Két irányból közelítek meg egy kérdést: először szemből:
a kérdés, hogy mekkora órajelen dolgozik az emberi agy?
Szögezzünk le néhány tényt:
- Százmilliárd idegsejt (axon) egyenként tízezer összekötött ionszállal.
- Egyetlen axon (egy DNS teljes szekvencia) egybillió atomból áll, 4 alvegyületből (adenin-citozin és guanin-timin párok) amelynek egymillió szekvenciája és a 4 az egymilliomodikon féle izomerje van.
- A DNS-t alkotó 6 elem , a SZÉN, a HIDROGÉN, az OXIGÉN, a NITROGÉN, a KÉN és a FOSZFOR, amelyek a DNS nevű vegyületnek nevezett mikroszkópikus rubikkígyószerű , gigantikusan bonyolult processzust végrehajtó ROBOT alkotóelemei.
- A DNS nevű ROBOT és a PC alavető hasonlóságai közé tartozik, hogy :
- aritmetikai kapukkal, dolgoznak,
- az információ áramlását elektronok biztosítják (PC-ben DIAMÁGNESESSÉG elvén elektronpályákon haladva bitenként, DNS-ben ionikus impulzus-egységekben)
Az alapvető és legfontosabb , lényegi különbség azonban:
- Az axon DNS-ében haladó ionikus impulzus azonban egyszerre nem csak egy bitet, hanem óriási, több-százezer számjegyből álló számokat szállít egy menetben
Elkönyvelhetjük, hogy a fenti számokat egymásra hatványKITEVŐKÉNT felpakolva kapjuk meg az agy nevű hoszt operációs rendszer, külső órajelét :
amely ~ 1,2 x 10^220(+- 10) petahertz ( 1,2 oktrigintilliárd petahertz)
Amelyből a hippotalamusban képződő , tudat néven emlegetett Virtuális , vendég operációs rendszer, amely a születésünk után 1 - 1,5 évvel bootol fel, mindössze 25 HERTZ (!) belső órajelet kap meg.
Oldal 1 / 1
Biológiai számítógépek natív órajele és architektúrája DNS kontra Bináris PC avagy a tudatnak nevezett virtuális OS
#2
Elküldve: 2013. 03. 14. 10:53
Idézet: FLESSB_ZI - Dátum: 2013. 03. 14. 10:48
Két irányból közelítek meg egy kérdést: először szemből:
a kérdés, hogy mekkora órajelen dolgozik az emberi agy?
Szögezzünk le néhány tényt:
- Százmilliárd idegsejt (axon) egyenként tízezer összekötött ionszállal.
- Egyetlen axon (egy DNS teljes szekvencia) egybillió atomból áll, 4 alvegyületből (adenin-citozin és guanin-timin párok) amelynek egymillió szekvenciája és a 4 az egymilliomodikon féle izomerje van.
- A DNS-t alkotó 6 elem , a SZÉN, a HIDROGÉN, az OXIGÉN, a NITROGÉN, a KÉN és a FOSZFOR, amelyek a DNS nevű vegyületnek nevezett mikroszkópikus rubikkígyószerű , gigantikusan bonyolult processzust végrehajtó ROBOT alkotóelemei.
- A DNS nevű ROBOT és a PC alavető hasonlóságai közé tartozik, hogy :
- aritmetikai kapukkal, dolgoznak,
- az információ áramlását elektronok biztosítják (PC-ben DIAMÁGNESESSÉG elvén elektronpályákon haladva bitenként, DNS-ben ionikus impulzus-egységekben)
Az alapvető és legfontosabb , lényegi különbség azonban:
- Az axon DNS-ében haladó ionikus impulzus azonban egyszerre nem csak egy bitet, hanem óriási, több-százezer számjegyből álló számokat szállít egy menetben
Elkönyvelhetjük, hogy a fenti számokat egymásra hatványKITEVŐKÉNT felpakolva kapjuk meg az agy nevű hoszt operációs rendszer, külső órajelét :
amely ~ 1,2 x 10^220(+- 10) petahertz ( 1,2 oktrigintilliárd petahertz)
Amelyből a hippotalamusban képződő , tudat néven emlegetett Virtuális , vendég operációs rendszer, amely a születésünk után 1 - 1,5 évvel bootol fel, mindössze 25 HERTZ (!) belső órajelet kap meg.
a kérdés, hogy mekkora órajelen dolgozik az emberi agy?
Szögezzünk le néhány tényt:
- Százmilliárd idegsejt (axon) egyenként tízezer összekötött ionszállal.
- Egyetlen axon (egy DNS teljes szekvencia) egybillió atomból áll, 4 alvegyületből (adenin-citozin és guanin-timin párok) amelynek egymillió szekvenciája és a 4 az egymilliomodikon féle izomerje van.
- A DNS-t alkotó 6 elem , a SZÉN, a HIDROGÉN, az OXIGÉN, a NITROGÉN, a KÉN és a FOSZFOR, amelyek a DNS nevű vegyületnek nevezett mikroszkópikus rubikkígyószerű , gigantikusan bonyolult processzust végrehajtó ROBOT alkotóelemei.
- A DNS nevű ROBOT és a PC alavető hasonlóságai közé tartozik, hogy :
- aritmetikai kapukkal, dolgoznak,
- az információ áramlását elektronok biztosítják (PC-ben DIAMÁGNESESSÉG elvén elektronpályákon haladva bitenként, DNS-ben ionikus impulzus-egységekben)
Az alapvető és legfontosabb , lényegi különbség azonban:
- Az axon DNS-ében haladó ionikus impulzus azonban egyszerre nem csak egy bitet, hanem óriási, több-százezer számjegyből álló számokat szállít egy menetben
Elkönyvelhetjük, hogy a fenti számokat egymásra hatványKITEVŐKÉNT felpakolva kapjuk meg az agy nevű hoszt operációs rendszer, külső órajelét :
amely ~ 1,2 x 10^220(+- 10) petahertz ( 1,2 oktrigintilliárd petahertz)
Amelyből a hippotalamusban képződő , tudat néven emlegetett Virtuális , vendég operációs rendszer, amely a születésünk után 1 - 1,5 évvel bootol fel, mindössze 25 HERTZ (!) belső órajelet kap meg.
A tézis bizonyításához fordított vizsgálatra van szükségünk:
Nézzünk rá tetszőleges tárgyra, vagy feliratra: és mérjük le a reakcíóidejét annak amely a rápiilantástól kezdve a felismerésig tart !
Emberenként, tárgyanként változó , de átlag , 0,5 - 1 másodperc alatt szinte bármilyen tárgyat, feliratot képes kielemezni az agy nevű hoszt operációs rendszer gigantikus sebességgel és óraműpontossággal dolgozó programja.
Átlag ember 7 egyidejű parallel mesterprocesszust tud kezelni, és kellő esetben átpriorizálni, mivel az agyunk és DNS nevű ROBOT legnagyobb része reduktív önátíró és önpriorizáló program.
A DNS nevű programnak azonban van egy kellően elszeparált kernel nevű része, amely mintegy 3 milliárd éve, változásmentes minden ma élő eukarióta szervezetben, kezdve a fűszálaktól , egészen Orbán Viktorig. Ha a kernel megsérül , azt ráksejtnek nevezik. Ha egy szubrutin sérül akkor azt vírusnak nevezik.
Szerkesztette: FLESSB_ZI 2013. 03. 14. 11:00 -kor
#3
Elküldve: 2013. 03. 15. 06:30
Téma megosztása:
Oldal 1 / 1

Súgó
A téma zárva.








