[Miki2]

Idézet

Az IMF áfaemelést javasol Romániának
2005-06-22 16:52 
A román kormány és a Nemzetközi Valutaalap(IMF) képviselõi szerdán jóváhagyták az ország két évre szóló készenléti hitel megállapodásával összefüggõ országértékelést - közölte Calin Tariceanu miniszterelnök. 
Bukarest, (MTI/Reuters) - Az IMF küldöttsége két napig tárgyalt a román fõvárosban, s a megbeszéléseken a pénzintézet képviselõi az államháztartási hiány csökkentésére szólították fel az új kormányt, megakadályozandó a gazdaság túlpörgését.
Ionut Popescu pénzügyminiszter a múlt héten azt jelezte, hogy az idén a GDP 0,7 százalékára csökkentik az államháztartás hiányát a tavaly az idei évre elõirányzott 1,5 százalékról.
Az IMF arra figyelmeztetett, hogy a januárban végrehajtott adócsökkentés jelentõsen élénkítheti a belföldi keresletet, és veszélybe sodorhatja az inflációs és fizetési mérleg célokat.
Az IMF azt is sürgeti, hogy növeljék az áfa kulcsot a jelenlegi 19 százalékról, hogy pótolni tudják az adócsökkentésbõl származó bevétel-kiesést.
Popescu ma egy korábbi nyilatkozatában már jelezte, hogy az idei évtõl esetleg 22 százalékra emelnék az áfát.
A múlt év decemberében hivatalba lépett román kormány 16 százalékos átalányadót vezetett be a személyi jövedelmekre és a vállalati nyereségadóra, amivel a 18-40 százalék közötti adókulcsokat alkalmazó személyi jövedelemadó-skálát, illetve a 25 százalékos vállalati nyereségadót váltotta fel.
A kormány azonban már elhalasztotta a társadalombiztosítási befizetések tervezett mérséklését, megduplázta az osztalékadót és kemény fellépést hirdetett az adóelkerülés ellen, hogy a kiesõ költségvetési bevételeket pótolja.

Ha esetleg valaki komolyan vette az áfa-csökkentésre vonatkozó ígéreteket

[SFIJ]

Idézet: h1ghland3r - Dátum: 2005. jún. 22., szerda - 13:54

az amerikaiak viszont az archaikus autoikkal mar elegge eletkeptelenek az USA-n kivul. Egy labon allni pedig nem jo, akarmennyire eros az a lab.

chevrolet lacetti...

[Miki2]

Mielõtt következtetéseket vonnánk le ezekbõl a mindenki beszáll a másik cégbe ügyekbõl, nem szabad elfelejteni, hogy sok esetben nyereség-kioltási célból szereznek cégek részesedést a veszteséges vállalatokban. Üzleti értéket képvisel ugyanis a veszteség, hiszen azt szívesen "átveszik" a nyereséges cégek (nyereségadózás helyett). Kft-Bt szinten is ismert sportágról van szó.

[SFIJ]

Idézet: Miki2 - Dátum: 2005. jún. 22., szerda - 17:20

Mielõtt következtetéseket vonnánk le ezekbõl a mindenki beszáll a másik cégbe ügyekbõl, nem szabad elfelejteni, hogy sok esetben nyereség-kioltási célból szereznek cégek részesedést a veszteséges vállalatokban. Üzleti értéket képvisel ugyanis a veszteség, hiszen azt szívesen "átveszik" a nyereséges cégek (nyereségadózás helyett). Kft-Bt szinten is ismert sportágról van szó.

ez igaz, de az sem mindegy, hogy egy matt veszteseges GM eseteben mekkora adossagtomeget veszel a nyakadba. Csunyan leronthatja a Fitch-es meg az SnPs mutatodat.

[Rive]

Idézet: SFIJ - Dátum: 2005. jún. 21., kedd - 15:38

Az arab olaj 1940-1967 alatt kerult feltarasra. a Vilag legnagyobb mezeje, Ghawar 1947-ben fedeztek fel, 1951 ota termel. Azot hasonlo meretu mezoket nem talaltak, ill. olyat se ami legalabb 1 evnyi osszfogyasztas tartalekkal rendelkezne. Ghawar a jelen kitermelesi adatokat marcsak jelentos vizbenyomassal tudja. A tablicat olyan szemmel nezzuk, hogy a reserve estimate-ek duplazodasa, triplazodasa mogott _nem volt_ uj felfedezes, feltaras.

Tudod, az ötvenesek óta volt némi fejlõdés a kitermelési módszerek tekintetében

Idézet

vegyipar, gyogyszeripar: lehet szenbol is, persze, csakhat a szenkincs is veges. De ugy alahangon 5x-7x gyogyszerarakkal szamolj.

Nomost. Két dolog van: az egyik, hogy a vegyipar hosszú szénláncokat használ alapanyagként. Erre a szén alkalmatlan, viszont a növényi termékek jól használhatók. Persze, átállási és fejlesztési idõ lesz. Ez azonban nem a petrolkémia, hanem a biotech fejlõdését követeli meg. Nem csoda, hogy az olajtársaságok a petrolkémiai és geológiai hátterüket leépítik. Nem onnan jön majd az alapanyag. Az átállási idõt, valamint a szükséges források átcsoportosítását a jelenlegi olajáremelkedés illetve annak háttere (kimerülés helyett a finomítókapacitás relatív szûkülése) biztosítja.
A másik oldala a dolognak az energia. Ennek a formája, forrása közömbös: használható akár a szén is. Ám, mint említettem, ott van az alkohol is.

Ja, még valami A gyógyszergyártásban tudod melyik az az alapanyag, amibõl a legtöbb fogy? Megsúgjam? A semleges hatású hordozóanyag Emellett a csomagolási és kereskedelmi, valamint a fejlesztési költség teszi ki a gyógyszerek árának legnagyobb részét. Nem az alapanyag.

Idézet

A szamitogep nem mukodik kolalajalapu vegypar nelkul...

Írtam fentebb: a vegyiparnak nem kõolaj kell, hanem hosszú szénláncok. Ez az egyik oldal. A másik meg az, hogy ugye pl. egy CD-korongban az alapanyag ára ca. 3-5HUF. Hasonló az arány a többi mûanyagterméknél is.
Bizonyosan bele fogunk halni, ha ez megtízszerezõdik A magam részérõl alig várom már. Az emelkedõ ár végre biztosítaná a megfelelõ forrásokat az alternatívák kutatásához.

Merthogy, ugye, ez így mûködik. Ha valami olcsó, akkor nincs pénz és forrás az alternatívák kutatására. Ha valami drága, akkor megéri pénzt átcsoportosítani egy olcsóbb alternatíva kifejlesztésére. Ez nem állami, hanem céges, versenypiaci feladat.
Pl.:

Idézet

A Sanyo Electric olyan, speciális polimer alapú új generációs optikai lemezt fejlesztett ki, melynek alapanyaga kukorica, ily módon a lemez környezetbarát módon újrahasznosítható.
...
A Sanyo Electric szerint körülbelül 85 darab, egyenként 0,5 gramm tömegu kukoricamag szükségeltetik egy 4,7 colos, vagyis 12 centiméter átméroju optikai lemez eloállításához, vagyis elmondható, hogy egy kukoricacsobol átlagosan tíz darab diszket lehet eloállítani.

A dolog pillanatnyilag áll: nincs forrás a termék fejlesztésére - utoljára némi termikus problémáról esett szó - másrészt a jelenlegi alapanyag olcsó ára mellett ilyen források nem is lesznek. De ha végre emelkedik az alapanyag ára...

Idézet

Alkoholüzemû Saab 9-5

A Saab 9-5 jövõ évtõl kapható lesz „flexibilis üzemanyagú”, környezetkímélõ, megújítható energiaforrással mûködõ 2.0 literes turbómotorral is. Az etilalkohol környezetvédelmi és gazdasági szempontból is elõnyös, mert mezõgazdasági terményekbõl állítható elõ, így megújuló forrásnak számít. A Saab 9-5 FFV (flexible fuel vehicle) etilalkohol (E85) és benzin bármilyen arányú keverékével mûködhet.

A benzinhez képest az etilalkohol csökkenti a globális felmelegedésben szerepet játszó szén-dioxid (CO2) emissziót, mert az elõállítása és felhasználása során keletkezõ szén-dioxid mennyisége körülbelül éppen annyi, amennyit eltávolít a légkörbõl a termeléshez szükséges növényzet életmûködése. Amellett, hogy adókedvezményt élvezhet, a vegyes üzemanyagú Saab 9-5 motor közepes és nagy terhelésnél kevesebbet is fogyaszt. A hivatalos EU városi és vegyes ciklus nem mutat ugyan javulást, de nagyobb sebességeknél a tesztek szerint 15 százalékos is lehet a javulás, mivel a motor hûtéséhez nincs szükség a keverék dúsítására.

A Saab turbo esetében a benzinkutaknál kapható 104 oktános E85 üzemanyag (85 százaléka etilalkohol) jelentõs mértékben, húsz százalékkal (150-rõl 180 lóerõre) növeli a motor teljesítményét. A standard kétliteres kisnyomású turbómotor Saab Trionic motorelektronikájának alkalmazkodóképessége megkönnyíti az átkalibrálást és átprogramozást az alkohol számára szükséges elõgyújtásra és befecskendezésre. Az egyetlen jelentõs változás, hogy alkoholálló anyagból kell készíteni a tankot, a csöveket és a csatlakozókat. A vegyes üzemanyagú Saab 9-5 termelését várhatóan 2005 folyamán kezdik meg.

Hír, valahonnan, 2004 augusztus vége...

Idézet

R&D magyarorszagon: el kollene kezdeni epiteni a masodik NPP-t magyarorszagon, aminek Paksnal kb 2x-2.5x nagyobb termelesi kapaccal kene rendelkezni - dehat nem lep a kutya se?

Hüleség. A magyar villamosenergia-fogyasztásnak ca. 50-60 százalékát le lehetne építeni csak azzal, ha támogatnák a vízmelegítõ napkollektorokat és az energiatakarékos világítást. Ez a források sokkal optimálisabb felhasználása, mint egy új NPP.

Szerkesztette: Rive 2005. 06. 23. 09:42 -kor

[Miki2]

Erõsödik a forint, jöhet a következõ kamatycsökkentés

Csatolt fájl:

•  n_vtelen.gif (0byte)
  Letöltések:: 0

[Miki2]

Azért van, amiben teljes az egyetértés az eus górék között:

Idézet

Áldásukat adták a 7000 eurós havi fizetésre az EP-képviselõk - gyûjthetik a számlát
2005.06.23 13:24
Az Európai Parlament mai ülésén nagy többséggel elfogadta azt a javaslatot miszerint egységesen 7000 euróban (kb. 1.75 millió forintban) rögzítsék valamennyi képviselõ havi fizetését - számolt be a Reuters. Az új rendszer várhatóan 2009-tõl léphet majd életbe.
A mostani döntés szakít azzal a szokással, hogy az EP-képviselõk függetlenül attól, hogy turistaosztályon repültek, akkor is az ún. business-class jegyárat térítették vissza, a különbséget pedig egyszerûen zsebre tették. Ezentúl számla után lehet utazási visszatérítéshez jutni.
A 403 igen, 89 nem és 92 tartózkodás mellett elfogadott javaslat-csomag megszünteti azt a kialakult rendszert is, hogy az európai parlamenti képviselõk a saját nemzeti parlamenti fizetésüknek megfelelõ összeget kapják kézhez. Ez hatalmas különbségeket eredményezett a fizetések terén az EU-csatlakozás után. Egy olasz képviselõ havi mintegy 11 ezer eurót kapott, míg a magyar ennek csak kb. a tizedét.

[Samott]

Idézet

A miniszterelnök szerint Magyarországnak "messzirõl nézve" nincsenek versenyképességi problémái. Példaként említette, hogy tavaly Magyarországra 3,4 milliárd eurónyi befektetés érkezett, míg a befektetõk kedvelt célországának tartott Szlovákiába kevesebb mint egymilliárd.

Igaz lehet ez? A magyar az konnyebben ellenorizheto, de a szlovakot nem tudom hol keressem...

Samott

[Miki2]

Idézet

Szlovákia csak papíron a beruházók kedvence (2005. május 5. 8 óra 31 perc)
Szlovákia csupán papíron a külföldi beruházók kedvence, ténylegesen messze elmarad a szomszédos országoktól - állítja az SME szlovák napilap. A lap rámutat, hogy tavaly 27 milliárd korona értékû mûködõtõke érkezett az országba, ami egy fõre vetítve mindössze 155 dollárt jelent, míg Lengyelországban az egy fõre jutó külföldi mûködõtõke volumene 203, Csehországban 435, Magyarországon pedig 397 dollár volt.
Ráadásul a 27 milliárd koronás összeg 8,7 milliárd koronával el is marad a 2003-as értéktõl. A legnagyobb beruházó egyébként Magyarország 6,191 milliárd koronával, majd Ausztria következik 6,122 milliárddal, Csehország a harmadik 4,43 milliárddal. A 27 milliárd korona 73,4 százaléka a legfejlettebb régióban, a pozsonyi kerületben telepedett le.

Pavol Rusko szlovák gazdasági miniszter a lapnak elmondta, hogy a külföldi mûködõtõke kumulatív összege 2004 végén 380,3 milliárd korona volt. Az elmúlt hat hónapban a külföldi társaságok 33 beruházást valósítottak meg, amelyek együttes értéke 740 millió eurót tett ki. Ezek révén 7069 új munkahely született, míg 2004 novemberétõl másodlagosan további 13 ezer új állást teremtettek - idézi a lapot a Napi Gazdaság.

[Miki2]

Idézet

Vértes András: "szembe kell menni a multikkal, és hagyjuk békén a kisembert"
2005.06.24 13:40
Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Rt. elnöke a mai 100 lépés kormányprogramról rendezett konferencián elmondta, hogy pl. az adózási, vagy a munkapiaci szabályok alóli kibújásban, és ezáltal a feketegazdaság arányának növelésében nem csak a mikro- és kisvállalatokra kell gondolni, hanem a multinacionális, illetve nagy hazai vállalkozások is keresik a kibújási lehetõségeket (félig megszegett szabályok, szürkegazdaság). Ebbõl következõen nem feltétlenül a kkv-k legális mûködését célzó elõírásokra kell törekedni, hanem "szembe kell menni a multikkal is". Vértes azonban azonnal hozzá is tette, hogy nem akarja támadni a külföldi, vagy nagy magyar vállalkozásokat (természetesen nagy számban tisztességesen mûködnek), de igenis az õ házuk táján is körül kell nézni.
Vértes szerint az itt tevékenykedõ multik sok olyan dolgot is megengednek maguknak, amit egyébként otthon nem engednének meg maguknak  BIZONY!!! (pl. a foglalkoztatás terén). "A méltányosság annyit jelent, hogy a kisembereket békén kell hagyni" - tette hozzá Vértes, aki szerint a korrupció elleni küzdelemben is elõre kell lépnünk, a nagyvállalatok terén is. Vértes kételyeit fogalmazta meg azzal kapcsolatban, hogy létezik-e egyáltalán tisztességes piacgazdaság.
A szakértõ kifejtette, hogy Magyarországon a rejtett gazdaság mérete a GDP-nek mintegy 20-30%-a lehet. Nyugat-Európában ez az arány kb. 10-20% közötti, míg Kelet-Európában egyes országokban elérheti esetleg az 50%-ot is (pl. olajpénzek).
Vértes a kisvállalkozások és a szürke-fekete gazdaság kérdéskörével kapcsolatban felhívta a figyelmet, hogy a statisztikák szerint a mintegy 900 ezer vállalkozásból mintegy 500 ezer vállalkozásban egyetlen vezetõ beosztású ember sincs (bejelentve). Ez tehát arra utal, hogy a helyzetükbõl adódóan nem bírják el az adóterhelést, és nem legális csatornákon keresztül próbálják meg fenntartani magukat. Ez azonban azt is jelenti, hogy az adózási szabályok módosításai önmagukban csak kis hatásfokúak. Kulcsfontosságú, hogy alapvetõ magatartásváltozás kell a magyar gazdaságban, az embereknél a közösséghez való hozzáállás terén. Ez még legalább 10-15 évbe telik majd

[Samott]

Idézet: Miki2 - Dátum: 2005. jún. 24., péntek - 14:01

"az itt tevékenykedõ multik sok olyan dolgot is megengednek maguknak, amit egyébként otthon nem engednének meg maguknak"

Azt azert gondolom te is tudod, hogy itt csak nemzetkozi osszehasonlitasrol volt szo, es hogy otthon azert a multik meg mindig jobb munkaadok, mint a kisebb magyar cegek.

Samott

[bundas]

Idézet: SFIJ - Dátum: 2005. jún. 21., kedd - 17:47

R&D magyarorszagon: el kollene kezdeni epiteni a masodik NPP-t magyarorszagon, aminek Paksnal kb 2x-2.5x nagyobb termelesi kapaccal kene rendelkezni - dehat nem lep a kutya se?
geotermikus energia kiaknazasa?


azt kell eszrevenni, hogyha beut a krach $100-as barrelaru brent akkor meg kisebb a valoszinusege annak, hogy a magyar gazdasag ki tud kohogni egy masodik NPP-t. na ezt kene eszrevenni. Hamar baj van es hijan vagyunk a forrasoknak, nem lesz se energiank se penzunk az olaj/foldgaz kivaltasara. Ez egy rohadt 22-es csapdaja 

No, ezzel a következõ a gond. A nukleáris erõmûvek ún. alaperõmûvek, tehát az használ nekik, ha folyamatosan azonos terhelésen járnak. Ma Paks kb 40%-át adja az országos energiafelhasználásnak (és még fogja is pár évig).  Ha összerakunk egy új erõmûvet,akkora kapacitással, amit írtál  (kb mire Paks kihal), akkor az a 60..70% körüli energiaellátást tudna biztosítani, ami azonban sok, tehát nincs értelme ekkora erõmûvet építeni, mert úgysem lehetne kihasználni (eladni a megtermelt energiát  meg szintén nem lehet, mivel Európában mindenhol ugyanakkor van a csúcsidõ stb.).


A mostani helyzet az, hogy a 90-es években bekövetkezett változások (összeomlott az ipar) miatt  felesleg lett az energiatermelésben, azonban sok erõmû elérte az élete végét, így folyamatosan csökken a rendelkezésre álló kapacitás. Ez jelenleg még nem gond, de a közeljövõben várható a lakossági energiaigény növekedése, és a kapacitás bizony kevés lesz. Emiatt kellene további erõmûveket építeni, de nem nagyon akar senki sem ilyenre költeni. A privatizált cégek nem érzik feladatuknak, az állambácsi meg néz bambán.

[SFIJ]

Idézet: bundas - Dátum: 2005. jún. 25., szombat - 0:36

akkor az a 60..70% körüli energiaellátást tudna biztosítani, ami azonban sok, tehát nincs értelme ekkora erõmûvet építeni, mert úgysem lehetne kihasználni (eladni a megtermelt energiát  meg szintén nem lehet, mivel Európában mindenhol ugyanakkor van a csúcsidõ stb.).

Ez eleddig oké, csak 2 dolgot végy be a számításba:

a) a kínaiak nyomulása okán a 85%-ban földgázzal megoldott lakossági fûtés elõbb utóbb veszélybe kerül ~10 éves terminus.
b) jelenleg az árufuvarozás és a közlekedés közúton történik. Egy $100-as árnál kb 30% visszaterelõdne vasútra (elõvárosi közlekedés és áruszállítás)


alaperõmû/csúcserõmû kérdés jelenleg azért kérdés, mert macera, nem megoldott az energia tárolása. És a 'hidorgénesek' sajnos nem állnak jól etéren.


erõmûvet a magánszektor nemigazán fog építeni, mert amíg az energia beszerezhetõ, márpedig igen, mert az MVM egy tranzit operator, a magánszektor számára ez csak egy cost kérdés. totálra za lesz, mint ami az usákban volt tavaly a keleti parton.

Szerkesztette: SFIJ 2005. 06. 25. 01:06 -kor

[SFIJ]

Idézet: Rive - Dátum: 2005. jún. 23., csütörtök - 9:15

Tudod, az ötvenesek óta volt némi fejlõdés a kitermelési módszerek tekintetében

nem akitermeléssel van a gond, hanem azzal, hogy szépen felszorozgatták 2-vela reserve-eket. Hubbert az 50-esekben megmondta már a 70 körüli USA peek-et, és 2000 körülire tette az arabok peek-jét. Eddig minden bejött, mait mondott.

A kitermelési módszerek tekintetében amúgy jelentõs fejlõdés nemigazán volt, max annyi, hogy digitalizált/automatizált monitoring system kapcsolódik mamár hozzá. A ma divatos vertikális mûvelést és vízbenyomást és az összes dolgot amit el szoknak ma mondani, azt már az 50-es években is ismerték és alkalmazták is. Ami egyedül nõtt, az a kitermelés hatékonysága, vagyis olcsóbbak lettek a kutak, kevesebb éslõ emberi munkát igényelnek és kevesebb energiát a mûködéshez, de fullosan kimerült lelõhelyekbõl ezek a 'modenebb' gépek se tudnak olajat fakasztani...

Idézet: Rive - Dátum: 2005. jún. 23., csütörtök - 9:15

Nomost. Két dolog van: az egyik, hogy a vegyipar hosszú szénláncokat használ alapanyagként. Erre a szén alkalmatlan, viszont a növényi termékek jól használhatók. Persze, átállási és fejlesztési idõ lesz. Ez azonban nem a petrolkémia, hanem a biotech fejlõdését követeli meg.
:
.
a vegyiparnak nem kõolaj kell, hanem hosszú szénláncok. Ez az egyik oldal. A másik meg az, hogy ugye pl. egy CD-korongban az alapanyag ára ca. 3-5HUF. Hasonló az arány a többi mûanyagterméknél is.

Ezeknek a technológiáknak a kialakulása egy törékeny egyensúly mentén történt: volta kõolaj/földgáz, amibõl a hosszú szénláncok kinyerhetõek, polimerizálhatóak, átalakíthatóak voltak minimális ráfordításssal, és az alapanyag gyakorlatice korlátlanul rendelkezésre állt. Ha ez már nem lesz így, akkor az egész átértékelõdhet, az egész technológia az alapanyagai szûkössége okán mehet a 'kukába'
- Lehet hogy a gyógyászat áttér egy gyógynövének + immunrendszered, neuro-endokrin rendszered programozása paradigmára az antibiotikumok és hormonális szerek helyett
- Ha a CD korong gyártása 300-500 Ftra emelkedik, abba a jelen formában mûködõ szórakoztatóipar belepusztul - alternetív hordozóközeg kell, sõt lehet, hogy a disztribúció alapjaiban változik meg olymódon, hogy eltûnik a CD mint hordozó
- Az informtika is simán paradignát válthat a mostanihoz képest

Ez a fajta vegyipar, mait ma ismersz el fog tûnni, szerepét átveszi valami géntechnológián alapuló vegyészet
A mûanyagok ilyen mértékû használata is vissza fog szorulni, jelentõsen


A kérdés csupáncsak az, hogy
1) az elkövetkezõ 10 éveben le tudjuk zavarni simán az átmenetet, minimális kellemetlenséggel, mert mindenki környezettudatos és átérzi a problémát
2) kitolódik 20-30 évre az átmenet mert mindenki késõn kapcsol - sok vesztese lesz a folyamatnak - magyarország biztosan
3) civilizációs kataklizma lesz, kollapszus és egy új 200-300 év múlva felálló civilizáció - melynek a társadalmi berendezkedése is ismeretlen még ma, áll majd elõ a megoldással.

Idézet: Rive - Dátum: 2005. jún. 23., csütörtök - 9:15

A magyar villamosenergia-fogyasztásnak ca. 50-60 százalékát le lehetne építeni csak azzal, ha támogatnák a vízmelegítõ napkollektorokat és az energiatakarékos világítást. Ez a források sokkal optimálisabb felhasználása, mint egy új NPP.

a) jevons paradoxon
b) a 'le lehetne építeni'-t mondd azoknak akik mostanában vesznek 30-50kHUF-ért 1KW-ot fogyasztó, nyáron 24/7-ben járó klíimát a lakásba
c) a vízmelegítõnek utánajártam, mert mostanában építkeztem. A megkapható állami támogatás mellett a beépítés kb 20 év alatt térül meg és ez az idõ azonos a cucc élettartamával. Szal EROEI ~ 1 nagyon jó indulattal. Ha lehúzom az állami támogatást, mert ne feledjük ez utóbbi pénz, vagyis _extra energia_ akkor ez a napkollektoros izé EROEI < 1 - vagyis _nem érdemes_ vele foglalkozni....

Szerkesztette: SFIJ 2005. 06. 25. 02:06 -kor

[Rive]

Idézet: SFIJ - Dátum: 2005. jún. 25., szombat - 2:14

... a vízmelegítõnek utánajártam, mert mostanában építkeztem. A megkapható állami támogatás mellett a beépítés kb 20 év alatt térül meg ...

Pillanatnyilag van jobb dolgom is, mint a tévedéseidet korrigálni, de ez mosolyra fakasztott

Figyi, döntsd már el végre, hogy akkor most legalább te magad hiszel-e a saját közeli világvége-látomásodban, vagy sem?

[alvaro]

ha tulelesrol van szo, nem erdekes, hogy rentabilis-e a dolog

[SFIJ]

Idézet: Rive - Dátum: 2005. jún. 26., vasárnap - 13:15

Pillanatnyilag van jobb dolgom is, mint a tévedéseidet korrigálni, de ez mosolyra fakasztott

fakadjál csak. kb 7-12 millió egy ilyen cucc, úgy hogy államilag 'támogatva' van.

[SFIJ]

Idézet: alvaro - Dátum: 2005. jún. 26., vasárnap - 20:46

ha tulelesrol van szo, nem erdekes, hogy rentabilis-e a dolog

persze. csak Rive arról vízionált, hogy csökkenjen a lakosság áramfogyasztása 60%-nyit, és termelje meg mindenki a saját melegvizét házilag. És akkor nem kell a második NPP.

[Rive]

Idézet: SFIJ - Dátum: 2005. jún. 26., vasárnap - 23:37

fakadjál csak. kb 7-12 millió egy ilyen cucc, úgy hogy államilag 'támogatva' van.

A valodi kerdes mellett persze most is elsiklottal. Nem is vartam mast

Nos, hiszel-e a sajat agyszulemenyedben?

[Samott]

Az nekem is feltunt, hogy minek epitkezik arra a par evre, ami a vilagvegeig meg hatra van...

Samott