Súgó
A téma zárva.
Idézet: Drummaster - Dátum: 2007. márc. 31., szombat - 23:46
Nem, engem nyugtat. Komolyan. És még jól is esik pl kaja után. De mint említettem, elszánt vagyok. Olyannyira, hogy második napja nem gyújtok rá.
Bár csordogál a nyál összevissza a számban, meg rettentő feszült vagyok (meg kurv@ra éhes :Đ ), azért egyelőre bírom a kiképzést. Meglátjuk, mit hoz a jövő hét.
Bár csordogál a nyál összevissza a számban, meg rettentő feszült vagyok (meg kurv@ra éhes :Đ ), azért egyelőre bírom a kiképzést. Meglátjuk, mit hoz a jövő hét.
Tegyél el mindent, ami a cigire emlékeztetne. A hamutartótól a dobozokig, az öngyújtóig, minden francot. Ha úgy érzed rágyújtanál, akkor tereld el a figyelmed valamivel. Én akkoriban mindig kimentem kutyázni. Ő is örült és én is, mert 5-10 perc alatt elmúlt a kényszer.
Ezek nagyon fontos dolgok, különben nem fog menni. Nekem az első egy hét után volt a legnehezebb, igaz a leszokás előtti napokban szénné cigiztem magam. Már szinte utáltam a bagót, olyan kellemetlen volt pár nap után a fujtása, a rossz lehelletem és szájízem a sok cigitől. Aztán eltelt egy hét, két hét, elmúlt a vágy iránta. Majd újra-újra előjött egy hónap múlva, megint elmúlt, megint előjött, de már nem okozott problémát a hiánya.
Azóta eltelt közel másfél év, és néhány komolyabb piázós bulit leszámítva egyáltalán nem szívom. Akkor is csak a hecc kedvéért 1-2 szál, de ma már csak az is addig esik jól, míg a számba veszem és meg nem gyújtom, mert utána már dobom is el.
Őszintén szólva büszke vagyok magamra, hogy sikerült leszoknom. Igazából senki sem segített ebben, egyedül vittem végig a dolgot. Nem volt könnyű, de képes voltam rá, s ez nem kis teljesítmény. Aki sosem cigizett, az nem érti. Aki sokáig, sokat cigizett, és stresszes helyen él, dolgozik, az tudja miről beszélek.
Sok sikert, menni fog!
Szerkesztette: Lauda 2007. 03. 31. 23:57 -kor
