[Litium]

idézet:

---

Ezt írta Tano Cariddi:
Egy jo tanar nem a kozszferaban dolgozik???[/quote]

nem.Magán iskolában vagy olyan egyetemen fõiskolán ami az ország 20 léegjobbjában benne van és ott rendes (viszonylag) fizetést kap.Vagy elmegy magántanárnak illetve nyelviskolába.

[Drummaster]

idézet:

---

Ezt írta Litium:



Hatalmas ellentmondás:

"Azonban - és ezt nagyon fontosnak tartom - a munka, a munkás (más néven munkaerõ) értékét kéne helyre tenni."

"Jelenleg az államháztartás bevételeinek többségét a bérbõl és fizetésbõl élõk "lehúzásával" szedik be, hisz õk azok, akik fix pontok. Hol van a szabadverseny határa? "

A "fix" pontok értékét maga a piac határozza meg.Hiszen ha valaki jó munkás (tanár orvos stb) az nem a közszférában dolgozik.[/quote]

Litium, sikerült úgy idézned, hogy nem azt az értelmet adja, mint amit szántam. A "hol van a szabadverseny határa" mondatom már az utána lévõ, bankos, kamatos mondathoz tartozik. Van egy olyan gyanúm, hogy éppen - biztos nem akarattal - kiforgattad a mondandómat.

[Drummaster]

idézet:

---

Ezt írta Rive:


Ha valamit 'helyreteszel', az kommunizmus Egy egészséges gazdaságban ez 'magától' a helyére kerül.

A kamatokkal vigyázz. Eleve, a hitelek (valós) kamatai mindig nagyobbak, mint a jegybanki alapkamat. Ezt növeli a kockázat és a költség mértéke: egy olyan országban, ahol mindenki 'ügyes', ez igen magas is lehet.[/quote]

Magától? Hát, akkor mi nagyon-nagyon beteg gazdaságban élünk...

[Drummaster]

idézet:

---

Ezt írta Litium:


nem.Magán iskolában vagy olyan egyetemen fõiskolán ami az ország 20 léegjobbjában benne van és ott rendes (viszonylag) fizetést kap.Vagy elmegy magántanárnak illetve nyelviskolába.[/quote]


Figyelj, ne a tanárokkal, pláne ne az orvosokkal példálózz, hanem Kovács Bélával, aki itt szemben, a D***o kft-nél, folyamatos 3 mûszakban, vasfegyelemben dolgozik, mint az állat netto 60 000 Ft-ért.

[Rive]

idézet:

---

Ezt írta Drummaster:
Magától? Hát, akkor mi nagyon-nagyon beteg gazdaságban élünk...[/quote]

Bizony...

[Litium]

idézet:

---

Ezt írta Drummaster:



Figyelj, ne a tanárokkal, pláne ne az orvosokkal példálózz, hanem Kovács Bélával, aki itt szemben, a D***o kft-nél, folyamatos 3 mûszakban, vasfegyelemben dolgozik, mint az állat netto 60 000 Ft-ért.[/quote]

Az õ munkájának az értékét a piac határozza meg.Az õ munkája most és itt ennyit ér.Ez a piacgazdaság.Most és ittv sajnos ez a helye.(ezért nem értettem mért hogyan akarod a fizetéseket a helyükre rakni)

[Rive]

idézet:

---

Ezt írta Drummaster:
Figyelj, ne a tanárokkal, pláne ne az orvosokkal példálózz, hanem Kovács Bélával, aki itt szemben, a D***o kft-nél, folyamatos 3 mûszakban, vasfegyelemben dolgozik, mint az állat netto 60 000 Ft-ért.[/quote]

60k nettó kifizetett bér körülbelül 150k munkáltatói ráfordítást jelent, aminek jelentõs részét egy szûkebb állam esetén a dolgozó kaphatná.

[Thrawn]

idézet:

---

Ezt írta Rive:


Ha valamit 'helyreteszel', az kommunizmus [/quote]

Lehetne úgy is értelmezni, hogy a tövények következetes, mindenkire kötelezõ érvényû végrehajtása.

[Rive]

idézet:

---

Ezt írta Thrawn:
Lehetne úgy is értelmezni, hogy a tövények következetes, mindenkire kötelezõ érvényû végrehajtása.[/quote]

A gazdaságban ez a megfogalmazás még egy lépcsõfokkal roszabb - ez a hadikommunizmus

[Tano Cariddi]

idézet:

---

Ezt írta Litium:

nem.Magán iskolában vagy olyan egyetemen fõiskolán ami az ország 20 léegjobbjában benne van és ott rendes (viszonylag) fizetést kap.Vagy elmegy magántanárnak illetve nyelviskolába.[/quote]ugyan mar, felsooktatasban gyakorlatilag csak kozszfera van, nyelviskolaba nyilvan csak nyelvtanarok mehetnek. magantanarokra szinten csak nyelvnel van kereslet, meg info, esetleg matek. maganiskola kozepoktatasban is minimalis van. itt egyszeruen nem mukodik az elsoeves kozgaz-modell az idealis piacrol, ez van.

[Drummaster]

idézet:

---

Ezt írta Litium:


Az õ munkájának az értékét a piac határozza meg.Az õ munkája most és itt ennyit ér.Ez a piacgazdaság.Most és ittv sajnos ez a helye.(ezért nem értettem mért hogyan akarod a fizetéseket a helyükre rakni)[/quote]


A fizetésekre esõ közterhekrõl beszéltem.

[Litium]

idézet:

---

Ezt írta Tano Cariddi:
ugyan mar, felsooktatasban gyakorlatilag csak kozszfera van, nyelviskolaba nyilvan csak nyelvtanarok mehetnek. magantanarokra szinten csak nyelvnel van kereslet, meg info, esetleg matek. maganiskola kozepoktatasban is minimalis van. itt egyszeruen nem mukodik az elsoeves kozgaz-modell az idealis piacrol, ez van.[/quote]

Nem ideális modell de a piac határozz meg mindent....Dolgozik a láthatatlan kéz és alig tudják központilag terelgetni....

[Drummaster]

idézet:

---

Ezt írta Rive:


60k nettó kifizetett bér körülbelül 150k munkáltatói ráfordítást jelent, aminek jelentõs részét egy szûkebb állam esetén a dolgozó kaphatná.[/quote]


Pontosan.

[lameXpert]

idézet:

---

Ezt írta Drummaster:
Hát, akkor mi nagyon-nagyon beteg gazdaságban élünk...[/quote]

Megint kulcsmondatot találtál!

(Csak ne akard azt mondani, hogy csak más csinálja....)

[lameXpert]

idézet:

---

Ezt írta Tano Cariddi:
ugyan mar, felsooktatasban gyakorlatilag csak kozszfera van...........[/quote]

Hmmm, talán utána kéne nézni.... mert ez sem igaz így.

[Tano Cariddi]

idézet:

---

Ezt írta lameXpert:

Hmmm, talán utána kéne nézni.... mert ez sem igaz így.[/quote]mire gondolsz? a ceun es a nehany alibi foiskolan kivul mi van meg? ezek is mind Pesten meg talan meg ket-harom varosban. az egyhazi intezmenyek szvsz kozelebb allnak a koz-, mint a magancuccokhoz.

[lameXpert]

idézet:

---

Adventista Teológiai Fõiskola, Budapest
Államigazgatási Fõiskola, Budapest
Állatorvostudomanyi Egyetem, Budapest (Szent István Egyetem)
Általános Vállalkozási Fõiskola
Apáczai Csere János Tanítóképzõ Fõiskola
Apor Vilmos Katolikus Fõiskola (korábban: Zsámbéki Katolikus Tanítóképzõ Fõiskola)
A Tan Kapuja Buddhista Fõiskola

B

Baptista Teológiai Akadémia
Bánki Donát Mûszaki Fõiskola
Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképzõ Fõiskola
Benedek Elek Pedagógiai Fõiskola, Sopron
Berzsenyi Dániel Fõiskola (korábbi neve: Berzsenyi Dániel Tanárképzõ Fõiskola)
Bessenyei György Tanárképzõ Fõiskola
Bolyai János Katonai Mûszaki Fõiskola
Brunszvik Teréz Óvóképzõ Fõiskola, Szarvas
Budapesti Gazdasági Fõiskola
Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem (korábban: Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem)
Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudmányi Egyetem (korábban: Budapesti Mûszaki Egyetem)
Budapesti Mûszaki Fõiskola
Budapesti Tanítóképzõ Fõiskola

C

Central European University
Comenius Tanítóképzõ Fõiskola, Sárospatak
Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképzõ Fõiskola, Kaposvár

D

(Debreceni Agrártudományi Egyetem)
Debreceni Agrártudományi Egyetem Mezõgazdasági Fõiskolai Kar, Hódmezõvásárhely
Debreceni Egyetem
(Debreceni Orvostudományi Egyetem)
Debreceni Református Teológiai Akadémia (Debreceni Református Hittudományi Egyetem)
Dunaújvárosi Fõiskola (korábbi neve: Miskolci Egyetem Dunaújvárosi Fõiskolai Kar)

E-É

Egri Hittudományi Fõiskola
Eötvös József Fõiskola
Eötvös Loránd Tudományegyetem
Esztergomi Hittudományi Fõiskola
Eszterházy Károly Fõiskola, Eger (korábbi neve: Eszterházy Károly Tanárképzõ Fõiskola)
Evangélikus Hittudományi Egyetem
Evangéliumi Pünkösdi Közösség Bibliai Fõiskolája

F

Faludi Ferenc Akadémia
Ferences Hittudományi Fõiskola

G-GY

Gábor Dénes Fõiskola
(GATE Mezõgazdasági Fõiskolai Kar)
Gépipari és Automatizálási Mûszaki Fõiskola, Kecsekemét
Gödöllõi Agrártudományi Egyetem
Gyõri (Püspöki) Hittudományi Fõiskola

H

Hadúböszörményi Wargha István Pedagógiai Fõiskola
Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem, Budapest
Hittudományi Fõiskola

I-Í

Illyés Gyula Pedagógiai Fõiskola, Szekszárd
IMC International School of Business
International Business School (Nemzetközi Üzleti Fõiskola)

J

Janus Pannonius Tudományegyetem, Pécs
Jászberényi Tanítóképzõ Fõiskola
József Attila Tudományegyetem, Szeged
JPTE Pollack Mihály Mûszaki Fõiskolai Kara
Juhász Gyula Tanárképzõ Fõiskola, Szeged (SZTE)

K

Kalazantínum Piarista Hittudományi Fõiskola
Kandó Kálmán Mûszaki Fõiskola
Károli Gáspár Református Egyetem
Kecskeméti Tanítóképzõ Fõiskola
Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Élelmiszeripari Fõiskolai Kara
Kereskedelmi és Gazdasági Fõiskola
Kereskedelmi, Vendéglatóipari és Idegenforgalmi Fõiskola
Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, Budapest
KGRE Tanítóképzõ Fõiskolai Kar, Nagykõrös
Kodolányi János Fõiskola
Kossuth Lajos Katonai Fõiskolai Kar, Szentendre
(Kossuth Lajos Tudományegyetem, Debrecen)
Kölcsey Ferenc Református Tanítóképzõ Fõiskola
Könnyûipari Mûszaki Fõiskola
Kõrösi Csoma Sándor Fõiskola
Közép-Európai Egyetem
Külkereskedelmi Fõiskola

L

Liszt Ferenc Zenemûvészeti Egyetem (korábbi neve: Liszt Ferenc Zenemûvészeti Fõiskola)
Liszt Ferenc Zenemûvészeti Egyetem Pécsi Tanárképzõ Intézet

M

Magyar Iparmûvészeti Egyetem, Budapest (korábbi neve: Magyar Iparmûvészeti Fõiskola)
Magyar Képzõmûvészeti Egyetem (korábbi neve: Magyar Képzõmûvészeti Fõiskola)
Magyar Nyelvi Intézet
Magyar Táncmûvészeti Fõiskola
Magyar Testnevelési Egyetem
Miskolci Egyetem
Modern Üzleti Tudományok Fõiskolája
Mozgássérültek Petõ András Nevelõképzõ Intézete

N-NY

NATO Békepartnerségi Katonai Nyelvképzési Központ
Nemzeti Szakképzési Intézet
Nemzetközi Menedzser Központ
Nemzetközi Üzleti Fõiskola
Nyugat-Magyarországi Egyetem, Sopron vagy Nyugat-Magyarországi Egyetem, Sopron
Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezõgazdaságtudományi Kar, Mosonmagyaróvár

O-Ó



O



Ö-Õ



P

Pannon Agrártudományi Egyetem, Állattenyésztési Kar, Kaposvár
Pannon Agrártudományi Egyetem, Keszthely (Georgikon Mezõgazdaságtudományi Kar) (VE)
Pannon Agrártudományi Egyetem Mezõgazdaságtudományi Kar, Mosonmagyaróvár
Pannonhalmi Szent Gellért Fõiskola
Pápai Református Teológiai Akadémia
Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Pécsi Orvostudományi Egyetem
Pécsi Püspöki Hittudományi Fõiskola
Pécsi Tudományegyetem
Pénzügyi és Számviteli Fõiskola, Budapest
Pénzügyi és Számviteli Fõiskola, Zalaegerszeg
Piarista Hittudományi Fõiskola
Pünkösdi Teológiai Fõiskola (korábban: Evangéliumi Pünkösdi Közösség Bibliai Fõiskolája)

R

Rendõrtiszti Fõiskola
Repülõtiszti Intézet

S

Sapientia Szerzetesi Hittudományi Fõiskola (Budapest)
Sárospataki Református Teológiai Akadémia
Schola Europa
Semmelweis Egyete, Budapest
Semmelweis Orvostudományi Egyetem, Budapest
Sola Scriptura Lelkészképzõ és Teológiai Fõiskola
Soproni Egyetem Földmérési és Földrendezési Kar
Soproni Egyetem (Nyugat-Magyarországi Egyetem)

SZ

Századvég Politikai Iskola
Széchenyi István Fõiskola
Szegedi Hittudományi Fõiskola
Szegedi Tudományegyetem
Szellemkép Szabadiskola
Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Fõiskola (Korábban: Görög Katolikus Hittudományi Fõiskola, Nyíregyháza)
Szent Bernát Hittudományi Fõiskola (Zirc)
Szent Gellért Hittudományi Fõiskola, Pannonhalma
Szent István Egyetem, Gödöllõ
Szent Pál Akadémia
Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem, Szeged (SZTE)
Színház és Filmmûvészeti Egyetem, Budapest (korábban: Színház és Filmmûvészeti Fõiskola)
Szolnoki Fõiskol, Szolnok (korábban: Kereskedelmi és Gazdasági Fõiskola, Szolnok)
SZOTE

T

Talentum
Tessedik Sámuel Fõiskola (Kõrös Tanítóképzõ Kar)

U



Ü-Û



V-Y

Veszprémi Egyetem, Veszprém
Veszprémi Érseki Hittudományi Fõiskola
Vitéz János Római Katolikus Tanítóképzõ Fõiskola, Esztergom
Wesley János Lelkészképzõ Fõiskola
Ybl Miklós Mûszaki Fõiskola, Budapest

Z

Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem [/quote]

[nyunyu]

Szep ez a lista, csak egy baj van vele: tobbseguk allami intezmeny, de letezik fizetos kepzese.
Ez nem egyenlo a magan intezmennyel.

BME-n pl. csak annyit szamit, hogy vki fizetos (kb. a felvett letszam 10%-a), vagy sem, hogy az allam fizeti ki a kepzeset, vagy a diak, minden masban azonos elbiralas ala esnek, tanarok sem tudjak, ki a fizetos, ki nem.

[ 2004. március 11.: nyunyu szerkesztette a hozzászólást ]

[lameXpert]

idézet:

---

Ezt írta nyunyu:
Szep ez a lista, csak egy baj van vele: tobbseguk allami intezmeny, de letezik fizetos kepzese.
Ez nem egyenlo a magan intezmennyel.

BME-n pl. csak annyit szamit, hogy vki fizetos (kb. a felvett letszam 10%-a), vagy sem, hogy az allam fizeti ki a kepzeset, vagy a diak, minden masban azonos elbiralas ala esnek, tanarok sem tudjak, ki a fizetos, ki nem.

[ 2004. március 11.: nyunyu szerkesztette a hozzászólást ][/quote]

A lista usque 120 nevet tartalmaz átfedésekkel. Ebbõl 49 nem állami intézmény. Természetesen mondani mindent lehet, de alá is kellene támasztani.

[lameXpert]

idézet:

---

4. Fejezet
A felsõoktatás pénzügyi rendszere és támogatása
9. §
Az állami felsõoktatási intézményekben a 7. § (1)-(4) bekezdésében foglalt feladatok ellátásának, a felsõoktatás fejlesztésének alapvetõ anyagi feltételeit az állam biztosítja a 9/A-9/F. §-ban foglalt rendelkezések szerint.
Az állami felsõoktatási intézmények feladatai ellátásának forrásai:
központi költségvetési támogatás;
az államháztartás más alrendszereibõl származó források;
az igénybe vett szolgáltatások díja, más hallgatói térítések, tandíj és költségtérítés;
az alap- és vállalkozási tevékenység bevétele;
adomány jellegû és más bevételek, továbbá alapítványi források;
az e célra rendelkezésre álló kincstári, és ezen belül a 9/G. §-ban meghatározott vagyon.
A mûködés és a fejlesztés pénzügyi forrásait központi költségvetési elõirányzatként kell megtervezni. E forrásokból történõ finanszírozásra, a velük való gazdálkodásra, a felhasználásukat bemutató beszámolásra a költségvetési szervekre vonatkozó elõírásokat - a jelen törvényben foglaltakra figyelemmel - kell alkalmazni.
9/A. §
A hallgatói elõirányzat - az államilag finanszírozott felsõfokú szakemberképzés területén - az állami felsõoktatási intézményekben magyar állampolgárságú és - nemzetközi megállapodás vagy jogszabály alapján azzal azonos elbírálás alá esõ - külföldi állampolgárságú, elsõ akkreditált iskolai rendszerû felsõfokú szakképzésben, elsõ alapképzésben, illetõleg elsõ kiegészítõ alapképzésben, valamint elsõ szakirányú továbbképzésben részt vevõ nappali tagozatos hallgatók, továbbá az elsõ doktori képzésben nappali tagozaton résztvevõk képesítési követelmények szerinti tanulmányi idõszakára nyújtott támogatására szolgál.
A hallgatók állami támogatásának elõirányzatát az (1) bekezdésben megjelöltek létszáma, a költségvetési törvényben az egy fõre megállapított hallgatói normatíva és a doktori képzésben résztvevõk támogatási normatívája határozza meg. A hallgatói elõirányzat másik részét képezi a hallgatók pénzbeli és természetbeni juttatásaira fordítható egyéb állami támogatás: a köztársasági ösztöndíj, a tankönyv- és jegyzettámogatás, valamint a felsõoktatási intézmény vagy felsõoktatási intézmény fenntartója által létesített és fenntartott diákotthoni (kollégiumi) elhelyezés vagy az ezt kiváltó lakhatási támogatás is.
9/B. §
A képzési és fenntartási elõirányzat a felsõoktatási intézmény kiadásainak az a része, amely az államilag finanszírozott, valamint költségtérítéses, illetve vállalkozási tevékenység keretében folytatott oktatási tevékenység ellátásához közvetlenül kapcsolódó feltételekrõl, továbbá az ettõl el nem különíthetõ kutatási feltételekrõl való gondoskodást szolgálja. Ezen elõirányzat részét képezi továbbá a felsõoktatási tevékenység infrastrukturális hátterének üzemeltetési feltételeit biztosító elõirányzat is. A kiadási elõirányzat tartalmazza a saját bevételt is.
A képzési és fenntartási elõirányzat részét képezi az az elkülönítetten megtervezett elõirányzat is, amely a képzéshez szükséges gyakorlóiskola, klinika, tangazdaság, mûvészeti gyakorlóhely, valamint gyakorló óvoda mûködési költségeihez járul hozzá.
Az (1) bekezdésben foglalt elõirányzat részét képezõ képzési és fenntartási normatíva (ezen belül a személyi juttatások) megállapítása az egyes képzési szakterületek fajlagos ráfordításának értékelésével, a teljesítménymutatók megállapításával és az államilag finanszírozott hallgatólétszám alapulvételével történik. A képzési és fenntartási normatíva alapján történõ finanszírozás részletes szabályait kormányrendeletben kell meghatározni úgy, hogy az megteremtse a költségvetési támogatás és a hallgatói létszám növekedés összhangját, valamint a képzési és fenntartási elõirányzat, illetve a kiemelt elõirányzatok tervezésekor érvényesüljenek a hallgatólétszám változásával, az egyes költségelemek eltérõ alakulásával és a költségvetési támogatás meghatározásával összefüggõ követelmények.
Ha valamelyik képzés kreditként beszámítható valamely fõiskolai vagy egyetemi képzésbe, akkor a kreditérték erejéig a magasabb képzési szint képzési és fenntartási normatíváját kell biztosítani.
A képzési és fenntartási normatívák alapján számított elõirányzat mértékét növelõ tényezõket kell figyelembe venni:
a doktori képzésben résztvevõk oktatói tevékenységének díjazására;
a nemzetközi megállapodás alapján hazánkban tanuló külföldi hallgatók magyar hallgatókkal azonos elvek szerinti finanszírozására;
a nemzetközi megállapodás alapján hazánkban tanuló külföldi hallgatók képzésének támogatására szolgáló összegeket.
9/C. §
9/D. §
A programfinanszírozási elõirányzat az állami támogatásnak az a része, amely a felsõoktatási intézmény célprogramjaihoz, oktatáshoz kapcsolódó vagy azt kiegészítõ tevékenységeihez való hozzájárulás, amely az új vagy egyedi sajátosságokkal rendelkezõ szakok és programok indításának, a tankönyvkiadásnak és taneszközfejlesztésnek, a sport- és kulturális tevékenységnek, valamint a nemzetközi kapcsolatoknak és egyéb intézményi és központi célfeladatoknak a támogatására szolgál. A programfinanszírozási elõirányzat nem lehet kevesebb, mint a felsõoktatási intézmények éves képzési és fenntartási normatívája alapján számított képzési és fenntartási elõirányzat öt százaléka. A programfinanszírozási elõirányzat elõre le nem kötött részébõl támogatások csak pályázat útján nyerhetõk. Lekötöttnek a nemzetközi, továbbá a legalább miniszteri szintû kötelezettségvállalás minõsül.
A korszerû, színvonalas tankönyvkiadás költségvetési többlettámogatásának évenkénti mértéke nem lehet kevesebb a képzési és fenntartási normatíva alapján számított támogatási elõirányzat egy százalékánál, amely pályázati rendszerben kerül elosztásra.
A felsõoktatásban tanuló hallgatók és oktatók szakmai könyvekkel, folyóiratokkal történõ jobb ellátására évenként minimálisan az éves hallgatói normatíva alapján számított elõirányzat öt százalékát kell többletforrásként elõirányozni. A forrás elosztásának rendjét az oktatási miniszter rendeletben állapítja meg.
9/E. §
A felsõoktatási intézményekben folyó, a képzést tematikusan elkülönülten megalapozó kutatások, mûszaki fejlesztések, valamint tudományos mûhelyek támogatására, továbbá a doktori képzés keretében a doktori fokozat megszerzésére felkészítõ programok feltételeinek biztosítására az éves központi költségvetési törvényben kutatási elõirányzat áll rendelkezésre. A kutatási elõirányzat összegét a felsõoktatási intézményekben teljes munkaidõben foglalkoztatott tudományos és mûvészeti fokozattal rendelkezõ oktatók és kutatók, továbbá az államilag finanszírozott nappali doktori képzésben résztvevõk együttes létszáma, valamint a kutatási normatíva szorzata alapján kell meghatározni. A kutatási normatíva nem lehet kisebb, mint a legalacsonyabb képzési és fenntartási normatíva kétszerese. E pénzeszközök elosztásánál a 111. § (6) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.
A felsõoktatási intézményekben folyó kutatások minisztérium, országos hatáskörû szerv által kezelt más kutatási elõirányzatból is támogathatók.
A kutatási elõirányzat elkülönítetten tartalmazza a Magyar Tudományos Akadémiától 1998. január 1. után átvett és a továbbiakban a felsõoktatási intézmény kutatóintézeteként, kutatócsoportjaként mûködõ szervezeti egységek létesítményfenntartási, szakmai feladatait szolgáló elõirányzatot.
9/F. §
A fejlesztési elõirányzat és a "Felsõoktatás Fejlesztési Alapprogramok" elõirányzata a felsõoktatási intézmények beruházási, felújítási, infrastruktúra-fejlesztési kiadásaihoz, új felsõoktatási intézmények, illetõleg karok létesítésére biztosított támogatást, valamint e célra átvett pénzeszközöket, saját bevételeket tartalmazza.
9/G. §
Az állami felsõoktatási intézmény az államilag nem finanszírozott feladat ellátásával kapcsolatos bevétel felhasználásáról az Áht. keretei között saját maga dönt azzal, hogy
a költségtérítéses alap-, illetõleg vállalkozói tevékenység bevételének fedeznie kell az e tevékenységet terhelõ összes kiadást, beleértve a kincstári vagyon használatáért járó térítést is;
a fennmaradó rész az intézmény gazdálkodási rendjében kizárólag az intézmény mûködésének és fejlesztésének, illetve képzési és kutatási tevékenységének céljaira fordítható.
Az állami felsõoktatási intézmény az intézmény javára tett alapítványi hozzájárulásként, adományként, ajándékozás jogcímén kapott vagy örökölt ingó és ingatlan vagyonnal (a továbbiakban együtt: felajánlott vagyon) rendelkezhet. Az e jogcímeken történõ vagyonszerzés illetékmentes.
A felajánlott vagyon kizárólagosan a vagyonátruházó által megjelölt intézményt illeti, amelyet feladatainak ellátását segítõ alapítványnak, illetve közalapítványnak át lehet adni.
A felsõoktatási intézmény felajánlott vagyonát képezõ ingatlan vagyon elidegenítéséhez az intézményi tanács minõsített többségû határozata szükséges azzal, hogy az ebbõl származó bevétel csak intézményfejlesztési, illetve -átalakítási célra fordítható. A fejlesztési, illetve átalakítási cél megjelölése az intézményi tanács hatáskörébe tartozik.
A felajánlott vagyon tekintetében nem kell alkalmazni a kincstári vagyon elidegenítésére vonatkozó szabályokat, e tekintetben a felsõoktatási intézmények nem tekintendõk kincstári vagyonkezelõnek.
9/H. §
Az egyházi jogi személyek által létesített, államilag elismert felsõoktatási intézmények (a továbbiakban: egyházi felsõoktatási intézmények) és az egyéb nem állami létesítésû (alapítványi, magán) államilag elismert felsõoktatási intézmények (a továbbiakban: magán felsõoktatási intézmények) a 7. § (1) bekezdése szerinti feladatok ellátásának feltételeit - az e §-ban megállapított állami hozzájárulás mellett - a fenntartó, illetve saját bevételeibõl az intézmény köteles biztosítani. A fejlesztés feltételeirõl való gondoskodás a fenntartó feladata, melyhez az állam hozzájárulhat.
A magán felsõoktatási intézmények a felsõfokú szakemberképzési feladataikat e törvény rendelkezései alapján költségtérítéses szolgáltatásként, illetve vállalkozási tevékenységként végzik. A magán felsõoktatási intézmény külön megállapodás alapján államilag finanszírozott felsõfokú szakemberképzési feladatot is elláthat. A megállapodás tartalmazza, hogy az intézmény meghatározott hallgatólétszám alapján számított támogatásban részesül a következõk szerint:
államilag finanszírozott hallgatói után a 9/A. § szerint kell biztosítani a hallgatói elõirányzatot;
jogosult a 9/B. § (2) bekezdésének alapján a szakterületre megállapított képzési és fenntartási normatívára a megállapodásban rögzített hallgatói létszám alapján;
a programfinanszírozási elõirányzatból támogatásban részesíthetõ.
A (2) bekezdésben megjelölt tevékenységhez, illetve annak megkezdéséhez az állam támogatást nyújthat, ha az intézmény olyan feladatot kíván ellátni, melynek képzési tartalma az állami intézményekben folyó képzésektõl jelentõs mértékben eltér, vagy azt kiegészíti.
Az egyházi felsõoktatási intézmények mûködéséhez - a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény rendelkezéseinek szem elõtt tartásával, továbbá a Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék által kötött megállapodásra és az abban foglaltaknak az azonos jogok érvényesítése érdekében a többi egyházra történõ kiterjesztésére való tekintettel - az állam biztosítja, hogy az egyházi felsõoktatási intézmény az állami intézményekkel azonos mértékû támogatásban részesül. A hittudományi és hitélettel összefüggõ képzésben az állami intézmények bölcsész szakjaira, a fõiskolai képzésben pedig a tanárképzõ fõiskolák bölcsész-tanár szakjaira nyújtott normatíva illeti meg a képzést végzõ egyházi intézményt.
Az egyházi felsõoktatási intézmények államilag finanszírozott hallgatólétszámának megállapítására a 114/A. § rendelkezései vonatkoznak.
Az egyházi felsõoktatási intézmények hittudományi és hitélettel összefüggõ képzésben részesülõ hallgatók képzésére fordított elõirányzatot külön költségvetési elõirányzatként kell megtervezni.
Az (1) bekezdés szerinti nem állami létesítésû felsõoktatási intézményeknek juttatott állami támogatás felhasználásának ellenõrzésére az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 121. §-ának szabályai irányadóak.
10. §
A felsõoktatás állami támogatását a Kormány elõterjesztése alapján az Országgyûlés az éves központi költségvetés az Oktatási Minisztérium, illetve a katonai felsõoktatás vonatkozásában a Honvédelmi Minisztérium, a rendvédelmi felsõoktatás vonatkozásában a Belügyminisztérium fejezetében határozza meg.
Az egyes címek elõirányzatainak megállapítása a 9. § és a 9/A-9/F. § szerinti elõirányzatok tervezésén alapul.
A felsõoktatási intézmények és feladatok költségvetési elõirányzatára, tekintettel az államháztartás szerkezeti rendjére is, a Kormány tesz javaslatot.
Az Oktatási Minisztérium - az (1)-(3) bekezdésben foglaltakra figyelemmel - költségvetési javaslatát az FTT állásfoglalását is figyelembe véve terjeszti elõ.
Az államközi megállapodások alapján képzésben (teljes, illetve részképzés, doktori képzés) részesülõ külföldi állampolgárok oktatásával kapcsolatos költségeket az Oktatási Minisztérium költségvetésében kell elõirányozni.
10/A. §
E törvény alapján pályázati rendszerben Széchenyi professzori ösztöndíjban részesíthetõk azok a minõsített oktatók, akiket az oktatási miniszter által létrehozott kuratórium tudományos és oktatói teljesítményeik alapján arra érdemesnek ítél.
Az ösztöndíj - amely személyi jövedelemadó köteles és nem képezi a társadalombiztosítási járulék alapját - négy évre nyerhetõ el, és mértéke a költségvetési évet megelõzõ évben érvényes legkisebb kötelezõ munkabér nyolcszorosa.
Az ösztöndíjban részesíthetõk száma évente újabb ötszáz fõ.
Az ösztöndíj odaítélésének részletes feltételeit miniszteri rendelet állapítja meg. [/quote]