[Carmaged]

Idézet: Lufinyul - Dátum: 2008. ápr. 2., szerda - 12:51

Nem kell ennyire kisarkítani, de ott a jó példa elõttük (nyugat) csak követni kéne azt.

Mindezt hogyan képzeled el? Honann tudod, hogy mennyi "nyugaton" a bankok profitrátája?

[JonesC]

Idézet: Boba - Dátum: 2008. ápr. 2., szerda - 14:20

Szoval... szulok ugy mukodnek, hogy vagyigy vagy ugy, de nullara apasztjak a ho vegen a szamlat. Ha pedig mar mindenkepp ez van, akkor inkabb egy uj kocsi hitelevel, TV hitellel es hasonloval apasszak le, minthogy elmennek a Tescoba es vesznek minden baromsagot, amit nem is kell... igy is van tonnanyi itoka, edesseg, ragicsa, ujabb muvirag es hasonlok.

Szoval igy inkabb ertelmes dologra koltik a fizujuk. Igen, ez hulyeseg... de kisebbik rossz, mintha baromsagra uszna el a zseton.

(Befektetes? Haaat... van 2 lakasuk, 2 telek 1 balatoni nyaralo... engem mar nemkell elinditani es fizetnek havi 30-30 ezer forint nyugdijelotakarekossagit valami banknal... Nekik annyira mar nemkell osszeszoritani a nadragszijat mint pl Nekem.)

Mindig van még mibe fektetni

[Boba]

Orulnek annak amijuk van... mar nem 30 evesek... de megcsak nem is 40 vagy 50. Node nem offolok tovabb.

[Nevl]

Idézet: Carmaged - Dátum: 2008. ápr. 2., szerda - 14:23

Mindezt hogyan képzeled el? Honann tudod, hogy mennyi "nyugaton" a bankok profitrátája?

Megkeresem valamelyik figyelõs cikket róla, volt egy elég jó összefoglalás, de kb fele akkora a profit kulcs mint itthon.

Másik kérdésedre válaszolva az állam nem a profitot fogja törvényben szabályozni(és itt ezt most pusztán gazdasági szemszögbõl mondom, politikát hagyjuk ki ebbõl ez pártfüggetlen), hanem pl. a hitelek ársávjait fogja olyanra belõni, hogy az a bankoknak mindenképp nyereség visszaesést okozzon. Ezzel egy kiszûrné a fejõs bankokat, akik kihasználják a jelenlegi helyzetet és nem ölnének nagyobb pénzt komolyabb rendszerek és egy új szemlélet esetleges bevezetésébe, másrészt olyan versenyt teremtene, ami miatt a bankok maguktól letolnák az árakat.

A másik téma itt maga a hitel. A hitel önmagában nem rossz dolog, ha az nem csak fogyasztásra megy el. Jelenleg a hazai hitelállományok igencsak komoly része (nem akarok butaságot mondani, de ha jól emlékszem 60%+) fogyasztási hitel, azaz nem termel hosszabb/rövidebb távon hasznot a gazdaságnak, csak fenntartja a megszokott "luxust". Ebbõl a szempontból a lakosság viselkedése kísértetiesen hasonlít az elõzõ rendszer állami viselkedéséhez (súlyos adósságok árán is, de fenn akarjuk tartani vagy fejleszteni az életszinvonalunkat, míg a befektetett munka/erõforrás csökken vagy stagnál).  - kérem nem átpolitizálni amit írtam és nem konkrét politikáról, hanem viselkedésmintáról van szó

Amikor hitelben/befektetésben - de ez elõbbire különösen igaz - gondokodsz a harmadolás "törvényét" kell figyelembe venni. Egy átlag háztartás jövedelme 1/3-át költi mindennapi fogyasztásra, 1/3-át számlákra, különbözõ költségekre és a maradék 1/3-ból tud gazdálkodni egyéb szükségleteihez. Ha ezt átléped elég nagy kockázatot vállalsz, ha bármi történik - bebukik az állásod, lebetegedsz akármi - egybõl nehézségek adódhatnak, ha betartod ezt a szabályt akkor is lehet probléma, de sokkal nagyobb esélyel ki tudod bekkelni ezt az idõszakot.
Ami a magyaroknak a tipikus problémája, hogy nem tudnak koncepcióban/hosszú távon gondolkodni, felvesznek mindenre, ami útjukba kerül hiteleket, majd amikor valami értelmesre lehetne (pl örülbe ugrik egy jó lehetõség, de kellene rá tõke) már nem tudun, mert az egyéb fogyasztási hitelek az audi, a bali nyaralás és a rossz konstrukciójú 40évre felvett lakáshitel mellé már nem fér bele. Elhiszem, hogy deprimáló a szituáció és havi 150K-ból nehéz megélni, de a fenntartásra játszani a fejlõdés helyett nagyon veszélyes dolog

Szerkesztette: Nevl 2008. 04. 02. 14:34 -kor

[Jahno]

Idézet: Kory - Dátum: 2008. ápr. 2., szerda - 13:09

Sajnos a probléma ott kezdõdik - és így utalnék vissza a fogyasztási hitelekre és a lassan erre szolgáló jelzáloghitelekre, hogy sokan még azzal sincsenek tisztában, hogy ha eddig képtelenek voltak havonta 40-50 ezret félrerakni, akkor ezek után hogyan fizetnének havi 40-50 ezer hitelt? 

De nem utólag rakom félre, hanem elõre. Elõször kerestem X söszeget, felvettem 26ezer hitelt, meg hasonlót, amint egyre többet kerestem, úgy vettem mellé a hiteleket. Mást mit lehet csinálni? Ha 2 éven keresztül félreteszem azt a havi 26 küvecset, akkor mire tudnék vele menni 2 év után? Aztán közben mi van, meg utána?

[Jahno]

Idézet: Lufinyul - Dátum: 2008. ápr. 2., szerda - 12:51

Nem kell ennyire kisarkítani, de ott a jó példa elõttük (nyugat) csak követni kéne azt.

Ott megszabja az állam, hogy mennyit akaszthat rajtad a bank, meg milyen konstrukcióban? Nehezen hinném, de semmi sem lehetetlen.

[blabla*]

Idézet: Carmaged - Dátum: 2008. ápr. 2., szerda - 14:23

Mindezt hogyan képzeled el? Honann tudod, hogy mennyi "nyugaton" a bankok profitrátája?

figy, ha nyugaton kockázatmentes a hitelkihelyezés ebbõl kapásból adódik hogy jóval nagyobb a profitráta is

szal csak az assumptionnal van gond a következtetéssel nem.

[blabla*]

Idézet: Jahno - Dátum: 2008. ápr. 2., szerda - 15:29

Ott megszabja az állam, hogy mennyit akaszthat rajtad a bank, meg milyen konstrukcióban? Nehezen hinném, de semmi sem lehetetlen.

van ilyen, nagyon jól szokott elsülni... asszem mostanában japánban zártak be üzletágakat hasonló állami szabályozás miatt (ráadásul visszamenõleges hatállyal vezették be). ez kb ugyanaz a módi mint mikor fixáras volt a kifli.

[Nevl]

Jahno olvasd el postomat, abban benne van a válasz.

Befektetésekhez.
Ott vannak a nyílt végû eszköz alapok. Nem egy bonyolúlt dolog és ma már több "tanácsadó" cég mint pl a brókernet (vagy jóval komolyabb vetélytársa az OFB) is árulnak. A konstrukció lényege, hogy minden hónapban X összeget betehetsz (ez mondjuk 5 és 25 között van) és általad megszabott piacokon fialtathatod. Van egy X%-os garantált hozama a csomagnak. Én minden hónapban beteszek 25K-t, nagyrészt kínai és dél-amerikai részvénycsomagokba és elég jól hoz... ja igen és a legjobb a dolgban, hogy bármikor hozzáférhetsz a pénzedhez... a baj csak az, hogy ha nem hagyod bent 10 évig kamatadó köteles lesz, de ettõl függetlenül a lényeg, hogy szabadon kiveheted bármikor.

Szerkesztette: Nevl 2008. 04. 02. 14:40 -kor

[blabla*]

Idézet: Lufinyul - Dátum: 2008. ápr. 2., szerda - 12:05

Csodálkozol hogy nagy a bizalmatlanság? Szerinted miért? Teljesen jól mondtad az egyik okot, a magyar bankrendszer pofátlanul nagy profittal dolgozik, igaz ez elsõsorban az állam hibája hogy hagyja.

mekkora az a pofátlanul nagy profit? sõt, ezt az elsõ 10-nél külön külön is érdemes volna megnézni nem csak összesen ehhez képest mekkora profittal dolgoznak a többi ágazatban? ott is az átlagon túl nézzük meg a legnagyobbakat is. jah, és jó volna számokkal dobálózni csak hogy értsük mire gondolsz.

hát ja, végülis piacgazdaságban tényleg gáz hogy az állam a piaci versenyre, a külsõ szabályozókra és a jogszabályi környezetre bízza hogy az egyes profit orientált vállalatok hogyan gazdálkodnak.

[Lufinyul]

Idézet: Nevl - Dátum: 2008. ápr. 2., szerda - 15:39

Én minden hónapban beteszek 25K-t, nagyrészt kínai és dél-amerikai részvénycsomagokba és elég jól hoz... ja igen és a legjobb a dolgban, hogy bármikor hozzáférhetsz a pénzedhez... a baj csak az, hogy ha nem hagyod bent 10 évig kamatadó köteles lesz, de ettõl függetlenül a lényeg, hogy szabadon kiveheted bármikor.

Nekem is hasonló van, csak én féléves ciklusokban tolok bele egy nagyobb összeget.

[Lufinyul]

Idézet: blabla* - Dátum: 2008. ápr. 2., szerda - 15:46

mekkora az a pofátlanul nagy profit? sõt, ezt az elsõ 10-nél külön külön is érdemes volna megnézni nem csak összesen ehhez képest mekkora profittal dolgoznak a többi ágazatban? ott is az átlagon túl nézzük meg a legnagyobbakat is. jah, és jó volna számokkal dobálózni csak hogy értsük mire gondolsz.

Konkrét számokra nem emlékszem, de olvastam a cikket amit itt többen is emlegetnek hogy kb. a fele a nyugati banki profit a hazainak.
Ne értsetek félre nekem nincs bajom a hitellel nekem is van 1 hitelem. Nekem azzal van bajom hogy a szegényeket még szegényebbé teszi a hitel itthon. Egy jó példa : Provident gyorskölcsön 200-300% THM-mel 

[blabla*]

Idézet: Nevl - Dátum: 2008. ápr. 2., szerda - 15:39

Jahno olvasd el postomat, abban benne van a válasz.

Befektetésekhez.
Ott vannak a nyílt végû eszköz alapok. Nem egy bonyolúlt dolog és ma már több "tanácsadó" cég mint pl a brókernet (vagy jóval komolyabb vetélytársa az OFB) is árulnak. A konstrukció lényege, hogy minden hónapban X összeget betehetsz (ez mondjuk 5 és 25 között van) és általad megszabott piacokon fialtathatod. Van egy X%-os garantált hozama a csomagnak. Én minden hónapban beteszek 25K-t, nagyrészt kínai és dél-amerikai részvénycsomagokba és elég jól hoz... ja igen és a legjobb a dolgban, hogy bármikor hozzáférhetsz a pénzedhez... a baj csak az, hogy ha nem hagyod bent 10 évig kamatadó köteles lesz, de ettõl függetlenül a lényeg, hogy szabadon kiveheted bármikor.

hja, meg ha részvényalapokkal (ne adj isten árutõzsdei alapokkal) játszol akkor számolj annak hogy ezeknek gyakran szép hozama van, de óriásit lehet rajtuk bukni is (tehát baromi kockázatosak). részvényalappal kapcs azt szokták javasolni hogy akkor tedd ilyenbe a pénzed ha legalább 3-5 évig nélkülözni tudod, ezen a futamidõn már szép hozamot hozhatsz. viszont ha hirtelen hozzá kell nyúlnod (nincs idõd kivárni) azzal meg lehet járni.

a likviditásnak (bármikor hozzáférsz) és a garantált hozamnak általában megvan az ára. ezek lehetnek díjak, esetleg ha x idõn belül visszaváltod büntetõdíj stb. szal érdemes megnézni kicsit a részleteket is.

[Carmaged]

Idézet: Nevl - Dátum: 2008. ápr. 2., szerda - 15:25

...a hitelek ársávjait fogja olyanra belõni, hogy az a bankoknak mindenképp nyereség visszaesést okozzon...

Az állam? :confused:

[blabla*]

Idézet: Lufinyul - Dátum: 2008. ápr. 2., szerda - 15:50

Konkrét számokra nem emlékszem, de olvastam a cikket amit itt többen is emlegetnek hogy kb. a fele a nyugati banki profit a hazainak.
Ne értsetek félre nekem nincs bajom a hitellel nekem is van 1 hitelem. Nekem azzal van bajom hogy a szegényeket még szegényebbé teszi a hitel itthon. Egy jó példa : Provident gyorskölcsön 200-300% THM-mel 

a provident nem a banki ügyfélkörre lõ, hanem azokra akiket már a bankok sem hiteleznek. nem véletlenül hetente kell törleszteni az ilyen hitelt, ami úgy történik hogy az értékesítõ házhoz megy a törlesztõért (természetesen hogy az üf-nek ne kelljen fáradnia). szal ne a providentbõl induljunk már ki...

kéne valami referencia. az ilyen cikkeket azért szeretem nagyon, mert konkrét számokat ott sem nagyon szoktak emlegetni (vagy max roppant hozzávetõlegeset), ágazati összehasonlítást pedig pláne nem. ilyet sajnos én sem tudok (pedig nagyon érdekelne), azt viszont látom hogy a kereskedelemben mekkora szórás van az árak között és emiatt nem hiszem hogy profitabilitásban olyan pengeélen táncolnának mint gyakran a bankok. ha megnézed hogy a különbözõ bankok milyen áron hirdetnek, ott nincsenek olyan hatalmas eltérések, a hitelezési feltételekben sem... vajon miért nem csinálja azt senki hogy nagyon alacson áron bekínál és így hatalmas piacot nyer? esetleg mert már nem éri meg neki? hm... sõt a fedezetlen hitelekben tavaly volt néminemû emelkedés is a hirdetett árakban... ennek vajon mi lehet az oka, mikor tavaly még csökkenõ volt emellett a kamatkörnyezet? betéti oldalon pedig nagyon gyakran elõfordul az is hogy magasabb kamatot adnak (az akciósan hirdetettre) mint a jegybanki alapkamat. ez aztán pofátlanul nagy profit...

[blabla*]

Idézet: Carmaged - Dátum: 2008. ápr. 2., szerda - 15:51

Az állam? :confused:

van ilyen sajna... kamatplafonok. asszem Olaszországbank is alkalmazzák és nyugat európában is több helyen. ahogy írtam japánban is... ki is vonult néhány piaci szereplõ. jellemzõen hitlkártyára szokták szeretni, asszem. másra nem nagyon, de erre nem mernék megesküdni.

piacgazdaság rulez. no comment.

Szerkesztette: blabla* 2008. 04. 02. 15:03 -kor

[blabla*]

Idézet: Lufinyul - Dátum: 2008. ápr. 2., szerda - 15:47

Nekem is hasonló van, csak én féléves ciklusokban tolok bele egy nagyobb összeget.

hehe... mi meg a jelzálog hitelünkbe igyekszünk betolni nagyobb összegeket. egyelõre ennek van a legnagyobb 'hozama'.  :Ð

[Nevl]

Idézet: blabla* - Dátum: 2008. ápr. 2., szerda - 15:51

hja, meg ha részvényalapokkal (ne adj isten árutõzsdei alapokkal) játszol akkor számolj annak hogy ezeknek gyakran szép hozama van, de óriásit lehet rajtuk bukni is (tehát baromi kockázatosak). részvényalappal kapcs azt szokták javasolni hogy akkor tedd ilyenbe a pénzed ha legalább 3-5 évig nélkülözni tudod, ezen a futamidõn már szép hozamot hozhatsz. viszont ha hirtelen hozzá kell nyúlnod (nincs idõd kivárni) azzal meg lehet járni.

a likviditásnak (bármikor hozzáférsz) és a garantált hozamnak általában megvan az ára. ezek lehetnek díjak, esetleg ha x idõn belül visszaváltod büntetõdíj stb. szal érdemes megnézni kicsit a részleteket is.

Ennek konkrétan díja külön nincs

Igen kockázatos, de nem tervezem,hogy hozzányúlok úgy 20-25 évig Nekem megér ennyi kockázatot ez most

[Nevl]

Idézet: blabla* - Dátum: 2008. ápr. 2., szerda - 15:46

hát ja, végülis piacgazdaságban tényleg gáz hogy az állam a piaci versenyre, a külsõ szabályozókra és a jogszabályi környezetre bízza hogy az egyes profit orientált vállalatok hogyan gazdálkodnak.

5 pont

Egyetlen bibi, hogy itthon se a modern jogi se az egyéb szabályozó alapok nincsenek meg Erre legjobb példa a reklámtörvény pl itthon, ami bankokra 1000X érvénnyel vonatkozik. Jelenleg úgy szól a szabály (nem pontos idézet), hogy reklám nem téveszthet meg ügyfelet. Mi amegtévesztés: bármi, ami nem pontos közlés vagy bármilyen módon megtévesztHETI az ügyfelet... ergó azért büntetünk, amiért nem szégyelünk. És ez még nem is szektor specifikus szabályozás.

[Nevl]

Idézet: blabla* - Dátum: 2008. ápr. 2., szerda - 16:00

kéne valami referencia. az ilyen cikkeket azért szeretem nagyon, mert konkrét számokat ott sem nagyon szoktak emlegetni (vagy max roppant hozzávetõlegeset), ágazati összehasonlítást pedig pláne nem. ilyet sajnos én sem tudok (pedig nagyon érdekelne), azt viszont látom hogy a kereskedelemben mekkora szórás van az árak között és emiatt nem hiszem hogy profitabilitásban olyan pengeélen táncolnának mint gyakran a bankok. ha megnézed hogy a különbözõ bankok milyen áron hirdetnek, ott nincsenek olyan hatalmas eltérések, a hitelezési feltételekben sem... vajon miért nem csinálja azt senki hogy nagyon alacson áron bekínál és így hatalmas piacot nyer? esetleg mert már nem éri meg neki? hm... sõt a fedezetlen hitelekben tavaly volt néminemû emelkedés is a hirdetett árakban... ennek vajon mi lehet az oka, mikor tavaly még csökkenõ volt emellett a kamatkörnyezet? betéti oldalon pedig nagyon gyakran elõfordul az is hogy magasabb kamatot adnak (az akciósan hirdetettre) mint a jegybanki alapkamat. ez aztán pofátlanul nagy profit...

Nagyon egyszerû... a bankok felépítése nem engedi... mindenki prémiumért kûzd, ha alávágsz a piacnak egyrész kockáztatsz mert az emberek az alacsony számokra bizalmatlankodni kezdenek, másrészt a saját fizetéseddel játszol, harmadrészt ezeknek a termék fejlesztéseknek igencsak komoly költségei vannak, product manager kollégánk tud errõl mesélni. Ha a piachoz képest nagyon deviáns dolgot akarsz lehet olyan fejlesztésre van szükség a rendszerben, amit nem tudsz kitermelni a termékkel pl.