, hogy itt gyengült meg az intel.

Aki késõn eszmélt, lásd IBM kénytelen volt az egész PC divízóját eladni. Az AMD nem eldobta a PC szegmenst, hanem együttmûködve az nVIDIA-val és a VIA-val szövettségben szépen kiszolgálja azt, visszabutított termékekkel, miközben felépítette a midrange protfoliót is a HP a SUN támogatásával úgy, hogy a lebutított processzorok eközben szépen lassan megkezdték visszahozni azt a pénzt amibe a 4éves fejlesztõmunka került. special azt azért látni kellett neked is, hogy k7 fronton 3 éven át nem történt semmi lényegében. A k7 termelte meg a K8 fejlesztéséhez a mindennapok költségeit és mostanra van egy szépen és jól skálázható K8 arch, amivel lefedhetõ az entry level PC piac is (sempron) és a midrange enterprise szektor is (opteron 8x sorozat).
Notebook processzor nemnagyon van, de nem is érdemes vele szórakozni, mert az az USA-ban rentábilisan mar nem mûvelhetõ.

Idézet: special - Dátum: 2004. dec. 8., szerda - 15:16

Nem igazán hiszem el, hogy volt olyan ember a fórumon, aki elõre sejtette volna, hogy a 90 nanométeres Prescott magban olyan mértékûre emelkedik a szivárgási áram, hogy kezelhetetlenná válik, ezért a NetBurst a jelenlegi formájában zsákutca lenne. Az, hogy van, aki hitte, az nem releváns, vallási kérdés. Sõt, az egész CMOS-technológia bajai csak az elmúlt években kerültek napfényre, 130 nanométerig semmiféle gond nem jelentkezett, legalábbis nem tudott róla senki. A tavalyi év második felében már látszódtak a tünetek, mikor megjelentek az elsõ példányok. A korábbi tapasztalatok alapján az 5 GHz, pláne egy tovább hosszabbított pipe-pal, teljesen reálisnak tûnt.

kedves special 1999. márusát írjuk. Az intel nem tud 1GHz-es PIII-at csinálni. Okok:
- melegedés
- szivárgási áram
- órajel disztribúció
A P4 erre egy becsúszó szerelés volt olymódon, hogy jó, daraboljuk fel ici-pici részekre a processzort és akkor csak az ici-pici részekben kell garantálnunk a strict órajelszinkront. az ici-pici részek réselt aszinkron módon is beszélgethetnek. Ezáltal kidobták a rendszerbõl a full-koherenciatartást, és megelpõ az zabálta a legtöbb kakaót meg a szivárgási áramon urrá tudtak lenni az instruczion trace cache-sel (code morphing), vagyis a CPU-ban jól lokalizált helyen válanak UPOS-sá az IA32 utasítások, ráadásul azok UOPS-sá alakulása is egy felbontott folyamat. Õszintén szólva nagyfokú manageri optimizmus kellett ahhoz, hogy ki merészelje valaki mondani, hogy mindez 10x CLK-ra fel fog skálázódni anélkül, hogy ne ütközne bele ugyanabba a problémába ami miatt ki lett találva. Ehhez képest 4x-re felskálázódott, ami jó eredmény az AMD és a többi CPU gyártó 2-2.5x ös századvégi design skálázódásához.

Szerkesztette: SFIJ 2004. 12. 09. 02:04 -kor

[Emvy]

Idézet: special - Dátum: 2004. dec. 8., szerda - 16:16

Nem igazán hiszem el, hogy volt olyan ember a fórumon, aki elõre sejtette volna, hogy a 90 nanométeres Prescott magban olyan mértékûre emelkedik a szivárgási áram, hogy kezelhetetlenná válik, ezért a NetBurst a jelenlegi formájában zsákutca lenne. Az, hogy van, aki hitte, az nem releváns, vallási kérdés. Sõt, az egész CMOS-technológia bajai csak az elmúlt években kerültek napfényre, 130 nanométerig semmiféle gond nem jelentkezett, legalábbis nem tudott róla senki. A tavalyi év második felében már látszódtak a tünetek, mikor megjelentek az elsõ példányok. A korábbi tapasztalatok alapján az 5 GHz, pláne egy tovább hosszabbított pipe-pal, teljesen reálisnak tûnt.

Többször olvastam már, hogy "98-99 környékén nem lehetett látni a CMOS tech gondjait". Lehet, hogy mi a fórumon nem láttuk, de a technológusoknak látniuk kellett valamilyen szinten. Oké, hogy tömeggyártásban nem voltak 0.13as (pláne 0.09es) csíkszélességû eszközök, de szimulációkkal / laborkörülmények között elõállított áramkörökkel biztosan vizsgálták a csíkszélességcsökkentés hatásait. Szerintem legalábbis sejtették a problémákat. A Prescottot akkor is megcsinálták volna, ha elõre sejtik, hogy 100W környékén fog fogyasztani - mint ahogy szerintem várták is. Viszont így egy létezõ, nagy mûködési frekvenciára tervezett architektúrát (netburst) próbálhattak ki 0.09-en, egy csomó tapasztalatot szerezhettek a gyártásával - legfeljebb pár változat után abbahagyják.

Szóval egyszerûen nem tudom elhinni, hogy - a nyilatkozatok ellenére - az ezredforduló környékén az Intel mérnökei komolyan gondolták volna a 10 GHz-t.

szerk.:vesszõhiba

Szerkesztette: Emvy 2004. 12. 09. 08:17 -kor

[hvuk]

Idézet: SFIJ - Dátum: 2004. dec. 9., csütörtök - 2:47

Ehhez képest 4x-re felskálázódott, ami jó eredmény az AMD és a többi CPU gyártó 2-2.5x ös századvégi design skálázódásához.

Önmagához képest csak 2.5x-esen skálázódott, mert 1.5 GHz-rõl 3.8-ra. Annyival volt jobb, hogy az elején szerzett egy 1.5x-es szorzót frekvenciában más architektúrákhoz képest és ezt majdnem végig megtartotta. Persze a P3-hoz és az 1 GHz-hez képest tényleg 4x-esen skálázódott, de ez a kezdeti nyereség miatt volt.

[hvuk]

Webber beszélt az AMD fejlesztéseirõl egy konferencián. Elmondta, hogy a gyár építése a terveknek megfelelõen halad és jelenleg a berendezést hordják be szorgos kezek. Elmondta továbbá azt is, hogy magas a kihozatala a 90 nanós processzoroknak. Beszélt arról is, hogy a jövõben támogatni fogják a DDR2, DDR3 és a FB DIMM-eket, meg lesz Hypertransport 3 technologia is és második generációs PCI Express. Beígérte továbbá a 8 magos Opteronokat is, mert rendes.

[hvuk]

Egy kis adalék arról, hogy az Intel mennyire rosszul becsülte fel még a P4 130 nm-en történõ skálázódását is! Persze az is lehet, hogy piaci okok miatt nem vezették be, de ez nem igazán tûnik hihetõnek.

Idézet

There have been many detractors of the P4 architecture, with most focusing upon the instructions-per-cycle (IPC) or 'clock-for-clock' performance versus the Athon. The real issue, of course, is how far Intel can push the clock rates and what features might still be disabled. Intel claims they will have a 3.5GHz model in 2002, and they have admitted that the Xeon parts have Hyperthreading (or Multi-threading) circuitry already on-chip.

[Vajonész]

Újfajta foglalatba illeszkedhetnek a kétmagos AMD processzorok

Ez elég furcsa lépés lenne, mivel mindenhol azzal hintették a népet, hogy belemegy.
Az már elképzelhetõbb, hogy lesz ilyen is olyan is.

[Fiery]

Idézet: Vajonész - Dátum: 2004. dec. 9., csütörtök - 12:02

Újfajta foglalatba illeszkedhetnek a kétmagos AMD processzorok

Ez elég furcsa lépés lenne, mivel mindenhol azzal hintették a népet, hogy belemegy.
Az már elképzelhetõbb, hogy lesz ilyen is olyan is.

Egesz biztos, hogy lesz S940 dualcore is, kulonben asszem jo nehany neves ceg kiborulna... Es me'g en is


Fiery

[Rive]

Idézet: hvuk - Dátum: 2004. dec. 9., csütörtök - 10:37

Egy kis adalék arról, hogy az Intel mennyire rosszul becsülte fel még a P4 130 nm-en történõ skálázódását is! Persze az is lehet, hogy piaci okok miatt nem vezették be, de ez nem igazán tûnik hihetõnek.

A dolgok megfelelõ környezetbe helyezése eddig se volt erõsséged, de ez azért még tõled is erõs.

Az egyész .13u vonalat végigkísérte, hogy a két gyártó egymással egyetértésben visszafogta a versenyt, majd a K7 egészen egyszerûen  túl gyenge lett az újabb P4-ek ellen. Ezeket anno részletesen meg is tárgyaltuk.

[hvuk]

Idézet: Rive - Dátum: 2004. dec. 9., csütörtök - 13:27

A dolgok megfelelõ környezetbe helyezése eddig se volt erõsséged, de ez azért még tõled is erõs.

Az egyész .13u vonalat végigkísérte, hogy a két gyártó egymással egyetértésben visszafogta a versenyt, majd a K7 egészen egyszerûen  túl gyenge lett az újabb P4-ek ellen. Ezeket anno részletesen meg is tárgyaltuk.

A végét végigkísérte, amikor már egyik sem tudott elõrébblépni. 2001-ben és 2002-ben nem ez volt a helyzet. Ekkoriban egymást túllicitálva jelentették be az újabb és újabb processzorokat. Az Intel bõ egy év alatt eljutott 2 GHz-rõl 3 GHz-re, az AMD is bevezette az XP-t és villámgyorsan eljutott vele 2+ GHz-re. Aztán ezen ponton megrekedtek és a továbbfejlõdés lehetõsége miatt egyik sem tudott továbblépni egy jó darabig. De ez már 2003-ban következett be.

2002-ben az Intel nem elsõsorban pénzügyi megfontolásokból nem hozta ki a 3.5 GHz-es P4-et, hanem azért nem, mert nem volt rá képes. Egyszerûen túlbecsülte az architektúra skálázhatóságát, illetve inkább a skálázhatóságának gyorsaságát.

Szerkesztette: hvuk 2004. 12. 09. 14:17 -kor

[JulWCZar]

Idézet: hvuk - Dátum: 2004. dec. 9., csütörtök - 14:16

...

És pont az általad is kiemelt AMD által gaz módon elkövetett áremelés is mutatja hogy azóta csak papíron léptünk tovább, megrekedtünk a 2-3 GHz közötti sávban (bár egyre elterjedtebbek a felsõ határ felé mozgó gépek).

Na jó, a (PR) 3 GHztõl eljutottunk a 3.2 GHz-ig csúcsgépek esetén, de e fölött már tényleg ritkaság processzorokkal találkozni az eladott gépekben.

SZVSZ.

[Kuroimaho]

Idézet: Vajonész - Dátum: 2004. Dec. 9., Thursday - 13:02

Újfajta foglalatba illeszkedhetnek a kétmagos AMD processzorok

Ez elég furcsa lépés lenne, mivel mindenhol azzal hintették a népet, hogy belemegy.
Az már elképzelhetõbb, hogy lesz ilyen is olyan is.

Nem hiszem el, ezert csereltem 754et 939re ? >.<

Ez annyira meglepett mint a kovetkezo.

[Emvy]

Idézet: hvuk - Dátum: 2004. dec. 9., csütörtök - 15:16

2002-ben az Intel nem elsõsorban pénzügyi megfontolásokból nem hozta ki a 3.5 GHz-es P4-et, hanem azért nem, mert nem volt rá képes. Egyszerûen túlbecsülte az architektúra skálázhatóságát, illetve inkább a skálázhatóságának gyorsaságát.

A skálázhatóság sebességét miért becsülte volna túl? Emlékszel, mikor jött ki a 3.06-os P4? Egyrészt (kis darabszámban) már akkor csinálhattak volna >3GHz-s darabokat is, másrészt akár tömegével is tolhatták volna a 3 GHz-s procikat - pusztán üzleti érdekbõl nem tették. Szóval ennyit 2002-rõl.

A skálázhatóságot pedig szerintem - legalábbis a mérnökök - biztos  nem becsülték háromszorosan túl. A 10GHz CSAK marketingszöveg volt, szerintem.