Észak-Korea - miért?
#401
Elküldve: 2012. 01. 02. 11:26
Ha az agyatok fele akkora lenne, mint az arcotok… zsenik lennétek.. (T.B.)
#402
Elküldve: 2012. 01. 02. 11:38
Idézet: Raynes - Dátum: 2012. 01. 02. 12:12
az oroszok mér rég túlléptek az ilyesmin
+ tányérsapka
Szerkesztette: Chabi 2012. 01. 02. 11:42 -kor
Nem jött össze neki, továbbküldték...
#403
Elküldve: 2012. 01. 02. 11:58
Idézet: Raynes - Dátum: 2012. 01. 02. 11:12
Fiatal vagy, meg talán történelmet sem tanultál...
Marx-Engelx-Leninx alapozta meg az ideológiát. Pont.
6. Lenin mutatta meg, hogy az ideológia működik, ő vezette győzelemre az első proletárforradalmat. Pont.
Az Ő (!) iránymutatása nélkül sehol nem lennének, ezért érzik szükségesnek, hogy a képe (szobra, kitűzője...) jelen legyen.
Mert Lenin élt, Lenin él, Lenin élni fog!
#404
Elküldve: 2012. 01. 02. 12:43
Idézet: Dr. Szöszi - Dátum: 2012. 01. 02. 11:58
És Linus B. Torvald az ő prófétája
Ha az agyatok fele akkora lenne, mint az arcotok… zsenik lennétek.. (T.B.)
#405
Elküldve: 2012. 01. 02. 12:50
Idézet: Dr. Szöszi - Dátum: 2012. 01. 02. 11:58
De jó lenne, ha ennek legalább csak az egyik része igaz lenne rám...
Idézet: Dr. Szöszi - Dátum: 2012. 01. 02. 11:58
A szovjet típusú, sztálinista komcsi diktatúráknak semmi köze ezekhez.
Idézet: Dr. Szöszi - Dátum: 2012. 01. 02. 11:58
Szerintem az iránymutatási nélkül is ugyanekkora bohóckodásra lennének képesek.
Idézet: Chabi - Dátum: 2012. 01. 02. 11:38
Bizony. 70 év alatt fokozatosan továbbléptek, már Hruscsov-korszaktól kedve. Már ők is rájöttek, hogy ez a fajta majomkodás nem vezet sokra, vagy bármi jóra. Persze Észak-Koreában is voltak azóta "reformok", de nem látom, hogy sokat léptek volna előre.
Szerkesztette: Raynes 2012. 01. 02. 13:01 -kor
#406
Elküldve: 2012. 01. 02. 13:14
Idézet: Raynes - Dátum: 2012. 01. 02. 12:50
Egyetértek.
Valamint neki sem szabad állni érvelni észak Korea témában az alábbiak ismerete nélkül:
-Az ország mindkét felében koreaiak élnek, ezért szóba sem szokott kerülni olyan megoldás amiben a civil lakosság is megsérülhet. Délnek ez egyértelmű, de valószínűleg észak sem vállalna be ilyesmit, mert szinte kimagyarázhatatlan...
-Kínának rém kellemetlen már ez a "baráti állam", hangoztatja is, hogy hosszútávon a békés egyesítés pártján van, de: Kína egyszerűen nem fogja megengedni, hogy közös határa legyen amerikával. Pont. (Mert ugye ha déli ellenőrzés alatt egyesülnének (más el sem képzelhető igazából), akkor az amcsik hipp-hopp ott állomásoznának a kínai határon...) Márpedig valójában nem ÉK-tól tart a világ, hanem Kínától ugye...
#407
Elküldve: 2012. 01. 02. 14:02
Idézet
A dél-koreai parti őrség közlése szerint a két megégett férfi hatvan év körüli építőmunkás volt. Barack Obama amerikai elnök kedden ígéretet tett rá, hogy megvédelmezi a szövetséges Dél-Koreát a „szégyenletes" észak-koreai támadás nyomán. Szöul felfüggesztette a segélyszállításokat, Japán diplomáciai közbenjárásra kérte fel Kínát.
Ha az agyatok fele akkora lenne, mint az arcotok… zsenik lennétek.. (T.B.)
#408
Elküldve: 2012. 01. 02. 14:15
Idézet: Zsul - Dátum: 2012. 01. 02. 13:14
Valamint neki sem szabad állni érvelni észak Korea témában az alábbiak ismerete nélkül:
-Az ország mindkét felében koreaiak élnek, ezért szóba sem szokott kerülni olyan megoldás amiben a civil lakosság is megsérülhet. Délnek ez egyértelmű, de valószínűleg észak sem vállalna be ilyesmit, mert szinte kimagyarázhatatlan...
-Kínának rém kellemetlen már ez a "baráti állam", hangoztatja is, hogy hosszútávon a békés egyesítés pártján van, de: Kína egyszerűen nem fogja megengedni, hogy közös határa legyen amerikával. Pont. (Mert ugye ha déli ellenőrzés alatt egyesülnének (más el sem képzelhető igazából), akkor az amcsik hipp-hopp ott állomásoznának a kínai határon...) Márpedig valójában nem ÉK-tól tart a világ, hanem Kínától ugye...
Naés? Ez az oroszokat ez miért is nem zavarná? ÉK velük is határos. Na meg mi van, ha ott állomásoznak? Az nem schengen-i övezet, hogy csak úgy hopp és átsétálunk körülnézni, feljebb tolják a DMZ-t, oszt csókolom.
intel Core i3-7350K (4.2GHz), Gigabyte GA-Z270M-D3H, Corsair Vengeance 16GB DDR4-3200, Asus Radeon RX580-8GB OC, Samsung 830 120GB SSD, WD Green 0.5TB HDD, Samsung M3 Portable 0.5TB USB, SoundBlaster Tactic THX USB, Enermax MaxPro 700W PSU
intel Pentium G4560 (3.5GHz), Gigabyte GA-B250M-D3H, Corsair Vengeance 8GB DDR4-3000, Asus GT730SL-2GB, Kingston HyperX 120GB SSD, WD Blue 1TB HDD, WD Green 3TB HDD, Asus Xonar DG PCI, Gigabyte 620W PSU
Dell D630, intel Core2Duo T7250 (2GHz), 4GB DDR2-800, Kingston HyperX 120GB SSD
VEMS standalone EFI, www.diyautotune.com
"Jópofa dolog a pörgős szívómotor, de ami üt, az a turbó"
#409
Elküldve: 2012. 01. 02. 14:16
Egyébként meg a szövegkörnyezetből elég egyértelmű, hogy mire értettem a 'sajátjaik védelmét'... Nyilván nem nézik meg 2 lövésnél, hogy van-e ott építőmunkás, de civil célpontokat nem hiszem, hogy felvállalnának mert hiteltelenné válnának a saját oldalukon is. Továbbá odaírtam még, hogy dél nem tenne ilyesmit, és valószínűleg észak sem...
#410
Elküldve: 2012. 01. 02. 14:30
Idézet: Zsul - Dátum: 2012. 01. 02. 14:16
Egyébként meg a szövegkörnyezetből elég egyértelmű, hogy mire értettem a 'sajátjaik védelmét'... Nyilván nem nézik meg 2 lövésnél, hogy van-e ott építőmunkás, de civil célpontokat nem hiszem, hogy felvállalnának mert hiteltelenné válnának a saját oldalukon is. Továbbá odaírtam még, hogy dél nem tenne ilyesmit, és valószínűleg észak sem...
Minden támadó szándék nélkül „saját gondolataid" nettó butaságok, csak felbruttósítva. Érdemi vitára alkalmatlan, alaptalan képzelgéseket meg csak megmosolyogni lehet, érdemi vitába szállni minek. De a világért se vedd támadásnak, nem én nézlek hülyének, arra a szavaid elegendőek. De kérlek, no offense. Nyugodtan kuglizzál, ha tudsz. Hinni is szabad. Méltó vitaalap.
Ha az agyatok fele akkora lenne, mint az arcotok… zsenik lennétek.. (T.B.)
#411
Elküldve: 2012. 01. 02. 14:32
Idézet: Eleanor - Dátum: 2012. 01. 02. 14:30
Értem. 0 db érv. Hagyjuk...
#412
#413
Elküldve: 2012. 01. 02. 14:42
Idézet
A KNDK megalakulása előtt nem sokkal Moszkva tudósokat küldött Koreába, hogy geológiai kutatásokat folytassanak. A koreai háború évei alatt kínai tudósok érkeztek Észak-Koreába, hogy radioaktív anyagok után kutassanak. 1955-ben Moszkva és Észak-Korea megállapodást kötött a nukleáris téren folytatandó együttműködésről. A megállapodás megkötése után rövidesen megkezdődött az észak-koreai tudósok szakmai képzése a dubnai nukleáris kutatóközpontban és kisebb számban ugyan, de Kínába is érkeztek tudósok hasonló céllal. 1959-ben írták alá a második nukleáris együttműködési megállapodást, amelynek értelmében Észak-Korea még egy kutatási célokat szolgáló reaktort kapott.
Dél-koreai források szerint Észak-Korea már az 1960-as évektől megkezdte az atomfegyverek gyártására vonatkozó tervek megvalósítását. 1964-ben Észak-Korea nukleáris kutatóközpontot épített Jongbon mellett. Ezzel, valamint a Szovjetuniótól kapott kísérleti reaktorral, amelyet Pakcsong mellett helyeztek üzembe Észak-Korea önálló nukleáris kutatásokba kezdett. Néhány éven belül a technológiai ismeretek bővülése lehetővé tette egy második atomreaktor megépítését.
Az 1960-as években a Szovjetunió nem adta át Észak-Koreának a legmodernebb nukleáris technológiát, mert attól tartott, hogy az a rivális Kínához kerülhet. 1964-ben, amikor Kína elvégezte első kísérleti atomrobbantását, Észak-Korea kínai közreműködéssel felmérte az ország uránium készleteit. A vizsgálatok 4 millió tonna uránérc létezését mutatták ki. A kínai atomrobbantás sikerét látva Észak-Korea Peking segítségét kérte tervei megvalósításához, de Kína elutasítóan reagált.
Az észak-koreai nukleáris program harmadik fázisa az 1970-es évek végén kezdődött, amikor a Koreai Népi Hadsereg és az Atomenergetikai Minisztérium felhatalmazást kapott a nukleáris program gyakorlati megvalósítására, beleértve a nukleáris tevékenységet folytató létesítmények és a szükséges infrastruktúra gyors bővítését. Ebben a szakaszban kezdett el Észak-Korea az urándúsítás és a hordozóeszközök megalkotásának kérdésével behatóan foglalkozni. Ebben a szakaszban vette kezdetét egy 50 megawattos atomreaktor építése, ráadásul már ekkor megszületett a döntés egy nagyobb, 200 megawattos reaktor megépítéséről is.
Észak-Korea 1985-ben csatlakozott az atomsorompó-szerződést aláíró országokhoz és a Jongbon melletti 30 megawattos, gázhűtéses reaktorát nemzetközi ellenőrzés alá helyezte, eloszlatva ezzel a nemzetközi közösség meglévő aggodalmait. A szerződés ratifikálására 1991-ben került sor. Észak-Korea tárgyalásokat kezdett Szöullal a Koreai-félsziget atomfegyver-mentesítéséről. 1992-ben a két ország szerződésben vállalt kötelezettséget arra, hogy nem gyártanak és alkalmaznak atomfegyvereket és nem hoznak létre katonai célú nukleáris létesítményeket. A megállapodás lehetővé tette egymás tevékenységének kölcsönös ellenőrzését, és rendelkezett a Közös Nukleáris Ellenőrzési Bizottság felállításáról. Mindemellett Észak-Korea szerződést kötött a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel is tevékenységének nemzetközi ellenőrzéséről. Az első ellenőrök 1992-ben érkeztek Észak-Koreába, akik bizonyítékokat találtak arra vonatkozóan, hogy az ország nem tesz eleget kötelezettségeinek. Ezzel egyidőben amerikai kémműholdak felvételeket készítettek egy épülőfélben lévő nukleáris üzemről.
Észak-Korea tagadta a vádakat és nem engedélyezte nukleáris iparának további nemzetközi ellenőrzését. 1993. március 12-én az észak-koreai vezetés nyilvánosságra hozta döntését, amely értelmében az atomsorompó-szerződés felmondását kezdeményezi. Ezzel Észak-Korea lett volna az első ország, amely kilép a szerződésből. Észak-Korea minden idegen állampolgárt kiutasított, megakadályozta a nukleáris ellenőrök tevékenységét, csak a diplomaták maradhattak az országban. Észak-Korea kormánya megfenyegette az Egyesült Nemzetek Szervezetét, hogy az ország ellen foganatosítandó szankciókat hadüzenetként értékelné. Az atomsorompó-szerződés 1993 nyarára tervezett elhagyásától Észak-Korea nemzetközi nyomásra elállt, és beleegyezett abba, hogy a kérdésről New Yorkban folytasson tárgyalásokat az érintett országok képviselőivel. Észak-Korea megegyezett Washingtonnal arról is, hogy a tervezett kilépés mindaddig szünetel, amíg az észak-koreai nukleáris tevékenység ellenőrzéséről folynak a tárgyalások.
Számos amerikai nukleáris szakértő úgy véli, hogy Észak-Korea rendelkezik egy másik, földalatti nukleáris programmal is, amely keretében plutónium helyett urándúsítással nyernek atomfegyver-tisztaságú hasadóanyagot. Észak-Korea rendelkezik az urándúsításhoz szükséges ismeretekkel és technológiai háttérrel. A földalatti létesítmények elemzők szerint már azelőtt készen lehettek, hogy az Egyesült Államok figyelemmel kezdte kísérni az észak-koreai nukleáris törekvéseket az 1980-as években. Amennyiben valóban létezik egy második nukleáris program, az ország nukleáris kapacitása lényegesen nagyobb lehet a korábban feltételezettnél. A második program létezését néhány észak-koreai menekült is megerősítette, akik szerint a Pakcson melletti légitámaszpont alatt több nukleáris üzem van.
Észak-Korea számos országgal működött együtt a nukleáris technológiák terén, így a Szovjetunióval és Kínával az 1950-es években, az NDK-val, Csehszlovákiával és Kubával az 1960-as években. Feltételezik, hogy hasonló együttműködést folytatott Egyiptommal, Iránnal, Líbiával, Szíriával és Romániával. A legtöbb közel-keleti országgal való együttműködése nem hozott komoly eredményeket, az iráni-észak-koreai közös erőfeszítések azonban igen produktívnak bizonyultak. A két ország nukleáris együttműködése igen alacsony szinten és intenzitással feltehetően az 1980-as években vette kezdetét. Az Irak és Irán közötti háború lezárultával Irán elhatározta nukleáris kapacitásának bővítését. Elhatározásának elsődleges oka a tömegpusztító fegyverek hadrendbeállítására irányuló iraki törekvés volt. Észak-Korea elsősorban az iráni uránbányászat beindításában és felfuttatásában működött közre, de nem kizárt, hogy nukleáris fegyverek gyártásában is együttműködött a két ország.
Észak-Korea nukleáris tevékenységét négy fontos tényező hívta életre. A Japán ellen bevetett két atombomba mély nyomot hagyott Kim Ir Szenben. Az általa vezetett ellenállási mozgalom szinte mindig vesztesen került ki a Japán ellen vívott harcból, ezzel szemben két amerikai atombomba azonnal térdre kényszerítette az addig legyőzhetetlennek hitt Japánt. Kim Ir Szen meggyőződésévé vált, hogy atomfegyverek birtokában a legkeményebb ellenségek felett is győzelmet arathat.
A második okot a koreai háború szolgáltatta. Amikor az északi csapatok lerohanták Dél-Koreát, Kim Ir Szen biztos volt abban, hogy az Egyesült Államok nem vet be atombombát országa ellen. Ezzel szemben MacArthur tábornok taktikai atomfegyverek alkalmazását fontolgatta Észak-Korea ellen. Bár a Truman-adminisztráció nem engedélyezte atomfegyverek bevetését és menesztette MacArthur tábornokot, Kim Ir Szen ettől kezdve úgy érezte, hogy országa azon államok közé tartozik, amelyek ellen az Egyesült Államok kész atomfegyverek alkalmazását fontolóra venni. A fent említett okok és az 1961-es szöuli katonai hatalomátvétel arra késztették az észak-koreai vezetést, hogy barátsági és együttműködési szerződést kössön Moszkvával és Pekinggel még ugyanabban az évben, biztosítva ezzel országa védelmét az atomfegyverek ellen.
Nem sokkal később azonban megrendült Észak-Korea Moszkvába vetett hite. 1962 októberében kitört a kubai rakétaválság. A két szuperhatalom nukleáris összecsapásával fenyegető válságot sikerült ugyan kezelni, de Észak-Korea Moszkva visszakozását Kuba, azaz egy szövetséges elárulásaként értékelte. A Szovjetunió nukleáris garanciáiba vetett bizalom összeomlása az észak-koreai nukleáris politika felülvizsgálatát eredményezte.
A fordulópont az 1970-es évek végén következett be, amikor a világ tudomást szerzett a titkos dél-koreai nukleáris programról. Mindaddig Észak-Korea úgy vélte, hogy a Koreai-félszigeten folyó legitimációs harc eszköztárában nem szerepelnek atomfegyverek. Washington rávette Dél-Koreát a nukleáris program feladására cserébe az amerikai atomfegyverek védeleméért. Ekkor rendezték meg először a Team Spirit hadgyakorlatot, amelyet Észak-Korea egy nukleáris támadásra való felkészülésnek tartott. A fent említett tényezők együttesen vezettek oda, hogy Kim Ir Szen elrendelte az önálló atomfegyver-arzenál megteremtését az 1970-es évek végén.
Az atomfegyverek mellett Észak-Korea komoly erőforrásokat összpontosított más tömegpusztító - elsősorban vegyi - fegyverek gyártására. Észak-Korea hírszerzési források szerint rendelkezik az ehhez szükséges gyártókapacitással és hordozóeszközökkel is. Ennél is nagyobb aggodalomra ad okot, hogy az ország számos harmadik világbeli országot támogatott hasonló terveinek megvalósításában.
A vegyi és biológiai fegyverek gyártására az 1960-as évekig Észak-Korea nem tudott számottevő erőforrásokat átcsoportosítani a nemzetgazdaság egyéb területeiről, annak ellenére hogy a vegyi fegyverek gyártásának megkezdése már a három éves tervben (1954-56) és az első ötéves tervben (1957-61) is szerepelt. Az igazi áttörésre az első hétéves terv (1961-1967) idején került sor. A programot némileg visszavetette, hogy 1962 és 1966 között Moszkva szüneteltette az Észak-Koreának címzett támogatás folyósítását. Az elmaradt segélyekből eredő nehézségeket Észak-Korea a Kínával fenntartott kapcsolatok szorosabbra fűzésével kompenzálta. Moszkva 1966-tól folytatta az ország segélyezését, és az 1960-as évek végétől segítette az észak-koreai vegyifegyver-programot. Az 1970-es évekre az ország törekvéseit siker koronázta: sikerült létrehozni egy védelmi célokat szolgáló vegyifegyver arzenált, amiről az amerikai katonai hírszerzés is tudomást szerzett.
Ha az agyatok fele akkora lenne, mint az arcotok… zsenik lennétek.. (T.B.)
#414
Elküldve: 2012. 01. 02. 14:42
Idézet: hobizoli - Dátum: 2012. 01. 02. 14:15
Ezt nem értem... Hogy jönnek az amcsik mellé az oroszok?
Idézet: hobizoli - Dátum: 2012. 01. 02. 14:15
Nyilván. De Kínának ez akkor sem érdeke, mert nem 2 hétre gondolkoznak előre...
#415
Elküldve: 2012. 01. 02. 14:45
Idézet

Hát ja, a meggyőző érvek…
Ha az agyatok fele akkora lenne, mint az arcotok… zsenik lennétek.. (T.B.)
#416
Elküldve: 2012. 01. 02. 14:51
Idézet: Eleanor - Dátum: 2012. 01. 02. 14:35
1. Én írtam pár érvet -bár kína álláspontját szvsz kezelhetjük tényként-, te még egyet sem, csak idézgeted be amit találsz, forrás nélkül. Amit én mondok az 'nettó baromság', persze ezt sem kell alátámasztanod, minek is...
2. Tisztában vagyok vele, hogy ÉK a ruszkikkal is határos, de ők egy jó ideje nem pátyolgatják őket mint az köztudott. Ettől még persze zavarhatja az oroszokat is, de ők nem "megmondóemberek" a témában, a Kínaiak meg azok.
De tényleg hagyjuk....
#417
Elküldve: 2012. 01. 02. 15:53
Idézet: Zsul - Dátum: 2012. 01. 02. 14:51
2. Tisztában vagyok vele, hogy ÉK a ruszkikkal is határos, de ők egy jó ideje nem pátyolgatják őket mint az köztudott. Ettől még persze zavarhatja az oroszokat is, de ők nem "megmondóemberek" a témában, a Kínaiak meg azok.
De tényleg hagyjuk....
Az „én nem hiszem" és „valószínűleg" az mindig nyerő érv
Tudod már, hogyan tört ki a koreai háború?
Tudod, hogy hol van Szöul?
Tudod mi tortént vele?
Tudod mi Észak-Korea katonai doktrínája?
Tudod (legalább távolról), hogy mi egy olyan totalitárius rendszer gondolkodásmódja, amelyik mindent alárendel annak, hogy ő feltétlenül meg kell védje legkedvesebb vezetőjét és annak gondolatait?
Tudod (legalább távolról), mi annak a rendszernek a gondolkodásmódja, amelyik jópénzért elad ballisztikus rakéta-technológiát és atomtechnológiát bárkinek?
Tudod, milyen az a rendszer - és hogyan tekint a „civilekre" -, ahol mindenki katona?
Tudod-e, mi a geo- és katonapolitikai helyzete a kínai-koreai-orosz hármashatárnak?
Ha az agyatok fele akkora lenne, mint az arcotok… zsenik lennétek.. (T.B.)
#418
Elküldve: 2012. 01. 02. 16:02
Idézet: Eleanor - Dátum: 2012. 01. 02. 15:53
Tudod, hogy hol van Szöul?
Tudod mi tortént vele?
Tudod mi Észak-Korea katonai doktrínája?
Tudod (legalább távolról), hogy mi egy olyan totalitárius rendszer gondolkodásmódja, amelyik mindent alárendel annak, hogy ő feltétlenül meg kell védje legkedvesebb vezetőjét és annak gondolatait?
Tudod (legalább távolról), mi annak a rendszernek a gondolkodásmódja, amelyik jópénzért elad ballisztikus rakéta-technológiát és atomtechnológiát bárkinek?
Tudod, milyen az a rendszer - és hogyan tekint a „civilekre" -, ahol mindenki katona?
Tudod-e, mi a geo- és katonapolitikai helyzete a kínai-koreai-orosz hármashatárnak?
Te igen?
Én van, amire nagyjából tudom a választ, van amire nem. De mindig szívesen tanulok!
#419
Elküldve: 2012. 01. 02. 16:36
Idézet: Bujdy - Dátum: 2012. 01. 02. 16:02
Én van, amire nagyjából tudom a választ, van amire nem. De mindig szívesen tanulok!
Idézet: Zsul - Dátum: 2012. 01. 02. 14:16
Szabad az út
Ha az agyatok fele akkora lenne, mint az arcotok… zsenik lennétek.. (T.B.)
#420
Elküldve: 2012. 01. 02. 16:49

Súgó
A téma zárva.















