Idézet: Dextrose - Dátum: 2011. 05. 11. 13:31
Nem magamtól döbbentem rá, hanem mondták. Én meg belegondoltam.
Volt egy kollegam, Bunghas. Csak ugy hivtuk, a Gorog. Tobb tekintetben is elzart videkrol erkezett nagy remenyekkel. Sajat elmondasa szerint a szakmat konyvekbol tanulta, mert a kornyezete az ulo munkanal sokkal kezzelfoghatobb ertekeket helyezett eloterbe, es igy nem volt lehetosege masra, csak a helyi konyvtarban talalt szakkonyvek tanulmanyozasara. Ebbol kifolyolag eleg nehezen illeszkedett be a csapatba. Furcsan alakultak a beszelgetesek a kozos ebed kozben, ha valahogy szakmazni kezdtunk. Bunghas ertetlenul alt a virtualizacio, az alkalmazasszerver, vagy akar az egysegbe zaras koncepcioja elott.
Furcsa erzes volt tamogatni, az ember egyutt dolgozik a kollegajaval, mintsem alapvetesekre tanitja ot, megis bevallaltuk latokorenek szelesiteset. Az ember magyarazott neki, o pedig allitotta, hogy az baromsag, mert egy szamitogep es egy C fordito minden epeszu feladatra eleg. Nagyvallalati kornyezetben dolgoztunk, de o a tipikus informatikus sztereotipiajanak megfeleloen csak ult a gep elott es potyogott. Igyekeztunk bevonni a tervezesi fazisba, o pedig kesz technologiai specifikaciokat vart tolunk. Bunghas a Gorog elzarta magat mindattol, amirol nem olvasott, nem hallott, mielott a nagyvarosba jott volna. Egyedi segedprogramokat keszitett onallo rendszerekre, amiket aztan egyedul o ertett es tudott hasznalni.
Evekkel kesobb osszefutottunk. Nyaralas kozben lattam pizzat sutni. Boldognak tunt.