[Zollka]

Idézet: Lufinyul - Dátum: 2004. júl. 25., vasárnap - 19:04

Egyértelmû hogy párhuzamosan kell kötni, mert úgy jobb a hatásfok! Nekem most az egyik radi csak a winyókat hûti egyelõre. A másik meg a procit, és a videókártyát! Érezhetõen melegebb is az!

Zollka elgondolkoztató amit mondtál hogy kössek még be két kisebb radiátort.....

Nem csak elgondolkodtató de költséges is 70 rugó

[orbano]

Akkor jól gondoltam, hogy hogy gondolod. Pont ezért megtévesztõ még mindig amit mondasz. Mert az elért dT hõmérséklet, és a radiátor hõleadó képessége nem ugyanaz. Nyilván azonos hõmérsékletû vizet nem tud kétszer olyan jól lehûteni. De egy melegebbet igen. Amúgy a normális kialakítású radiátorokban baromi sok párhuzamos járat van (az összes autóradiátor ilyen), amik nagyon vékonyak. Persze a cízhûtésekhez használt radiátorok többsége 8-as csövekkel van szerelve. ezekben valóban sokkal rosszabb a víz és a radiátor között a hõátadás.
Amúgy meg nem értem, hogy hogyan adják meg ezeket a teljesítményadatokat. Elvégre ha van egy ilyen 125 wattos radiátor, ami a 125 wattos rendszer vizét teszem azt 30 fokot tartja, akkor a 200 wattos rendszerrel is meg fog bírkózni, max a vízhõmérséklet meg fog emelkedni (máshol áll be az egyensúlya a rendszernek, mittmén 35 fokon).

[Lufinyul]

Idézet: Zollka - Dátum: 2004. júl. 25., vasárnap - 20:41

Nem csak elgondolkodtató de költséges is 70 rugó

Naja, valszeg marad a single radis megoldás A párhuzamosítást rosszul mondtam sorry. Szal nekem is sorban van csak a vidkari és cpu után kimegy a víz az egyik radiba majd onnan vissza a winyókba majd a másik radiba és a kör bezárult.

[Zollka]

Idézet: orbano - Dátum: 2004. júl. 25., vasárnap - 21:20

Akkor jól gondoltam, hogy hogy gondolod. Pont ezért megtévesztõ még mindig amit mondasz. Mert az elért dT hõmérséklet, és a radiátor hõleadó képessége nem ugyanaz. Nyilván azonos hõmérsékletû vizet nem tud kétszer olyan jól lehûteni. De egy melegebbet igen. Amúgy a normális kialakítású radiátorokban baromi sok párhuzamos járat van (az összes autóradiátor ilyen), amik nagyon vékonyak. Persze a cízhûtésekhez használt radiátorok többsége 8-as csövekkel van szerelve. ezekben valóban sokkal rosszabb a víz és a radiátor között a hõátadás.
Amúgy meg nem értem, hogy hogyan adják meg ezeket a teljesítményadatokat. Elvégre ha van egy ilyen 125 wattos radiátor, ami a 125 wattos rendszer vizét teszem azt 30 fokot tartja, akkor a 200 wattos rendszerrel is meg fog bírkózni, max a vízhõmérséklet meg fog emelkedni (máshol áll be az egyensúlya a rendszernek, mittmén 35 fokon).

Igen ,csak épp ez a poén ,hogy itt a 125 watt úgy van kialakítva ,hogy 40 fokos vízhõmérsékletet tud 125 watt mellett(25 fokos szobahõnél amit átlagnak szoktak venni)...Szóval ha pedig ezt nézed akkor nagy a gond mert 2 radiátor nem fog 250 wattal megbirkózni...Szóval 40 fok feletti vízhõmérséklet már sok! Szóval amit mondtál az jó lenne ha az Innovatek nem a 40 fokhoz "állította" volna a 125 wattot...Nagyon magas vízhõmérsékletek vannak egy passzív rendszerben sokszor 7-8 fokkal több mint egy aktívban! Iszonyat mennyiségû radiátorfelület kell még a Konvetk-o-matic szériából is(pedig a legjobb kialakítású passzív radiátor a piacon) ,hogy egy komoly rendszernél (GF6800U,A64,HDD) 35 fok alatti vízhõmérsékletet érj el! 2 KOM Ultra is kevés lenne ehhez! Pedig 2 ultra az 4,2m2 felület...És ugye ez a 4,2 m2 felület nem olyan mint az aktív radiátoroknál ahol könnyen el lehet helyezni ennyit sûrû lamellákkal hanem itt ténylegesen légtér is kell! Szóval monstrum rendszere lesz az embernek ha passzívból akar aktív radiátor hõmérsékletût produkáló rendszert összehozni!

[Zollka]

Idézet: Lufinyul - Dátum: 2004. júl. 25., vasárnap - 21:27

Naja, valszeg marad a single radis megoldás A párhuzamosítást rosszul mondtam sorry. Szal nekem is sorban van csak a vidkari és cpu után kimegy a víz az egyik radiba majd onnan vissza a winyókba majd a másik radiba és a kör bezárult.

Viszont az aktív radiátor legyen az uccsó amibe víz megy majd mindkét passzív radi után! Egyébként 2 8 centis ventivel ellátott radit is berakhatsz a házadba mert 2 táphely van és az egyik helyére pont beférne egy...Namost 2 8 centis venti 5 volton a halkabb szériából néma lesz 5 volton! És még a házad szellõzése is javul! Én az alsó táphelyre raknám és ott is úgy alakítanám ,hogy befele fújjanak és a fennt levõ 12 centis venti kivinné a befúj levegõjüket!

[Lufinyul]

Idézet: Zollka - Dátum: 2004. júl. 25., vasárnap - 21:47

Viszont az aktív radiátor legyen az uccsó amibe víz megy majd mindkét passzív radi után! Egyébként 2 8 centis ventivel ellátott radit is berakhatsz a házadba mert 2 táphely van és az egyik helyére pont beférne egy...Namost 2 8 centis venti 5 volton a halkabb szériából néma lesz 5 volton! És még a házad szellõzése is javul! Én az alsó táphelyre raknám és ott is úgy alakítanám ,hogy befele fújjanak és a fennt levõ 12 centis venti kivinné a befúj levegõjüket!

Van egy innova dual radim elfekvõben, azon gondolkodtam hogy beépítem azt! De akkor meg alul teljesen át kell alakítani mindent ..........

Ott mennek be a csövek, ott a pumpa stb....

Szerkesztette: Lufinyul 2004. 07. 25. 21:41 -kor

[defiant9]

Idézet: Zollka - Dátum: 2004. júl. 25., vasárnap - 20:40

Egyébként pedig a párhuzamos kötésrõl nem igaz amit írtatok! Az átáramlás lassulása egyben rosszabb hõleadást is vonz magával mind a radiátorban mind pedig a blokkokban! Tommy the Old(aki nem ismerné õ tervezi a Murks nevû blokkokat ami magasan ver mindent) a Kaltmacher fórumán éppen ezt magyarázta ,hogy a nagyobb vízáramlás a radiátorban is sokkal jobb hõleadással jár! Abszolut elitélte õ is a párhuzamosítást! És egyébként az ,hogy több ideig van a radiátorban a víz az nem jelent semmit mert a víz hõvezetõképessége nagyon rossz így a felületi vízmolekulák valóban lehûlnek de az alsóbb rétegekben lévõk kevéssé mintha egy erõs áramlás jobban "felkeveri" a vizet és áthatóbb lesz a hûlés azáltal ,hogy több molekula találkozhat a radiátor falával az áramlási réteg mély részérõl! Persze ennél még bonyolúltabb a totál magyarázat de így a legyegyszerûbb szemléltetni...

Tehát a nagyobb áramlási sebesség csakis jól jöhet!

Nem ismerem Tommy gyerek írását, hogy milyen okra vezette vissza  hogy párhuzamosan kötött radiátorok hatásfoka nem olyan jó mint sorba kötötteké. Ezt semmi nem indokolja, sõt nagyon sok radiátor belsõ átmérõje jóval a csonk átmérõje felett van, ez pedig eleve egyfajta belsõ párhuzamosítást jelent, gyakoralitag egy hosszú keskeny, illetve egy rövid széles radiról beszélünk, egyértelmûen nincs sokkal 'jobb' konfig, ezt mutatja a kapható radiátordimenziók rendkívül változatos szórása. Bár a széles radi valamivel jobb mert ahogy belép a meleg víz rögtön nagy mennyiség a radiátor felületen találja magát, majd rövid úton vissza is lép a csõben, a hosszúnál pedig a folyadék jelentõs része már csak a már lehült folyadékkal való keveredés után jut radiátorfelülethez, ami a deltaT csökkenés miatt (ált. nem jelentõs) hatékonyságvesztést okoz.
A teljes rendszer vízhozamának növekedése a párhuzamosítás miatt, továbbra is valamivel jobb eredményeket sejtetnek a sima sorosnál.

[Zollka]

Idézet: defiant9 - Dátum: 2004. júl. 25., vasárnap - 22:47

Nem ismerem Tommy gyerek írását, hogy milyen okra vezette vissza  hogy párhuzamosan kötött radiátorok hatásfoka nem olyan jó mint sorba kötötteké. Ezt semmi nem indokolja, sõt nagyon sok radiátor belsõ átmérõje jóval a csonk átmérõje felett van, ez pedig eleve egyfajta belsõ párhuzamosítást jelent, gyakoralitag egy hosszú keskeny, illetve egy rövid széles radiról beszélünk, egyértelmûen nincs sokkal 'jobb' konfig, ezt mutatja a kapható radiátordimenziók rendkívül változatos szórása. Bár a széles radi valamivel jobb mert ahogy belép a meleg víz rögtön nagy mennyiség a radiátor felületen találja magát, majd rövid úton vissza is lép a csõben, a hosszúnál pedig a folyadék jelentõs része már csak a már lehült folyadékkal való keveredés után jut radiátorfelülethez, ami a deltaT csökkenés miatt (ált. nem jelentõs) hatékonyságvesztést okoz.
A teljes rendszer vízhozamának növekedése a párhuzamosítás miatt, továbbra is valamivel jobb eredményeket sejtetnek a sima sorosnál.

Igazából õ minden olyan ellen van ami csökkenti a vízátáramlást! Szóval amit írtam ,hogy a nagyobb vízhozam jobb hõleadással jár õ ezt tartja mindig szem elõtt!!! Az ,hogy most itt a KOM radiátorokat párhuzamosítjuk az nem olyan rossz dolog de valszeg annyit nyersz a párhuzamosítással mint amennyit veszítesz a vízátáramláson! Nálam pl. a pumpát max.-ra kapcsolva 2-4 fokkal csökken(az adott hõtermeléshez viszonyítva) a proci hõmérséklete! Ez az alap min. fokozathoz képest a max. olyan 90%-os vízhozamnövekedéssel jár! Szóval van benne valami! Pedig nálam a blokk elég keményen visszafogja az áramlást! ég nagyobb átáramlásnál még dúrvább eredmények lennének valszeg! Egyébként a poén tényleg az ,hogy ha maxon megy a pumpa akkor érezhetõen melegebbek a radiátorok sokkal rövidebb idõ alatt!

[orbano]

Hat akkor ezek aztan tenyleg loxart sem ernek...
Azt  viszont nem értem, hogy miért jók ezek a külföldrõl mevásárolt sz@rok, amikor Magyarországon ugyanennyi pénzért csináltathatsz magadnak, a saját igényeidnek megfelelõen... no comment

[defiant9]

Idézet: Zollka - Dátum: 2004. júl. 25., vasárnap - 23:03

Igazából õ minden olyan ellen van ami csökkenti a vízátáramlást! Szóval amit írtam ,hogy a nagyobb vízhozam jobb hõleadással jár õ ezt tartja mindig szem elõtt!!! Az ,hogy most itt a KOM radiátorokat párhuzamosítjuk az nem olyan rossz dolog de valszeg annyit nyersz a párhuzamosítással mint amennyit veszítesz a vízátáramláson! Nálam pl. a pumpát max.-ra kapcsolva 2-4 fokkal csökken(az adott hõtermeléshez viszonyítva) a proci hõmérséklete! Ez az alap min. fokozathoz képest a max. olyan 90%-os vízhozamnövekedéssel jár! Szóval van benne valami! Pedig nálam a blokk elég keményen visszafogja az áramlást! ég nagyobb átáramlásnál még dúrvább eredmények lennének valszeg! Egyébként a poén tényleg az ,hogy ha maxon megy a pumpa akkor érezhetõen melegebbek a radiátorok sokkal rövidebb idõ alatt!

Egyértelmûen a gyorsabb áramlás gyorsabban viszi el a hõt a CPU-tól, és egyértelmûen exponenciálisan csökken a hatás. Gyorsabb áramlás miatt önmagában nem lehetnek melegebbek a radiátorok (leszámítva hogy a pumpa által vízbe jutatott nagyobb energiát is le kell adni), max. kiegyenlítettebb a két vége között.

[orbano]

dehogynem lehet.
nagyobb sebesség -> nagyobb turbulencia -> jobb hõátadás -> gyorsabban egyenlítõdik ki a rendszer...

[Zollka]

Idézet: Lufinyul - Dátum: 2004. júl. 25., vasárnap - 22:40

Van egy innova dual radim elfekvõben, azon gondolkodtam hogy beépítem azt! De akkor meg alul teljesen át kell alakítani mindent ..........

Ott mennek be a csövek, ott a pumpa stb....

A pumpát simán elõrébb rakod, a radiátort meg akár úgy is megoldhatod ,hogy veszel 12/8centis átalakítót és a 8 centis végét teszed a gépház hátuljához ahol a kivágás van a 8 centis ventiknek majd ilyen flexibilis csövekkel amiket lehet kapni odavezeted a levegõt az átalakító 8 centis végéhez ami beszívná azon keresztül a levegõt! Így végül nem is kellene igazán nagy átalakítást végezni és a pumpát meg hátrébb rakod!

[Zollka]

Idézet: orbano - Dátum: 2004. júl. 26., hétfõ - 0:24

dehogynem lehet.
nagyobb sebesség -> nagyobb turbulencia -> jobb hõátadás -> gyorsabban egyenlítõdik ki a rendszer...

Pontosan! A turbulens áramlás sokkal inkább jellemzõ nagy áramlás esetén mint kicsinél és hõátadás szempontjából a legkedvezõbb effektus!

[defiant9]

Idézet: orbano - Dátum: 2004. júl. 26., hétfõ - 0:24

dehogynem lehet.
nagyobb sebesség -> nagyobb turbulencia -> jobb hõátadás -> gyorsabban egyenlítõdik ki a rendszer...

Szvsz. a rendszer vízhozama a legfontosabb, ami ha növekszik(párhuzamos kapcsolás, kisebb ellenállás) akkor javul a hatásfok.
Redkívül turbulens radiátort nagyon könnyû lenne gyártani mégesem teszik ezt a mérnökök.
Úgy gondolom hogy a turbulens áramlási ellenállás nagyon rossz dolog és ezt elkerülendõ minél 'simábbra' tervezik a folyadék útját. Tökéletes lamináris áramlás úgysincs a radiátorokban ezért a folyadék keveredése megfelelõ mértékben megoldott. De Boho mester a téma szakértõje

[Lufinyul]

Idézet: Zollka - Dátum: 2004. júl. 26., hétfõ - 2:06

A pumpát simán elõrébb rakod, a radiátort meg akár úgy is megoldhatod ,hogy veszel 12/8centis átalakítót és a 8 centis végét teszed a gépház hátuljához ahol a kivágás van a 8 centis ventiknek majd ilyen flexibilis csövekkel amiket lehet kapni odavezeted a levegõt az átalakító 8 centis végéhez ami beszívná azon keresztül a levegõt! Így végül nem is kellene igazán nagy átalakítást végezni és a pumpát meg hátrébb rakod!

Na de nem fogja nagyon vissza az áramlást az Innova dual radi?

[orbano]

Nem értem, a nagyobb vízhozam magában miért okozna hatásfok-növekedést  :confused: Mi változik? A turbulencia növekedésén kívül (megnõ a víz felületekre merõleges sebességkomponenseinek az összege) semmi igazán jelentõs. Ez viszont nagyban befolyásolja a hõátadást. Persze egy bizonyos szint felett a nagyobb turbulencia gondot okozna, de mivel a szükséges vízhozam megmarad (a pumpák a meglévõ ellenállásokhoz vannak igazítva, illetve a nagyobb turbulenciát a megnövekedet vízhozam okozza, nem a víz útjának módosítása), ezért egyértelmûen nõ a hatásfok.

[Zollka]

Idézet: orbano - Dátum: 2004. júl. 26., hétfõ - 9:30

Nem értem, a nagyobb vízhozam magában miért okozna hatásfok-növekedést  :confused: Mi változik? A turbulencia növekedésén kívül (megnõ a víz felületekre merõleges sebességkomponenseinek az összege) semmi igazán jelentõs. Ez viszont nagyban befolyásolja a hõátadást. Persze egy bizonyos szint felett a nagyobb turbulencia gondot okozna, de mivel a szükséges vízhozam megmarad (a pumpák a meglévõ ellenállásokhoz vannak igazítva, illetve a nagyobb turbulenciát a megnövekedet vízhozam okozza, nem a víz útjának módosítása), ezért egyértelmûen nõ a hatásfok.

Sokkal nagyobb a "keveredés" a vízmolekulák között nagyobb sebesség mellett így olyanok is "hõleadási" felülethez tudnak jutni amik amúgy lassú áramlásnál nem agy ritkábban!

[defiant9]

Idézet: orbano - Dátum: 2004. júl. 26., hétfõ - 9:30

Nem értem, a nagyobb vízhozam magában miért okozna hatásfok-növekedést  :confused: Mi változik? A turbulencia növekedésén kívül (megnõ a víz felületekre merõleges sebességkomponenseinek az összege) semmi igazán jelentõs. Ez viszont nagyban befolyásolja a hõátadást. Persze egy bizonyos szint felett a nagyobb turbulencia gondot okozna, de mivel a szükséges vízhozam megmarad (a pumpák a meglévõ ellenállásokhoz vannak igazítva, illetve a nagyobb turbulenciát a megnövekedet vízhozam okozza, nem a víz útjának módosítása), ezért egyértelmûen nõ a hatásfok.

Azt hogy mitõl lesz hidegebb a CPU ha növekszik a rajta átfolyó víz mennyisége nem magyarázom mert triviális.
Elméletetek azt jelentené hogy legjobb egy olyan radiátor amiben egy (hosszú) vékony keresztmetszetû csõ van mivel ott valóban nagy lesz az áramlási sebesség. Csakhogy mint többször írtam ennek sajnos az az ára hogy növekedni fog a rendszer ellenálása, ezáltal csökken a vízhozam és romlani fog a hatásfok. Persze van megoldás ennek kiküszöbölésére és ezt is használják a radiátor tervezõk, a sok kis csövet PÁRHUZAMOSAN kapcsolják, ezáltal ugyan lassabb lesz az egyes ágakban az áramlási sebesség a soros elrendezéshez képest, viszont nem fog (jelentõsen)emelkedni a rendszer belsõ ellenálása. A lényeg az lehet hogy a folyadék 2x-es sebességel való mozgatásánál  a hasznos turbulenciák növekedése nem eredményez olyan javulást amely ellensúlyozná a csökkenõ átáramló víz mennyiségét, ezért nem klassz kis belsõ keresztmetszetû radit tenni a rendszerbe.

[arn]

Idézet: Zollka - Dátum: 2004. júl. 23., péntek - 18:09

Nekik csak az a lényeg ,hogy a proci gyors legyen...Miután 100 wattra simán tervezhetnek egy procit ezért figyeld meg ,hogy egyszerûbb nekik 100 watton gyors procit csinálni mint alacsonyab hõtermelés mellett...Ha meg keveset fogyasztana a proci nyomnak még mellé egy kis cache-t illetve feljebb nyomják még az órajelet Mellesleg Ugye senki nem gondolja ,hogy majd 60-70 wattos dual core procik jönnek??? Viccc...Ne legyetek már ilyen naívak...Nincs itt idõ optimalizálgatásokra mert addig az AMD lenyomja õket...Illetve már most is alázza a P4-et az A64 rendesen...

lassan ott tartunk, hogy az elozo generacios proci is tokeletesen eleg mindenre. irodaba, filmet nezni, stb.  ha jatszani akar az ember, meg videokartyara koltse a penzet... erre az emberek is hamar ra fognak jonni (mivel a penzukrol van szo), es max a presztizstermekeknel latunk majd extrem dolgokat.

dothan maggal nem tartom elerhetetlennek a 70wattot... az amd es az intel is orientalodik afele, hogy osszevonjon bizonyos procigyarto teruleteket.

[orbano]

Idézet: Zollka - Dátum: 2004. júl. 26., hétfõ - 13:02

Sokkal nagyobb a "keveredés" a vízmolekulák között nagyobb sebesség mellett így olyanok is "hõleadási" felülethez tudnak jutni amik amúgy lassú áramlásnál nem agy ritkábban!

Pontosan ezt akartam kihozni belõled. Ne keverjük a vízhozam és a sebesség fogalmakat. A kettõ között van egy arányosségi tényezõ, jelen esetben a keresztmetszet...