[Baggio]

Köszi így már egybõl megtaláltam az infókat.

[Dorien]

A kétszáz éves ember (Bicentennial Man) (1999)
családi, sci-fi, 132 perc

Fõszereplõk: Robin Williams, Sam Neill, Embeth Davidtz, Oliver Platt
Rendezte: Chris Columbus

A sztori szerint a nem is olyan távoli jövõben a Martin család vásárol egy egyszerû háztartási robotot. Olyat, ami némán behozza a teát, kipucolja a cipõket, és soha nem zavar. Azt teszi, amit mondunk neki. Aztán nagyon hamar rájönnek, hogy az õ robotjuk kicsit más, mint a többi: ez az android "él", érzései vannak, szereti a családot.

Az alkotók a roboton keresztül mutatják be az idõ múlását, hiszen az android szinte egy egész dinasztiát él túl. A robot, ahogy múlik az idõ, úgy szeretne minél jobban emberré válni, elhatározza hát, hogy emberi külsõt "farag" magának.

[lameXpert]

21:45, Szombat (október 16.), mtv

Idézet

Az õrület határán
(The Thin Red Line)

színes amerikai háborús filmdráma, 170 perc, 1998
rendezõ: Terrence Malick

szereplõ(k):
Sean Penn (Edward Welsh õrmester)
Adrien Brody (Fife tizedes)
James Caviezel (Witt közlegény)
Ben Chaplin (Jack Bell közlegény)
George Clooney (Charles Bosche kapitány)
John Cusack (John Gaff kapitány)
Woody Harrelson (Keck õrmester)
Elias Koteas (James "Bugger" Staros kapitány)
Nick Nolte (Gordon Tall tábornok)
John C. Reilly (Storm õrmester)
Arie Verveen (Dale közlegény)
Dash Mihok (Doll közlegény)
John Savage (McCron õrmester)
Jared Leto (William Whyte hadnagy)
John Travolta (Quintard dandár tábornok)



1942. Az amerikai hadsereg a második világháború legvéresebb csatáit vívja a Csendes - óceán szigetein. A japánok minden négyzetcentimétert fanatikus elszántsággal védenek. Az amerikai katonák szigetrõl - szigetre haladnak, óriási veszteséget árán kell megszerezniük a piciny, ám stratégiai szempontból fontos területeket. A paradicsomi szépségû, buja dzsungelnövényzettel borított szigetek lángoló pokollá válnak.
Egy gyalogos század partra száll a Salamon - szigetcsoporthoz tartozó Guadalcanon, és elindul, hogy megszerezzen egy magaslatot. Hõsiesség és gyávaság, félelem és hihetetlen vakmerõség keveredik a katonák lelkében. Vizük elfogyott, erejük fogytán. Ott állnak a pokol kapujában, és tudják, élve vagy holtan, de be kell lépniük.

Idézet

Ritka kedvezõ alkalom, kivételes sansz retrospektívvel kezdeni egy filmrendezõ közel három évtizedes pályájáról szóló rövid cikket, de Terrence Malick pályafutása megengedi, mi több, követeli ezt. Nem mindennapi karrier az övé. Méltányolták ugyan tehetségét, amikor még dolgozott, igazán azonban akkor szerzett nevet magának, amikor nem csinált semmit, ekkor vált élõ legendává. Elsõ filmjét (Badlands) 1973-ban forgatta, a másodikat (Days of Heaven) öt évre rá. Aztán néma csend. Évekig készült ugyan harmadik munkájára, ebbõl azonban a producerekkel való problémái miatt - sohasem hagyta magát felkantározni - végül nem lett semmi. Még összerántott néhány forgatókönyvet másoknak (felejthetõ filmek készültek belõlük), aztán visszahúzódott texasi ranchára és a zen buddhizmusba. Csaknem másfél évtizedig nem lehetett hallani felole.

Hírneve persze nem a semmibõl született. Badlands címû (nálunk Sivár vidék címmel hozták ki videón jó tíz éve) lányrablós, ámokfutós fabulája a Bonnie és Clyde típusú történetek etalonja, imponáló belépõ, amely a maga idejében akkorát szólt, hogy az némely kritikust - ez komoly - Orson Welles filmrendezõi debütálására emlékeztette. Ha ez túlzás is, az tény, hogy a Badlands sémateremtõ darab, utánzandó, másolandó mû lett, olyan film, amelyet a hasonló tematikában utazó opusoknak úgyszólván kötelezõ megidézniük.

A hollywoodi stúdióközi ipari kémkedés mûködését ismerve, várható volt, hogy akad majd egy stúdió, amelyik Spielberg Ryan közlegény...-ét nem hagyja annyiban, s nekiszalad egy újabb háborús eposznak. Terrence Malick harmadik, James Jones regénye nyomán készült rendezése Spielberg filmjének ellentétpárja lehet: a film a második világháború idején lefolyt, az amerikaiaknak a japánokkal a csendes-óceáni Salamon-szigetek birtoklásáért vívott csatája eseményeit dolgozza fel. A katarzist a paradicsomi szépségû tájon õseredeti ártatlanságukat õrzõ szigetlakók, illetve a háború poklát a helyszínre importáló katonák életmód- és mentalitásbeli különbözõségének megmutatása szülné. A tanulság revelatív és vaskos, egyetlen tõmondatban summázható: a háború káros az egészségre.

Ahhoz, hogy a rendezõ ezt elmondhassa, mérhetetlenül megnyújtja a filmidõt (az opus közel háromórás; "vannak pillanatok, amikor az órák hónapoknak, a napok éveknek tûnnek", hangzik el egy helyütt, milyen szép igazság is ez), Hollywoodban már csak nem gondolják másként: minél hosszabb egy film, annál mélyebb, láthattunk példát eleget. A Tangerine Dream hõskorszakára emlékeztetõ zenei aláfestés mellett rétegzett monológok hangzanak fel egyre, amelyekkel nem lenne semmi baj, ha nem a képeken látottakat igyekeznének görcsös akarással magyarázni. Ezen dõl a dolog. Mintha a rendezõ elfelejtette volna, amit húsz évvel ezelõtt annyira tudott, uralkodni az anyagon. Narrátorok bevonásával Malick ugyanazt az elbeszélõtechnikát alkalmazza, amelyet elsõ két munkájában is, az eredmény mégis egészen más. A Badlandsben és a Days of Heavenben a narrátor nem magyarázta, még csak nem is árnyalta a filmen látottakat, ellenkezõleg: szavai sajátosan ellenpontozták a képeket, ekképpen a film drámai súlyát növelték.

Amik itt is megvannak: az álomszép, valóban lenyûgözõ erejû képek. Malicknek kameravezetés tekintetében nincs párja Hollywoodban. A képek némi kárpótlást nyújtanak. Ahogy egyik barátom megjegyezte a vetítés után, Az õrület határán fele ilyen rövidre vágva, feleennyi szövegeléssel akár bravúros mozi is lehetett volna. Így viszont nem az. A gondosan adjusztált mondatok közül az egyik gyöngyszem: "A háború nem nemesít. Kutyát csinál belõled. Megmérgezi a lelket." Mit lehet erre mondani? Malick filmje zseniális kudarc. Nem több, de nem is kevesebb.

[Cpt. Balu]

Idézet

Az õrület határán...

Hát ezt max. kizárólag rajongóknak ajánlanám... iszonyúan vontatott, unalmas.

[bbence]

Idézet: Dorien - Dátum: 2004. okt. 16., szombat - 14:04

A kétszáz éves ember (Bicentennial Man) (1999)
családi, sci-fi, 132 perc

Fõszereplõk: Robin Williams, Sam Neill, Embeth Davidtz, Oliver Platt
Rendezte: Chris Columbus

És nem is mellesleg egy valóban jó (és hiteles) Asimov adaptáció. Nem úgy, mint az a mostani robotos.

[ssanyesz]

Idézet: Cpt. Balu - Dátum: 2004. okt. 17., vasárnap - 2:26

Hát ezt max. kizárólag rajongóknak ajánlanám... iszonyúan vontatott, unalmas.

szerintem meg igenis nagyon jó film

[Running Wild]

Na én máris két filmet ajánlanék, mindkettõ háborús, öldöklõs: Katonák Voltunk, A Sólyom Végveszélyben...5.1 hanggal iszonyatok...

[Mumia]

A katonák voltunk átlagos, semmi extra, a sólyom végveszélyben talán picivel jobb, de az sem egy nagy szám szerintem. Bár én nem a 26.8 hang alapján itélem meg a filmeket, lehet bennem van a hiba

Szerkesztette: Mumia 2004. 10. 20. 15:45 -kor

[lameXpert]

Árvák hecege
színes, amerikai film

Eredeti cím: The Cider House Rules
Gyártó: Miramax, 1999



A forgatókönyvet saját regénye alapján

Írta: John Irving

Rendezte: Lasse Hallström

Szereplõk:
Homer Wells..................Tobey Maguire
Candy Kendall................Charlize Theron
Dr. Wilbur Larch............ Michael Caine
Mr. Rose.......................Delroy Lindo

Homer Wells árva, mégsem érzi úgy, hogy ne lenne családja. A St. Cloud árvaházban nõtt fel Dr. Wilbur Larch nem mindennapi, de szeretetteljes felügyelete alatt, így Homer gyengédségbõl sosem szenvedett hiányt. De most, hogy lassan a férfikorba lép, izgatni kezdi a jövõ. Homer szeretné felfedezni magának a világot.
Megismerkedik egy fiatal párral, autóstoppol velük, és egyúttal otthagyja az árvaházat. Homer elõtt hirtelen a választások végtelen tere nyílik meg. Egy nagyobb világba csöppen, mely tele van új élményekkel, kalandokkal, barátságokkal, de tragédiákkal, árulásokkal és veszélyekkel is. A szabályok, melyek eddigi életét irányították, egyszerre elavultnak tûnnek. És mikor elõször szerelmes lesz, neveltetésétõl hiába vár útmutatást...
A John Irving bestsellerébõl készült Árvák hercege a felnõtté válás, a szerelem, a család és a becsület drámai és mulatságos története, szenzációs szereplõgárdával, Lasse Hallström érzékeny rendezésében.

[Cpt. Balu]

Csak az a szex (Anything Else)



rendezõ & forgatókönyvíró: Woody Allen

szereplõ(k):
Woody Allen (David Dobel)
Jason Biggs (Jerry Falk)
Fisher Stevens (Manager)
Danny DeVito (Harvey)
Christina Ricci (Amanda)
Stockard Channing (Paula)

Jerry, a fiatal író és Amanda elsõ látásra egymásba szerettek. Mintha így lett volna elrendelve: már az elsõ beszélgetés alatt végzetes vonzalom alakul ki közöttük, a boldogság kapui nyílnak meg számukra, pedig... mint késõbb kiderül, a mindennapi élet Amandával nem is olyan könnyû. Ugyanis a hölgy egy kicsit hisztis, ideges, bulemiás, örökké elkésik és azonnal kiborul, ha Jerry hozzáér, ugyanakkor szinte betegesen hûtlen. Ráadásul Jerrynek még a lány anyját is el kell viselnie. Sõt, ott van még Harvey, Jerry lúzer ügynöke, aki természetesen kivételes karriert ígér a fiúnak. Az egyetlen vigaszt Dobellel, egy idõsödõ tanárral tett hosszú séták jelentik a fiú számára. Dobel az önvédelem mestere. Tökéletesen paranoiás, akinek mindenrõl megvan a véleménye: a nõkrõl, az életrõl, a mûvészetrõl, a pszichológiáról és fõleg arról, hogy hogyan kell megmenteni Jerry és Amanda kapcsolatát.

[Running Wild]

Én is pont azt mondtam, hogy az 5.1-es hang miatt annyira jó. 
Szerinted átlagos, szerintem meg nem. Ennyi.

[Lockny]

Idézet: Cpt. Balu - Dátum: 2004. okt. 20., szerda - 22:45

Csak az a szex (Anything Else)

Ez nem lehet rossz film. Még nem hallottam róla, de behozom a lemaradásomat.

[Yep]

Rossz film nincs, csak rossz ízlés!

[Lockny]

Ja, ja

[lameXpert]

Idézet: Running Wild - Dátum: 2004. okt. 21., csütörtök - 12:07

Én is pont azt mondtam, hogy az 5.1-es hang miatt annyira jó. 
Szerinted átlagos, szerintem meg nem. Ennyi.

Szerintem arról beszélt, hogy az 5.1 hang nem film. A film meg végképp nem 5.1 hang. Ennyi.

[^Sunrise^]

Idézet: Lockny - Dátum: 2004. okt. 21., csütörtök - 12:08

Ez nem lehet rossz film. Még nem hallottam róla, de behozom a lemaradásomat.

Woody Allen film. En spec nagyon kedvelem a filmjeit, de van aki pl., ha a nevet meghallja, mar sikitva menekul, szoval...

[=Oli=]

Idézet: ^Sunrise^ - Dátum: 2004. okt. 21., csütörtök - 19:18

Woody Allen film. En spec nagyon kedvelem a filmjeit, de van aki pl., ha a nevet meghallja, mar sikitva menekul, szoval...

Köztük vagyok én is...  

[olaj]

Nekem tetszett,mint ahogy Shyamalan elõzõ filmjei is.

[lameXpert]

Banánhéjkeringõ (1986)
  Directed by Péter Bacsó
              Tamás Tolmár

Writing credits  Péter Bacsó



Cast overview, first billed only: 
Dorottya Udvaros ....  Jutka nõvér
Mihály Dés ....  Dr. Kondacs Ágoston
Juli Básti ....  Wilhelm Klára
Teri Tordai ....  Piroska, Bartusekné (as Torday Teri)
György Melis ....  Bartusek Zoltán
Dezsõ Garas ....  Alajos Rex
Gyula Benkõ ....  Tótisz professzor
Tibor Bitskey ....  Bregyán alezredes
Zoltán Bezerédy ....  Nyomozó (as Bezerédi Zoltán)
Lajos Kovács ....  Nyomozó
Zsuzsa Zolnay
László Csurka ....  Klára apja
Györgyi Kari ....  Schulek Ilona
Károly Eperjes ....  Rendõr
István Szatmári ....  Sabján Kis Aladár, tsz-elnök

Kondacs doktornak eddig minden sikerült az életben, amit csak eltervezett. Éppen a saját esküvõjére igyekszik március 15-én, amikor a Batthyány-örökmécses mellett meglát egy meztelen, õrült lányt kószálni. Szánalomból ráteríti a kabátját, ám ezzel vége az aranyéletnek. Az esküvõ elmarad, mert menyasszonya szakít vele, állásából is kirúgják, mert politikailag gyanússá válik. Egyszer csak minden jóra fordulna, és rehabilitálnák õt az elszenvedett sérelmekért, ám akkor már maga dönt úgy, hogy nem vesz részt ebben a játékban: szerelmével együtt, ruhátlanul bevonulnak az elmegyógyintézetbe.

[Etele]

Idézet: olaj - Dátum: 2004. okt. 22., péntek - 16:01

Nekem tetszett,mint ahogy Shyamalan elõzõ filmjei is.

Nem volt rossz, de már a felénénél levágtam mi van (direkt nem olvastam elõtte róla semmit ). Onnantól meg már nem volt izgalmas, és csak a logikai bakikra fuigyeltem.

Amit messzirõl kerüljetek el: Az apokalipszis angyalai (Bíbor folyók 2). Akciónak kevés, horrornak gyenge, thrillernek vontatott. És hangulatilag sem túl nagy szám.