[Miki2]

Idézet: Samott - Dátum: 2005. szept. 30., péntek - 9:22

Hogy legyen valami jo hir is: 1110 millió euróval csökkenõ külker-hiány az elsõ hét hónapban

Samott

Ennek örülni kell, legalább addig, amíg kiderül róla, hogy ez sem igaz

[Rive]

Idézet: Miki2 - Dátum: 2005. szept. 30., péntek - 10:19

Az alacsony infláció a piacnyitás következménye és a jegybank megfontolt kamatcsökkentésének köszönhetõ.

Legelébbis azt kellene tudni, hogy az infláció nem feltétlenül negatív jelenség, illetve az alacsony infláció nem feltétlenül pozitív... A 'megfontolt kamatcsökkentés' meg a gazdaság állapotához képest irreálisan alacsony inflációt hozott, köszönni nem igazán lehet...

[zupa]

Idézet: bbence - Dátum: 2005. szept. 29., csütörtök - 18:49

Az a baj, hogy már Te is (Ti is) tényként kezelitek, hogy Magyarország lecsúszik errõl az esélyrõl. Pedig nem kéne. Azért a helyzet nem annyiban merül ki, messze nem, hogy a szocik elcseszték, pedig már megmondtál elõre. Ez nem errõl szól, hanem Magyarország jövõjérõl. Nem kéne (kár)örömködni rajta. Hanem gyorsan gondolkodni, hogy mi lehetne tenni. Mert még lehetne. Az államadósságot meg kis túlzással rövid távon figyelmen kívül lehet hagyni, nem az államadósság miatt problémáznak az Unióban.

Szia!

Hogyan kezeljük, ha nem tényként?
Olvastad az indexen megjelent cikket?
Ugyanazt játszák, mint annó Megyó + Drazsé. megvizsgáljuk lehet-e euró 2010-re. Pár hónap mulva jön a válasz, hogy leghamarabb 2011-2012. (nem fogadok, mert utálok könnyen, gyorsan sok pénzt keresni  )

Igazad van, lehetne tenni valamit. Ezt mondogatja Bokros is, de mindenki sz@rik a fejére.
Sajnos most Fletóék választást akarnak nyerni ami osztogatásból áll. Ez növeli a hiányt, ami távolabb tolja az eurót.
Amit OV mondott, az inkább csak ijesztgetés, de ha nem lesz vörösbõl narancs, akkor valóra is válhat.

Hogy hova tedd az x-edet? Ahonnan Te a legtöbbet profitálhatod a közeli, és távoli jövõben.

[SFIJ]

Idézet: Rive - Dátum: 2005. szept. 30., péntek - 8:58

Hogy is állunk azzal a bizonyos fogyasztásvezérelt gazdaságélénkítéssel (00-02), ami mellõl elmaradt a megfelelõ piacvédelem? Meg a lakosság eladósodottságával?

ez szep igy out of context. csak az a kulonbseg hogy a fogyasztasvezereltseg 2002 ota atborult import fogyasztasba. 00-02-ig szepen le volt korlatozva a 'fogyaszthatosag' a hazai termelesu javakra.

Idézet: Rive - Dátum: 2005. szept. 30., péntek - 8:58

Mindenesetre az eddigiek alapján most végre megint lesz néhány olyan évünk, amikor helyén lesz az inflációnk. Hacsak J. megint el nem kezd agyatlanul kamatot emelni... Az elõzõ nyilatkozata csak arra volt jó,hogy a bizonytalanságot növelje.

szvsz mar nem fog. tud vette, hogy a kormanyzat lemondott az evtzeden beluli eoro megvalositasrol. ha 2013-2016 kore varhato az euro, akkor eleg 2008-ban elkezdeni leszorongatni az inflat ujra. persze nem lenne jo, ha az elkovetkezo evben nem valna 2 szamjegyuve. De meg az se baj, mert akkor 2020-ra lesz euro... vagy sohanapjan. A kormanyzat semmit nem hajlando tenni az euro bevezetesert immar 3.5 eve.

zaraskent. ugy erzem 3.5 fel ev amokfutas, rossz szerkezetu gazdasagi novekedes utan (ertsd a social system marcsak sulyos hitelekbol tarthato fenn az allamilag felelotlenul gerjesztett jovedelemikaramlasok miatt) nem ildomos Orbanra mutogatni. Vagy Medgyesnek meg kellett volna mondania 2002-ben, hogy nem szandexik az euro bevezetessel erdemben foglalkozni, mert meg ugy erzi nincs itt az idelye. Ha ezt Medgyes kimondja, Jarai sem kemenykedett volna a kamatokkal. Mindazonaltal hulyeseg az, ha kiosztok az embereknek 'hangulatjaviaskent' egy rakat penzt, hogy ra egy evvel azt jol elinflaljam... na ez az igazi populizmus.

p.p.s.: felazbaltunk 4400 milliard forintot, es nem lett belole se negyes metro se pedig autopalya. es ez a legnagyobb gaz. novekedett helyette 40%-kal a szemelygepkocsi park, ami a peak oil miatt lehet, hogy nem eppen a novekedes legkivanatosabb iranya. En ma ugy latom, hogy az elovarosi kozlekedest es a vasuti szallitmanyozast kene rendbehozni, amig meg lehet. 5 ev mulva lesz $100-150 is az olaj mikozben eljutunk oda, hogy nincs a kozuti kozlekedesnek/fuvarozasnak alternativaja es az jo nagy coki lesz.

Szerkesztette: SFIJ 2005. 09. 30. 16:02 -kor

[Samott]

Idézet: SFIJ - Dátum: 2005. szept. 30., péntek - 16:31

00-02-ig szepen le volt korlatozva a 'fogyaszthatosag' a hazai termelesu javakra.

Ezt hogy csinaltak? Egyaltalan hogy lehet ilyesmit elerni?

Idézet: SFIJ - Dátum: 2005. szept. 30., péntek - 16:31

p.p.s.: felazbaltunk 4400 milliard forintot, es nem lett belole se negyes metro se pedig autopalya. es ez a legnagyobb gaz. novekedett helyette 40%-kal a szemelygepkocsi park...

Az M0 uj szakaszat, es a 4-es elkerulot atadjak november vegen... en ott lakom, tudom mennyit jelent az nekunk. A kormany/allam hogy tudta volna korlatozni a szemelygepkocsi park novekedeset? Nem lett volna botrany belole (eleg csak a regisztracios adora gondolni, micsoda hiszti volt/van miatta)?

Samott

[Miki2]

Idézet: Samott - Dátum: 2005. szept. 30., péntek - 16:50

Az M0 uj szakaszat, es a 4-es elkerulot atadjak november vegen... en ott lakom, tudom mennyit jelent az nekunk.

M0 új szakasz kb 20 km = kb 40 mrd, elkerülõ: 10-20 mrd. Van még szép számmal ilyen beruházás, de ezek a 4000 milliárdnak elenyészõ hányadát teszik ki. Ez a baj.

Szerkesztette: Miki2 2005. 09. 30. 16:03 -kor

[SFIJ]

Idézet: Rive - Dátum: 2005. szept. 30., péntek - 9:25

Legelébbis azt kellene tudni, hogy az infláció nem feltétlenül negatív jelenség, illetve az alacsony infláció nem feltétlenül pozitív... A 'megfontolt kamatcsökkentés' meg a gazdaság állapotához képest irreálisan alacsony inflációt hozott, köszönni nem igazán lehet...

megin az europaradoxon. akarunk eurot, vagy keptelenek vagyunk ra. 2002-ben egy 2006-2007-es ERMII belepes volt a terv, 2003-ra 2008, 2004-ben 2010... semmi sem tortent ok nelkul, ugyanis.

[SFIJ]

Idézet: zupa - Dátum: 2005. szept. 30., péntek - 9:56

Sajnos most Fletóék választást akarnak nyerni ami osztogatásból áll. Ez növeli a hiányt, ami távolabb tolja az eurót.
Amit OV mondott, az inkább csak ijesztgetés, de ha nem lesz vörösbõl narancs, akkor valóra is válhat.

az a budos helyzet, hogy nem ilyesztgetes. evente 50 bp-ot lenyomni a most ~7%-os hianyon egy eleg kemeny, de meg kivitelezheto terv. igy 8 ev kell a 3% alatti AHT hianyhoz.

[SFIJ]

Idézet: Samott - Dátum: 2005. szept. 30., péntek - 15:50

Ezt hogy csinaltak? Egyaltalan hogy lehet ilyesmit elerni?


Az M0 uj szakaszat, es a 4-es elkerulot atadjak november vegen... en ott lakom, tudom mennyit jelent az nekunk. A kormany/allam hogy tudta volna korlatozni a szemelygepkocsi park novekedeset? Nem lett volna botrany belole (eleg csak a regisztracios adora gondolni, micsoda hiszti volt/van miatta)?

Samott

ugy csinaltak, hogy csak abba a szektorban lehetett jelentosen koltekezni (ingatlanpiac, lakaskorszerusites) ami jelentos hazai termelest vonzott magaval.

az allam ott tudta volna korlatozni az szgk park novekedest, hogy jelentoset invesztalt volna az elovarosi kozlekedesbe es bizony ha a 2x100 napos toto program nincs, akkor nem lep fel az a kritikus jovedelemkiaramlas, ami ilyen tomeges szgk vasarlast eredmenyez...

[SFIJ]

Idézet: Miki2 - Dátum: 2005. szept. 30., péntek - 15:59

M0 új szakasz kb 20 km = kb 40 mrd, elkerülõ: 10-20 mrd. Van még szép számmal ilyen beruházás, de ezek a 4000 milliárdnak elenyészõ hányadát teszik ki. Ez a baj.

pontosan errol van szo. az autopalya fejlesztes 300 milliardja is apropenz az eltapsolt 4400 milliardhoz kepest. (~7%)

[Miki2]

Idézet: Samott - Dátum: 2005. szept. 30., péntek - 16:50

A kormany/allam hogy tudta volna korlatozni a szemelygepkocsi park novekedeset?

Például úgy, hogy nem szünteti meg a lakossági befektetések ösztönzését szolgáló adóvisszatérítést, sõt, tovább bõvíti a kört (ebben OV is ludas egyébként). Emellett energiát kellett volna fordítani, hogy akár anyagi áldozatok árán is minél több vállalat kerüljön tõzsdére, és ne a mostani 4 monopólium árfolyamnövekedésével lehessen hencegni (papás-mamás tõkepiac).

[SFIJ]

Idézet: Miki2 - Dátum: 2005. szept. 30., péntek - 16:09

Például úgy, hogy nem szünteti meg a lakossági befektetések ösztönzését szolgáló adóvisszatérítést, sõt, tovább bõvíti a kört (ebben OV is ludas egyébként). Emellett energiát kellett volna fordítani, hogy akár anyagi áldozatok árán is minél több vállalat kerüljön tõzsdére, és ne a mostani 4 monopólium árfolyamnövekedésével lehessen hencegni (papás-mamás tõkepiac).

[Miki2]

Idézet

A miniszterelnök bejelentette, hogy ötéves nyugdíjkorrekciós program indul januárban, amelynek eredményeként a nyugdíjasok évi járandósága átlagosan valamivel több mint 50 ezer forinttal nõ majd - tudósít a Magyar Rádió. Az Idõsügyi Tanácsban egyhangúlag jóváhagyott megállapodás szerint az eddig legrosszabbul járó, 1992 és 95 között nyugdíjba vonultak kapják a legnagyobb arányú emelést - közölte Gyurcsány Ferenc. Hozzátette, a tervezett változtatások között szerepel az is, hogy 2006-ban és 2007-ben tíz-tíz százalékkal emelik a saját jogú nyugdíjjal nem rendelkezõ özvegyek nyugdíját, a rokkantsági nyugdíjemelés mértéke pedig 8-10 százalékos lesz, 1991-ig visszamenõleg.

És mindezt fél évvel a választások elõtt. Mi lesz márciusban?
Forint short rulez

Már csak abban lehetne bízni, hogy Fletó csak lódít, de eddig a felét betartotta.

Szerkesztette: Miki2 2005. 09. 30. 16:45 -kor

[Miki2]

Egy másik fórumból loptam ezt a postot:

Idézet

Van mintegy 550.000 bújtatott közalkalmazottunk, pedig mindig azt fújták, hogy ennek a kommunizmussal együtt vége lesz, hát nem lett vége, hozzáteszem, hogy ehhez kb ugyanennyi segélyezett etnikum is hozzájön, az már több mint 1.000.000 , nem sok ez egy kicsit szocpolból?

[SFIJ]

Fenntarthatatlan ikerdeficites makrogazdasági pálya - OTP

A jegybank közlése szerint a banki tranzakciós átutalások . amin a 2004 elõtti módszertan alapult - lényegesen nagyobb adósságnövekedésrõl tanúskodnak, mint ami az önbevallásos módszer alapján valószínûsíthetõ. A nemzetgazdaság GDP arányos nettó külsõ adóssága az új adatok szerint folyamatosan és hosszú távon fenntarthatatlan mértékben emelkedik - állapítja meg az OTP elemzésében. A bnak szakértõje szerint ez lényegesen jobban illeszkedik az általuk érzékelt, ikerdeficit által jellemezhetõ és fenntarthatósági kockázatokkal terhelt makrogazdasági pályához, mint a korábbi adatokban tükrözõdõ, az Uniós csatlakozás óta stagnáló, enyhén csökkenõ adósságpálya.
A folyó fizetési mérleg fõ számai szerint Magyarország folyó fizetési mérlegének hiánya a revíziók után 2003-ban 6,364 millió euró volt, ami a GDP 8.9%-a (a revízió elõtti adat: 6,536 millió euró, a GDP 9.2%-a), 2004-ben 7,136 millió euró, azaz a GDP 8.7%-a (a revízió elõtti adat: 6,536 millió euró) volt.

A finanszírozás oldali számok esetében a második negyedévi adatok elsõre kedvezõtlennek tûnnek, hiszen a profitrepatriáció mértéke jelentõsen meghaladta a várt mértékét, ami hozzájárult ahhoz, hogy a nem adóssággeneráló tételek egyenlege erõsen negatívvá vált. Így a szokásosan számított FDI fedezettség a negyedévben -90% volt, míg a négy negyedéves kumulált adat 22%-ra csökkent. Amennyiben azonban a tulajdonosi hiteleket is átsoroljuk a nem adóssággeneráló tételekhez a finanszírozás lényegesen kedvezõbb képet mutat, hiszen a negyedéves FDI fedezettség mértéke 20%, a négy negyedéves gördülõ adat pedig továbbra is eléri az 50%-ot. Ez az átsorolás véleményünk szerint indokolt, hiszen a tulajdonos választását a saját tõke és a tulajdonosi hitelek között elsõsorban adózási szempontok határozzák meg, a szûk értelemben vett FDI és a tulajdonosi hitelek között közgazdasági értélemben vett különbség nagyon csekély.

A jegybank visszamenõlegesen módosította az adósságadatokat. A nemzetgazdaság GDP arányos nettó külsõ adóssága az új adatok szerint folyamatosan és hosszú távon fenntarthatatlan mértékben emelkedik. Ez lényegesen jobban illeszkedik az OTP elemzõi által érzékelt, ikerdeficit által jellemezhetõ és fenntarthatósági kockázatokkal terhelt makrogazdasági pályához, mint a korábbi adatokban tükrözõdõ, az Uniós csatlakozás óta stagnáló, enyhén csökkenõ adósságpálya.

A revíziót az tette szükségessé, hogy a jegybank által figyelt banki tranzakciós adatok gyorsabb nettó eladósodást mutatnak, mint az önbevallásos új módszertan. Ez utóbbit ugyanis több Uniós ország tapasztalatai szerint (lásd augusztusi Inflációs Jelentés) torzíthatja, ha a vállalatok . ÁFA elkerülés végett, vagy adóarbitrázs céljával - kevesebb importot vallanak be a valóságosnál. Ezt a statisztikák alátámasztani látszanak, hiszen a vállalati szektor külfölddel szembeni követelései a közgazdasági folyamatoktól elszakadó mértékû dinamikus növekedést mutattak. Ez alapján a jegybank úgy döntött, hogy az önbevallásos módszer vélelmezhetõen kevésbé megbízható, mint a tranzakciós adatok, így korrigálta a külfölddel szembeni állományi adatokat.

A jegybank egyenlõre az ellentmondást nem jelenítette meg a folyó hiányban, hanem a tévedések és kihagyások egyenlegében jelenítette meg. Az OTP szerint a valódi folyó fizetési mérleg hiányt és külsõ finanszírozási igényt a tévedések és kihagyások egyenlegével korrigált számok tükrözik. Így a külsõ egyensúlyi adat akár a GDP 1.5-2%-val is magasabb lehet a fõ számok által sugalltnál, és megközelíthetik a GDP 10%-át.
(portfolio.hu)

nahat, nahat. mindenki sikkaszt. nem lesz ennek jo vege... 

Szerkesztette: SFIJ 2005. 09. 30. 19:04 -kor

[Miki2]

Itt a jövõ évi hiányterv! 

Idézet

A ma beterjesztett jövõ évi költégvetési tervezet szerint a büdzsé hiánya 7309,1 milliárd forintos kiadási és 5775,8 milliárd forint bevételi fõösszeg egyenlegeként 1533,3 milliárd forint lesz - derül ki az Országgyûlés honlapján megjelentetett törvényjavaslatból. 
Az indoklásból kiderül, hogy a középtávú gazdaságpolitika a fokozatos növekedéssel párhzamosan az államháztartási hiány csökkentésére koncentrál, vagyis szigorú fiskális politika mellett versenyképesség és a tõkevonzó képesség növelését, az infrastrukturális háttér megerõsítését és a K+F tevékenység serkentését helyezi elõtérbe.

Szerkesztette: Miki2 2005. 09. 30. 20:30 -kor

[SFIJ]

Álvita az euróról
A szavazatvásárlásra koncentráló politikusaink a nép jogos igényeiért küzdõ, a brüsszeli zsarnokokkal is bátran szembeszálló "nemzeti ellenállás" hõseiként tetszelegnek, miközben valójában rövidlátóság és gyávaság által vezérelve az ország versenyképességét és maradék hitelességét is sikerül lerombolniuk.

Mostanában vezetõ politikusoktól többször hallhattuk: az euró nem cél, csak eszköz. Ezen lehet vitatkozni, de azt gondolom, nem ez a lényeg. Az érvelés folytatása ugyanis sokkal rázósabb: a közös valuta nyilvánvaló elõnyökkel járna ugyan az országnak (fõként gyorsabb növekedés formájában), de a mérleg másik oldalán jeletõs áldozatvállalásra lenne szükség. Ez már veszélyesebb. Hiszen milyen áldozatokról is van szó valójában? Az önálló monetáris politikát és a magas költségvetési hiányt kellene feladnunk. Azt gondolom, hogy egyikért sem lenne kár.
Az önálló monetáris politika kockázatos és költséges, az állami túlköltekezés pedig – a jelenlegi torz és pazarló struktúrában – egyre inkább a következõ generációk számlájára történõ felelõtlen ámokfutássá fajul. Vagyis nincs sok vesztenivalónk. Ráadásul az államháztartásban alkalmazott könyvelési trükkök leleplezõdése, valamint a konvergenciaígéreteket semmibe vevõ kormányzati magatartás következtében az euró bevezetésének idõzítésérõl kreált vita amúgy sem releváns, mert a 2010-es céldátum bejelentés nélkül is megsemmisült. Akkor mirõl is vitatkozunk? Vegyük észre: az euróbevezetés optimális idõzítésének felmelegített álvitája nem más, mint a strukturális reformoktól rettegõ politikusok újabb önigazolási kísérlete.

Egy PR-válasz
Nem kell hozzá sok PR-szakértelem, hogy felfedezzük a szándékot: valahogy el kell adni a választóknak a fiskális politika kudarcait. Egyre nyilvánvalóbb ugyanis, hogy ezen a téren – finoman szólva – nem sikerült elõrébb lépnünk. Kevésbé finoman: a hiánycsökkentésre vonatkozó ígéretek cinikus semmibevétele és a strukturális problémák szõnyeg alá söprése zajlik.
A deficit 2002 óta minden évben nagymértékben meghaladta a törvényben elõzetesen meghatározott mértéket. A tavalyi hiány például a tervezett 3,8 százalék helyett 6,5 százalék lett, az idei deficit is elszállni látszik, jövõre pedig – választási évrõl lévén szó – tovább fokozódnak a kockázatok.
De hogyan tálaljuk a növekvõ hiány és az euró távolodása miatt fellépõ versenyképességi hátrányról szóló történetet? A PR-válasz: csináljunk úgy, mintha a deficit lefaragása csak egy brüsszeli diktátum lenne, míg a magyar nemzet érdekei mást kívánnának. A kormány kiáll a nép mellett: jólétet, biztonságot és autópályát ígér. Ebben az ellenzék is partner. Újra elõ kell venni az euróvitát, kellõen populista tálalásban. Kérdezzük meg az embereket, mi a fontosabb: a jólét vagy az euró? A válasz kézenfekvõ. Szomorú, de megint hülyének néznek minket.

A nemzeti ellenállás hõsei
Néhány éve még szakmai vita is zajlott a témában. A gyors euróbevezetés hívei az évente körülbelül egy százalékpontnyi deficitlefaragást bõségesen megtérülõ befektetésnek tartották. Az euróhalasztás mellett érvelõ gazdaságpolitikusok – az "erõltetett" hiánycsökkentés túlzottan nagy reálgazdasági áldozataitól tartva – egy-két évvel elhúzták volna az alkalmazkodási pályát. És mi történt? A kormányzati füleknek kapóra jöttek a halogatás mellett szóló érvek, így a négy évvel ezelõtt meghirdetett 2006–2007-es céldátum fokozatosan 2010-re tolódott. Sõt: ma már 2013–2014-rõl kell beszélnünk. Vagyis a céldátum az idõ múlásával inkább távolodni látszik, mintsem közeledni. Az óvatosnak indult halogatás következménye az elõzõ választási idõszakban felduzzadt hiány igen magas szinten (a kiszervezett állami költekezést is beszámítva a GDP 8-9 százalékán) történõ beragadása lett. Évek óta mindig a huhogóknak van igazuk: a tényadatok folyamatosan a legpesszimistább várakozások beigazolódását hozták.
Mára már az egykor még a lassított euróbevezetés mellett harcoló közgazdászoknak is be kellett látniuk, hogy a felelõtlen kormányzati hozzáállás miatt a halogatás sokkal több kárt okoz az országnak, mint amennyit egy gyors bevezetés kapcsán esetlegesen veszíthettünk volna. Az állami túlköltekezés lefaragásának szükségességét szinte minden józan gondolkodó egyre világosabban látja. Elsõsorban nem az euró miatt, hanem azért, mert a mostani hiány önmagában is rontja a jövõbeli lehetõségeinket. Ez a sokak szemében egyértelmû igazság ma még tabutémának tûnik a politikai közbeszédben. A parlamentben ülõ képviselõink nem hosszabb távra szóló stratégiában, hanem négyéves ciklusokban gondolkodnak. A szavazatvásárlásra koncentráló politikusaink a nép jogos igényeiért küzdõ, a brüsszeli zsarnokokkal is bátran szembeszálló "nemzeti ellenállás" hõseiként tetszelegnek, miközben valójában rövidlátóság és gyávaság által vezérelve az ország versenyképességét és maradék hitelességét is sikerül lerombolniuk.

A brutális módszer
Mi változtathatja meg vezetõink rövid távú szempontok által vezérelt, sodródó attitûdjét? Egyik lehetõség a legalább két ciklusra "bebiztosított" kormányzás lehetne. Nyolc év alatt ugyanis nemcsak elindítani lehetne a kezdetben fájdalommal járó szerkezeti reformokat, hanem profitálni is tudnánk az eredményekbõl. A parlamenti ciklusok meghosszabbítása azonban egyelõre nem reális.
A másik lehetõség, hogy a választók kényszerítik ki a józan gondolkodást. Ettõl ma még messze vagyunk, az egyensúly mint érték meglehetõsen hátul kullog a politikai hívószavak listáján. Ez a helyzet azonban hirtelen megváltozna, ha a piacok megingása miatt a folyamatos külsõ finanszírozásra szoruló állam elõtt átmenetileg elzáródnának a ma még kimeríthetetlennek gondolt pénzcsapok, és a politikusok józan cselekvésre lennének szorítva. Nem ez a leghatékonyabb módszer a deficitprobléma kezelésére, mai szemmel viszont nemigen látok más utat. Brutálisan hangzik, de sajnos tényleg ide jutottunk: a felelõs kormányzás kikényszerítése érdekében lassan nem marad más lehetõség, mint a pénzügyi piacok összeomlása.     
Forián Szabó Gergely
a CA IB Alapkezelõ Rt. igazgatója
(Magyar Hirlap)

Szerkesztette: SFIJ 2005. 10. 01. 18:45 -kor

[Miki2]

Mintha csak én írtam volna 

[bbence]

Az a baj, hogy nem látom a kívánt eredményt (euró mihamarabbi bevezetése) egyik forgatókönyv szerint sem: 1. szocik és szadeszosék négy évig folytatják 2. OV-ék hatalomra kerülnek. Ilyen esetben nehéz a döntés, mi több: nem is lehet jó döntést hozni. Ha ez a hozzáállás nem változik májusig egy oldal részérõl sem...
Ráadásul valószínûleg nem is fog: ahogy a cikk is éritette a témát egy mondat erejéig, a választók nagyon-nagy többségét hidegen hagyja a kérdés.

Ezennel megfogadom: ha a Fidesz hihetõen deklarálja a választási programjában, hogy törekszik a minél elõbbi (2010-2011) euró-bevezetésre, és hogy ehhez kész keresztülvinni a nagy ellátórendszerek reformját, akkor rájuk szavazok. Más miatt sok értelmét nem látnám.

[Miki2]

Idézet: bbence - Dátum: 2005. okt. 1., szombat - 22:20

Ezennel megfogadom: ha a Fidesz hihetõen deklarálja a választási programjában, hogy törekszik a minél elõbbi (2010-2011) euró-bevezetésre, és hogy ehhez kész keresztülvinni a nagy ellátórendszerek reformját, akkor rájuk szavazok. Más miatt sok értelmét nem látnám.

Nem hinném, hogy hihetõen fogja deklarálni, mert választást akar nyerni, és az embereket kurvára nem érdekli az euró bevezetése. Az embereket az érdekli, hogy huszadik senkiként is hazavihetnek egy ötmilliós autót nulla befizetés mellett, és erre öt évvel ezelõtt még gondolni sem mertek. A 2010-es bevezetéshez olyan restrikciók kellenének, ami lassan felérne a Bokros-csomag hatásával. Közérthetõbben: reálbérfelezés adóemeléssel, vagy kiadáscsökkentéssel (= 20%-os munkanélküliség).