[Jim DiGriz]

Ideje volt visszajönni a szabiról, Lamex, szegény Öregördög meg Béla bátyánk tartotta a frontot mindenütt ...

[lameXpert]

Idézet: Jim DiGriz - Dátum: 2004. júl. 30., péntek - 14:44

Ideje volt visszajönni a szabiról, Lamex, szegény Öregördög meg Béla bátyánk tartotta a frontot mindenütt ...

Pedig te is itt voltál...

[Jim DiGriz]

Idézet: lameXpert - Dátum: 2004. júl. 30., péntek - 14:51

Pedig te is itt voltál...

De én mindig csak lebzselek, még a lustasági versenyre se volt erõm elmenni, nemhogy okos dolgokat beírogatni

[lameXpert]

Idézet: Jim DiGriz - Dátum: 2004. júl. 30., péntek - 14:55

De én mindig csak lebzselek, még a lustasági versenyre se volt erõm elmenni, nemhogy okos dolgokat beírogatni

Ahá élményem van. Szóval te vagy az a Lebzs Elek, akit mindenki kerget.

[Jim DiGriz]

Idézet: lameXpert - Dátum: 2004. júl. 30., péntek - 16:35

Ahá élményem van. Szóval te vagy az a Lebzs Elek, akit mindenki kerget.

Ha így volna, nem volna nehéz dolga senkinek .

[Samott]

Elsikkasztott történelemlecke

Samott

[lameXpert]

Angliában a XVII. század derekától végbement belsõ politikai és gazdasági változásokhoz (közösségi földek bekerítése és róluk a parasztok elûzése) mintegy "hozzászokott" a társadalom minden rétege a városokban és a falvakban egyaránt. Az új, gazdagodó polgárság - amely nem tûrte a feudális kötöttségeket - különösen fogékony volt az új gazdasági eszmék iránt. Ezeket Adam Smith (1723-1790) fogalmazta meg az 1776-ban megjelent A nemzetek gazdagsága (Vizsgálódás a nemzetek jólétének természetérõl és okairól) címû munkájában. E mûvel egyszersmind megszületett a közgazdaságtan mint tudomány.

[lameXpert]

INDÍTÉK: ISMERETLEN

[lameXpert]

Idézet

Fejezetek a tudomány és a technika történetébõl

Van, aki az erõt, van, aki a szépséget, van, aki az elvontat értékeli nagyra.
A történész az erõk ütközésén gondolkodik, a mûvészetbarát a kreatív alkotásokon, a filozófus, a társadalomtudós fogalmi rendszerekbe próbálja rendezni az emberi gondolkodást és cselekvést.
Napóleon a maga módján zseni volt. Picasso is. Nem is beszélve Kantról.
Aki ismer száz háborút, az igen mûvelt. Aki eligazodik a filozófiában, pszichológiában, komoly szakembernek számít. Aki jó a mûvészettörténetben, a társaság dísze lehet.

Ami szolgálatunkra van, kevésbé érdekes, mint ami eltipor, elgyönyörködtet, vagy elgondolkodtat. A technikai tudományos fejlõdés lábjegyzet a törikönyvben. vagy még az sem.

Technikai jellegû civilizációban élünk.
Jármûveket használunk, mûszálas ruhákban járunk, porított levest eszünk, gyógyszeres és sugaras kezeléseket kaphatunk, felszállunk a Holdra, tizenháromezerszer fel tudjuk robbantani a Földet, szóban-képben bármirõl informálódhatunk.

A tudományok: matematika, csillagászat, fizika, kémia, biológia, orvostudomány eredményeit egyre gyorsuló formában emeli át a technika a mindennapi alkalmazásba.

Ez a kurzus a jelenhez vezetõ tudományos-technikai út állomásairól szól.

Azokról a korokról, feltételekrõl. kölcsönhatásokról , melyek megalapozták és kifejlesztették a most-ot.

Azokról az emberekrõl, akik nemcsak kutattak, de találtak is valamit. A Nagy Egyéniségekrõl és a fontos, ámde elfelejtett láncszemekrõl.

[lameXpert]

....

Csatolt fájl:

•  Clipboard01.jpg (0byte)
  Letöltések:: 0

[lameXpert]

[lameXpert]

Bizalmatlansági indítvány

Valamennyi európai demokráciában a kormány a parlamenti többség bizalmához van kötve. Ez alól látszólag kivételt jelent három monarchia: Belgium, Hollandia és Luxemburg, ahol az alkotmányok nem szólnak a parlamenti bizalmi szavazás kérdésérõl, és a miniszterelnök és a miniszterek kinevezése és leváltása formálisan az uralkodó joga, aki azonban e jogát régóta a parlamenti többség akaratával egyezõen gyakorolja. Európában az egyetlen igazi kivétel a nem parlamentáris kormányzati formában mûködõ Svájc, ahol a törvényhozás, miután megválasztotta a végrehajtó hatalmat gyakorló Szövetségi Tanácsot, utóbb nem kezdeményezhet vele szemben bizalmatlansági szavazást. Erre még abban az esetben sincs lehetõség, ha a parlament a "kormány" egy tagjának vagy akár egészének javaslatát leszavazta.

A bizalmatlansági szavazás intézményének jogi szabályozása befolyásolja, hogy a parlament a kormányhoz képest milyen erõs. Az alkotmányok a bizalmatlansági indítványok három fajtáját ismerik:

a) az egyes kormánytagok és a testület egésze ellen (pl. Görögország, Ausztria);

b) csak a kormányfõ ellen illetve az egész kormány ellen rajta keresztül (pl. Franciaország, Olaszország, Portugália) benyújtható indítványok, és

c) az ún. konstruktív bizalmatlansági indítvány, amelynél a kormányfõ visszahívása csak az utód egyidejû megnevezésével és megválasztásával lehetséges. Ilyen szigorú szabályozás Európában csak Németországban, Spanyolországban és nálunk van.

Az elsõ esetben a kormányzati munka befolyásolása és a kormánytagok feletti parlamenti kontroll elvileg erõsebb, hiszen egyetlen, szakmailag vagy erkölcsileg alkalmatlan személytõl könnyebben hajlandó a kormánytöbbség megválni, addig a harmadik esetben a bizalmatlanság kinyilvánítása legfeljebb csak egy politikai katasztrófa elhárítására szolgáló végsõ jogi lehetõség. A konstruktív bizalmatlansági indítvány alapján a kormány megbuktatására a mintaadó Németországban mindezidáig két kísérlet történt: 1972-ben sikertelenül, 1982-ben - a kisebbik kormánypárt kiválása miatt - sikeresen.

Ugyanakkor - a tapasztalatok szerint - itt sem helyes a jogi szabályozás jelentõségét túlbecsülni, mert a politikai ésszerûség kifejezett elõírások híján is gyakran kikényszeríti a "felelõtlen" kormánypolitikusok leváltását.

A bizalmatlansági szavazással történõ kormánybuktatás egyébként a II. világháború utáni évtizedekben - néhány, politikailag egyébként sem kiegyensúlyozott országot leszámítva - kivételesnek tekinthetõ. A kormányváltozások közül átlagban csak mintegy 10% volt a parlamenti leszavazás miatti kormánycsere. Nehéz persze kimutatni, hogy egy-egy minisztercsere vagy kormányátalakítás, amelyet formális bizalmatlansági szavazás nem elõzött meg, mennyiben tudható be a nyilvános parlamenti elszámoltatásnak, és mennyiben okozta azt például a koalíciós kormányzás belsõ mûködési zavara vagy egyéb tényezõ. Ahol a társadalom erõs politikai strukturáltsága miatt a kormánykoalíció nem elég stabil (Olaszország), vagy hosszabb-rövidebb ideig kisebbségi kormányzás a jellemzõ (Dánia), gyakoribb a parlament általi kormánybuktatás.

A bizalmatlansági indítvány és a bizalmi szavazás intézményét egy 1989. májusi alkotmánymódosítás iktatta be a formálódó magyar demokratikus alkotmányos rendbe. A mindössze egy évig hatályos szabályozás szerint bizalmatlansági indítványt a képviselõk a Kormány egészével és az egyes miniszterekkel szemben egyaránt benyújthattak. Az egyes miniszterekkel szemben bizalmatlanság lehetõségét az indokolta, hogy az akkori szabályozás szerint a minisztereket is az Országgyûlés választotta, illetve mentette fel.

Az 1990. április 28-án a Magyar Demokrata Fórum és a Szabad Demokraták Szövetsége között létrejött megállapodást követõen a parlament által elfogadott alkotmánymódosítás (az 1990. évi XL. törvény) két fontos változást vezetett be: az immár nem a parlament által választott, hanem a köztársasági elnök által kinevezett miniszterekkel szemben megszüntette a bizalmatlansági indítvány lehetõségét, és német mintára bevezette Magyarországon is a konstruktív bizalmatlansági szavazás intézményét. Eszerint a képviselõk legalább egyötöde a miniszterelnökkel szemben írásban a miniszterelnöki tisztségre jelölt személy megjelölésével nyújthat be bizalmatlansági indítványt. A miniszterelnökkel szemben benyújtott bizalmatlansági indítványt a Kormánnyal szemben benyújtott bizalmatlansági indítványnak kell tekinteni. Ha az indítvány alapján az országgyûlési képviselõk többsége bizalmatlanságát fejezi ki, az új miniszterelnöknek jelölt személyt megválasztottnak kell tekinteni [Alk. 39/A. § (1) bek.].

A Kormány a parlamenti támogatás kétségessé válása esetén - a miniszterelnök útján - maga is kérhet bizalmi szavazást. Sõt azt is kérheti, hogy az általa benyújtott kiemelkedõen fontosnak ítélt elõterjesztés feletti szavazás egyben bizalmi szavazás legyen. Ha ilyen esetben az Országgyûlés nem szavaz bizalmat a Kormánynak, az köteles lemondani.

A magyar Országgyûlésben 1990 óta bizalmi, illetve bizalmatlansági szavazásra még nem került sor.

[bbence]

Idézet

It is well known that it was the U.S., and soon thereafter the Soviet Union, England, France, and China, where nuclear power was accomplished. In addition, a number of highly talented physicists of other nations contributed to the success, e.g. Germans (Hans Bethe, Felix Bloch, Otto Hahn, Rudolf Peierls), Austrians (Otto Robert Frisch, Hans Halban, Lise Meitner, Victor Weisskopf), Italians (Eduardo Amaldi, Enrico Fermi, Bruno Pontecorvo, Emilio Segré). Teller used to emphasize: - It was the work of many people. - Why are just Hungarian scientists considered to be, in some sense, "aliens"?1

The birth of a legend

- Enrico Fermi was a man with outstanding talents, he had many interests outside his own particular field. He was credited with asking famous questions. There are long preambles to Fermi's questions like this:

- The universe is vast, containing myriads of stars, many of them not unlike our Sun. Many of these stars are likely to have planets circling around them. A fair fraction of these planets will have liquid water on their surface and a gaseous atmosphere. The energy pouring down from a star will cause the synthesis of organic compounds, turning the ocean into a thin, warm soup. These chemicals will join each other to produce a self-reproducing system. The simplest living things will multiply, evolve by natural selection and become more complicated till eventually active, thinking creatures will emerge. Civilization, science, and technology will follow. Then, yearning for fresh worlds, they will travel to neighboring planets, and later to planets of nearby stars. Eventually they should spread out all over the Galaxy. These highly exceptional and talented people could hardly overlook such a beautiful place as our Earth. - "And so, " - Fermi came to his overwhelming question, - "if all this has been happening, they should have arrived here by now, so where are they ? " - It was Leo Szilard, a man with an impish sense of humor, who supplied the perfect reply to Fermi's rethoric: - "They are among us," - he said, - "but they call themselves Hungarians. "

This is Francis Crick's version of the myth.2 - A saying circulated among us that two intelligent species live on Earth: Humans and Hungarians - as Isaac Asimov recalled. Hans Bethe wondered quite "seriously" whether a brain like von Neumann's does not indicate a species superior to that of man.3 - Richard Rhodes4 has reported: - At Princeton a saying gained currency that Neumann, the youngest member of the new Institute for Advanced Studies, twenty-nine in 1933, was indeed a demigod but that he had made a thorough, detailed study of human beings and could imitate them perfectly. - The myth of the Martian origin of the Hungarian scientists who entered world history on American soil during World War II probably originated in Los Alamos. Leon Lederman, director of the Fermilab, reported possible hidden intentions5: - The production of scientists and mathematicians in the early 20th century was so prolific that many otherwise calm observers believe Budapest was settled by Martians in a plan to infiltrate and take over the planet Earth. - (See Kovács' map in this volume, p.45.) As a matter of fact, these suspicious Hungarians - Theodore von Kármán, John von Neumann, Leo Szilard - enjoyed the myth. Edward Teller became especially happy of his E.T. initials, but he complained about indiscretion, - Von Kármán must have been talking. Yankee magazine [March 1980] reported this landing in detail:

- Gabor, von Kármán, Kemeny, von Neumann, Szilard, Teller, and Wigner were born in the same quarter of Budapest. No wonder the scientists in Los Alamos accepted the idea that well over one thousand years ago a Martian spaceship crashlanded somewhere in the center of Europe. There are three firm proofs of the extraterrestrial origins of the Hungarians: they like to wander about (like gypsies radiating out from the same region). They speak an exceptionally simple and logical language which has not the slightest connection with the language of their neighbors. And they are so much smarter than the terrestrials. (In a slight Martian accent John G. Kemeny added an explanation, namely, that it is so much easier to learn reading and writing in Hungarian than in English or French, that Hungarian kids have much more time left to study mathematics.)

Valentine Telegdi recalled his youth [talk in Budapest 1989]: - For a young Hungarian abroad it may be good to hide his Hungarian descent, because if it is made known, too much will be expected of him. People will know that he is one of the Martians of exceptionally high intelligence who use that incomprehensible language. There was another profession besides science which was crowded by Hungarian talents, the cinema, - an art born from the marriage of traditional drama and modern technology.

(...)

When were the Martians teenagers?

[lameXpert]

JÉKI LÁSZLÓ KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet: Fizika a színpadon V.

Szerkesztette: lameXpert 2004. 08. 31. 19:33 -kor

[lameXpert]

Ezen a lapon mozaikszók (azaz betûszók és szóösszevonások) listája található.

[lameXpert]

A Késdobáló és a jampecek. Szubkúltúrák Sztálinvárosban

[lameXpert]

Idézet

Hello All!

Lehet, hogy már kérdezték, de nincs kedvem átböngészni az összes hozzászólást.

[lameXpert]

Unfairenheit 9/11. The lies of Michael Moore. By Christopher Hitchens

[lameXpert]

[lameXpert]

Hétköznapi életünkben a közlekedési törvények azok a szabályok, amelyek biztonságos ismerete a szó legszorosabb értelmében létfontosságú lehet a gyermekeink számára. Az iskolai oktatásban mégis sokadrangú szerepet kap ez a téma. Kétségtelen, hogy az iskolapadban ülve csak tudatosítani lehet az ismereteket, a közlekedés gyakorlatát az utakon sajátítja el az ember. Csakhogy az élõ tapasztalatok sajnos elég sok rossz példát nyújtanak, ezért a tudatos felkészülés, a kulturált közlekedés alapjainak értelmes, és a kortárscsoportban, megfelelõ irányítással történõ megismerése döntõen meghatározóvá válhat a tanulók számára.