[-NoVa-]

Hogyne, hogy aztán mindenki a szakítós topicba offolja, hogy szakított a füsttel
Részemrõl továbbra is a kávém mellé elrágcsálok egy szálat, így a vérnyomásom már majdnem eléri egy élõ emberét. 

[DViD]

Idézet: -=Tiger=- - Dátum: 2004. júl. 13., kedd - 21:25

Na mi az???   Mindenki leszokott???

Naná.. Inkabb atszoktam a heroinra, tudod, az most a meno... 

Nem szoktam le, és szándékomban sem áll... Egyelore.

Szerkesztette: authenticDViD 2004. 07. 13. 22:49 -kor

[DViD]

Bianca, ha szabad erdeklodnom, te meg dohanyzol?

[rózsa*]

Bianca helyett Én válaszolok ,mivel nem szólal meg, vagy nincs itt .

Én is füstölgök, kávéval vagy anélkül mindegy.
No, és eszembe sincs leszokni róla!
Minek mikor olyan jól esik, fõleg ha mérges vagyok még nyugtat is.

Hehe............Olyankor kettesével szívom !


     

[DzsiAr]

Idézet

MTI
2004. július 29., csütörtök 18:01

A jövõben csak az utcán vagy a lakásban dohányozhatnak a montenegróiak, miután a világ egyik legszigorúbb korlátozását vezették be a balkáni tagköztársaságban. Az intézkedésekre azért volt szükség, hogy visszaszorítsák a fiatalok körében a káros szokás terjedését.

Világviszonylatban is az egyik legszigorúbb korlátozást vezették be a dohányzásra Montenegróban. A podgoricai parlamentben csütörtökön elfogadott antinikotinista törvény értelmében többé nem szabad rágyújtani középületekben, nyilvános helyeken, beleértve az éttermeket, szállodákat, bárokat, mozikat és iskolákat is. A törvény szigorúan tiltja a dohányáruk reklámozását is.

Aki továbbra is hódolni kíván a Balkánon nagyon elterjedt szenvedélynek, már csak a saját lakásában vagy az utcán teheti meg. A montenegrói hatóságok mindenekelõtt a fiatalok körében szeretnék visszaszorítani a dohányzás káros szokását. Ennek megfelelõen a csütörtökön elfogadott új törvény súlyos büntetésekkel fenyegeti azt a boltost, aki kiskorúnak ad el cigarettát.

Miodrag Pavlicic egészségügyi miniszter szerint a délszláv köztársaságban a 15 év alatti fiataloknak már több mint 60 százaléka dohányzik. A tilalmak mellett jelentõsen drágítják is a cigarettát Montenegróban.

[bianca]

Idézet: authenticDViD - Dátum: 2004. júl. 13., kedd - 23:50

Bianca, ha szabad erdeklodnom, te meg dohanyzol?

Sorry régen nésztem be ide. Igen, dohányzom. 

[lameXpert]

Idézet: bianca - Dátum: 2004. júl. 30., péntek - 9:34

Sorry régen nésztem be ide.

De most jól.

[bianca]

Idézet: rózsa* - Dátum: 2004. júl. 14., szerda - 2:19

Bianca helyett Én válaszolok ,mivel nem szólal meg, vagy nincs itt .

Én is füstölgök, kávéval vagy anélkül mindegy.
No, és eszembe sincs leszokni róla!
Minek mikor olyan jól esik, fõleg ha mérges vagyok még nyugtat is.

Hehe............Olyankor kettesével szívom !


     

Hm, naja, elég késön keszdtem vele és akkor erösen. Most már függö vagyok. Legjobb el sem keszdeni vele. Csodálom ezzeket, akik le szokták és mégis türelem van dohányosokkal. (Nemélyik olyanak válnak mint az öreg asszonyok, akinek már nincs szex és leginkább minden fiatalnak meg akarnak tiltani)    

[Do-It-Yourself]

Nem tudom mennyire leszek ontopik, de már 3 vagy 4 hete nem gyújtottam rá. Kávé után ill. esténként még hiányzik egy-egy szál, de már egyre ritkábban jut eszembe. Az elsõ 2 hétben még álmodtam is róla, h rágyújtok :o :Ð. Szóval érdekes anyag ez. Kb. 10 évet szívtam végig, tehát 4-5 múlva ugyanannyi esélyem lesz a tüdõrákra mint egy nemdohányzónak.

[Omega]

Idézet: DzsiAr - Dátum: 2004. júl. 30., péntek - 9:23

Egy idézet, ami arról szól, hogy a züllött Balkánon nyomják a dekket ezerrel és ez nagyon fujjos.

A Balkán így, a Balkán úgy. A keleti népek így, a keleti népek úgy Csak ne feledjük el, hogy honnan jött az átok! Nyugat / USA! Ez volt a leigázott indiánok átka...

[lameXpert]

Idézet: Omega - Dátum: 2004. júl. 30., péntek - 10:08

A Balkán így, a Balkán úgy. A keleti népek így, a keleti népek úgy Csak ne feledjük el, hogy honnan jött az átok! Nyugat / USA! Ez volt a leigázott indiánok átka...

Nem mondod, hogy már a spanyolok is az Egyesült Államokat fedezték fel?

[Omega]

Idézet: lameXpert - Dátum: 2004. júl. 30., péntek - 10:11

Nem mondod, hogy már a spanyolok is az Egyesült Államokat fedezték fel?

De, csak akkor még nem annak hívták!

[lameXpert]

A dohány igazi felfedezése összefügg a nagy földrajzi felfedezésekkel, Kezdetleges módon ugyan, de elsõ leírója is a híres világutazó Kolumbusz volt:


„...bizonyos levelek, amelyek nagyon becsesnek látszanak...". Elõször 1492-ben Guanahani bennszülötteit látta, amint az összehengerített dohánylevelet kukorica levelébe csavargatják és szívják. Roman Pane spanyol atya, Kolumbusz kísérõje, akit Haitin hagyott, 1494-ben a dohánynövényrõl feljegyzi, hogy Santo Domingo szigetén a vad nép a dohány összesodort vagy hosszú csövekre darabolt leveleit szájba fogva meggyújtja és füstöl, hogy a moszkitószúnyog ne bántsa. Ezt a dohánylevélhengert, illetve kukoricalevélbe csavart hengert nevezték tabakosnak, míg mások szerint ez a szó Tabago-sziget nevébõl vagy Tabasko középamerikai tartomány nevébõl származik.


A dohánynak lényegesen nagyobb szerepe volt az észak-amerikai indiánok körében.


Amikor 1492-ben Kolumbusz partra szállt az Újvilágban, indiánokat látott, akik növénybõl készült izzó rudakból füstöt „nyeltek". Az õslakosoktól ajándékként gyümölcsöket, fadárdákat, „jellegzetes illatot árasztó száraz leveleket" kapott. Ez utóbbi volt a dohány, amelyet akkor még értéktelenként eldobáltak. A dohány az indiánok varázsnövénye volt. Úgy hitték, minden veszélyben védelmet nyújt, még a túlvilági létükbe is elkíséri õket. Ünnepeken szinte kötelességnek számított a pipázás, béke és szövetség, barátság csak így szentesíthetõ, ugyanakkor lelkesíti- bátorítja a harcosokat.


Mivel a dohánynak különleges erõt tulajdonítottak, így hát dohányadománnyal kedveskedtek a szellemlényeknek. A mináminik abban is hittek, hogy a dohányfüst bölcsebbé teszi õket. Fontos szertartásokon a szent békepipát, a kalumetet szívták, amit az óramutató járásával megegyezõ irányban körbeadtak egymásnak. Mivel ezzel gyakran összetûzés befejezését pecsételték meg, a kalumetet általában békepipának nevezik, noha a haditanács alkalmával is használták.

Roman Pane spanyol szerzetes 1496-os beszámolója után 1525-ben Gonzalo Hernandez de Oviedo Valdes, Santo Domingo helytartója részletes leírást készített a dohányról és a „füstölõ növény" élvezetérõl. Késõbb Menardes spanyol orvos és botanikus írt róla (1571). Sevillában megjelent, s Nyugat-Indiát ismertetõ munkájában a dohányt, mint orvosságot magasztalja. Érdekessége és a furcsa füstölgés mellett a gyógyhatásába vetett erõs hit kedvezett leginkább a dohány elterjedésének. Késõbb azután palántáit Európába hozták, s a termelt dohányt mint csodaszert, gyógyszerként - fogfájás, fejgörcs, bõrbetegségek ellen -, majd élvezeti cikként kezdték el használni.


De termesztették a dohányt a spanyolok Santo Domingón, az angolok Virginiában, a portugálok pedig Brazíliában.


Jean Nicot, aki II. Ferenc francia király követe volt a lisszaboni udvarnál, 1560-ban egy flandriai kereskedõtõl Floridából származó, néhány dohánynövényt kapott. Magjait Párizsba, a nagy priornak és Medici Katalin királynõnknek is elküldte, aki a Nicottól kapott dohány révén nagy híve lett a burnótozásnak, mert fejfájása ellen kiválóan használt. A dohány a neki tulajdonított gyógyhatás következtében igen divatos gyógyszer lett Franciaországban. Nicot nevére utal a növény tudományos elnevezése és alkaloidjának a neve is.


Azonban alig hogy híveket szerzett magának a dohány, már ellenzõi is hallatták hangukat. Elsõként Európában I. Jakab, angol király (1603-1625). A tiltások miatt terjedt el a Medici Katalin által is igen kedvelt füst nélküli dohányzás.


Õrölt dohányport csippentettek a két ujjuk közé, aztán kézfejükre szórták, és felszippantották, élvezvén, milyen jókat tüsszentenek tõle. A korabeli néphit ugyanis az egészség jelének tartotta a prüsszögést. A speciális malmokban õröltetett vagy házilag reszelt dohányt (ez volt a tubák, más néven burnót) zsebben hordták, remekmûvû kis burnótos szelencékben, amelyek a legnemesebb anya - gokból készültek, aranyból, ezüstbõl, teknõcbõl, drágakövekkel, miniatûr festményekkel, szellemes feliratokkal díszítve. Társaságban szertartásos mozdulattal felkattintották fedelüket, úgy kínálták körbe belõle a szerecsendió, fahéj, majoránna, levendula és rózsa olajával illatosított dohányt. A szegény embernek persze nem telt sem illatos burnót - ra, sem burnótos szelencére. Õ tehát, mikor tilos lett a füstölés, rágta a dohányt, míg a foga belesárgult. Ez volt az úgynvezett bagózás.


Míg a spanyolok a nyugat-indiai spanyol matrózoktól tanulták a tubákolást, Rómával már a spanyol papok ismertették meg az 1600-as évek elején. Ennek volt következménye, hogy VIII. Orbán pápa 1624-ben mind a tubákolásra, mind a dohányzásra egyházi átkot mondott ki, amelyet csak száz évvel késõbb vont vissza az egyház.


Erdélybe Bornemissza Pál erdélyi püspök még 1568-ban vitte be az elsõ nyers dohányt, a török követ 1576-ban az elsõ száraz dohányt. A pipadohány termesztése és a díszdohányok elterjedése idõben egybeesik. Hazánkban is, akárcsak Európában hamar meghonosodott a dohány.


A dohányzás egy másik válfaja a pipázás. A dohány elpöfékelésére alkalmas elsõ pipá - kat az indiánok szívták, ahogy már fentebb láttuk. Igaz, ezeknek még nem pipa alakjuk volt, inkább csõre hasonlítottak, de az elõször Amerikába jutott angoloknak így is igen megtetszett. Plymouth kikötõjében össze is futott a nép, amikor 1586 júliusában, egy éppen kikötött hajóról égõ pipával a szájukban kászálódtak le a matrózok, bodor füstfelhõket eregetve. Még néhány vödör vizet is sebtiben a nyakukba zúdítottak, azt hívén, kigyúltak.

3. táblázat. A dohányos „karrier". A dohányosok átlagéletkora a rendszeres dohányzás megkezdésekor (Az 1000 fõs országos záróvizsgálat adatai alapján, 1996. december)



Aztán elmúlt az ijedtség, viszont divatba jött a füstölés. Nemcsak a férfiak kaptak rá a pipára, a nõk is élvezettel szívták. Szenvedélyes pipás volt például Angliai Erzsébet és a Stuart Jakab által kivégeztetett Sir Walter Raleigh, aki még a vérpadra is füstölgõ pipával a szájában lépett. Erzsébet királynõ édesapja, VI. György király is nagy dohányos volt, és tüdõrák vitte el 1952-ben.


Az elsõ európai pipák szintén Angliában készültek, agyagból, porcelánból és fából, illetve gyökérbõl. A fapipákat fõleg bukszusból és diófából faragták, a gyökérpipákat bruyére-bõl, a Korzikán felfedezett Erica arborea nevû bokor tárolás közben megkeményedõ gyökerébõl. Az agyagpipagyártásban aztán a hollandok hamarosan túlszárnyalták, illetve lepipálták az angolokat. A tajtékpipa viszont állítólag magyar találmány. Egy Kovács Károly nevû pesti cipész faragta volna az elsõt, egy utazótól kapott tajtékdarabból. Ez az elsõség azonban vitatott.


A pipázás mellett megjelentek más dohányzási formák is. A francia forradalom idején a harmadik rend tagjai az úgynevezett cigaritót füstölték. Késõbb a szivar is egyre több hívet szerzett magának. Persze ennek is voltak hátrányai, mint ahogy ez kiderül az 1830-ban a porosz kormány által hozott törvénybõl: a szivar végére apró dróthálót kellett illeszteni, hogy a kiszálló szikrák ellen megvédje a hölgyek abroncsszoknyáját.


1912-ben a Titanic elsüllyedésekor - a túlélõk elmondták - szmokingos úriemberek szivarral a kezükben álltak a fedélzeten, várva elkerülhetetlen végzetüket.


A 20. században a cigarettázás divatja hódította meg a világot. Az I. világháborúból hazatérõ katonák tették tömeges szokássá. A nyugalmas pipázásra nem ér rá az örökösen rohanó, ideges városi ember. Elõbb még maga sodorta cigarettapapírba a dohányát, majd töltötte a már elõre elkészített papírhüvelybe, végül már csak a szertartás nyomaitól is megfosztott, káros szenvedély maradt. 

[Omega]

Köszi, lameXpert, erre gondoltam

Amúgymeg pro és kontra, de egy ilyen :



nyalom-falom, ha bele is döglök

[Samott]

Idézet

„Dublin a friss levegõ fuvallata" - máris így népszerûsítik Európa elsõ füstmentes fõvárosát az ír idegenforgalmi propagandakiadványok. Az elsõ hónapok tapasztalata azt mutatta, hogy ha némely sértõdött bagós kerülte is a kocsmákat, azok, akik korábban képtelenek voltak bemenni a sûrû füsttel borított pubokba, most be-betértek. Az ír étteremszövetség felmérése szerint a vendégek 70 százaléka örül a tiszta levegõnek, köztük olyanok is, akik pedig eddig rontották azt. Valójában már korábban, a mostani teljes tilalmat megelõzõen is kijelöltek nemdohányzó helyiségeket a kocsmákban, éttermekben, ám ez mit sem változtatott az ott dolgozók passzív dohányzásán. Ráadásul a papírforma szerint füstmentes termek levegõjében csupán 50 százalékkal volt kevesebb az égéstermék, mint az eleve a nikotinistáknak szánt kocsmaszegletekben.

Tisztul a levegõ

Samott

[Omega]

[obersmith]

Idézet: Omega - Dátum: 2004. júl. 30., péntek - 11:18

Köszi, lameXpert, erre gondoltam

Amúgymeg pro és kontra, de egy ilyen :



nyalom-falom, ha bele is döglök

kit kell laposra verni egy ilyenért?

[Omega]

Idézet: obersmith - Dátum: 2004. aug. 12., csütörtök - 16:27

kit kell laposra verni egy ilyenért?

Ha tudnám 

[Samott]

Dohányfüst és kipufogógázok: meglepö eredmények

Samott

[Dorien]

Idézet: lameXpert - Dátum: 2004. jún. 13., vasárnap - 8:15

Kimaradt az "r".