[toth_j]

Idézet: orbano - Dátum: 2004. április 7, szerda - 22:14

Valaki tud valamit a polikarbonátról? Bácsi olyat akar rámsózni vízhûtés fedelének (átlátszó múanyag).

Igazából ez az ipari célra kitalált átlátszó mûanyag...
A polikarbonát nem olyan repedésveszélyes, mint a plexi.
Pl. a szabadtéri dekorációnál is nagy elõszeretettel használják, mert UV stabil, így nem bomlik szét egy idõ után a napsugárzás hatására.
Szerintem fogadd el. 

Üdv.: Janó

[sityak]

Idézet: PeppeR - Dátum: 2004. április 4, vasárnap - 17:37

Kicsit bosszus vagyok! Az elso vizhutes topicban szinte mindenki probalkozott 2-2.5mm-es furatokat furni reztombbe - 40-45mm melyen. Nekem sikerult furoszartores nelkul 22db (!), 45mm mely furatot kesziteni. Le se bagozzatok... Nem akarok villogni, de azert egy gratulalok vagy valami jol esne. Na, mindegy...

Azért még Nobeldíj nem jár 22db zsákfurat elkészítéséért
ha egy kezed lenne és azon is csak  2 ujjad akkor azt mondom hogy ejjjjha!

[orbano]

hát nem tudom. én belenéztem blokkba mikor visszahoztam hajógyárból. balfaszok gondoltam magamban amikor megláttam a vastag kormot belül. aztán beleöntöttem 50%-os HT sósavat, tuzhely folott megmelengettem kicsit, vártam pár percet oszt kiöntöttem: fekete sz@r outside, tiszta vörösréz járatok inside. meg persze trisóldat de izibe...
joejt!

[<Euro>]

Sziasztok!

[boho]

Idézet: orbano - Dátum: 2004. április 7, szerda - 21:14

.....Valaki tud valamit a polikarbonátról? Bácsi olyat akar rámsózni vízhûtés fedelének (átlátszó múanyag).......

Hi

A polikarbonát a legnagyobb szilárdságú, hõre lágyuló mûanyag (a mûanyagok királya).
Katonai eszközökben szinte kizárólag ezt használják, mert hidegtûtése a lejobbak közé tartozik.
(A rendõrségi átlátszó pajzs is ebbõl készül.)
Jó minõségû CD és DVD-k alapanyaga (MAKROLON PC jelzéssel). Azok a CD-k nem "robbannak szét" a lejátszóban.

Hátránya csak az ára,  3÷5 -szöröse az akrilbázisú átlátszó mûanyagoknak (plexi).
(Nemrég egy megmunkáló gép elé kelllett 10mm vastag, közel 1 m2 átlátszó PC táblát tenni, 40 000 Ft-ba került.)
Az átlátszó polikarbonátot (PC) ránézésre, az egyéb szintén átlátszó ABS , vagy akril típusú mûanyagoktól nem, vagy alig lehet megkülönböztetni. Ha a "bácsi" valóban PC-t tud adni, el kell fogadni (megvenni).

Megmunkálása:
Fúrni csak hûtõvízzel és kis fordulattal szabad, mert "elnyeli a fúrót", azaz "megfogja" és beletörik. (a "golyóálló plexi" nem más mint a PC)

[Vizi naplopó]

Idézet: <Euro> - Dátum: 2004. április 8, csütörtök - 1:27

Sziasztok!

   

[Mono]

Idézet: <Euro> - Dátum: 2004. április 8, csütörtök - 1:27

Sziasztok!

Szia! 

[orbano]

menetfúrást hogy bírja az anyag? ha mákom van akkor negyedes colos menetet fúrnék bele, ha nincs akkor M12 körülit. ugye kibírja?
Ja a másik, hogy bácsi szerint 110 fokig ép marad a szerkezete. Ez nekünk elég? (110 foktól kezd lágyulni)

[Vizi naplopó]

Idézet: orbano - Dátum: 2004. április 8, csütörtök - 10:19

Ja a másik, hogy bácsi szerint 110 fokig ép marad a szerkezete. Ez nekünk elég? (110 foktól kezd lágyulni)

Bazz. Neked 110 fokos a rendszered?
A nagy többségnél a víz hõfoka nem megy 50 fok fölé.

[toth_j]

Idézet: orbano - Dátum: 2004. április 8, csütörtök - 10:19

menetfúrást hogy bírja az anyag? ha mákom van akkor negyedes colos menetet fúrnék bele, ha nincs akkor M12 körülit. ugye kibírja?
Ja a másik, hogy bácsi szerint 110 fokig ép marad a szerkezete. Ez nekünk elég? (110 foktól kezd lágyulni)

Attól függ, hogy milyen vastag lapba akarsz menetet fúrni, illetve mekkora nyomatékkal húzod meg a csatit (mivel tömítesz). Ha gumi tömítõgyûrûvel, vagy folyékony menettömítõvel tömítesz, 5-6mm vastagság körül már szerintem elég teherviselõ lesz.
Méretben túl nagy különbség nincs a két menet között (az M12-es menetalapja 10,2-es átmérõjû, a 1,4"-osé 11,8 ). Ha M12-est választasz, inkább javaslom, hogy finom menetet rakj bele (pl. M12x1,5), így több menet veszi fel a terhelést.

A 110°-os aggályodat én sem értem.  (Hát nem merõlegesen fogsz a síkra ráfúrni?!  )
Ugye itt nem a hûtõvized hõfokára gondoltál. 
Ahogy boho mester írta, kis fordulattal, hûtõfolyadékkal munkáld meg a lapot. Ekkor forgácsoláskor sem megy a hõmérséklet túl magasra.
Üdv.: Janó

[arn]

muanyagot amit kiprobaltunk, es be is valt - emellett olcso(bb), konnyen megmunkalhato, a mi homersekleti tartomanyunkban megfelel, az a szurke anyag a kepeim kozott (asszem pvc). plexis ajanlotta - kar hogy nem esztetikus, mert fizikai tulajdonsagai sokkal megfelelobbek.

[<Euro>]

Mégegyszer üdv Mindenkinek!

Mint láthatjátok új vendég vagyok. Még csak éjjel regisztráltam, de a fórum "vizes" topic-jait és egyéb vízhûtésrõl szóló web oldalakat már jó pár hete olvasgatom. Ennek oka az, hogy én is vízzel fogom hûteni a számítógépemet a - remélhetõen mihamarabbi - közeljövõben. Kezdek ugyanis már besokalni a Globalwin TAK68-as hûtõm hangjával.

Röviden részletezem, hogy milyen vízhûtésen gondolkozom:
Passzív hûtést szeretnék, házon kívüli radiátorral a minnél nagyobb csend (kisebb zaj:) érdekében. CPU-t, GPU-t (késõbb talán chipsett-et és hdd-t) fogom hûteni. 8-as belsõ átmérõjû szilikongumi csöveket fogok használni. A szivattyút még nem választottam ki, bár valószínû, hogy a Hydor Seltz L20-as mellett fogok dönteni - többen is ajánlottátok. A blokkokat apum a munkahelyén ("nagyüzemi" körülmények között) ki tudja maratni és még a csonkok forrasztását is el tudja intézni. Csak az alapanyagot és a belsõ járatok kialakításának tervet kell neki odaadnom. A járatok kialakítását illetõen még el szereném olvasni a "Vízhûtés és rejtelmei - Topic I-et. Azt írtátok, hogy abból sokat lehet tanulni.

Egyenlõre - úgy tûnik - a legnagyobb nehézséget a réz tömb és a radiátor beszerzése jelenti.

Ez ügyben e-mail-t intéztem a Metalloglobus-hoz és a termékei (réz rudak, radiátorok) felõl érdeklõdtem. Nem siettek a válasz-levéllel. 6,5 Mbyte-os e-mail-t kaptam tõlük, amiben mindössze egy 5 Mbyte-os Word dokumentum volt a Calidor radiátorról. A réz tömbbel kapcsolatos - mintegy fél tucat - kérdésemre nem kaptam választ. Sõt, még az árakról is elfelejtettek tájékoztatni... Meg is köszöntem nekik a "szép, nagy és informatív" tájékoztató levelüket.

Ám az alumínium Calidor radiátor felkeltette az érdeklõdésemet. Azt írták róla, hogy korrózióval szembeni ellenálló képessége van. Mit gondoltok errõl? Ez tökéletes védelmet jelent mind a vegyi-, mind pedig az elektrokémiai korrózióval szemben? Ezt a kérdést feltettem a Metalloglobusnak is. Választ tõlük még nem kaptam rá.

A radiátorokkal kapcsolatban még egy valami nem világos számomra. Mindenütt azt lehet olvasni, hogy - a korrózió elkerülése végett - a vörösréz és alumínium párosítást kerülni kell. Ellenben Mono oldalán azt olvastam, hogy az ioncserélt desztillált víz + tiszta gyógyszertári minõsségû etilalkohol használata minimálisra csökkenti az elektrokémiai korróziót. Vagyis ilyen elegyet használva alkalmazható vörösréz blokk mellé alumínium radiátor?

Ide "vágnak" ezek a kérdések is:
A vörösréz és sárgaréz alkatrészek együttes alkalmazásakor is keletkezik korrózió? Honnan lehet megtudni, hogy egy fém milyen elektropotenciállal rendelkezik?


Visszatérve a Calidor radiátorra, a következõ paraméterekkel rendelkezik:
Méret: 577x97x80
Víztartalom: 0,37 l
Kitevõ: 1,352 n
Teljesítmény: 169 Watt, 145 Kcal/h
Az árát sajnos még nem tudom.


Mi a véleményetek róla? Lehetséges, hogy valóban ellenálló a korrózióval szemben?

[Öregszem]

Idézet: <Euro> - Dátum: 2004. április 8, csütörtök - 13:42

Honnan lehet megtudni, hogy egy fém milyen elektropotenciállal rendelkezik?

Ilyet egyszer próbáltam keresni, akkor kevés sikerrel.
Nincs valakinek kéznél ilyen táblázata?

[toth_j]

Idézet: <Euro> - Dátum: 2004. április 8, csütörtök - 13:42

... Passzív hûtést szeretnék...
... A szivattyút még nem választottam ki, bár valószínû, hogy a Hydor Seltz L20-as mellett fogok dönteni...

Tehát mégsem lesz passziv (legfeljebb csak venti nélküli ).
A réz-alu párosítás tapasztalatairól pl. a komplett vízhûtéses topik 14-15-ik oldala körül agyaltunk.
Nekem most csak a pagoda procihûtõm magja vörösréz, minden más (hûtõ háza, víztartály, radiátor) aluminiumból készült.
Kb. egy év után csak az alu kis mértékû megfeketedését tapasztaltam a blokkban és a tartály falán, de az O-gyûrûk szivárgásmentesen zárnak.
Radi: szerintem nézd meg a Romantik-okat is...

Üdv.: Janó

[Mono]

Ez az elektropotenciál dolog egy érdekes kérdés. Igazából, puszta feltevés, saját ötlet, támadható a dolog. De úgy képzelem ezt, hogy "önmagában" nincs fémben ilyen potenciál, hanem ez akkor alakul ki, ha két fém kölcsönhatásba kerül. Ezért nem definiálható talán olyan könnyen, más potenciálja lesz a réznek ha vassal és más, ha aluval "találkozik". Persze, mint mondtam, ez saját feltevés, semmi valóságalapja nincs, csak saját ötlet. Ez indokolhatja azt, hogy miért nincs olyan szinten ismert és terjeszetett táblázat errõl, mint mondjuk a függvénytáblázat.

Errõl mi a vélemnyetek?

[Öregszem]

Idézet: toth_j - Dátum: 2004. április 8, csütörtök - 15:13

Kb. egy év után csak az alu kis mértékû megfeketedését tapasztaltam a blokkban és a tartály falán

Vízhûtés-építési tapasztalatszerzõ kísérleteim során a blokkom és a radim is többször átalakult. Minden fémalkatrész alumínium, mégis már pár nap után feketedett a blokk belseje. (A folyadék mikrókezelt ioncserélt víz.)

[Mono]

Idézet: Öregszem - Dátum: 2004. április 8, csütörtök - 15:23

Vízhûtés-építési tapasztalatszerzõ kísérleteim során a blokkom és a radim is többször átalakult. Minden fémalkatrész alumínium, mégis már pár nap után feketedett a blokk belseje. (A folyadék mikrókezelt ioncserélt víz.)

Korrodál. Talán elegendõ lehet a szivattyú vas (acél) tengelye is ehhez, talán elég, hogy vízzel érintkezik az alu. Ki tudja....

[Öregszem]

Idézet: Mono - Dátum: 2004. április 8, csütörtök - 15:21

úgy képzelem ezt, hogy "önmagában" nincs fémben ilyen potenciál

Én meg úgy tudom (kerestem), hogy van a fémeknek jellemzõ elektropotenciáljuk, és két fém "találkozásakor" a különbség számít. Csak éppen anyagtáblázatot nem találtam, csupán példát néhány fém esetére. (Talán jobban kellett volna figyelni kémiám. Sajna, akkor nem érdekelt.)

[szornyu]

Itt van egy Standard Potenciál táblázat, lehet, hogy errõl beszéltek:
---------------------------------------------------------------------------------
Standard Electrode Potentials in Aqueous Solution at 25°C

Cathode (Reduction)    Standard PotentialE° (volts)
Li+(aq) + e- -> Li(s) -3.04
K+(aq) + e- -> K(s) -2.92
Ca2+(aq) + 2e- -> Ca(s) -2.76
Na+(aq) + e- -> Na(s) -2.71
Mg2+(aq) + 2e- -> Mg(s) -2.38
Al3+(aq) + 3e- -> Al(s) -1.66
2H2O(l) + 2e- -> H2(g) + 2OH-(aq) -0.83
Zn2+(aq) + 2e- -> Zn(s) -0.76
Cr3+(aq) + 3e- -> Cr(s) -0.74
Fe2+(aq) + 2e- -> Fe(s) -0.41
Cd2+(aq) + 2e- -> Cd(s) -0.4
Ni2+(aq) + 2e- -> Ni(s) -0.23
Sn2+(aq) + 2e- -> Sn(s) -0.14
Pb2+(aq) + 2e- -> Pb(s) -0.13
Fe3+(aq) + 3e- -> Fe(s) -0.04
2H+(aq) + 2e- -> H2(g) 0
Sn4+(aq) + 2e- -> Sn2+(aq) 0.15
Cu2+(aq) + e- -> Cu+(aq) 0.16
AgCl(s) + e- -> Ag(s) + Cl-(aq) 0.22
Cu2+(aq) + 2e- -> Cu(s) 0.34
Cu+(aq) + e- -> Cu(s) 0.52
I2(s) + 2e- -> 2I-(aq) 0.54
Fe3+(aq) + e- -> Fe2+(aq) 0.77
Hg22+(aq) + 2e- -> 2Hg(l) 0.8
Ag+(aq) + e- -> Ag(s) 0.8
Hg2+(aq) + 2e- -> Hg(l) 0.85
2Hg2+(aq) + 2e- -> Hg22+(aq) 0.9
NO3-(aq) + 4H+(aq) + 3e- -> NO(g) + 2H2O(l) 0.96
Br2(l) + 2e- -> 2Br-(aq) 1.07
O2(g) + 4H+(aq) + 4e- -> 2H2O(l) 1.23
Cr2O72-(aq) + 14H+(aq) + 6e- -> 2Cr3+(aq) + 7H2O(l) 1.33
Cl2(g) + 2e- -> 2Cl-(aq) 1.36
Ce4+(aq) + e- -> Ce3+(aq) 1.44
MnO4-(aq) + 8H+(aq) + 5e- -> Mn2+(aq) + 4H2O(l) 1.49
H2O2(aq) + 2H+(aq) + 2e- -> 2H2O(l) 1.78
Co3+(aq) + e- -> Co2+(aq) 1.82
S2O82-(aq) + 2e- -> 2SO42-(aq) 2.01
O3(g) + 2H+(aq) + 2e- -> O2(g) + H2O(l) 2.07
F2(g) + 2e- -> 2F-(aq) 2.87

Elnézést ha szétszaladnak az oszlopok.
szornyu

[PeppeR]

Nahhh... Szetbarkacsoltam a blokkom megint,  kilyuggattam. Adtam neki ujbol sosavat, aztan elkezdtem melegiteni.

Nagyon szep lett a belso felulete. Az elso probalkozasnal szvsz az lehetett a problema, hogy nem volt melegitve kozvetve a sosav. Vagy valami hasonlo! A lenyeg: tiszta... 

Koszonom a segitsegeteket!!!