HWSW Informatikai Kerekasztal: Filmajánló - HWSW Informatikai Kerekasztal

idézet:

---

A Keresztrõl nevezett Teréz Benedikta nõvér olyan személyiség, aki hatékony életében korunk drámáját foglalta szintézisbe.” Tíz évvel ezelõtt Kölnben többek között ezen szavak kíséretében avatta boldoggá II. János Pál pápa a filozófusból lett kármelita szerzetesnõt, polgári nevén Edith Steint (1891-1942), aki származása miatt az auschwitzi megsemmisítõ táborban lelte halálát. Nemrég a Vatikánban bejelentették, hogy a pápa szentté avatja õt.


A közelmúltban a televízióban láthattuk azt a játékfilmet, amelyet Mészáros Márta készített Edith Stein életérõl és tanúságtételérõl. Ez a mû szerepelt az 1995- ös velencei filmfesztiválon is, de nem versenyfilmként. Ennek ellenére több elismerésben részesült. Elnyerte az OCIC, a Nemzetközi Katolikus Film- és Audiovizuális Szervezet díját is.


Edith Stein személye idehaza meglehetõsen ismeretlen. Maga Mészáros Márta is így nyilatkozott a film bemutatásakor: “Azt sem tudtam, hogy ez a nõ létezett, amikor öt-hat éve egy lengyel újságban olvastam róla. A lengyelek jól ismerik és igen szeretik Boldog Edith Steint, és nem csak azért, mert Lengyelországban született, de azért is, mert a lengyel katolikus egyháznak és a lengyel pápának személyes példaképe õ. Engem az fogott meg a történetébõl, ahogyan - személyes válságain át - a lét értelmét keresi. Bár karriert csinálhatna - mint egyetemi oktató, mint tudós - nem csinál. Azt tartja, a karrier nem lehet a lét értelme. Az áldozat példája érdekli, a krisztusi lét megközelítése. Ez is lett a sorsa.”


Mészáros Márta végtelenül letisztult alkotást tár elénk, a 106 perces film jó tagolásával végig leköti a figyelmünket. A színészek kiválasztásában is igen gondosan jár el. A fõszerepet alakító román Maria Morgenstern jól oldja meg rendkívül összetett feladatát, hiszen egyidejûleg kell keménynek és nõiesnek, okosnak és engedelmesnek lennie. Az operatõr, Pjotr Szobitinski beállításai, a világítás alkalmazása szuggesztív erõvel hangsúlyozza a következetesen kiharcolt, rendkívüli tanúságtételt. A hetedik szoba a gesztusok, az arckifejezések, a belsõ történések filmje.


Pilinszky János Felelet címû versének legbelsõ szobája nem más, mint a kármelita rend megújítójának, a Teréz Benedikta nõvérnek is példaképül szolgáló Avilai Szent Teréz Belsõ várkastélyának a film címét adó hetedik lakása (szobája). Az a hely, ahol a beállott csendben meglelhetjük igazi önmagunkat, életünk célját. Edith Steint - ahogy egyik méltatója írja - megzavarhatatlan szeretetének következménye viszi a legbelsõ, a hetedik szobába. Olyan korban élt, hogy következetes földi élete csakis a ziklon gázzal telített terembe vezethetett. Az ördögi 7/b szobába.


Amikor a háború után húsz évvel Pilinszky János eljutott Oswiecimbe (Auschwitz), megdöbbentõ élményeirõl beszámolt az Új Emberben. Itt és a szomszédos Birkenauban milliók haltak meg. Név szerint csak egyetlenegy áldozatot említ: “Vigaszért erõnek erejével Edith Steint, a szentéletû apácát idézem, aki itt halt meg Oswiecimben, s itt írta utoljára e szavakat: ‘Nem panaszkodom. Az ember nem szerezheti meg a Kereszt tudományát (Scientia Crucis), csak amikor a Kereszt teljes súlyával ránehezül.’”


Mészáros Márta filmje az ész és a szív szimbiózisának megvalósulását igyekszik bemutatni, ezt ragyogtatja fel, ehhez ad bátorítást Edith Stein életének mûvészi filmrevitelével.


(Fekete Gábor)

[/quote]