[2-More]

Mert a jelenlegi alapanyagok fizikai korlátait feszegeti a félvezetõgyártás elég erõteljesen, azért, hogy jó félmûvelt-parasztos legyek.

[hvuk]

Idézet: 2-More - Dátum: 2006. júl. 18., kedd - 23:18

Mert a jelenlegi alapanyagok fizikai korlátait feszegeti a félvezetõgyártás elég erõteljesen, azért, hogy jó félmûvelt-parasztos legyek.

Ezt már jó sokszor hallottuk. És aztán mindig kitaláltak valamit. Persze lehet, hogy most - bár szerintem nem 2-3 év, hanem 6-7 év múlva - nem a félvezetõgyártáson belül találnak ki valamit, hanem azon kívül. Fényprocesszor, nanocsövek, DNS computerek, stb... Nem félek attól, hogy ne találnának megoldást.

[CCR]

Idézet: 2-More - Dátum: 2006. júl. 15., szombat - 19:50

Bezony, õ az. Már csak egy normális URM kell hozzá, mert az SlotA-s procin úgyfest a körmök pont ellentétesen vannak, mint az intelen. Jellemzõ, hogy még ilyen kis sz*rságban is el akartak térni

Sok URM-en mindket oldalon van lik Erdemes volna egy ilyet keritened bontobol, szemetteleprol, stb.

Vagy egesz egyszeruen 180 fokkal elforditod a keretet (ehhez kicsit meg kell faragni a foglalatot).

[2-More]

Magán az URMen is lehetne reszelni, csak nekem jó lett volna egy eredeti hozzá való. Egyéb bontott URMem annyi van, mint a szemét
Aztán, félvezetõk. Nemtudom, de hogy-hogynem, minden héten bukkan fel valami, hogy ilyen anyaggal akarnak amolyan anyagot helyettesiteni, ilyen meg olyan áttörés, aztán valahogy mégsincs igazán nagy durranás mostmár elég rég óta, ha megnézzük. Jó, egyre jobb lesz a miniatürizálás, nõ az integrált áramkörök száma, de most eléggé ott tartunk, hogy lassan vége a mókának. Ha jól belgondolunk, egyre kisebb és kisebb lépcsõben történnek a fejlesztések, egyre kisebb mértékben tudnak nagyobbak, gyorsabbak, egyszerüen JOBBAK lenni az alkatrészek, miközben a problémák száma egyre nõ. Fényprocesszor, nanocsõ,DNS, ezekkel mind-mind az a baj, mint az összes többi úgymond "nagy" találmánnyal: a mostani holmikat ezekkel lecserélni horror erõforráspazarlás lenne, és valahogy mély hallgatás van mindig ezeknek a nagy újdonságoknak a gyerekbetegségeivel, hátulütõivel kapcsolatban. Emlékszem egy évvel ezelõtt OLED folyt még a csapból is, 1 éven belül még a wc lehúzó is OLEDel fogja kijelezni, mennyi viz van még a tartályban, de ha jól körbenézünk, azért korántsem lett akkora átütõ siker, hogy igazán széles körben elkezdjék tolni, de javitsatok ki, ha primitiv lennék.

[CCR]

Idézet: 2-More - Dátum: 2006. júl. 19., szerda - 18:31

Magán az URMen is lehetne reszelni, csak nekem jó lett volna egy eredeti hozzá való. Egyéb bontott URMem annyi van, mint a szemét

Nekem van eredeti is, bibi:-D (K7M)

[2-More]

Nekem meg csak bohóckodni kellett, de most hogy megjött a 760MPs dual S462es Tyan, ez egyelõre felkerül a polcra

[SFIJ]

Idézet: hvuk - Dátum: 2006. júl. 18., kedd - 23:55

Ezt már jó sokszor hallottuk. És aztán mindig kitaláltak valamit. Persze lehet, hogy most - bár szerintem nem 2-3 év, hanem 6-7 év múlva - nem a félvezetõgyártáson belül találnak ki valamit, hanem azon kívül. Fényprocesszor, nanocsövek, DNS computerek, stb... Nem félek attól, hogy ne találnának megoldást.

csakhogy lassuk, a tudomany 'haladasa' ellenere mi az ami nagyon nem akar menni.
- FTL travel
- 'valodi' AI
- idojaras/foldrenges komolyabb elorejelzese
- virusok elleni gyogyszerek
mindamellett hogy a felvezetoiparban lepattantunk az 5GHz-rol. A fenyprocesszor, a nanocsovek pont olyan szepek mint a hidrogen-okonomia. ezek kb sosem lesznek piaci, kereskedelmi meretekben. demeg ide vehetnem a kvantum-szamitogepet is.

Szerkesztette: SFIJ 2006. 07. 19. 18:37 -kor

[hvuk]

Idézet: SFIJ - Dátum: 2006. júl. 19., szerda - 19:36

csakhogy lassuk, a tudomany 'haladasa' ellenere mi az ami nagyon nem akar menni.
- FTL travel

Ez mi?

Idézet

- idojaras/foldrenges komolyabb elorejelzese

A jelenleg elfogadott elméletek szerint ez nem is fog menni 2 hétnél hosszabb idõn túl. A megbízhatósága az elõrejelzéseknek viszont lényegesen jobb lett.

Idézet

- virusok elleni gyogyszerek

Itt nem tudom milyen gyógyszerre gondolsz. Védõoltások például vannak, vírusok ellen elsõsorban azt használják. Nem minden vírus ellen van, de sok ellen meg igen. Vagy egy "kill'em all" typusú univerzális gyógyszerre vársz?

Idézet

mindamellett hogy a felvezetoiparban lepattantunk az 5GHz-rol. A fenyprocesszor, a nanocsovek pont olyan szepek mint a hidrogen-okonomia. ezek kb sosem lesznek piaci, kereskedelmi meretekben. demeg ide vehetnem a kvantum-szamitogepet is.

Szerencsére még errõl a hidrogén-okonomiáról sem hallottam még. Mondjuk amilyen neve van neki, nem is akarok.

Az 1970-es években még a személyi számítógépekben sem hittek. Vagy lesz valami az új technikák valamelyikébõl vagy nem. Én inkább arra szavazok, hogy igen. Mert ugye miért ne lenne?

Szerkesztette: hvuk 2006. 07. 19. 21:01 -kor

[CCR]

, de kurvara.

[2-More]

Én még a két hetet is eltúlzottnak tartom, ennyire komplex rendszerek esetében, mint az idõjárás vagy a földkéregben végbemenõ ezaz.
Aztán, virusok, amennyire én tudom, virusok ellen védõoltások vannak és nem gyógyszerek, nem ugyanaz. Amit gyakorlatilag kapsz ha valamilyen virust benyelsz, az nem más, mint tüneti kezelés, nem magát a virus támadja, hanem az immunrendszeredet hergeli abba az irányba, hogy elpusztitsa a virust. Ennek köszönhetõ az, hogy csak a jóisten tudja ez mivel jár, mellékhatások, szövõdmények, virusmutációk, és még sorolhatnám. Nézd meg pl azokat az afrikai mocsárlázakat, vagy akár a HIV virust, ami ellen a szervezetet nem lehet megfelelõ reakcióra késztetni, vagy nézd meg akár a rákos megbetegedéseket, ami ugyan nem virus, mégsincsen rá igazi gyógyszer, csak rondán fogalmazva, kisérletezés és hentelés.
Aztán, hidrogén-ökonómia, igy ezt a szókapcsolatot még nem hallotam, de olvastam róla hogy miért küzdenek a hidrogén üzemanyagra épülõ jármûvek, motorok, tárolók iszonyatosa technikai problémákkal, ez nem tudom ugyanazt jelenit e, mindenesetre valami olyasmit boncolgattak a dologgal kapcsolatban, hogy a hidrogén, mint legkisebb atom, lévén egy szál proton és elektron alkotja, tiszta állapotában baromi nehezen tárolható bármilyen anyagból készült tárolóban, mert idõvel elkezd a tároló anyagán molekuláris szinten átszivárogni. Ezért van, hogy a BMW hibrid hidrogén-benzin üzemû koncepcióautójában olyan egzotikus anyagokból készült, több mint 50 rétegû fallal rendelkezõ tartályban kell tárolni, aminek az ára az sima benzines autó árával vetekszik.

[GI]

Idézet: 2-More - Dátum: 2006. júl. 20., csütörtök - 18:26

Ezért van, hogy a BMW hibrid hidrogén-benzin üzemû koncepcióautójában olyan egzotikus anyagokból készült, több mint 50 rétegû fallal rendelkezõ tartályban kell tárolni, aminek az ára az sima benzines autó árával vetekszik.

..kéremszépen.. nem itt kezdõdik a problémája a dolognak. Ez a legkisebb.
Hanem az, hogy mondok has számokkal példát.. 1000 liter benzin energiáját 1 liter benzin befektetésével megkapjuk. 1000 liter hidrogén energiáját pedig több mint 1000 liter hidrogénnel.
Kõolaj az ott van a föld mélyén, fordul 1-2t a szivattyú és megtelik a tartálykocsi, halad a fél város.
Namost ahhoz, hogy vizet bontsunk baromi sok energia kell. Több, mint amennyit kinyerünk, mivel a vízbontás is veszteséges, nemcsak a felhasználása (sajnos hatásfokot nem tudok).
Olcsó energia meg van, ez pedig a kõolaj, még egy jó darabig olcsó is lesz.
Ami drága az a sok adó.
Ha 70-80Ft lenne egy liter benya, még a vécére is 5.7-es V8-al járnék.

[2-More]

Én úgy tudom, hogy pont nem vízbontással állitják elõ, mivel az barom veszteséges, hanem szénhidrogénekbõl cracholással. Persze ha a fúziós energia terén végre lenne valami igazán komoly áttörés, vagy az atomenergiától, köszönhetõen a kisérletezõ kedvû fejlett nagyhatalmaknak, nameg lepusztult körülmények között dunnyogó kinai, koreai, orosz, ukrán, török, és még a jóisten tudja milyen országokban mûködõ erõmûvei miatt nem félnének ennyire, akkor azzal is lehetne elõrébb haladni. Az ameriakaiak még a 60's években épitettek olyan repülõgépet, amire felzsúfoltak egy atomerõmûvet és a gép, habár sosem üzemelt 100%ban arról, mégis képes lett volna repülni pusztán atomenergiával, ha itt belegondolunk, hogy egy átlag transzkontinetális járat hány tonna kerozint pöfög el, és mekkora mennyiségû oxigént használ el vele, az autók azokhoz képest kanyarban sincsenek. De dobhatnám be itt példának, hogy az oroszok is csináltak mesterséges radioaktiv anyagokkal mûködõ, hûtõszekrényméretû atomreaktor mûholdakhoz és ûrállomásokhoz, hajóbõrönd méretû atombombákkal együtt.
Csak ugy ezekkel kapcsolatban, jóllehet rengeteg példája volt a valós veszélyeknek, meg tudták etetni az embereket, hogy fujj ez káros, ezt kapsz tõle meg azt kapsz tõle, kényelmesebb az olajat elfüstölni, és idõnként hõbörögni,tenni meg semmit,  hogy rohadt USA, már megint nem irta alá a Kyotói egyezményt, és szennyezik a környezetet. Pedig vannak érdekes dolgok ezzel kapcsolatban, amitõl jónéhány japánimádó összeráncolná a szemöldökét...

[GI]

Tökéletesen egyetértek veled.
Szídják az atomerõmûveket, mert így a sugárzás, meg úgy a sugárzás.. közben az erõmû területén kisebb a sugárzás, mint bármelyik verõfényes napon, ne adj isten egy fluoreszensz karórával..
Nameg ugye az emberek jelentõs része azt hiszi, hogy a nagy "kémények" okádják a radioaktív kormot. Valójában meg csak kondenzátorok, hûtenek, kihasználják a kéményhatást.
Bezzeg a vízerõmûveket agyonimádják, hogy milyen jó, semmi szennyezés.. csak éppen párszázkilóméter folyószakasz és környéke megy tõle tönkre.
Szóval szerintem semmi gond nincs az atomenergia rendeltetésszerû használatával.

Megetetés tényleg zajlik.. elég csak megnézni pl egy mai dízelautóreklámot. Hogy hát mennyivel jobb a CO-ja, mint a benyásnak. Gratulálok.
Viszont a többi károsanyagról (ami igazán káros) mély hallgatás van, egyetlen egy adatot nem találni a prospektusokban. Legalábbis én még nem láttam.
Vevõ konkluziója, kisebb Co, kisebb kár. Pedig a valóság nem éppen ez.

Az atomprogramokkal foglalkozó országok kérdésébe inkább nem mennék bele...
Ha Magyarországon lennének olyan természeti kincsek ,adottságok, mint ezekben az országokban, lehet itt is legjobb dolog az lenne, ha urándúsításba, nukleáris-fegyver fejlesztésekbe fognánk. Hiszen az olyan terrorista országok, mint az USA bármikor lerohanhatnának.
Vagy nem beszélve a mostani válságról, ahol a zsidó fasizmus szabadon, bármikor, bármelyik környezõ országot megtámadhat. Aki megvádolja õket egybõl antiszemita.
Õk milyen jogon támadnak más országokat? Mert elrabolták két katonájukat? Õk nem ezt tették folyamatosan évek óta?
Vagy az jogosítja fel õket, hogy apjukat, nagyapjukat a náci németországban megölték?
Vannak országok, amelyek csakis kizárólag nukleáris programjukkal védhetik meg magukat.

Szerkesztette: GI 2006. 07. 22. 14:18 -kor

[2-More]

Az igazság az, hogy szerintem egyik országnak sem szabadna nukleáris fegyverkezésbe kezdenie, fõleg olyanoknak nem, ahol a kultúra ennyire nem érett meg. Igen, éretlen. De még mielõtt valaki bedobná, igen, az araboknál, vagy a kinaiaknál elõbb volt számológép, mint nálunk lónyereg, megelõztek minket több ezer évvel mûvészetekben, tudományokban, kultúrában, de könyörgöm ne mindig ebbõl induljunk ki, ezt rágjuk. Megrekedtek a fejlõdésnek egy szintjén, mint a dinoszauruszok, ülnek a langyiban, és nézegetnek. Amit fegyvernek lehet használni, abból fegyvert is csinálnak, és egy pillanatig nem hezitálnak, ha azt be kell vetni. Ilyen országok kezébe adjunk atombombát, akik azt hiszik, az ugyanolyan, mint az AK-47es, csak nagyobbat durran?
Abba, hogy a zsidók-arabok mit csinálnak vagy mit nem csinálnak, most nem mennék bele, nem nézem a hiradásokat eléggé, és messze nem tudok eleget a dologról hogy megitéljem hogy kinek van igaza vagy kinek nincs, de szerintem ezzel nem ok nélkül van igy a világ nagy része is. Valószinüleg egy kicsit igaza van mindenkinek, és mégsincs igazán igaza senkinek sem, se amerikának, se izraelnek, de nincs igaza az araboknak sem.
Ja, és dizel: igen, az egy érdekes kérdés, mindig seggre verem magam, hogy el van repülve mindenki manapság a dizelektõl, hogy  hõõõ mag haaa, ugyanugy megy mint egy benzines, de nem szennyez, nem fogyaszt, tisztább, szárazabb, biztonságos. Elélveznek a részecskeszûrõre, a változó geometriájú turbóra, és még sorolhatnám, de majd az elsõ 3-5 évben kiderül majd szépen, kik azok, akik igazán jól járnak a mai agyonpumpált, agyonhegyezett dizelekkel. És azok nem a végfelhasználók, hanem a márkaszervizek, azért irok márkaszervizt autószerelõ helyett, mert ezekhez már kisszerviz hozzá sem tud szagolni.

[didyman]

Idézet: CCR - Dátum: 2006. júl. 20., csütörtök - 5:11

, de kurvara.

A tizedik szakmai hozzászólásod úgy látom, még az eddigi "offtopik"-nál is messze érdemtelenebb, kultúrálatlanabb. Szerintem nézz magadba.

[Rive]

Hümm 

Létezett Dual SlotA lap  :confused:

[SFIJ]

Idézet: Rive - Dátum: 2006. aug. 8., kedd - 14:25

Hümm 

Létezett Dual SlotA lap  :confused:

lexebb emlekeim szerint nem. az elso es egyetlen Dp chipset AMD fronton a 760MP volt, de az mar socket 462-t kert es aztis masodik generacios signallinggal.

[Rive]

Idézet: SFIJ - Dátum: 2006. aug. 8., kedd - 15:44

lexebb emlekeim szerint nem. az elso es egyetlen Dp chipset AMD fronton a 760MP volt, de az mar socket 462-t kert es aztis masodik generacios signallinggal.

Kár Milyen jó is let volna  :Ð

[SFIJ]

Idézet: Rive - Dátum: 2006. aug. 9., szerda - 10:41

Kár Milyen jó is let volna  :Ð

lehet hogy most hulyeseget irok, de az eredeti athlonban nem volt aktivalava az IO-APIC (lehet, hogy nemis volt benne?) enelkul meg kicsi az eselye az MP mukodesnek.

[2-More]

Volt a K6-ban is MP support, nem az a baj, chipset nem volt alá, ugyanis az Inteles megoldással szemben egy félig-meddig saját fejlesztésû OpenAPIC megoldást használtak, amivel az akkori dual socket7es deszkák nem birkóztak meg. Dual SlotA nem volt, az elsõ dual chipset pedig valóban, a 760MP volt, aztán jött az MPX, meg a 762MP, minden vagy 3 féle déli híddal, nagyon jókis lapok kerekedtek köréjük, nem tudom az AMD miért bizta magát chipset szinten kóklerekre, mert még azok a lapok is igen fosok voltak, ahol a VIA csak a déli hidat szállitotta.