az egyik leggyönyörűbb film
Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Elküldve: 2004. 02. 01. 18:42
| Idézet (*Iguana*) |
| Ennek kb. annyi köze van a bringázáshoz, mint Obersmithnek. |
Elküldve: 2004. 02. 01. 19:01
idézet:
Ezt írta bega:
Hát belenéztem ebbe a filmbe( up...Moszkva tér), valami ritka csúnyán beszélnek benne.Ilyet főmúsoridőben! És pont a Duna TV-n. :o[/quote]
nekem meg kifejezetten tetszett a film... vegre nem a szokasos "magyarfilm" szereposztas volt foszerepben buci val vagy eppen Bajor muveszurral..
a nyelvezete nehol eros volt, de a film fiatalokrol szol, es hat minek alszenteskedjunk...
Elküldve: 2004. 02. 01. 19:05
idézet:
Az elmegyógyintézet pszichiátere kiharcolja, hogy négy betegét elvihesse egy baseball meccsre. Útközben azonban balesetet szenved, s betegei magukra maradnak kint a szabadban, ahol több mint tíz éve nem jártak. Helyzetük reménytelen, mert míg Albert képtelen feldolgozni a látottakat és Bill a legelképesztőbb dolgokat is képes elhitetni a többiekkel, addig Henry az összes szemetet felszedné az utcán, Jack profétikus kinyilatkoztatásaira pedig még nem készült fel a város. A négy beteg összefog és eltűnt dokijuk után erednek...[/quote]
Nagyon jo film, ki ne hagyjatok!
Samott
Elküldve: 2004. 02. 01. 20:10
Elküldve: 2004. 02. 01. 20:28
Elküldve: 2004. 02. 02. 20:33
Elküldve: 2004. 02. 02. 21:27
Elküldve: 2004. 02. 02. 21:32
idézet:
Ezt írta fiola:
nekem meg kifejezetten tetszett a film... vegre nem a szokasos "magyarfilm" szereposztas volt foszerepben buci val vagy eppen Bajor muveszurral..
a nyelvezete nehol eros volt, de a film fiatalokrol szol, es hat minek alszenteskedjunk...[/quote]
Én sem mondtam, hogy rossz film, mivel nem néztem meg, így nem nagyon minősíthetem.Sajna már régóta ment, amikor bekapcsoltam a TV-t és belenéztem, és hát valóban elég erős nyelvezettel rendelkezett, úgyhogy inkább nyomtam a COD-ot multiban!
![]()
Elküldve: 2004. 02. 03. 17:13
idézet:
![]()
Chérie – ikke Cherry
Marilyn Monroe var efterhånden tæt på de 30, da hun indspillede Bus Stop, og hun virker også mere moden end i mange af hendes tidligere film. Hun får tilmed lov til at tale med en dreven southern accent, hvilket hun slipper overraskende godt fra. Rollen som servitrice-sangerinden Cherie, der drømmer om at blive opdaget i Hollywood, passer fint sammen med hendes andre film og lignende roller. Cherie har hjertet på rette sted, men hun har været lidt uheldig, hun er naiv og tilmed billig og usikker, men man holder af hende alligevel. Det samme kan desværre ikke siges om hendes medspiller, der har fået den utaknemmelige opgave at spille en så øretæveindbydende rolle, at han næsten stjæler billede fra Monroe. Og det er ikke nemt....
Fluen i suppen
Bo Decker er lige blevet 21 år. Han er fra Montana – helt deroppe hvor civilisationen tilsyneladende har sat sin grænse, lige præcis foran Bo Deckers hoveddør. Desværre for alle os tager den anstrengende yngling til Phoenix, Arizona for at deltage i en rodeo-tournering og udsætter dermed storbyen for sin grisestaldsmanerer. Det skal muligvis være sjovt, at idioten render rundt og hyler og skriger og generelt opfører sig som en uopdragen 4-årig, men det er til at græde over. Naturligvis falder tumpen for Cherie, og hun kan da også lide ham en smule, indtil skrigeungen begynder at tale om ægteskab, så mister hun interessen, men Bo Decker er en sand uciviliseret mand, så han er da ligeglad med, hvad hun vil.
Skal ses for Monroe
Der går 70 minutter før nogen smækker knægten et par flade, og derefter bliver filmen pludselig ganske tålelig, for selvfølgelig er Bo Decker en fin fyr, han skulle bare lige have banket nogle manerer på plads. Bus Stop er bestemt også en sød romantisk og småskæv historie, og havde Don Murray, der spiller Bo Decker, nedspillet rollen i stedet for at overdrive den, så havde historien været mere udholdelig, for moralen fejler naturligvis ikke noget. Og både bi-rollerne og specielt handlingen er underholdende.
Bus Stop er ikke en af Monroes bedste film. Hun yder en glimrende præstation som den 'forfulgte' Cherie. Hun spiller troværdigt kombinationen af kikset sangerinde, ambitiøs bondetøs og kærlighedshungrende hverdagskvinde. En spændende rolle, i mindre spændende selskab. [/quote]
Elküldve: 2004. 02. 04. 22:47
Elküldve: 2004. 02. 04. 23:24
Elküldve: 2004. 02. 05. 00:13
Elküldve: 2004. 02. 05. 17:08
Elküldve: 2004. 02. 08. 17:06
idézet:
Keresd a nőt!
A mozi megalapítása óta pofátlanul két-három hőstípussal operál. Stan és Pan, A Jó, a Rossz és a Csúf. Ha istentelenül nagy művész valaki, néha négy is összejöhet (A szakács, a tolvaj, a feleség és a szeretője). A hét szamuráj csak egy számszaki hiba, hogy a Sivatagi 13-akról és a 101 kiskutyáról, akik ráadásul tök egyformák, most ne is ejtsünk szót.
Vannak nehézfiúk és könnyű nőcskék, a többi mind balfácán. Mi lenne más, ha egyszer moziban keres magának nőt. Tűt a bozontos sündisznón. Azért az e helyt megkívántnál hosszasabb előfutam, mert nem kenyerem az ordenáré tónus, de végre is csak ki kell köhögni, hogy vizsgált művünk protagonistája kimeríti a balfácán egy minősített esetének, a balfasznak összes köteles ismérvét.
Azzal nyit, no jó, némi általános szerencsétlenkedés, bemelegítő futam után, hogy jól becsípi azt a bal pöcsit. Saját nadrágjának cipzárjába, a marha, mert még ha máshová, de nem. E fájdalmas afféron aztán lehet igencsak röhögni, s kinek ez bejön, álmai filmjére tévedt. Mármost felületes ítélkezés lenne kijelenteni, hogy szimpla malackodással állunk szemben.
Mert mi van, ha az alkotók konkrét művészek, akik, mint más az erotikát, az erőszakot, bármit csak jelként, csak eszközként használnak. Hogyan lássunk a desifrírozáshoz? Milyen fogódzóra tapinthat tétova kezünk? Ki hozza át az üzenetet, és miért éppen a fogában tartva? Mije áll égnek az embernek, mikor a művésznő haja, és mitől? Neki mitől? Mit látunk, kétségtelen műalkotás tehát, titkai közül a fontosabbakat magának mégis megtartó mű, mit megfejtenünk márpedig muszáj.
Különben a hajunkra kenhetjük az egészet.[/quote]
Elküldve: 2004. 02. 08. 22:06
idézet:
Ezt írta lameXpert:
...A szakács, a tolvaj, a feleség és a szeretője...[/quote]
Ajjaj... a kis kedvencem...
Elküldve: 2004. 02. 12. 00:38
Elküldve: 2004. 02. 21. 08:53
idézet:
Két olyan emberről szól a történet, akik soha sem jönnek rá, miért ölik meg őket, s hogy ez mennyire mulatságos. Belekeveredtek egy történetbe, mely számukra éppolyan rejtélyes, mint a nézőnek. Két lóti-futi mellékszereplő, akik parancsra főszerepre kényszerülnek. Hamlet királyfi áruló barátai. Kockáznak, fülelnek, túllihegik a parancsokat. Ármány, szerelem, összeesküvés, bosszú és gyors halál, s ők semmit sem értenek az egészből... Tom Stoppard, a neves színműíró első filmjében saját darabját dolgozta át a filmvászonra. Shakespeare Hamletjének sajátos parafrázisában a darab két gyászos végű mellékfiguráját állítja a középpontba, miközben az eredeti dráma főalakjai csak a háttérben jelennek meg. A film 1990-ben elnyerte a velencei fesztivál nagydíját, az Arany Oroszlánt.[/quote]
Es egy masik, mostanaban jelent meg DVD-n: [url="http://"http://us.imdb.com/title/tt0078084/"]Picasso kalandjai[/url]
![]()
idézet:
Vannak filmek, melyeket, ha szóba kerülnek, még évek múltán is egymást túlharsogva idéznek egy-egy társaság tagjai. Ilyen film a Picasso kalandjai. Ez a svéd stáb egyszeri és megismételhetetlen fergeteges komédiája. Picasso élete itt csak "alibi", nem életrajzi filmről van szó, sokkal inkább egy életszemlélet megjelenítéséről. Átlag félpercenként robban egy geg. Gösta Ekman és társai a nagy, klasszikus vígjátékok szellemében komédiáznak, igazi clownhoz méltóan. Az egész film egy abszurd vígjáték, burleszk a XX. századi párizsi művészvilágról. Itt minden előfordulhat, a dadaisták cikizik az avantgarde művészeit, a szürrealisták álmodoznak, a képzőművészeti felvételi Spanyolország andalúziai sziklás tájain zajlik, s "Pablo, tu es genial!"[/quote]
Samott
Elküldve: 2004. 02. 21. 14:12
Elküldve: 2004. 02. 21. 16:52
idézet:
Ezt írta Ghilette:
Szerintem naggggyon jók, a Portugált már vagy ötször láttam. Sajna nincs dvd/divx/ verzió tudtommal...Ha tudtok róla, érdekelne...[/quote]
A Duna TV adta, es egy baratom felvette... mero veletlensegbol itt figyel a vinyomon, 1CD, divxHa esetleg erdekel...
Samott
Elküldve: 2004. 02. 22. 16:01
idézet:
A hamburgi Művész Színház társulatának tehetséges, de jelentéktelen külsejű színészét, Hendrik Höfgent mérhetetlen becsvágy fűti. A baloldali gondolkodású Otto Ulrichsszal totális színházat szerveznek a munkások számára. Baloldalisága és művészi féltékenysége miatt Höfgen összeütközésbe kerül a húszas évek forrongó változásainak másik jellegzetes típusával, a színház ugyancsak tehetséges színészével, Miklasszal, aki a nemzetiszocialistáktól várja Németország megújulását. Höfgen öntudatlanul ráérez érvényesülése egyik lehetőségére, mikor megismerkedik a nagypolgári családból származó szép és elegáns Barbara Brucknerrel. Összeházasodnak, s Barbara segíti őt az előrejutásban. A Berlini Állami Színházban kap szerződést, ahol végre eljátszhatja álmai szerepét, Mephistót Goethe Faustjában. Ezzel megkezdődik feltartóztathatatlan karrierje, épp az idő tájt, amikor a nemzetiszocialista párt hatalomra kerül... 1982. Oscar-díj, 1981. Cannes: A legjobb forgatókönyv díja, FIPRESCI-díj[/quote]
Samott