[BoGab]

Idézet: Carmaged - Dátum: 2011. 04. 22. 14:11

Először azt olvastam: Mikulásgátló. Végülis, annak sincs kevesebb értelme, mint a topicnak.

Az gátolja a mikulást, hogy lejusson a gyíkemberekhez.

[Carmaged]

Idézet: BoGab - Dátum: 2011. 04. 22. 14:13

Az gátolja a mikulást, hogy lejusson a gyíkemberekhez.

A sarkkörön túl, Olaszországban?

[Eleanor]

Repülés Új Franciaországba

Holdtölte volt, az ég felhőtlen, s esti kilencet ütött az óra, amikor Párizs környékéről, Clamart-ból visszatérve (ahol a helység ura, ifjabb Cuigy úr több barátommal együtt vendégül látott), útközben azokkal a változatos gondolatokkal szórakoztunk, melyeket ez a sáfránygolyóbis ébresztett bennünk. Így aztán szemünket e nagy csillagra függesztve, egyikünk afféle égi nyílásnak vélte, melyen át az üdvözült lelkek dicsőségét láthatjuk; a másik meg, hitelt adva régi meséknek, úgy képzelte, hogy Bacchus talán éppen ott tartja égi kocsmáját, s a teliholdat rakta ki cégérül; egy harmadik meg azon erősködött, hogy rézkorong ez, melyen Diana Apolló gallérjait vasalja; egy negyedik úgy vélte, hogy az ott maga a nap, mely este, levetve sugarait, egy lyukon át figyeli, mit csinálnak a világon, mikor ő távol van.

— Én pedig — mondom nekik —, aki szintén csatlakozni akarok lelkességtekhez, azt hiszem, s ez nem afféle csattanós elmejáték, amilyenekkel ti az idő múlását siettetitek, hogy a hold maga is világ,1 akárcsak a miénk, amely amannak a holdja. —

Néhány társam nagy mulatsággal hallgatta szavaimat.

— Talán — mondtam — most a holdban is kinevetnek valakit, mert azt állítja, hogy a mi glóbusunk is világ. —

De hiába bizonygattam, hogy Püthagorasz, Epikurosz, Démokritosz, s napjainkban Kopernikusz és Kepler is hasonló véleményen van, csak még jobban hahotáztak.

De ez a gondolatom, melynek merészsége nagyon is megfelelt kedélyállapotomnak s amelyet az ellenvetések csak megerősítettek, végül olyan mélyen belém fészkelődött, hogy ezer meghatározást is találtam a holdról, melyeket aztán utunk végeztéig sorjában elmondtam; s mivel ezt a furcsa elképzelésemet szinte komoly érvekkel bizonygattam, végül már magam is közel voltam ahhoz, hogy elhiggyem, mikor aztán valami csoda vagy véletlen, a Gondviselés, a jószerencse vagy valami más, amit talán látomásnak, elképzelésnek, agyrémnek vagy bolondságnak tartanak, végre megadta azt az alkalmat, amelyről most szólni fogok.

Hazaérve felmentem a szobámba, s egy nyitott könyvet találtam az asztalomon; nem én tettem oda. Cardano2 műve volt. Nem akartam elolvasni, de szemem önkéntelenül is megakadt egy történeten: a filozófus itt arról beszél, hogy miközben egy este gyertyafénynél dolgozott, a zárt ajtón át két magas aggastyán lépett a szobájába, kérdéseire elmondták, hogy holdlakók, s máris eltűntek.

Nagyon csodálkoztam, hogy a könyv csak úgy a maga erejéből az asztalomra került, s éppen abban az időben és azon a lapon kinyitva; isteni sugallatnak tartottam a véletlenek e láncolatát, s úgy véltem, fel kell világosítanom az embereket, hogy a hold szintén világ.

— Hát nem? — töprengtem magamban. — Hiszen miután egész nap erről a dologról beszéltünk, ez a könyv, az egyetlen talán, amely ilyen sajátos módon szól erről a tárgyról, könyvtáramból asztalomra repül, értelmes lénnyé változik, és éppen e csodálatos kaland történeténél nyílik ki; szememet meg mintha valami külső erő vonzotta volna oda, hogy elmémben gondolatok, akaratomban pedig új szándékok ébredjenek! … Nyilvánvaló — folytattam —, hogy az a két aggastyán, aki e nagy férfinak megjelent, most idehozta az én könyvemet is, s ők nyitották ki ezen az oldalon, csak azért, hogy megtakarítsák egy új nyilatkozat fáradságát. —

— De — tettem hozzá —, csak akkor tudom megvilágítani e kétségemet, ha magam is felmegyek oda. —

— Miért is ne? — bátorítottam magamat. — Annak idején Prométheusz is felment az égbe, hogy elragadja a tüzet. Miért ne tehetném meg én is? miért ne remélhetném, hogy nékem is sikerül? —

E hetvenkedést, amelyet valami lázroham megnyilvánulásának tarthatnak, csakhamar az a reménység követte, hogy meg is valósíthatom ezt a szép útitervemet: hogy a végére járjak, bezárkóztam egy elég távol fekvő vidéki házba, ahol, miután sokáig eltűnődtem a célomnak megfelelő eszközökről, a következő módon igyekeztem az égbe jutni.

Rengeteg harmattal töltött fiolát aggattam a testemre, s amikor a nap sugarai már erősen tüzeltek, a meleg, akárcsak a vastag felhőket, az ég felé vonzotta őket, s csakhamar olyan magasra emelkedtem, hogy máris túljutottam a középső rétegen.3 De mivel a vonzás túlságosan erős volt, s nem a hold felé közeledtem, ahogy pedig szándékomban volt, hanem, amint láttam, egyre távolabb kerülök tőle, több fiolát eltörtem, míg csak azt nem éreztem, hogy súlyom erősebb a vonzásnál, s megint a föld felé szállok.
Nem is tévedtem, mert csakhamar földet értem, s ha a levegőben töltött órákat számítom, éjfél felé járhatott az idő. Mégis azt kellett látnom, hogy a nap akkor érte el a horizont legmagasabb pontját, vagyis, hogy dél van. Gondolhatják, mennyire meglepődtem: olyan nagyon, hogy nem tudva minek tulajdonítsam ezt a csodát, arcátlanul azt képzeltem, hogy merészségemet látva Isten másodszor is az égre akasztotta a Napot,4 mivel meg akarta világítani e hősi vállalkozásomat.

Csodálkozásomat még az is növelte, hogy nem ismertem a vidéket, ahol voltam, pedig, úgy véltem, egyenesen szálltam felfelé, s most ugyanazon a helyen kell lennem, ahonnan elindultam. Magamon hagyva felszerelésemet egy kunyhó felé igyekeztem, mert ott füstöt láttam; de amikor már csak egy pisztolylövésnyire voltam tőle, azon veszem magam észre, hogy egy sereg mezítelen ember fog körül.

[Dextrose]

Csak érdekességképp.

Korábbi szerkesztőségem és kutató-helyiségem:







Ez egyben munkahelyem is volt, de mivel a főnököm is nyitott volt a tema iránt, így használhattam amolyan kutatóhelyiségként is.

Szerkesztette: Dextrose 2011. 04. 22. 13:26 -kor

[Gabibácsi]

Idézet: Jahno - Dátum: 2011. 04. 22. 13:25

Ehhh, pedig előbb írtam levelet. Így szerintem sztornó, ennyi erővel a Bükkben is kereshetnénk, igaz ott kicsit mélyebbre kell menni, de rendes emlős birodalmakba lehetne jutni, csak szintén nagyon jól álcázzák, szinte lehetetlen megtalálni.

emlős birodalmakba szívesen mennék, csak jó nagy emlői legyenek a birodalmi lányoknak

[Gabibácsi]

Idézet: Dextrose - Dátum: 2011. 04. 22. 13:21

A Mount Epomeo egy feltételezett bejárat. Tudni kell róluk, hogy rendkívül jol vannak álcázva. Remélem senki sem olyan naív, hogy azt hiszi ezeket felfedik a föld alatt lakók.

VISZONT

Nagy erőfeszítések árán valószínüleg meg lehet találni. De émn ugy gondolom, hogy az olasz bejárat gyíkemberekhez vezet mint a télosziakhoz. Ami rejt némi veszélyeket magában.

Természetesen az expedíció nem lehetetlen.

KÉP:

http://www.isoladisc...onte-Epomeo.jpg

nem kell ezt keresni bazze

[Jahno]

Idézet: Gabibácsi - Dátum: 2011. 04. 22. 15:21

http://www.isoladisc...onte-Epomeo.jpg

nem kell ezt keresni bazze

Ááááker, ott a bejárat. Milyen jól álcázták, de én megtaláltam:

 bejarat2.JPG (34,23K)
Letöltések:: 18

[Eleanor]

A Föld forgásáról

Este, amikor már az ágyba készülődtem, a szobámba lépett és így szólt:

— Nem zavarnám meg nyugalmában, ha nem gondolnám, hogy aki fél nap alatt ilyen nagy utat tud megtenni, ahhoz is ért, hogy egyhamar ne fáradjon el. Még nem is mondtam tette hozzá —, milyen mulatságos vitám volt önnel kapcsolatban a mi jezsuita atyáinkkal? Váltig erősködnek, hogy ön varázsló; s legfeljebb azt a kegyet érheti el náluk, hogy csupán szélhámosnak tartsák. S valóban, az a mozgás, amely ön szerint a föld sajátja, elég kényes paradoxon; ami meg engem illet, hogy őszintén szóljak, én azért nem osztom a véleményét, mivel, ha csak tegnap indult is Párizsból, a föld mozgása nélkül is ideérkezhetett; mert ha önt a nap mozgatta, flaskók segítségével, nem hozhatta-e mindjárt ide, hiszen Ptolemaiosz7 és a modern filozófusok szerint éppen azt a kerülőt futja meg, amelyet ön a földnek tulajdonít? Aztán hogyan képzeli ön, hogy a nap mozdulatlan, mikor pedig látjuk a járását? és mi a valószínűsége annak, hogy a föld ilyen gyorsan forog, amikor szilárdnak érezzük a lábunk alatt? —

— Uram — válaszoltam néki —, nagyjából elmondom azokat az okokat, amelyek erre az ítéletre késztetnek. Először is, maga a józan ész sugallja nékünk, hogy a nap a világmindenség középpontjában helyezkedett el, hiszen minden természetes testnek szüksége van erre az alapvető tűzre; éppen azért lakik e birodalom szívében, hogy gyorsan kielégíthesse bármelyik rész szükségletét, amint a nemzések kiváltó oka is mindig a test középpontjában van elhelyezve, hogy hatása egyenletesen és könnyebben érvényesüljön; a bölcs természet is így helyezte el a nemzőszerveket az emberben, a magházat az alma közepén, a magokat a gyümölcs belsejében; így védi a hagyma százszorosan rétegződő héjával azt az értékes csírát, amelyből tízmillió új hagyma meríti lényegét. Mivel pedig ez az alma parányi, önmagában zárt mindenség, magháza is melegebb többi részénél, ez az ő napja, amelyből a glóbusát fenntartó meleg kisugárzik; s a csíra, e vélekedés szerint, a kis világ kicsiny napja, amely e kis tömeg éltető sóit melengeti és táplálja.

Mindezt feltételezve tehát azt mondom, hogy szüksége lévén fényre és hőre, valamint e nagy tűz hatására, a föld önmaga körül forog, hogy minden porcikája egyenletesen részesüljön e létét fenntartó erőben. Éppen olyan nevetséges volna azt hinni, hogy e hatalmas fénylő test egy számára jelentéktelen pont körül forog, mint arra gondolni, hogy, amikor pacsirtát sütünk, a kemencét forgassuk körülötte. Más szóval, ha a napnak tulajdonítjuk ezt a fáradságot, mindjárt azt is képzelhetjük, hogy az orvostudománynak van szüksége a betegre; hogy az erősnek kell meghajolni a gyenge előtt, s a nagynak a kicsit szolgálni; s hogy nem a hajó cirkál egy tartomány partja mellett, hanem a tartományt kéne mozgatni a hajó körül.

Ha pedig csak nehezen tudja megérteni, hogy mozoghat egy ilyen súlyos tömeg, vajon, s erre feleljen, kérem, könnyebbek-e a csillagok és az egek, melyeket pedig olyan szilárdnak vél? Mivel tudjuk, hogy a föld kerek, még mindig egyszerűbb, ha formájából a mozgására is következtetünk. De az eget miért vélnénk gömbölyűnek, hiszen ezt semmiképp sem állíthatjuk, márpedig, ha nem ez a formája, biztos, hogy nem tud mozogni. Nem is az önök excentrikus és koncentrikus köreit vagy epiciklusait kifogásolom;8 mindezt csak zavarosan tudná megmagyarázni, és az én rendszeremben nincs is erről szó. Inkább beszéljünk e mozgás természetes okairól.

Önök arra a feltételezésre kényszerülnek, hogy glóbusaikat valami szellemi erő mozgatja és irányítja. De én nem akarom megzavarni a Legfőbb Lény nyugalmát, mivel ő nyilván tökéletesnek alkotta a természetet, s bölcsessége csakis olyan módon fejezhette be e művét, hogy ami hibátlan az egyik dologban, nem lehet hiányos a másikban; én azt mondom tehát, hogy magában a földben találom meg azokat az erőket, amelyek mozgatják. Azt mondom, hogy a nap hatékony sugarai körforgásuk során a földhöz érnek és megmozgatják, ahogy mi is megmozgatunk egy golyót, ha a kezünkkel ütögetjük; másrészt, a nap felé eső oldalán, állandó gőzölgések szállnak fel a föld mélyéből, a középrétegben a hideg visszaveri őket, s ezek, rézsút csapódva a földre, körforgást adnak néki.

A két további mozgás magyarázata még kevésbé bonyolult, mert szíveskedjék csak figyelembe venni, hogy…

Az alkirály most félbeszakított:

— Ne fáradjon — mondta —, én is olvastam Gassendi néhány könyvét ezekről a kérdésekről; viszont arra kérem, hallgassa meg, mit felelt egyszer nékem az egyik atya, aki az ön véleménye mellett tört lándzsát:

„Én is azt gondolom — mondta —, hogy a föld forog, de nem abból az okból, amelyre Kopernikusz hivatkozik, hanem mivelhogy a pokol tüze, mint a Szentírásból tudjuk, a föld középpontjában lévén, a kárhozottak, a lángok hevétől menekülve, a boltozat felé igyekeznek, s így megforgatják a földet, ahogy a kutya, forgatja a kereket, ha bele van zárva s szaladni kezd.” —

Egy ideig közös erővel méltattuk ezt a gondolatot, a jó atya buzgalmának szép bizonyítékát; végül az alkirály azt mondta, hogy nagyon csodálkozik, miért fogadták el általában Ptolemaiosz rendszerét, mikor pedig olyan kevéssé valószínű.

— Uram — feleltem —, a legtöbb ember érzékei szerint ítél, és szeme tapasztalásának hisz; és ahogy az utazó, kinek hajója a part mellett cirkál, azt hiszi, hogy nem ő mozdul, hanem a part halad, az emberek is az ég körül forognak a földdel együtt, de azt hiszik, hogy az ég forog körülöttük. Tegye hozzá a földi lények mérhetetlen gőgjét, s azt a meggyőződését, hogy a természet csakis érettük van; ezt a miénknél négyszázharmincnégyszer9 nagyobb égitestet, mert érlelni kellett a mi naspolyáinkat és megnöveszteni a mi káposztáinkat? Én távolról sem osztom arcátlanságukat, hanem azt hiszem, hogy a bolygók a nap körül keringő világok, s hogy az állócsillagok szintén napok, melyeknek vannak bolygói, vagyis világai, csak nem látjuk őket, részben parányi voltuk miatt, de azért sem, mivel kölcsönzött fényük nem juthat el hozzánk. Mert hogyan is vélhetjük jóhiszeműen, hogy ezek a tágas glóbusok puszta síkságok csupán, a miénket viszont, csak mert mi görnyedünk itt egy tucatnyi csirkefogó dicsőségére, azért alkották, hogy valamennyinek parancsoljon? Hogyant mivel a nap segítségével mérjük napjainkat és éveinket, ez mindjárt azt jelentené, hogy csakis azért teremtették, hogy ne menjünk. fejjel a falnak?10 Nem, nem, ha ez a látható Isten világít is az embereknek, csak véletlenül teszi, ahogy a király fáklyája is véletlenül világít a teherhordónak, aki áthalad az úton.

— De — felelte az alkirály —, ha igaz, amit ön mond, s minden állócsillag egyben nap is, ebből az is következnék, hogy a világ végtelen, mivel azok a népek, amelyek az ön által napnak vélt állócsillag körül mozgó világon laknak, minden valószínűség szerint újabb állócsillagokat fedeznek fel maguk felett, olyanokat, melyeket mi már nem láthatunk, s ez örökké így is folytatódnék.

— Ebben egy pillanatig se kételkedjék — mondtam néki. —

Ha Isten meg tudta teremteni a halhatatlan lelket, végtelen világot is teremthetett, mivel az öröklét korlátlan időtartam, s a végtelen határtalan kiterjedés. És ha azt gondolnánk, hogy a világ nem végtelen, Isten maga is véges volna, mert ahol semmi nincs, ő maga sem létezhetne, és nem is növelhetné a világ nagyságát, anélkül, hogy a maga kiterjedését is ne fokozná, vagyis ott is létezhetne, ahol előzőleg még nem volt.

Azt kell tehát hinnünk, hogy miként most látjuk a Saturnust vagy a Juppitert, ha egyiken vagy a másikon volnánk, sok olyan világot fedeznénk fel, amelyeket innen nem veszünk észre, s hogy a mindenség öröktől fogva így is van felépítve. —

— Nemesi szavamra! — vágott vissza az alkirály — hiába magyarázza, sehogy sem tudom megérteni ezt a végtelent.

— Nos, akkor azt mondja meg — folytattam érvelésemet —, hogy érti-e azt a semmit, ami a világon túl van. De nem is értheti. Mert ha erre a semmire gondol, legalábbis valami szélnek vagy levegőnek képzeli, s ez már valami, de ha a végtelent általában nem is érti, legalább részeiben felfoghatja, mivel a látható földön, levegőn és tűzön túl már nem nehéz más földet és más levegőt elképzelni. A végtelen pedig nem más, mint mindezek határtalan szövedéke. Ha pedig azt kérdi tőlem, hogyan alkották mindezeket a világokat, mert hiszen a Szentírás csak egyről szól, arról, amelyet Isten teremtett, azt felelem, azért szól csak a miénkről, mert ez az egyetlen, melyet Isten a maga kezével óhajtott megalkotni, viszont a többi, amelyeket látunk, vagy amelyek, a végtelen azúrjában lebegve, számunkra láthatatlanok, az önmagukat megtisztító Napok habképződményei csupán. Mert hogyan maradhatnának meg ezek a hatalmas tüzek, ha nem kapcsolódnának valami anyaghoz, amely táplálja őket?

— Mert ahogy a tűz is messze veti magától a hamut, mely fojtogatja; ahogy a kohóban nemesedő arany is egyre jobban kiválik a kőzetből, mely finomságát megrontotta, s szívünk is öklendezéssel menekszik az emészthetetlen nedvektől, amelyek megtámadták; így szabadulnak e Napok is, és így tisztulnak annak az anyagnak az üledékétől, mely tüzüket táplálja. De ha már teljesen felemésztették az őket tápláló anyagot, akkor biztos lehet abban, hogy új táplálékot keresve mindenfelé szétszóródnak, s azokhoz a világokhoz kapcsolódnak, melyeket régebben ők maguk alkottak, elsősorban azokhoz, melyek legközelebb lesznek hozzájuk; s akkor e nagy tüzek, akárcsak annak előtte, megint felkavarják az összes testeket, és minden irányban szétdobják őket, majd lassanként megtisztulva, azoknak az új kis világoknak napjává válnak, amelyeket égboltjukból kilökve ők maguk nemzettek. A püthagoreánusok nyilván ezért jósoltak általános világégést.

— Mindez nem is nevetséges képzelődés; Új Franciaország, ahol most vagyunk, egymagában is meggyőző példával szolgálhat. Ez a hatalmas amerikai kontinens földünk felét teszi ki, s bár elődeink ezerszer is bejárták az óceánt, eddig még sosem fedezték fel; még pedig azért nem, mivel nem is volt itt, akárcsak az a sok sziget, félsziget és hegység, amely csak akkor emelkedett, amikor a megtisztuló Nap már elég messze lökte a maga rozsdáit, s ezek már elég súlyos csomókba sűrűsödtek, hogy a világunk középpontja magához vonzza őket, akár apránként kis részletekben, akár egyszerre és egy tömegben. Ez cseppet sem értelmetlen vélekedés, s maga Szent Ágoston is helyeselte volna, ha ezt az országot az ő korában fedezik fel; ugyanis e kimagasló személyiség, kinek szellemét a Szentírás világította meg, azt állítja, hogy a föld az ő idejében még lapos volt, akárcsak egy kemence, és a víz felszínén úszott, mint egy kettészelt narancs. De ha egyszer Franciaországban tisztelhetem, egy kitűnő távcső segítségével megmutatom önnek, hogy ami innen foltnak látszik, tulajdonképpen alakuló világok sorozata.11

E beszéd végeztével már csaknem lecsukódott a szemem, s ez arra bírta az alkirályt, hogy magamra hagyjon. Másnap és a következő napokon hasonló beszélgetéseket folytattunk. De mivel, nem sokkal később, az államügyek bonyodalmai megakasztották filozofálásunkat, megint csak holdbéli utazásom tervére adtam a fejemet.

[gxa]

Idézet

in the year of 1974, three astronauts who were circling the Earth reported a type of radiation, or a type of unknown energy, unsuspected by official science. Obviously, since 1962, specifically since the 4th of February of that year, our planet Earth, and in general, the whole solar system, has been on the verge of entering the rings of Alcyone ... These rings extend for some light years; they are instantly enormous. Nevertheless, at any given moment, our solar system will enter Alcyone’s rings.

Ez valszeg a Skylab-4 lesz, mert a Szojuzok kétszemélyesek voltak. Viszont akkor a NASA archívumában utána tudsz nézni. Úgyhogy érdekelnének a részletek: milyen sugárzás, melyik műszerrel, hogyan?

[gxa]

Idézet: Dextrose - Dátum: 2011. 04. 22. 08:16

Nem ugy volt mint most!

Egyebkent kitaláltam nektek gy feladatot, ha tényleg érdekel titeket az UFO kutatás.

Ha többet szeretnétek tudni az 1961-es tényekről, el kell menni szépen egy nagyobb amerikai csillagászati intézménybe, vagy egy csillagászati szakkönyvtárba, ahol őriznek régebbi asztronómiai újságokat,és ki kell keresni az erről szóló információkat.

Én erről már meg vagyok győződve, nekem nincs szükségem ennek a felkutatására.
...

Erre még hadd: ha te találod ki a tutit és meg akarsz róla győzni másokat, akkor bizony neked kell előszedegetni a forrásokat.

[Eleanor]

Jobboldalt Leroy Chiao amerikai, középen Szalizsan Saripov orosz, baloldalt Jurij Sargin orosz űrhajós a Szojuz TMA-5 visszatérő egységében a beszállás után

[gxa]

1974-ről beszéltünk.
http://en.wikipedia....71%E2%80%931980

[Lipton]

Idézet: Dextrose - Dátum: 2011. 04. 22. 13:34

Szerinted ha én pontosan tudnám, hol a bejárat, akkor nem tudná más is?

A gyíkemberek nem szeretik annyira az embereket, spirituálisan fejlettebb népről van szó, de nem örülnének nekünk. Én ha ilyen bejáratot találnék, meggondolnám bemegyek-e, mindenesetre pár métert lehet tenni nyugodtan, abbol nagy baj nem lehet.

A keresgélést bejárással gondoltam. Be kell járni a környéket és benézni minden zugba. Megérheti.

Hogy néz ki egy gíkember? Mi rajta a gyík és mi az ember?
A gyík DNS-e elég messze van az emberétől, miért pont gyík?

[Lipton]

Idézet: debaj - Dátum: 2011. 04. 22. 11:53

Szárföldön meg 2500 méter mélyre fúrtak.

Nem baj, 1300-nál bedarálnak pár ilyen péloszit is.

[Lipton]

Idézet: Dextrose - Dátum: 2011. 04. 22. 11:56

Maga Telos városa, egy olyan kupola alá épült, aminek a mennyezete néhány száz lábra ( 1 láb = 30,5 cm ) van a padlótól, és a keresztmetszete több, mint a Shasta-hegy alapzata. Kívülről nézve, a kupola csúcsa körülbelül félúton van a hegyen felfelé. A kupola alja még a hegy aljánál is lejjebb van. Alatta van még öt szint építve. Ezek a szintek akkora teret foglalnak, hogy a legmélyebb szintek körülbelül egy mérföldre a föld alapszintje alatt vannak a Shastánál.

A város többi része 5 szinten épült több négyzetmérföldön. Ezek a szintek alkalmazásukat illetően vannak felosztva. A legfelső szint maga a kupola alatt van, ahol a város fő része található. Ez az, ahol az emberek többsége él. Ez az, ahol a középületek vannak. Ez az, ahol a kereskedelem zajlik. A második szint lefelé, ahol a gyártás történik, néhány tanfolyam folyik, és több ember is él ott. A harmadik szint lefelé, teljesen hydroponikus kertekből áll, ahol az összes élelmiszerellátmányunkat termeljük. A negyedik szint lefelé félig hydroponikus kertek, egy rész természet, és egy rész gyártás.

A végső szint lefelé az, amit mi a természet szintjének hívunk. Ez a szint több mint egy mérföldnyi némely ponton a föld alatt. Ezen a szinten tavakat, magas fákat, parkszerű atmoszférákat hoztak létre. Ez az, ahol az állatok élnek. Olyan állataink vannak odalenn régóta, melyek elvesztették agresszivitásukat.

Van egy olyan eljárás, hogy egy magas kristálytartalmú követ összevegyítenek egy elektromágneses energiamezővel. Ez az energiainfúzió lényegében azt okozza, hogy a kő kristálymátrixa egy olyan polaritást hoz létre, ami megengedi a kőnek, hogy az befogadja a még láthatatlan sugarakat, és látható fényként engedje vissza azokat. Lényegében egy kis nappá válik. A ő fő világítási szerkezetük a városokban, ahogyan más földalatti városokban is, ezeknek a kövek segítségével van előállítva. Az a fény, melyet ők produkálnak, egy teljes spektrumú világítás, mely minden sugarat beenged. Alapjában véve ez az energiainfúziós eljárás azt csinálja, hogy a kő egy kis nappá válik, és a nap égni fog körülbelül fél, vagy egy millió éven át, míg a kő, vagy a kristálymátrix ki nem merül, és a kő nem képes már ily módon funkcionálni. Hát így vannak olyan fényeik, melyek sok-sok ezer évig fognak világítani.

Ebben a struktúrában létrehoztak egy ökoszisztémát.

A mai műszerekkel egy kis szart is megtalálnak ami a föld alatt van, egy ilyen komplett várost meg nem?
Ha nem szeretnek senkik ezek a derék gyíkemberek, akkor minek van lejárat? Mi a funkciója?
Szerintem csak szivatsz itt minket és egy nagy poén ez az egész.

Szerkesztette: Lipton 2011. 04. 23. 01:00 -kor

[Lipton]

Idézet: Dextrose - Dátum: 2011. 04. 22. 11:31

Ami pedig engem engem érint - az a télosziak és a gyíkemberek társadalma, mert néhány éve komolyabban foglalkoztam szociográfiájukkal!

AZTAKURVA! LEDOBTAM A LÁNCOT!
Hogy a retekbe foglakozol olyan dologgal amiről semmit se tudsz és nincs is?! Elképzeled vagy mi?
Ha ez nem csak poén, akkor elmebeteg vagy.

[G-e-r-i]

Idézet: Lipton - Dátum: 2011. 04. 23. 01:12

AZTAKURVA! LEDOBTAM A LÁNCOT!
Hogy a retekbe foglakozol olyan dologgal amiről semmit se tudsz és nincs is?! Elképzeled vagy mi?
Ha ez nem csak poén, akkor elmebeteg vagy.

Eljutottál abba a fázisba, hogy már magad sem hiszed, hogy mindez lehet igaz.
Azt gondolod magadban, hogy ember nem állíthat ilyen ... dolgokat (a ... helyére szabadon beírhatsz egy jelzőt).

Még egy két hónap, és rá fogsz jönni, hogy Dex minden egyes mondatot halálosan komolyan gondol. Halálosan, mert szerintem az életét is feltenné arra, hogy tézisei igazak.

[El Kebir]

Idézet

Elég rá fél méter földet hordani, elvégre el szeretnénk rejteni, nem?

...majd mikor odaértek az erdőbe, inkább tegyél rá 1 métert, akkor biztosan nem találják meg, a téma meg zárható lesz, ha nem lesz elméletgyártó!

[Sparow2]

Idézet: El Kebir - Dátum: 2011. 04. 23. 08:57

...majd mikor odaértek az erdőbe, inkább tegyél rá 1 métert, akkor biztosan nem találják meg, a téma meg zárható lesz, ha nem lesz elméletgyártó!

Legalább van egy kis forgalom a fórumon.
A napi 10 bejegyzéses átlagot feljebb nyomta

[Sparow2]

Idézet: Lipton - Dátum: 2011. 04. 23. 02:12

AZTAKURVA! LEDOBTAM A LÁNCOT!
Hogy a retekbe foglakozol olyan dologgal amiről semmit se tudsz és nincs is?! Elképzeled vagy mi?
Ha ez nem csak poén, akkor elmebeteg vagy.

Jó az anyag!