Súgó
A téma zárva.
Idézet: Miki2 - Dátum: 2004. szept. 9., csütörtök - 16:55
A magas reálkamat miatt tényleg alacsony az euró árfolyama, azonban az erős forint hatása mégis pozitív (hiszen jellemzően negatív a külker-mérlegünk, vagyis többet importálunk, mint exportálunk)
Minél erősebb a forint, annál olcsóbb az import (és drágább az export)
Minél erősebb a forint, annál olcsóbb az import (és drágább az export)
Lehet, hogy rosszul fogalmaztam meg.
Közvetlenül valóban eredményezheti a mérleg javulását az erős forint. Ám picit hoszabb távon oda jut a dolog, hogy olcsóbb importálni, mint itthon megtermelni - netán exportálni. Azaz: az erős forint a hazai ipar passzivitásához vezet. Ez második körben már súlyosan rontja a mérleget. Jobban, mint amennyit rövid távon javít rajta.
A reálpiaci folyamatokba való ilyen durva beavatkozásnak nagy böjtje van. Ugyanez volt a helyzet a rendszerváltás előtt, illetve az MDF-kormány alatt: irreálisan magasan tartott forintárfolyamba fulladt a gazdaság, aminek az állapota gyengébb valutát, nagyobb inflációt igényelt volna. Utána ennek kamatostul megadtuk az árát. Ahogy mindenütt szokták.
Idézet
Az a probléma, hogy az EU elfogadta a magyar konvergenciaprogramot, melyben 4.6%-os ÁHT hiány volt engedélyezve és vállalva. Ezt az összegszerűen 1200 mrd forintot viszont már szeptember elején elértük, tehát az év végére egy negyedével több hiány várható (1200 mrd helyett 1600 mrd forint).
És még az az 1600 mrd sem lenne olan égbekiáltó, a baj inkább ott van, hogy komolytalanná válik a pénzügyi kormányzás, elveszíti a hitelét mindenki előtt. "Rendes" helyeken illik megközelíteni a célszámokat (hiány, infláció stb.). Azt az országot senki nem veszi komolyan, amely mond egy célszámot, aztán vagy a fele lesz vagy a duplájára sikerül.
És még az az 1600 mrd sem lenne olan égbekiáltó, a baj inkább ott van, hogy komolytalanná válik a pénzügyi kormányzás, elveszíti a hitelét mindenki előtt. "Rendes" helyeken illik megközelíteni a célszámokat (hiány, infláció stb.). Azt az országot senki nem veszi komolyan, amely mond egy célszámot, aztán vagy a fele lesz vagy a duplájára sikerül.
Ami itt, a topikban szóba került, az Járai felelősségének mértéke a kialakult helyzetben.
Idézet
A kormány feladata a hiánycél vállalása és teljesítése (ez látjuk, nem sikerül), az MNB feladata és felelőssége pedig a kitűzött infláció elérése (betartása). Az a helyzet, hogy a kitűzött inflációs cél teljesülni fog. Nem tudom pontosan, számszerűleg mennyi az év végére kitűzött infláció (legyen mondjuk 6%), viszont ezt csak ezen az árfolyamszinten lehet elérni. Sőt, még ezen se nagyon.
Ha tehát csökkentené a kamatot az MNB, akkor az inflációs vállalással is úgy járnánk, mint az ÁHT hiánnyal - kb. 10 évvel kitolódna az euró bevezetése. Igaz, addigra már nem is lesz EU
Ha tehát csökkentené a kamatot az MNB, akkor az inflációs vállalással is úgy járnánk, mint az ÁHT hiánnyal - kb. 10 évvel kitolódna az euró bevezetése. Igaz, addigra már nem is lesz EU
A kitűzött inflációs cél sokkal alacsonyabb kamatszint mellett is teljesülne. Járai akkora túlbiztosítással készül a legroszabb helyzetre, hogy azzal ő maga idézi elő annak bekövetkeztét
Idézet
Ez a Járaira mutogatás olyan, mintha a fizetés után részegen hazatérő férj a szesz jövedéki adójára próbálná ráfogni, miért fogyott el a pénze hazafelé jövet.
Egy a gond. Az itthoni kamatszintet semmi sem indokolja azon kívül, hogy 'így maradt'. A piac, a külföldi elemzők, szakemberek, mindenki azt várta, hogy mostanra legalább egy-másfél százalékkal kisebb lesz az alapkamat. Lényegében ugyanazon adatok alapján, amikkel J ügynök is dolgozik!
Akkor most ki a hülye? J ügynök, vagy az egész fennmaradó világ?
Mostanra már mindegy. Így utólag kénytelen vagyok úgy gondolni, hogy a forint árfolyamsávjának eltolásában csak annak mértéke volt hiba. Akkorát kellett volna, hogy 255 alá ne mehessen az euro.
Szerkesztette: Rive 2004. 09. 10. 07:12 -kor
